« VADÁSZAT. Irta Bársony István. KEZDŐLAP

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II.

Tartalomjegyzék

KÖZOKTATÁSÜGY Irta Petri Mór dr. »

125IPAR, KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM.
Irta Haraszthy Lajos
I. AZ IPAR.
Az Árpádok alatt.
Azokon a kézműiparosokon kívül, kik a honfoglalókkal jártak a Duna-Tisza közén, kétségkívül már voltak építő-munkások is, mert Árpád, a ki a Csepel-szigetet választotta magának lakóhelyül, ott díszes fejedelmi hajlékot építtetett családja számára. Példáját követték a törzs többi előkelői is, kiknek lakásai az övé körül emelkedtek. Állandóan vándorló honfoglaló elődeink ugyanis, a kik szilárdabb anyagból, rendszeresen alkotott épületekben nem igen lakhattak, ily nagyobb és díszesebb telep építésére bizonyára nem rendelkeztek megfelelő munkaerővel, hanem igénybe vették az e területen található építőiparosokat is, mert habár ez időben a házak még csak fából és vályogból épültek, ily nagy telep mégis nagy munkaerőt igényelt.
Az első Árpádkori oklevelek tele vannak a magyar iparélet jelenségeivel. Ez időben indultak virágzásnak a városok is, mint Visegrád, Vácz, Pest, Buda és Kalocsa, a melyek a hatalmas közlekedési vonal: a Duna mellett feküdvén, melegágyai voltak a kézmívességnek és majd mindegyiknek jelentős réve volt.
Tatárjárás után.
A fejlődést azonban teljesen tönkre tette a tatároknak 1241-ben történt betörése, úgy hogy IV. Béla királynak újra kellett kezdenie a honalapítást. Az elpusztult és kihalt városokat telepítések útján újra benépesítette és a városoknak szabadalmakat adott. Igy 1244-ben megújította a pesti és budai polgárok régi jogait is, kik hamar kiheverték a tatárok dúlását. Ugyanekkor az ipar előmozdítását czélozza amaz intézkedése, hogy Keve úr földjét jövedelmi forrásul Pest városának adományozta, mert a város lakosai kézi ügyességből élvén, elegendő élelmezést nem nyerhetnének.
Vegyesházi királyok korában.
Az Anjouk alatt nagy fényt és pompát fejtett ki az udvar és a főúri osztály, miáltal a XIV. és XV. században az építőipar, ötvösség és a zománczművészet európai hírnévre emelkedtek. Róbert Károly Visegrádon 350 szobából álló palotát építtetett. Körülötte a főurak díszes épületei csoportosultak. S midőn 1335-ben itt számos európai uralkodó fölkereste, azokat gazdagon megajándékozta, hazai mesterektől készített ötvösművekkel, melyek között volt 50 drága ezüst edény, tegez, kardöv, fegyver, értékes sakktábla és gyöngykagylóból készített díszes tál. A magyar zománczművek és kardok ekkor külföldön nagy keresletnek örvendettek. Zsigmond király, a ki a városoknak és kézmíves polgárainak számos kiváltságot adott, 200 építőiparost hozatott Francziaországból és a visegrádi várat roppant költséggel kijavíttatta. S mind ő, mind Róbert Károly Budán is pompás palotákat építtettek.
Hasonlóképen Mátyás király is előmozdította ez iparágat nagyarányú építkezéseivel. Visegrádot valóságos tündérkertté varázsolta s oly fénynyel és művészettel rendezte be, hogy még a külföldi követek is földi paradicsomnak nevezték hazájukba küldött jelentéseikben. A király budai, de főként visegrádi várpalotája gazdagon volt díszítve márványoszlopokkal, aranyozással, széles lépcsőkkel és tágas csarnokokkal, a kert pedig medenczékkel, szökőkútakkal és szobrokkal. Ugyancsak Mátyás alatt Báthory Miklós váczi püspök az ottani székesegyházat és palotát, költséget nem kímélve, megújíttatta. Ez időben kezdtek építeni városi székházakat is. Más iparágak is jelentékeny fejlődésre emelkedtek. Nevezetesen ugyanekkor Budán a gyolcskészítés virágzott. 126A czeglédi szabók 1455-ben kaptak privilégiumot Héderváry László egri püspöktől, Egerrel és más városokkal együtt. A csepelszigeti esztergályos-munkák külföldön is nagy kelendőségnek örvendtek. Az ács ipar haladásának bizonyságaképen a vízimalmok és hajók megszaporodtak. A magyar eredetü kocsi révén a budai kocsigyártás és lószerszámkészítés termékei is Európaszerte keresettek voltak. Az a hintó, melyen Erzsébet anyakirályné 1343-ban Olaszországba utazott, ott nagy föltünést keltett. Beatrix nyolcz aranyozott díszkocsit kapott ajándékba s azon vonult be Budára. Férjével pedig az első télen aranyozott szánon járta be Budát. Azonban az iparnak ekkori fejlettségét egyszerre elsöpörte a mohácsi vész.
Hódoltság után.
Pest-Pilis-Solt vármegye nehezen heverte ki a török uralom pusztításait és a kurucz mozgalmak szenvedéseit, azonban a XVII. század végén s a XVIII. század elején lassan fejlődésnek indult közgazdasági tekintetben is, a mi főként a népesség betelepülésének volt a következménye. Az ipari élet ugyan a két szabad királyi városra: Budára és Pestre szorítkozott, de a vármegye mezővárosaiban és községeiben is megtaláljuk már némi nyomát. Igy 1715-ben Csanádon hajósok és halászok, Ráczkevén pedig halászok laktak nagyobb számban. 1720-ban Szántón 3 mészégető, Váczon 1 hajós volt. Ugyanekkor Pest-Pilis-Solt vármegyében még a következő iparosok laktak: Solymáron 1 kovács, Váczon 1 ács, 1 borbély és sebész, 1 fazekas, 1 kádár, 1 kovács, 1 kőmíves, 1 lakatos, 4 szabó, 5 varga és 2 más iparos; ezek közül az egyik serfőző, a másik kelmefestő. Noha az akkori összeírások elég hézagosak voltak, a föntebbi adatokat mégis majdnem teljesen hiteleseknek fogadhatjuk el. Ez összeírás alapján a Kiskunkerületben ipari élet egyáltalában nem volt, a lakosság csak földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de azzal sem a megkívánható mértékben. Ellenben a malomipar meglehetősen virágzott. 1715-ben Pest-Pilis-Solt vármegyében 105, a Kiskun kerületben 6, 1720-ban pedig a vármegyében 180, a Kiskun kerületben 8 malmot írtak össze, melyeknek tekintélyes százaléka vízimalom volt. A Kiskun kerület 1720. évi 8 malma közül 4 Halason állott fönn.
Czéhek.
Az iparnak, mint mindenütt, úgy e vármegyében is hathatós szervei voltak a czéhek, a melyek itt is, főként Budán, Óbudán és Pesten már a XV. században, Zsigmond király idejében szépen virágzottak. A vármegye többi városaiban és községeiben azonban leginkább az újjászervezés után, a XVII. és XVIII. században terjedtek el. Eleinte a czéhek maguk alkották meg czéhszabályzatukat, a más városoktól kölcsönvett minták után, de azt azután a felsőbb hatóságokkal megerősíttették. Igy a czeglédi csizmadiák 1699-ben, a szabók pedig 1727-ben Pesttől kértek czéhszabályokat; a szűcsök 1727-ben a pestiek német czéhszabályzatát vették át; a lakatos-, órás- és puskamívesczéhnek 1774-ben Pest vármegye adta a pestiek czéhlevelét; a kovácsok és kerékgyártók 1782-ben az 1766. évi, a szíjgyártók pedig 1805-ben az 1779. évi czéhszabályokat szintén Pesttől kapták. Dunaföldváron a szabók 1703-ban a budaiak 1695-iki czéhszabályait veszik át. A kecskeméti szappanosok 1642-ben Debreczentől s az asztalosok 1742-ben Pesttől kapnak czéhszabályzatot. Nagykőrös szappanosai 1642-ben szintén Debreczen, a vargák 1667-ben Esztergom, Komárom, Buda és Vácz városok XVI. századbeli, a lakatos-, órás-, ágyúöntő-czéh 1744-ben Pest 1701. évi, a kovácsok 1750-ben Buda 1695. évi és a kerékgyártók 1803-ban Pest 1776. évi hasonló czéhszabályait veszik át. A ráczkevei szűcsök 1711-ben az óbudaiaktól, a csizmadiák pedig 1721-ben a budaiaktól kölcsönöznek czéhszabályokat. A váczi csizmadiák 1624-ben a komáromiaktól nyerik czéhszabályzatukat. Az óbudai csizmadiák pedig 1624-ben kölcsönveszik ezt a vácziaktól s átadják 1662-ben a nagykőrösieknek. Viszont az óbudai aranyműveseket, a mit azok 1696-ban kaptak, a vácziak vették át 1828-ban. Az óbudai takácsokét 1725-ben ismét a vácziak és 1755-ben a patajiak kölcsönzik át. Váczon ezenkívül még a vargák 1607-ben Esztergom, Komárom és Buda XVI. századbeli, a kádárok 1696-ban, a csizmadiák (újból) 1714-ben, a gombkötők 1718-ban, a kovácsok és kerékgyártók 1725-ben a pestiekét, a szíjgyártók 1714-ben a komáromiak 1692. évi s az asztalosok 1770-ben a budaiak czéhszabályait veszik át.
Királyi megerősítésre eleinte csak akkor volt szükség, ha a czéh valami különös kiváltságot akart magának biztosítani. De később szokássá vált, hogy 127a czéhszabadalmakat az uralkodó adományozza. Azonban ilyeneket adhattak a helységek földesurai, a hatóságok és püspökök is. A vármegye legtöbb czéhének a czéhlevelét az uralkodók adták. Többek között Mária Terézia adta 1768-ban a dunaföldvári kötélgyártókét, a pesti remek betoldásával. A czeglédi lakatos-, órás- és puskamíves-czéhnek 1774-ben a vármegye adta a pestiekét. A dunaföldvári szűcsök a kalocsai érsektől nyertek czéhszabadalmat 1753-ban. A váczi fazekasokat 1698-ban az akkori váczi püspök a győriek 1633. évi, illetőleg a pozsonyiak 1596. évi czéhszabályaival ruházta föl. Gróf Esterházy Károly váczi püspök az ottani kovácsok és kerékgyártók 1725-ben Pesttől és a takácsok 1762-ben Budától átvett czéhszabályait 1762-ben még a maga külön megerősítésével is ellátta. Az ilyen főpapi megerősítéseknek volt azután a következménye, hogy a czéhek legtöbbje bizonyos vallásos szinezettel bírt. Sőt Esterházy püspök egyenesen hangsúlyozza a váczi czéh katholikus jellegét, a mint azt a Lipót czéhleveléhez illesztett pótlóartikulusokban olvashatjuk.
Czéhszabadalmak.
A vármegye városaiban és községeiben fönnállott iparosczéhek czéhszabadalmai a következő években keltek:
Abony: a csizmadiák 1773-ban és 1817-ben; szabók, szűcsök és szűrszabók együtt 1818-ban; takácsok 1822-ben; kovács, lakatos, kerékgyártó és asztalos együttes czéh 1824-ben. - Alberti: csizmadiák 1817-ben; szabók és szűcsök 1831-ben és 1832-ben. - Apostag: szabók 1817-ben; kovácsok, lakatosok és mások 1817-ben; molnárok 1817-ben; takácsok 1824-ben. - Aszód: kűmívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és rézmívesek 1841-ben, szabók és szűcsök 1842-ben. - Bogdány: az itteni molnárok a bényi és börzsönyiekkel együtt 1844-ben. - Budán és Óbudán a XV. században, Zsigmond király idejében már a következő czéhek álltak fönn: ötvösök, patikáriusok, kalmárok (kiskereskedők), mészárosok, halászok, kovácsok, kötélverők, talpbőr-szabók, molnárok, pékek, pénzváltók (münzer), aranyverők (goltslaher), sebészek, vadhúsárulók, halárusok; az egyesült, harangöntő, lakatos, sarkantyús, vasöntő és tűcsináló czéh; az egyesült ácsok, kőfaragók, kőmívesek, téglavetők és utczakövezők czéhe; kocsigyártók, bodnárok, nyil- és íjjkészítők, esztergályosok és asztalosok, nyereggyártók, tímárok, vargák, irha-készítők (irher); az egyesült keztyűs, tarsolyos (taschner), erszény- és övkészítő-mesterek; posztósok (wolslaher), takácsok; posztónyírók, szabók, ócska-ruhakereskedők (gewäntler), mäntlerek (szintén ócskások, de ruhát fordíthattak is), ruhafestők, vászonfehérítők, kerékgyártók (wagner), takarmányárusok (fuetrer), olaj- és heringárusok stb. A későbbi budai és óbudai czéhszabadalmak a következők: vargák 1500 körül, 1560 táján, 1667-ben, 1754-ben és 1824-ben; magyar és horvát vargák 1827-ben; csizmadiák 1624-ben, 1697-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben; kőmívesek és kőfaragók 1644-ben, 1662-ben és 1695-ben; esztergályosok 1692-ben; kovácsok 1695-ben; aranymívesek 1696-ban; rácz kalaposok 1696-ban, 1767-ben és 1837-ben; kötélverők 1697-ben; nyereggyártók 1697-ben; szíjgyártók 1697-ben; pékek 1701-ben; szűcsök 1700-ban, 1702-ben és 1711-ben; asztalosok 1712-ben, 1765-ben és 1770-ben; harisnyakötők 1715-ben és 1744-ben; "vegyes czéh" 1718-ban; gombkötők 1718-ban és 1744-ben; szabók 1723-ban; szabók és szűrszabók 1763-ban; német szabók 1765-ben és 1825-ben; gör. nem egyesült szabók 1765-ben; gör. kel. mészárosok 1724-ben és 1827-ben; takácsok 1725-ben, 1755-ben és 1759-ben; rézmívesek 1746-ban; gör. nem egy. szappanosok 1752-ben; róm. kath szappanosok 1754-ben; kalmárok, gör. nem egy. fűszerárusok 1756-ban; fazekasok 1758-ban; fésűsök 1758-ban; szekeresek 1760-ban és 1826-ban; kádárok 1763-ban; ácsok 1765-ben; puskamívesek, sarkantyúcsinálók és órások 1765-ben; halászok 1765-ben; cserepesek és utcza kövezők a pestiekkel együtt 1767-ben és 1839-ben; szitakötők 1782-ben és 1821-ben; kéményseprők 1819-ben; kefekötők 1820-ban; tímárok 1821-ben; bádogosok 1824-ben; hentesek 1830-ban; vidéki kocsisok 1830-ban; órások 1833-ban; ónöntők 1833-ban; festők 1835-ben; viaszöntők és mézeskalácsosok 1838-ban; szegkovácsok 1838-ban; eczet- és pálinkafőzők 1838-ban; molnárok 1749-ben és 1839-ben; vargák 1817-ben; pékek 1824-ben; magyar és német szabók 1824-ben; asztalosok 1825-ben; molnárok 1825-ben; kádárok 1831-ben; szűcsök, tímárok 1833-ban; csizmadiák 1841-ben. - Budafok: molnárok 1817-ben; lakatos, szabó, kerékgyártó, varga, pék, takács, asztalos, kádár, esztergályos, nyerges, kötélgyártó, kovács együttes czéh 1739-ben. - Czegléd: szabók 1455-ben és 1727-ben; csizmadiák 1699-ben; szűcsök 1727-ben; takácsok 1773-ban; lakatos, órás és puskamíves czéh 1774-ben; asztalosok 1777-ben; kovácsok és kerékgyártók együtt 1782-ben; szíjgyártók 1805-ben; molnárok, ácsok 1825-ben; takácsok 1830-ban; szíjgyártók és kötélverők 1841-ben. - Dömsöd: kovácsok, lakatosok és mások 1821-ben. - Dunaegyháza: takácsok 1830-ban. - Dunaföldvár: szabók 1703-ban; csizmadiák pecsétje 1711-ből, a kir. adománylevél 1847-ből; takácsok pecsétje és czéhládája 1725-ből, czéhlevelük 1768-ból; szűcsök 1753-ban; asztalosok pecsétje 1751-ből és 1775-ből, levelük 1828-ból; kötélgyártók 1768-ban; német varga vagy czipész czéh 1768-ban, megerősítve 1777-ben; fazekasok 1768-ban; bognár és kovács czéh 1774-ben; molnárok egyik czéhládája 1739-ből; másik 1779-ből, czéhlevelük 1828-ból; szíjgyártók 1821-ben váltak el a ráczkevei czéhtől, pecsétjük 1822-ből, czéhlevelük 1828-ból és 1851-ből; ácsok 1837-ben; ácsok és kőmívesek 1837-ben; a kalapos czéh 1845-ben alakult czéhlevél nélkül. - Dunapataj: takácsok 1725-ben, 1755-ben, 1778-ban, 1828-ban és 1836-ban; csizmadiák 1779-ben és 1817-ben. - Dunavecse: szabók, szűcsök 1817-ben; kovácsok, lakatosok és mások 1817-ben; molnárok 1817-ben; csizmadiák 1822-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. - Félegyháza: kovácsok, lakatosok, asztalosok és kerékgyártók 1804-ben; szabók, szíjgyártók 1817-ben; takácsok 1817-ben; kovácsok és lakatosok 1817-ben; csizmadiák 1817-ben; szűcsök 1817-ben; ácsok, molnárok és kőmívesek 1841-ben. - Foktő: molnárok 1828-ban. - Fülöpszállás: takácsok, szabók, szűcsök 1817-ben; csizmadiák 1823-ban. - Gödöllő: takácsok 1824-ben; szabók, csizmadiák 1839-ben. - Hajós: ácsok, kádárok, kovácsok, lakatosok, kerékgyártók 1841-ben. - Halas: takácsok 1817-ben; szabók szűcsök, csizmadiák, szíjgyártók, gombkötők 1817-ben; ácsok, lakatosok 1817-ben; kovácsok, 128bodnárok 1817-ben. - Haraszti: molnárok, sütők, kerékgyártók és kovácsok 1847-ben. - Irsa: szabók, szűcsök 1832-ben. - Kalocsa: csizmadiák 1737-ben, 1773-ban és 1822-ben; szabók 1741-ben; szabók és szűrszabók együtt 1766-ban és 1822-ben; takácsok 1744-ben és 1822-ben; irhások és szűcsök 1754-ben; fazekasok és korsósok 1817-ben; kovácsok, lakatosok, asztalosok, kádárok, kerékgyártók 1819-ben; szíjgyártók 1822-ben; kéményseprők 1819-ben; szűcsök 1822-ben. - Kecskemét: szappanosok 1642-ben és 1665-ben; borbélyok 1649-ben; lakatosok 1701-ben; szűcsök 1726-ban és 1817-ben; szíjgyártók 1724-ben, 1735-ben és 1837-ben; asztalosok 1742-ben és 1826-ban; csizmadiák 1744-ben és 1817-ben; szabók 1660-ban, 1744-ben és 1824-ben; takácsok 1725-ben, 1767-ben és 1829-ben; kovácsok 1633-ban, 1773-ban és 1815-ben; gombkötők 1724-ben; kőmívesek 1779-ben; tímárok 1817-ben; molnárok 1817-ben; lakatosok, órások, sarkantyúsok, puskamívesek 1818-ban; kéményseprők 1819-ben; szűrszabók 1824-ben; kőmívesek és ácsok 1827-ben. - Kisharta: asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, kádárok 1836-ban. - Kiskőrös: csizmadiák, tímárok, szíjgyártók, vargák 1817-ben; szabók, szűcsök, takácsok 1817-ben; lakatosok, kerékgyártók, asztalosok és kádárok 1841-ben. - Kőbánya: kőmívesek 1714-ben. - Kunszentmiklós: lakatosok, asztalosok stb. 1818-ban. - Laczháza: kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, kerékgyártók, asztalosok 1823-ban. - Monor: kerékgyártók, kovácsok, takácsok 1841-ben. - Nagykáta: festő, asztalos, kalapos, kovács, kötélgyártó, lakatos, kerékgyártó, csizmadia, szabó, szűcs, molnár, takács együttes czéh 1839-ben. - Nagykőrös: szappanosok 1642-ben; csizmadiák 1662-ben, 1698-ban, 1714-ben és 1780-ban; vargák 1667-ben és 1750-ben; szűcsök 1724-ben; lakatosok, órások és ágyúöntők 1744-ben; kovácsok 1750-ben; asztalosok 1777-ben; kerékgyártók 1803-ban; ácsok, molnárok, kőmívesek 1817-ben; lakatosok 1742-ben és 1822-ben; tímárok 1828-ban; szabók 1694-ben és 1828-ban; takácsok 1725-ben és 1831-ben. - Örkény: csizmadiák 1716-ban. - Pest: szabók 1694-ben; magyar és német szabók 1725-ben és 1727-ben; magyar szabók 1775-ben, német szabók 1778-ban és 1824-ben; kádárok 1696-ban és 1776-ban; szűcsök 1696-ban, 1778-ban és 1824-ben; csizmadiák 1699-ben, 1714-ben, 1724-ben, 1731-ben, 1759-ben és 1763-ban; kőmívesek 1700-ban és 1777-ben; kovácsok 1701-ben és 1832-ben; lakatosok, órások, puskamívesek 1701-ben és 1742-ben; gombkötők 1718-ban és 1760-ban; kovácsok és kerékgyártók 1725-ben és 1766-ban; asztalosok 1742-ben, 1795-ben és 1824-ben; szappanosoké megerősítve 1744-ben; magyar borbélyek 1745-ben; molnárok 1753-ban és 1831-ben; takácsok 1763-ban és 1768-ban; üvegesek 1756-ban és 1826-ban; ötvösök 1760-ban; tímárok 1766-ban, 1828-ban és 1830-ban; cserepesek és utczakövezők a budaiakkal együtt 1767-ben és 1817-ben; magyar lakatosok és sarkantyúsok 1768-ban; halászok 1775-ben és 1826-ban; kalaposok 1775-ben és 1815-ben; pékek 1776-ban; pokróczcsinálók 1777-ben; német vargák 1777-ben és 1824-ben; magyar vargák 1779-ben; nyereggyártók 1778-ban; esztergályosok 1779-ben és 1839-ben; kötélverők 1779-ben; szíjgyártók 1779-ben; rézmívesek 1780-ban; szattyán- és kordovánkészítők 1780-ban; szitakötők 1782-ben és 1821-ben; fésűsök 1815-ben; paszomántkészítők 1815-ben; sárgarézmívesek 1815-ben; keztyűsök 1819-ben; kéményseprők 1819-ben; sárgarézöntők 1820-ban; paplanosok 1823-ban; kefekötők 1824-ben; bádogosok 1824-ben; hentesek 1825-ben; mészárosok 1825-ben; kocsisok 1827-ben; mázolók 1827-ben; festők 1828-ban; vidéki fuvarosok 1828-ban; harisnyakötők 1829-ben; körzőkészítők 1829-ben; politurozók 1830-ban; hajósok 1830-ban és 1833-ban; tűcsinálók 1831-ben és 1845-ben; kordovánosok 1831-ben; czinnöntők 1833-ban; viaszöntők 1834-ben; pálinka és eczetfőzők 1835-ben; órások 1835-ben; hangszerkészítők 1836-ban; kosárfonók 1837-ben; szegkovácsok 1838-ban; kertészek 1843-ban; rézmívesek 1843-ban; fazekasok 1845-ben; kereskedők és kalmárok 1845-ben; serfőzők 1845-ben; posztónyírók 1847-ben; molnárok 1800 elején. - Pilis: csizmadiák 1817-ben: piliskerületi mészárosok 1817-ben; mészárosok czéhe 1812-ben keletkezett, czéhszabálya 1826-ból; szabók, szűcsök 1831-ben. - Ráczkeve: szabók 1708-ban; szűcsök 1711-ben és 1817-ben; szappanosok 1716-ban; csizmadiák 1697-ben, 1721-ben, 1817-ben és 1818-ban; molnárok 1728-ban, 1729-ben és 1817-ben; csizmadiák és szíjgyártók 1764-ben; takácsok 1725-ben és 1817-ben; kovácsok és kádárok 1817-ben; szíjgyártók 1817-ben. - Solt: szabók, szűcsök, csizmadiák, szíjgyártók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok 1822-ben; takácsok 1830-ban. - Soroksár: kovácsok, kerékgyártók 1817-ben; molnárok, pékek 1818-ban; csizmadiák, vargák 1840-ben. - Szabadszállás: takácsok 1817-ben; asztalosok, lakatosok, kalaposok 1817-ben; asztalosok, lakatosok, 1823-ban; csizmadiák 1823-ban, szabók, szűcsök 1835-ben. - Szalkszentmárton: szabó, kovács és lakatos; molnár czéh külön-külön 1817-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. - Szentendre: tímárok 1698-ban; paplancsinálók 1695-ben és 1702-ben; szűcsök 1700-ban; görög szappanfőzők 1715-ben; vargák az óbudaiakkal együtt 1754-ben és 1817-ben; kovácsok, lakatosok és szíjgyártók 1759-ben; csizmadiák 1695-ben és 1817-ben; kádárok 1817-ben és 1821-ben, molnárok 1817-ben; szabók 1708-ban és 1821-ben; asztalosok 1836-ban; lakatosok, kovácsok és kerékgyártók 1758-ban és 1822-ben; kalmárok 1825-ben; molnárok, pékek 1833-ban. - Újhartyán: kovácsok, bodnárok, csizmadiák, takácsok 1845-ben. - Vácz: magyar vargák 1607-ben, 1695-ben, megerősítve 1728-ban; 1767-ben, 1795-ben és 1829-ben, német vargák 1728-ban; csizmadiák 1624-ben, 1714-ben és 1847-ben; kádárok 1696-ban; fazekasok 1698-ban; szűcsök 1699-ben; magyar szabók 1699-ben, 1761-ben, 1781-ben és 1844-ben; német szabók 1722-ben; szabók és szűrszabók 1755-ben; kőmívesek és kőfaragók 1731-ben; szíjgyártó, nyerges- és sarkantyús czéh 1714-ben; szobafestők 1711-ben; gombkötők 1718-ban; kovácsok és kerékgyártók 1725-ben; asztalos, lakatos, puskamíves és órás czéh 1728-ban; borbélyok 1739-ben; takácsok 1730-ban és 1762-ben; asztalosok 1770-ben; kéményseprők 1819-ben; hentesek 1828-ban; molnárok 1838-ban. - Zsámbék: vargák 1725-ben; csizmadiák 1725-ben; szabók 1726-ban, kovácsok és kerékgyártók 1839-ben.

1. Az Egyesült izzólámpa és villamossági r.-t. gyártelepe Ujpesten.

2. Az ujpesti Lysoform-gyár.

3. A Bernauer-féle növényolaj-gyár Ujpesten.

1. A B. U. R. vasut villamostelepe Ujpesten.

2. Leiner Testvérek enyvgyára Ujpesten.

3. Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára Ujpesten.
Ujjászervezés kora.
Az újjászervezés idején telepítésekkel igyekeztek előmozdítani a vármegye ipari fejlesztését. Igy az 1723. évi 117. t.-cz. elrendeli külföldi kézművesek betelepítését, de egyben eltiltja őket a földvásárlástól, hogy el ne hanyagolják kézműiparukat. A posztógyártáson, a melyet Pesten és Budán űztek nagyobb mértékben, nagyot lendített az, hogy a katonai egyenruhák szállítását Magyarországnak juttatták. A helytartótanács 1761. márczius 16-án elrendelte 131a vármegyében a czéhek összeírását és a kiküldött bizottság ez évi deczember 1-ére lett készen munkájával. Pest-Pilis-Solt vármegyében - Buda és Pest kivételével - ekkor már 59 czéhet írtak össze. Ezek között volt 8 csizmadia, 8 szabó, 7 takács, 6 szűcs, 4 varga, 3 kovács, 1 kovács és kerékgyártó, 2 gombkötő, 2 molnár, 2 lakatos, 2 borbély, 2 szappanos, 1 szijgyártó, 1 nyerges és sarkantyús, 1 fazekas, 1 ruhafestő, 1 asztalos, 1 asztalos, lakatos, puskamíves és órás, 1 kőmíves és kőfaragó, 1 szűrszabó, 1 kádár, 1 paplanos és 1 tabakos czéh és 1 kereskedő-testület. Váczra 17, Kecskemétre 11, Szentendrére 9, Nagykőrösre 7, Ráczkevére 5, Kalocsára 4, Óbudára 2, Zsámbékra 2, Dunapatajra 1, Dunavecsére és Szalkszentmártonra szintén 1-1 czéh esett. Ezenkívül voltak még iparos-mesterek az itt föl nem sorolt városokban és községekben is, azonban ezek a többi városok, nemkülönben Buda és Pest czéheinek voltak vidéki tagjai. Az országban nemrég meghonosított selyemtenyésztéssel is ez időtájt, a XVIII. század második felében tettek kísérletet a vármegyében. Legjobban bevált ez Kecskeméten, a hol 1774-ben 423, 1775-ben 606, 1776-ban 874, 1780-ban 960, 1781-ben 995, 1782-ben, 1255 és 1783-ban 1266 font selyemgubót termeltek. A pálinkakészítés ekkor már iparszerűleg folyt és Piliscsabán rozsolisgyár keletkezett. Elterjedt volt már a vármegye területén a sziksó és salétromfőzés, nemkülönben a lőporgyártás. Pesten dohánygyárat állítottak, Budán pedig a hajógyártás lendült föl, a kard, kés és sodronykészítéssel egyetemben.
II. József alatt és után.
II. József roppant sokat tett az ipar előmozdítása érdekében. Nagyarányú telepítéseket eszközöltetett. 1781-ben Óbudán selyemgyárat állított, a melyben egy kerék 4240 orsót hozott mozgásba, 1783-ban pedig új selyemgombolyítót alapított, a hol 40 gép dolgozott. Aszódon báró Podmaniczky bőrgyárat építtetett, a mely juhbőr-bundákat is készített. Ez időtájt keletkezett és lendült föl a budai hintógyár és a két majolika-edénygyár. A II. József utáni időkben a fejlődés - bár lassan - de egyre tart, egészen a szabadságharcz koráig. Igy nagyforgalmú lőporgyár volt Budán és a pestvármegyei Monostor községben. A vármegye törvényhatósága 1799-ben határozatilag állapította meg az ácsok és kőmívesek napibérét 20-27 krajczárban. Ugyanekkor összeírták az árvákat is és ajánlatot tettek az iparos mestereknek, hogy közülök szaporítsák a szükséges iparosok számát. Farkas János házak fedésére alkalmazható követ talált föl és arról 1799-ben jelentést tett a vármegyének. 1801-ben a vármegye limitálta a hús árát, 1805-ben pedig a mesterművek árát a következőképen szabta meg:
Mészárosoknál : nagy ökörbőr 26 frt, középszerű 22, kisebb és tehénbőr 18 frt, két esztendős marhabőr 12, esztendős borjúbőr 6, kis borjúbőr 3 hónaposig 2-3 frt párja. - Cserző magyar tímároknál: nagy ökörbőr párja 30, középszerűé 26, kisebb 22 frt, feketére cserzett bőr kikészítése 2 frt, legjobb pár bocskor 51, középszerű 40, kisebb 30 kr. - Német tímároknál: nagy bőr kikészítése feketére 4 frt 30 kr, ökörbőr kikészítése talpnak 8 frt, hámhoz való bőrnek 6 frt, fischledernek 2 frt, szopós borjúbőr kikészítése 51 kr., lóbőré 3 frt. - Csizmadiáknál: kordován v. halzsíros bőrből készült csizma párja 4 frt 30 kr., fejelés 2 frt, asszonycsizma 3 frt. - Német vargáknál: egy pár stibli 6 frt 30 kr, rámás fejelés 2 frt 42 kr. - Magyar- és német szabóknál: férfi mente varrás 1 frt 30 kr, bélés nélkül 1 frt 10 kr, kaput varrás 2 frt, stb. - Kovácsoknál: egy parasztszekér egész vasalása 16 frt, lópatkó fölverése 5 kr. - Szűrszabóknál: legjobb öreg szűr 7 frt, legjobb szűrnadrág 2 frt, stb. - Megállapították még a kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók, kalaposok, kőmívesek, ácsok, szűcsök és lakatosok munkabéreit is. - Molnároknál és liszteseknél: legszebb lisztláng mázsája 7 frt, középszerűé 6 frt 30 kr, zsemlyeliszté 5 frt, bélliszté 3 frt 30 kr, cselédliszté 3 frt. - Mesteremberek mellett dolgozó napszámosok napibére Szent-Mihálytól Szent-György napig férfinél 17 kr, nyári hónapokban 20 kr, mindíg étel nélkül; nőknél 15 és 18 kr. szintén étel nélkül.
Pest vármegye 1812 deczember 2-án tartott közgyűlésében újból megállapította az ipari készítmények és mesteremberek bérét. E határozatban a csizmadiák, kordoványosok, magyar vargák, czipészek, magyar szíjgyártók, német szíjgyártók, nyergesek, irhások, keztyűsök, bőröndösök, magyar és német szabók, nőszabók, posztónyírók, szűcsök, szűrszabók, gombkötők, kalaposok, sapkások, paplanosok, takácsok, festők, kapczások, asztalosok, kádárok, kerékgyártók, kovácsok, lakatosok, sarkantyúsok, puskások, mézeskalácsosok, czímöntők, üvegesek, kályhások, stb. munkabére és iparczikkeik ára, nemkülönben a nyers és kikészített bőröké is, egyenként és részletesen van fölsorolva. 1816-ban Fóthon posztógyár fölállításának a munkálatai folynak s ennek nyoma van a vármegyei jegyzőkönyvekben is, de a gyár nem valósul meg. 1848-ban a vármegye lemondott Pestet és Budát illetőleg hús-árszabási jogáról.
A kiegyezés után.
Az 1848 előtt gróf Széchenyi István föllépésével megindult iparfejlesztési mozgalom és Kossuth Lajos Védegyletének a honi ipart pártoló törekvése 132a szabadságharcz gyászos kimenetele következtében megszünt és csak a kiegyezés megkötése után lehet ismét ipari haladásról beszélni. Hogy a helyreállított alkotmányos rend hatása három év alatt mit eredményezett, mutatják az 1870-ben megtartott népszámlálás adatai, melyek szerint 554.076 lélek közül volt a vármegyében 29.560 kézi és gyáriparos (5.3%); ezek közül 13.044 önálló vállalkozó s 16.516 hivatalnok és munkás. Az iparosok iparágak szerint a következőképen oszlottak meg: építészet (kőmíves, ács, cserepező, téglaégető) és művészet (hangszerkészítő, húrcsináló, órás, stb.): 763 önálló, 24 hivatalnok, 1265 munkás, összesen 2052; fém (kovács, lakatos, sarkantyús, ezüst, arany s rézmíves stb.), (kőfaragó, fazekas, kályhás stb.) és faipar (asztalos, bognár, kádár, kosárkötő, járomkészítő stb): 3135 önálló, 198 hivatalnok, 5224 munkás, összesen 8557; vegyészeti, élelmezési és dohányczikkipar (szappanos, czukrász, sütő, pálinkafőző, sörfőző, eczetgyáros, stb.): 1954 önálló, 98 hivatalnok, 2103 munkás, összesen 4155; szövőipar (takács, kötélgyártó, harisnyaszövő, szitaszövő, férfi- és nőszabó, szűrszabó, pokrócz- és halinakészítő stb.): 2533 önálló, 26 hivatalnok, 2777 munkás, összesen 5336; bőr, papir és egyéb hasonló ipar (timár, varga, csizmadia, czipész, nyerges, szíjgyártó, bőröndös, könyvkötő stb.): 3702 önálló, 79 hivatalnok, 3805 munkás, összesen 7586; nem közvetetlenül termelő ipar (hirdetési intézetek, borbély, uszoda, vendéglő, kocsma, látványosság mutogatói, mulattatók stb.) 957 önálló, 43 hivatalnok, 874 munkás, összesen 1874.
A következő évtizedben, bár a viszonyok elég kezdetlegesek, állapíthatunk meg némi ipari fejlettséget, azonban ezt is csak a kisipar gyarapodása terén. Legelterjedtebb volt a kovácsmesterség. Alig volt a vármegyének községe, hol kovács ne lett volna. Az ipar ez időben főként Kecskeméten s a rendezett tanácsú városokban volt számottevő s nemcsak a kisipar, hanem a gyáripar is. Igy jelentős hely volt Czegléd, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Nagykőrös. Szentendrén, hol a szövőipar virágzott, a gyáripar nem igen tudott gyökeret verni, pedig erre több kísérlet történt. Volt már itt papír-, olaj- és hét téglagyár, de mind megszünt; hasonlóképen a sörgyár is. Csak a fűrészmalom maradt meg. Váczon egy kocsigyár és több szeszgyár volt üzemben, szövőipara szintén jóhírű. Újpest, a mely akkor még nem volt rendezett tanácsú város, a vármegyében a legnagyobb gyáriparral dicsekedhetett. Volt szeszgyár 150 munkással, göböly és sertéshízlalással, több bőrgyár, gyufagyár, hajógyár, három vattagyár s szeszfinomító. 1873-ban légszeszgyár is alakult, de hamarosan megszünt. Gyáripari tekintetben jelentősek voltak még a következő nagyobb helyek: Aszód, hol czukorgyár keletkezett, de 1874-ben megszünt; Budafokon nagyforgalmú sörgyár, Rákospalotán olaj-, ponyva- és téglagyár, Soroksáron keményítő-, festék- és téglagyár, Sződrákoson téglagyár, Üllőn szeszgyár és Vacson szintén szeszgyár állott. Fejlett kisipara volt még a föntieken kívül Abony, Albertfalva (asztalosai révén), Dunapataj, Dunavecse, Gödöllő, Kalocsa, Kisharta (számos faiparossal és hajóácscsal), Kiskőrös, Kispest, Monor, Nagykáta (1875-ben 65 iparosa volt), Ráczkeve, Solt, Szalkszentmárton, Szigetszentmiklós (szelelőrosta-készítéssel), Tószeg (tetőcserép és korsókészítés) és Zsámbék községnek. Jelentékenyebb kisiparosságot találunk még Acsa, Alberti-Irsa, Alsónémedi, Budaőrs, Bogdány, Dabas, Dömsöd, Hajós, Kóka, Kunszentmiklós, Laczháza, Nagytétény, Ócsa, Pomáz, Péczel, Sükösd, Szabadszállás, Tinnye, Tura, Újkécske és Vadkert községekben.
A malomipar e korbeli állapotáról a következő számbeli adatok tanúskodnak: Kalocsán, Nagykőrösön és Zsámbékon 2-2; Czegléden, Félegyházán, Mácsán, Monoron (8 kőre), Nagykátán, Ókécskén (2 kőre), Soroksáron (6 kőre) és Vacson egy-egy gőzmalom állott fönn. A vízimalom-ipar Váczon, Szentendrén, Dömsödön, Szigetújfaluban, Lóréven, Ráczkevén és Dunavecsén virágzott, de elvétve találunk vízimalmokat a többi dunamenti községekben is. A czéheket még az 1848-i törvények törölték el, de azok tulajdonképen csak a kiegyezés utáni évtizedben szüntek meg, a mikor ipartársulatokká alakultak. Ipartársulattá alakult át Szentmártonkátán, Zsámbékon mind, Budafokon a molnárczéh, Aszódon, Gödöllőn, a solti alsó járásban négy, Solton a takács-, kovács- és asztalos-czéh, Szalkszentmártonban és Dunavecsén a molnár- és Dunavecsén a csizmadia-czéh. Kalocsán valamennyi régi czéh "Kalocsai egyesült ipartársulat" czím alatt egyesült, Kiskőrösön pedig két új ipartársulat keletkezett.
133Mai viszonyok.
Az 1880-as évektől kezdve a vármegye ipari fejlődése szemmel látható s a legújabb idők iparpolitikája az ország egyik első iparos vármegyéjévé tette.
Pest vármegyének mind kis-, mind nagyipara fejlett, talán az utóbbi még jobban, az előbbinek a rovására és nemcsak a városokban, hanem a kisebb helységekben is. Azonban a megoszlást illetőleg már nem mondhatjuk a viszonyokat kielégítőknek, mivel a gyáripar - a városokon kívül - csak a fővároshoz közel eső községekben virágzik. Ennek az eredménye az, hogy Újpest - a főváros tőszomszédságában - a vármegye legnagyobb gyáripari városa. Van itt több vas-, gép-, tégla-, gomb-, faárú-, bőr-, fonó-, szesz-, festék-, vegyi stb. gyár. Nagy a gyáripara Kecskemét törvényhatósági városnak, de már kisebb az Alföldön levő Czegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas rendezett tanácsú városoké. Míg a dunamenti városok, Vácz és Szentendre ismét nagyobb haladásról tanúskodnak. A főváros közelében még nagyobb gyáriparral dicsekedhetik Erzsébetfalva, Kispest, Pestszentlőrincz, Rákospalota, Rákosszentmihály, Albertfalva, Czinkota, Üllő, Békásmegyer, Budafok és Budakalász, távolabb pedig Visegrád, Dunabogdány, Aszód, Gödöllő, Soroksár és Kalocsa községek. Mint új és hézagpótló iparfejlesztő intézményt, föl kell említenünk az erzsébetfalvai közműhelytelepet, melyben számos kisebb gyári-üzem nyer czélszerü elhelyezést. A mai ipari állapotokról azonban lehetőleg megközelítő képet az alább közölt statisztikai adatok és a részletes földolgozások nyújtanak.
Ipari statisztika.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, Kecskemét törv. hat. jogú várossal együtt az 1890. évi népszámláláskor 735.185 volt az összes népesség száma. Ezek között 308.363 a kereső és 426.822 az eltartott. Az összes lakosságból 685.585 lélek jutott a vármegyére, 286.655 keresővel és 398.130 eltartottal; míg Kecskemétre 49.600 lélek, 21.708 keresővel és 27.892 eltartottal. Az iparra esett a vármegyében 87.991 (12.8%), Kecskeméten 6785 (13.7%), összesen 94.776 lélek. Ezek közül a vármegyében 36.119 volt a kereső és 51.872 az eltartott, Kecskeméten pedig 3229 a kereső és 3556 az eltartott; összesen 39.348 kereső és 55.428 eltartott. Az 1900. évben volt a vármegyének 825.779, Kecskemétnek 57.812 lakosa, összesen 883.591 lélek. Ezek között a vármegyében 334.803 volt a kereső és 490.976 az eltartott, Kecskeméten 23.965 a kereső és 33.847 az eltartott; együtt 358.78 kereső és 524.823 eltartott. Az ipari foglalkozásra a vármegyében ekkor már 140.552, (17%), Kecskeméten 8895 (15.4%), együtt 149.447 lakos esett. A vármegyében tíz esztendő alatt 4.2% volt az iparos népesség százalékának a szaporodása, a mi ugyan nem sok, de mégis több, mint Kecskeméten, a hol csak 1.8% volt a százalékemelkedés. Azonban ez a szaporodás sem annyira az egész vármegyére, mint inkább a székesfőváros közvetetlen környékére esik. Az ipari foglalkozásúak közül a vármegyében 55.556 volt a kereső és 84.996 az eltartott, Kecskeméten 4088 a kereső és 4807 az eltartott; összesen 59.644 kereső és 89.803 eltartott. Az adatok további földolgozásánál már csak a kereső iparosokat vesszük figyelembe. A vármegyében tulajdonképeni iparral foglalkozott 46.431 férfi, 7984 nő, együtt 54.415 lakos; Kecskeméten 3186 férfi, 848 nő, együtt 4034; összesen 49.617 férfi, 8832 nő, együtt 58.449 lakos. Házi és népiparral foglalkozott a vármegyében 599 férfi, 335 nő, együtt 934; Kecskeméten 16 férfi, 13 nő, együtt 29; összesen 615 férfi, 348 nő, együtt 963 lakos. Vándoriparral foglalkozott a vármegyében 203 férfi, 4 nő, együtt 207; Kecskeméten 24 férfi, 1 nő, együtt 25; összesen 227 férfi, 5 nő, együtt 232 lakos. - A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül önálló volt a vármegyében 15.336 férfi, 3410 nő, együtt 18.746; Kecskeméten 1153 férfi, 460 nő, együtt 1613; összesen 16.489 férfi, 3870 nő, együtt 20.359 lakos. Segédszemély volt a vármegyében 31.095 férfi, 4574 nő, együtt 35,669; Kecskeméten 2033 férfi, 388 nő, együtt 2421; összesen 33.128 férfi, 4962 nő, együtt 38.090 lakos. A segédszemélyek közül a vármegyében volt 617 tisztviselő, 1529 segítő családtag; 708 művezető és előmunkás, 25.678 segédmunkás, 5328 inas, 1809 szolga, 100 önállóra esett 190 segédszemély; Kecskeméten 28 tisztviselő, 172 segítő családtag, 62 művezető és előmunkás, 1350 segédmunkás, 614 inas, 190 szolga, 100 önállóra esett 150 segédszemély; összesen volt 645 tisztviselő, 1701 segítő családtag, 770 művezető és előmunkás, 27.028 segédmunkás, 5942 inas, 1999 szolga. - Iparral csak mellékesen foglalkozott a vármegyében 3705 férfi, 6738 nő, együtt 10.443 lakos; Kecskeméten 258 férfi, 190 nő, együtt 448; összesen 3963 férfi, 6928 nő, együtt 14.891 lakos.
Vállalatok.
A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok száma az 1900. évi népszámláláskor a vármegyében 21.780, Kecskeméten 1849, összesen 23.629 volt. Ezek közül a vármegyében segéd nélkül dolgozott 14.041, egy segéddel 4185, két segéddel 1803, 3-5 segéddel 1312, 6-10 segéddel 292, 10-20 segéddel 76, 20-nál több segéddel 69 vállalat; Kecskeméten segéd nélkül dolgozott 1095, egy segéddel 371, két segéddel 198, 3-5 segéddel 135, 6-10 segéddel 34, 11-20 segéddel 9, 20-nál több segéddel 7 vállalat; együttvéve segéd nélkül dolgozott 15.136, egy segéddel 4556, két segéddel 2001, 3-5 segéddel 1447, 6-10 segéddel 326, 10-20 segéddel 85, 20-nál több segéddel 76 vállalat. - A 20-nál több segédet foglalkoztató iparvállalatok személyzetök nagysága szerint így oszlottak, még: 21-50 segéddel dolgozott 39, 51-100 segéddel 18, 101-200 segéddel 3, 201-300 segéddel 6, 301-500 segéddel 2, 501-700 segéddel 1. Ezek között volt Budafokon egy parafadugógyár 21, egy sörfőző 210, egy konyakgyár 23, egy pezsgőgyár 39, egy gyufagyár 96, Gyömrőn egy téglagyár 65, Kispesten mezei és iparvasúti felszerelések gyára 87, egy téglagyár 29 és két másik téglagyár 134, szemétfuvarozási vállalat 212, Békásmegyeren egy téglagyár 46, Csobánkán kőfaragó telep 38, Pesthidegkúton mészégetés 23, Ürömön kőfaragó-telep 43, Visegrádon rajz- és irószer-gyár 27, Csepelen egy érczárúgyár 316, egy tölténygyár 270, Erzsébetfalván villamostelep 25, téglagyár 42, pipagyár 36, keményítőgyár 23, gyufagyár 119, aszfaltgyár 52, Soroksáron egy kötélgyár 23, gőzmalom 45, műtrágyagyár 40, Szigetújfaluban építési vállalat 27, Dunakesziben vízvezeték építési vállalat 63, Rákospalotán aranyozó 24, olajgyár 39, Ujpesten hajógyár 63, fűrészgyár 99, parkettagyár 13439, két asztalosárúgyár 42, egy bőrgyár 36, egy másik 78, egy harmadik 230 és egy negyedik 392, egy pamutfonógyár 521, honvédhadfelszerelési gyár 54, kétszersült és csokoládégyár 77, szeszgyár 157, egy enyvgyár 27 és egy másik 54, Czegléden egy gőzmalom 63, Kiskunfélegyházán egy gőzmalom 36, építési vállalat 25, Nagykőrösön építési vállalat 23, Szentendrén vasszerárúgyár 26, Váczon horganylemezgyár 26, kocsigyár 46, szalmahüvelygyár 28, kötő- és szövőgyár 278 és egy hengermalom 64 segéddel; összesen 69 vállalat 5788 segéddel. Kecskeméten volt két téglagyár 70, egy fűrészgyár 30, két gőzmalom 52, egy könyvnyomda 22 és egy szálloda 33, összesen hét iparvállalat 207 segéddel. A vármegyében és Kecskeméten együttvéve volt 76 olyan iparvállalat, a mely 20-nál több segéddel dolgozott és ezek összesen 5995 segédet foglalkoztattak.
Bányászat.
A bányászat a vármegyében nem áll épen valami nagy fejlettségi fokon, a minek oka abban rejlik, hogy a vármegye legnagyobb része síkság. A bányászat legnagyobbrészt kő-, kavics- és homokbányák kiaknázására van utalva, noha egy nagyobb kőszénbányája is van a vármegyének. Szénréteget már a múlt század 30-as éveiben fedeztek föl a Buda és Visegrád között elterülő tarkői hegyekben, de az első tárnát csak 1846-ban tárták föl Pomázon. Bár néhány hónap alatt 6000 mázsát fejtettek ki, a kiaknázás a szén gyenge minősége miatt abbamaradt. Később Nagykovácsi és Pilisszentiván körül tártak föl barnaszén-telepeket és az utóbbi helyen most is nagyméretü szénbánya van; majd Szentendre környékén kutattak szén után, de nem sok eredménynyel. Ujabban Pilisvörösváron is bányászszák a szenet. 1830 körül a hidegkúti, borosjenői, kovácsi, csabai, budakalászi és csobánkai bányákból került kemény homokkőből malomköveket és művészi faragásokat készítettek. Az 1870-es években már üzemben voltak a Budafok, Tétény, Bia, Torbágy, Tinnye, Perbál, Páty és Zsámbék határában levő kőbányák, melyekből épület- és kútkövek előállítására szolgáló követ vágtak. Bián homokbányák, Rákoskeresztúron és Szentlőrinczen pedig kavicsbányák álltak mívelés alatt. Az 1890. évi népszámláláskor 32 egyén foglalkozott a vármegyében bányászattal és kohászattal; ezek közül 15 volt a kereső és 17 az eltartott. 1900-ban már a bányászat 959 lakost foglalkoztatott, a kik közül 301 volt a kereső és 658 az eltartott. Ez adatok azonban nem adnak teljesen hű képet a vármegye bányászatáról, mivel a homok-, kavics-, agyag- és kőbányászattal foglalkozókat újabban a népszámláláskor a kő- és agyagiparosokhoz számították s mi is ott fogjuk részletesen fölsorolni. Mégis módunkban van, hogy az 1900. évi nagyobb üzemű ilyen bányák számadatait föltüntessük. Igy Kispesten volt kavicsbánya 48 munkással, Békásmegyeren kőbánya 52, Budakalászon három kőbánya 109, Dunabogdányban három kőbánya 99, 104 és 201, összesen 404, Nagykovácsiban kőbánya 21, Pilisszántón kőbánya 23, Ürömön kőbánya 32 és Visegrádon kőbánya 23 munkással. A pilisszentiváni kőszénbányában 291 munkás dolgozik. Összesen 13 bánya 1003 munkással. Ez idő szerint még nagyobb kőbányák és kőfaragó-telepek vannak Budakalászon, Csobánkán, Dunabogdányban, Nagykovácsiban, Pesthidegkúton és Visegrádon.
Fémipar.
A vármegye vas- és fémipari telepei nagyjelentőségűek, nemcsak a kis (kovács, lakatos, bádogos stb.), hanem a nagyipar terén is. A fémek közül főleg vasat, aczélt, rezet és horganyt használnak föl a gyárak különféle fémárúk készítésére. A legnagyobb gyárak Úpesten, Váczon és Erzsébetfalván találhatók nagy számban, azonkívül a fővároshoz közelebb eső községekben. A jelentékenyebb gyárak és fémöntőtelepek fémárúkat, szerszámokat, reszelőt, lószerszámveretéket, kovácsmunkákat, lópatkókat, lakatosárúkat, sodronyszövetet, vasbútorokat, permetezőket, mérőeszközöket, zárpecsétet, bádogárúkat, fémjátékokat, beretva és késféléket, tűzzománczgombokat és jelvényeket, zománczosedényeket, lámpa-árúkat, kocsi-lámpákat és világítási berendezéseket, töltényeket stb. készítenek. A statisztika szerint vas- és fémiparral foglalkozott az egész vármegyében 5994 lakos; ezek között volt 2680 kovács és 1251 lakatos. Ez ágban a nagyobb ipar- és gyártelepek, az üzemerő és munkáslétszám megjelölésével a következők:
Arányi Adolf rézművessége Ujpest, 10 munkás. Bendel Gusztáv zárpecsét és fémárútelepe Erzsébetfalva, 16 lóerős gép, 20 munkás. Csoknyay Jenő első magyar szerszámgyára Izbég, 52 lóerős gép, 70 munkás. Első magyar tüzzománczkézelőgomb és jelvénygyár Erzsébetfalva, villamoserő, 10 munkás. Farkas és Broock lakatosárúgyára Erzsébetfalva, 5 lóerős gép, 4 munkás. Fémárúgyár r. t. Erzsébetfalva, 34 lóerős gép, 200 munkás. Gerő Zsigmond bádogos és dobozgyára Ujpest. Győrffy Kornél ércz-, fém- és vasárú-gyára Ujpest, 70 lóerős gép, 200 munkás. Hégen János fémöntője Kispest, 25 munkás. Herz Adolf budafoki zománczozott edénysajtoló és fémárúgyára Budafok, 100 lóerős gép, 300 munkás. Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára Czinkota, 28 lóerős gép, 25 munkás. Hirmann István mérőeszköz- és szerszámgyára Vácz, 18 lóerős gép, 40 munkás. Horgany-hengermüvek r. t. Vácz, 250 lóerős gép, 40 munkás. Kis Molnár János gépjavítója és sodronyszövetgyára 135Soltvadkert, 3 lóerős gép, 7 munkás. Korányi Miksa szerszám- és gépműhelye Erzsébetfalva, 3 lóerős gép, 3 munkás. Krautschneider József kocsilámpagyára Pestszentlőrincz, 10 lóerős gép, 24 munkás. Lám és Korlát magyar lószerszámvereték gyára Szentendre, 13 lóerős gép, 70 munkás. Lenkei és Társa fémárúgyára Kispest, 18 lóerős gép, 40 munkás. Lugosi Ferencz permetezőkészítő Czegléd, benzinmotor, 30 munkás. Lukics Miklós és Társa kovácsmunkák gyára Monor. Magnézia világítási berendező társaság (Bíró Jenő) Üllő, 6 lóerős gép, 10 munkás. M. kir. fegyintézet vasbutorgyára (bérlő: Buchwald és Társa) Vácz. Marnics és Deák lakatosárúgyára Erzsébetfalva, 3 lóerős gép, 3 munkás. Martinovics József lószerszámvereték gyára Újpest, 8 lóerős gép, 16 munkás. Oguliczky és Társa reszelőgyára Újpest. Ott Frigyes butorvasalásgyára Újpest, 6 lóerős gép, 30 munkás. Ifj. Perich Károly lakatosárúgyára Újpest. Reszelő- és szerszámgyár r. t. Erzsébetfalva, 200 lóerős gép, 160 munkás. Rőzner J. és Társa lópatkósarok gyára Vecsés, 6 lóerős gép 20 munkás. Settmacher Antal fémárúkészítése Újpest, 15 munkás. Spitzer Samu fémjátékgyára Erzsébetfalva, 4 lóerős gép, 3 munkás. Topics V. és Fiai ráspolykészítése Csepel, 7 lóerős gép, 11 munkás. Vadász és Schwarcz gép- és bádogosárúgyára Erzsébetfalva, 5 lóerős gép, 7 munkás. Weisz Manfréd érczárú- és tölténygyára Csepel, 2500 lóerős gép, 3000 munkás. Werkner Artur hazai kovácsolható vas- és aczélöntvénygyára Újpest, 40 lóerős gép, 110 munkás. Zaorál János borotva- és késműárúgyára Újpest, 12 lóerős gép, 12 munkás.
Gépgyártás.
A gépek- és közlekedési eszközök gyártása magas fokon áll. Nagyobb mezőgazdasági gépgyárak és gépjavító-műhelyek vannak Erzsébetfalván, Újpesten, Kispesten és Kecskeméten. De készítenek kötőgépeket és légszesz-mérőket is. Hatalmas gyárak állítanak elő vasúti fölszereléseket és keskenyvágányú vasútakat. Jelentékeny hajógyárat találunk Újpesten és csónakgyárat Váczon. A kocsigyártás Aszódon és Váczon virágzik. A hangszeripart a rákospalotai orgonagyár képviseli és van egy irószergyár is. A villamosáramfejlesztő telepek száma a vármegyében szintén nagy s az áramot világításra, közúti vasútak hajtására és ipari czélokra is használják. Budafokon és Újpesten két-két, Budaörsön, Erzsébetfalván, Gödöllőn, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskunhalason, Kispesten, Nagykőrösön, Soroksáron és Váczon egy-egy áramfejlesztő van. A vármegyében gépgyártással 6566 lakos foglalkozott. A nagyobb ipartelepek és fontosabb adataik a következők:
Bittmann Pál gépgyára Kispest. Budafoki villamossági r. t. áramfejlesztője Budafok, 210 lóerős gép, 10 munkás. Budapest-budafoki h. é. villamos vasút áramfejlesztője és kocsigyára Budafok, 300 lóerős gép, 30 munkás, Budapest-szentlőrinczi h. é. villamos vasút áramfejlesztője Kispest, 200 lóerős gép, 27 munkás. Budapest-újpest-rakospalotai villamos közuti vasút áramfejlesztője Ujpest, 850 lóerős gép, 41 munkás. Budapest-vidéki villamos r.-t. áramfejlesztője Erzsébetfalva, 500 lóerős gép, 16 munkás. Budapest-vidéki villamos r-t. áramfejlesztője Soroksár, 164 lóerős gép, 4 munkás. Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Ujpest, 2300 munkás. Egyesült Villamossági és gépgyár r. t. Ujpest, 100 lóerős gép, 150 munkás. Első magyar kötőgépgyár r. t. Kispest, 18 lóerős gép, 30 munkás. Elster S. légszeszmérőgyára Erzsébetfalva, 28 munkás. Fehér Ferencz gépműhelye Erzsébetfalva, 6 lóerős gép, 3 munkás. Follner József villamos áramfejlesztője Budaörs. Ganz és Társa városi villamos áramfejlesztője Gödöllő. Gép- és vasutfelszerelési gyár r. t. Kistarcsa, 350 lóerős gép, 650 munkás. Gyulay Márton gépjavítója Soltvadkert, 6 lóerős gép, 3 munkás. Halasi villamos világitási r. t. Kiskúnhalas, 75 lóerős gép, 4 munkás. Herczeg László első magyar regatta-csónaképítő vállalata Vácz, 5 lóerős gép, 7 munkás. Hofherr-Schrantz magyar gépgyári művek r. t. Kispest, 1600 lóerős gép, 1600 munkás. Kalocsai villamos r. t. áramfejlesztője Kalocsa, 180 lóerős gép, 12 munkás. Kecskeméti gazdasági gépgyár r. t. Kecskemét, 50 lóerős gép, 180 munkás. Kecskemét törv. hat. jogú város villamos áramfejlesztője Kecskemét, 770 lóerős gép, 16 munkás. Laczkovics J. és Társa kazánjavító műhelye Újpest, 6 lóerős gép, 31 munkás. Luczenbacher Jenő gépműhelye Vácz, 16 lóerős gép, 3 munkás. Máv. gépjavító-műhelye Istvántelek (Rákospalota), legnagyobb az egész országban. Magyar építő r. t. hajó- és gépjavító műhelye Apostag, 20 lóerős gép, 34 munkás. M. kir, javítóintézet kocsigyártó ipariskolája Aszód, 198 lóerős gép, 120 munkás. Nicholson gépgyár r. t. hajógyára Ujpest 30 lóerős gép, 200 munkás. Orenstein és Koppel keskenyvágányú vasutak gyára Pestszentlőrincz, 70 lóerős gép, 200 munkás. Országh Sándor és Fia cs. és kir. udvari orgonagyára Rákospalota-Ujfalu, 8 lóerős gép, 30 munkás. Phoebus villamos vállalat r. t. áramfejlesztője Ujpest. Reitter István utóda Reitter Ödön cs. és kar. udv. kocsigyára Vácz, 50 lóerős gép, 130 munkás. Rigler József Ede rajz- és irószergyára Gizellatelep, 50 lóerős gép, 120 munkás. Stareck Károly gépműhelye Kalocsa, 2 lóerős gép, 7 munkás. Szigeti Sándor szőlőgazdasági gépgyára Kecskemét, gázmotor, 15 munkás. Vácz r. t. város villamos áramfejlesztője (Ganz és Társa) Vácz, 362 lóerős gép, 7 munkás.
Kő- és agyagipar.
Pest vármegye kő- és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. Az éjszaknyugati részen levő kőbányák és kőfejtő telepek kitünő anyagot adnak a nagyszámú kőmegmunkáló telepeknek. A mészkőbányák viszont a mészégetőket látják el. Minden nagyobb községben találunk téglaégetőt és nem egy helyen gőztéglagyárat is, melyek - a helyi és vármegyei szükségleten fölül - építőtéglát, fedőcserepet, műkövet, czementlapokat és mészhomokkövet termelnek. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla, a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. Az ország első ilyen gyára Budapesten nyílt meg, míg a vidéken az első mészhomoktégla-gyárat Pálóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. Ezt a téglát, a mely kiválóan alkalmas építkezésre, mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. Ujabban vaslemezből készült hengeralakú kazánokban, 1367-8 légkörnyomású gőzerővel sajtolják, a mely eljárással a mészhomok megkövesedik s 8-10 óra alatt tökéletes köveket lehet előállítani. Ez a találmány főként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az építő-iparnak, a hol a téglaégetéshez nincs alkalmas anyag. Különös előnye, hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10-12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. E tégla teljesen fagyálló, teherbírása pedig majdnem kétszer akkora, mint a legjobb agyagtégláé. Ilyen mészhomoktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. Van ezeken kívül agyagárúgyár Újpesten, agyagkályha- és szobrászárúgyár Nagykőrösön és agyagpipagyár Erzsébetfalván. Ide tartoznak még a csíszolóárúk is, miket Budafokon és Erzsébetfalván állítanak elő. Van még egy gyöngyházgombgyár Megyeren és porczellán- és üvegfestő-telep Pestszentlőrinczen. A vármegyében kő-, föld-, agyag- és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos, a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. Ez iparágban a nagyobb telepek a következők:
Áprily Károly kőfejtőtelepe Pilis-Borosjenő, 38 munkás. Beck Sámuel kőbányája és kőmegmunkálótelepe Budakalász, 100 munkás. Beke Gyula és Társa téglagyára, Aszód, 13 munkás. Budapest-szentlőrinczi téglagyár r. t. téglagyára Pestszentlőrincz, 230 lóerős gép, 300 munkás. Budapest-vidéki kőszénbánya r. t. téglagyára Solymár, 45 lóerős gép, 88 munkás. Csiszár Oszkár czementtéglagyára Rákospalota. Czementgyár és építési vállalat czementgyára Dunaharaszti Egenhofer, Molenda, Biró és Lesergerber kőbányája Tinnye. Egyesült gőztéglagyár r. t. gőztéglagyára Kecskemét, 80 lóerős gép, 120 munkás. Egyesült gőztéglagyár r. t. téglagyára Kecskemét, 86 munkás. Első czeglédi téglagyár r. t. Czegléd, 54 munkás. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd, 43 munkás. Fabró Ferencz kőbányája és kőmegmunkálótelepe Budakalász, 150 munkás. Fáy Halász Béla és Gida gőztéglagyára Péczel, 14 lóerős gép, 27 munkás. Flock-Reyhersberg H. János dr. lovag sződrákosi és gődi tégla- és czementlapgyára Sződrákos, 48 lóerős gép, 100 munkás. Goldberger Simon kőbányája Nagykovácsi. Grefl Mihály mészkőbányája Nagykovácsi, 11 munkás. Gyömrey Aurél gőztéglagyára Gyömrő, 80 lóerős gép, 66 munkás. Halasi mészhomokkő és téglagyár r. t. Kiskunhalas, 10 lóerős gép, 30 munkás. Heller Ferencz agyagpipagyára Erzsébetfalva, 40 munkás. Hermann Ferencz téglagyára Nagykáta, 75 lóerős gép, 45 munkás. Huttera Márton téglagyára Páty, 18 munkás. Kovács és Reisz kőbányája Pomáz, 10 lóerős gép, 16 munkás. Kőszénbánya és téglagyár társulat tégla- és cserépgyára Erzsébetfalva. Kovácsics Lajos czementkútcsőgyára Erzsébetfalva. Lipták dr. és Társa vasbetongyára, Pestszentlőrincz. M. kir. kincstári kőbányakezelőség, Visegrád és Dunabogdány, 180 munkás. Molnár Dániel agyagkályhagyára és szobrászati műterme Nagykőrös, 20 munkás. Müller Ernő márványkőipar gyártelepei és kőbányatelepei Csobánka és Budakalász, 80 lóerős gép, 280 munkás. Nagykőrösi mészhomok-műkőgyár r. t. Nagykőrös, 30 lóerős gép, 16 munkás. Naxos csiszolóárúgyár r. t. Budafok, 300 lóerős gép, 80 munkás. Oberländer és Weisz I. sz. téglagyára, 4 lóerős gép, 30 munkás és II. sz. téglagyára Vácz. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva, 6 lóerős gép, 10 munkás. Pálóczi Horváth István mészhomokkő-, tégla- és fedélcserépgyára Örkény, 125 lóerős gép, 40 munkás. Pendl Testvérek agyagárúgyára Ujpest, 1 lóerős gép, 4 munkás. Polacsek Lipót mészégetője Nagykovácsi, 18 munkás. Rácsky János mészkőbányája és mészégetője Nagykovácsi, 25 munkás. Schwartz Adolf téglagyára, Pilis-Borosjenő, 49 munkás. Sicher és Ligeti mészgyára és kőfejtőtelepe Pesthidegkút, 61 munkás. Souheitl Ferencz utódai gőztéglagyára Pestszentlőrincz, 105 lóerős gép, 50 munkás. Stágel és Spát kőbánya-vállalata Dunabogdány, 200 munkás. Steinberger Mórné téglagyára Hévizgyörk, 40 lóerős gép, 33 munkás. Szende Frigyes első magyar gyöngyházgombgyára Ujpest-Megyer. Téglagyár és keresk. r. t. téglagyára Nagykőrös, 26 munkás. Ujlaki tégla- és mészégető r. t. tégla- és cserépgyára Békásmegyer, (a budapestivel együtt), 1570 lóerős gép, 3500 munkás. Urbéresek alsó kőbányája (bérlő: Roheim. K. fia) Visegrád, 29 munkás. Urbéresek felső kőbányája (bérlő: ugyanaz) Visegrád, 33 munkás. Urbéresek kőbányája (bérlő: Vasútépítkezési r. t.) Visegrád, 83 munkás. Veréb A. és Társa téglagyára Sükösd, 2 lóerős gép, 7 munkás. Özv. Weresmarthy Bertalanné Dunabogdány, doboshegy-zebegényi trachit-kőbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány, 150 munkás. Zsoldos János téglagyára Visegrád, 28 lóerős gép, 22 munkás. Zucker Henrik porczellán és üvegfestőtelepe, Pestszentlőrincz, 15 munkás.
Faipar.
A vármegye faipara nagy kiterjedtségnek örvend. A nyersanyag első földolgozását számos nagyméretű gőzfűrésztelep végzi. Az asztalosipar tekintélyes nagyipartelepeket mutathat föl, főként Újpesten és Erzsébetfalván, a melyek asztalosárú- és bútorgyártással, sőt művészi kivitelű butorok készítésével is foglalkoznak. Ezek mellett van még Rákosszentmihályon egy nagyarányú székgyár, a mely csak faszékállványokat készít és Budafokon koporsógyár. A nagyobb faföldolgozó ipartelepek még a lécz-, parkéta- és kerékküllőgyártás körébe tartozó árúkat állítanak elő. A bognár- és kádáripar szintén fejlett és nagyobb hordó- és dongafagyárakkal rendelkezik. Készítenek még itt gyárilag szerszámfát, kaptafát, Újpesten kefefát, Dunakeszin és Erzsébetfalván pedig fajátékárúkat. A szalmaárú és szalmatok-gyártás, kosárkötés és a menyezet-nádszövés hasonlóképen mutathat néhány ipartelepet, míg a csontipart csak az újpesti fésűgyár képviseli. A vármegyében fa- és csontiparral 5363 lakos foglalkozott, a kik közül a fűrészárúgyártásra 171 és az asztalosiparra 3938 személy jutott. A nagyobb ipartelepek ez ágban a következők:
137Antal és Fodor fűrésztelepe Ujkécske, gőzüzem, 15 munkás. Cherven János modellasztalossága Ujpest 36 lóerős gép, 24 munkás.` Ifj. Eberhardt Vilmos gőzfűrésze Budafok, 12 lóerős gép, 3 munkás, Ehrenwald László famegmunkáló telepe Ujpest, 8 lóerős gép, 3 munkás. Faber Frigyes hordógyára Budafok, 10 lóerős gép, 14 munkás. Fejes János szalmaárúgyára Soroksár, 2 lóerős gép, 80 munkás. Flamm János léczgyára Erzsébetfalva, 20 lóerős gép, 20 munkás. Fried és Benedek parkéta és kerék küllőgyára Soroksár, 150 lóerős gép, 150 munkás. Gedeon Ferencz kádársága Soroksár. Gráf György fajátékárúgyára Dunakeszi, 7 lóerős gép, 16 munkás. Hold András kaptafa- és sámfakészítése Ujpest, 4 munkás. Juhász, Nád és Társa fésűárúgyára Ujpest, 14 lóerős gép, 30 munkás. Kirschner Lipót asztalosárúgyára Ujpest, 40 lóerős gép, 50 munkás. Klikar Adolf alsó magyar faszerszám- és faárúgyára Ujpest, 8 lóerős gép, 24 munkás. Kruck József asztalossága, Budaörs. Kovács Ferencz motoros bognármühelye Kecskemét, 4 lóerős gép, 4 munkás. Kovács Géza fűrésztelepe Kisalpár, 50 lóerős gép, 60 munkás. Kuchenbauer József cservágótelepe Pomáz, 6 lóerős gép, 20 munkás. Laczkó Mihály kádártelepe Kispest, 5 lóerős gép, 7 munkás. Lőwinger József első magyar aranyozó- és butorárúgyára Vácz, 20 lóerős gép, 80 munkás. Lőwy Dávid és Fia parkétagyára Ujpest, 240 lóerős gép 260 munkás. M. kir. fegyintézet asztalosárúgyára (bérlő: Gmehling Hugó) és famegmunkáló telepe (bérlő: Neu Samu) Vácz, 5 lóerős gép, 188 munkás. Marton Ernő faárúgyára Erzsébetfalva, 17 lóerős gép, 20 munkás. Mazaray Elemér asztalosárúgyára Erzsébetfalva, 25 lóerős gép, 4 munkás. Meckl Frigyes dongafagyára Budafok, 6 lóerős gép, 17 munkás. Miszlovits Ernő műbutorasztalossága Ujpest, 15 munkás. Modor Kálmán villamos fűrésze Kalocsa, 15 lóerős gép, 4 munkás. Müller József butorgyára Ujpest, 6 lóerős gép, 27 munkás. Némedy Béla asztalossága Aszód, 6 lóerős gép, 8 munkás. Némethy Gyula asztalosárúgyára Kispest, 4 lóerős gép. Neumann Zsigmond és Társa szalmatokkészítése Vácz, 9 munkás. Grosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárúgyára Erzsébetfalva, 16 lóerős gép, 40 munkás. Perémi Vilmos és Pollák Ignácz szalmaárú és mennyezetnádszövő gyára Soroksár, 6 lóerős gép, 15 munkás, 15 háziiparos. Princz Antal kefefagyára Ujpest, 12 lóerős gép, 10 munkás. Prokop József és Társa koporsógyára Budafok, 16 lóerős gép, 50 munkás. Saxlehner András szalmahüvelygyára Vácz, 44 munkás. Schuster Vilmos székállványgyára Rákosszentmihály, 14 lóerős gép, 20 munkás. Segesvári Imre asztalossága Nagykőrös, 4 lóerős gép, 8 munkás. Spitzer Testvérek famegmunkáló telepe Kalocsa, 10 lóerős gép, 20 munkás. Sternthal Miksa famegmunkáló telepe Ujpest. Szentlőrinczi parkétagyár r. t. Pestszentlőrincz, 253 lóerős gép, 150 munkás. Vukovics asztalosmunkák gyára r. t. Kispest, 16 lóerős gép, 40 munkás. Zwick A. és Fia hordógyára Soroksár, 15 m.
Bőripar.
A bőr- és sörteipar a vármegyében főként a dunamenti helyeken jelentékeny, a hol a timárok a szükséges víznek bővében vannak. Számos és nagyméretű bőrgyárat és bőrfestőtelepet találunk Újpesten, a melyek a munkások százait foglalkoztatják. Ugyanitt hatalmas bőrárú-, gépszíj- és hadfölszerelési gyár is van. A kefegyártás és ostornyélkészítés szintén virágzónak mondható és a szitaszövés terén is nagyobb ipartelep működik. Az egész vármegyében a bőr-, sörte-, szőr- és tollipar 1273 lakost foglalkoztatott. Nagyobb ipartelepek ezek:
Fuchs Henrik bőrfestőtelepe Újpest, 8 lóerős gép, 20 munkás. Grünbaum Ede első magyar forrcső és öntvénykefegyára Újpest, 10 munkás. Mauthner Testvérek és Társai bőrgyára Újpest, 700 lóerős gép, 350 munkás. Strasser és Schönfeld bőrgyára Újpest, 8 lóerős gép, 40 munkás. Unger József ostornyélkészítése Kispest, 10 munkás. Weisz Adolf bőrgyára. Újpest. Weisz Ármin és Fia bőrgyára Újpest, 50 lóerős gép, 100 munkás. Wolfner Gyula és Társa bőr, gépszíj és hadfölszerelési gyára Újpest, 380 lóerős gép, 1000 munkás. Zsuffa Béla szitaszövése Újpest.
Fonás, szövés.
A fonó- és szövőipar a vármegyében nagyjelentőségű. Egész sereg nagyobb ipartelep foglalkozik kenderfonással, fonálfestéssel, fehérítéssel, pamutkészítéssel és gyapjúmosással. A kötélgyártást a fejlett iparágak közé számíthatjuk s emellett ponyvakészítést és telitést is találunk. A kötőszövő ipar a harisnyák és kötött árúk gyártása terén kitünőt és nagymennyiségűt termel. A takács- és műszövőipar magas színvonalon áll és jelentős telepei vannak Kecskeméten. Az iparművészeti iskola gödöllői szövőiskolája művészi kivitelű függönyöket, fali és ágyszőnyegeket készít. A selyemfonás el van maradva. Van még jutagyár, szalagszövő és vattagyár s velük együtt fölemlítendő a csipkeverés és paszománykészítés is. A vármegye területén fonó- és szövőiparral 2574 lakos foglalkozott. A nagyobb ipartelepek a következők:
Abeles és Perlesz mechanikai amerikai szövőkötőgyára Erzsébetfalva, 10 lóerős gép, 60 munkás. Első magyar fonó- és szövőgyár Vácz, 150 lóerős gép, 1300 munkás. Gödöllői szövőiskola Gödöllő, 20 munkás. Heinrich és Hauer mechanikai szalagszövőgyára Erzsébetfalva, villamos és gőzüzem, 120 munkás. Helle Antal kötélgyára Rákospalota-Ujfalu. Herzmann Zsigmond és Társa ponyvatelítő gyára Erzsébetfalva, 15 lóerős gép, 25 munkás. Hirschler Samu selyemcsévelője Erzsébetfalva 4 lóerős gép, 14 munkás. Juta- és kenderipar r. t. Erzsébetfalva, 730 lóerős gép, 800 munkás. Kispesti textilgyár r. t. Pestszentlőrincz, 350 lóerős gép, 320 munkás. Körtvélyesi Antal kötélgyára Budafok, 8 lóerős gép, 20 munkás. Kovács István műszövése Kecskemét, 4 munkás. Magyar-amerikai Northrop szövőszék és textilgyár r. t. pamutszövőgyára Pestszentlőrincz, 300 lóerős gép, 400 mun kás. Magyar pamut-ipar r. t. Ujpest, 1500 lóerős gép, 1200 munkás. Magyar szalagszövőgyár Pestszentlőrincz, 7 lóerős gép, 36 munkás. Neubauer és Sárkany "Mungo" textilipari hulladéktépő és vattagyára Budakalász, 84 lóerős gép, 54 munkás. Plesch H. fémtisztító szövetgyára Budafok. Prepeliczay Árpád fonálfestő- és fehérítő gyára Czinkota, 25 lóerős gép, 32 munkás. Schöffer Árpád paszománykészítése Rákospalota, 12 munkás. Schottola Ernő Bruns-vattagyára Budakalász. Schreiber és Maurer szövő- és kötőgyára Erzsébetfalva, 7 lóerős gép, 15 munkás. Váczi Ferencz gyapjúkártolója Kalocsa, 25 lóerős gép, 6 munkás. - Virág Apró József műszövése Kecskemét, 5 munkás. Wolfner Gyula és Társa gyapjúmosó gyára Ujpest.
138Ruha-ipar.
A vármegye ruházati ipara termelésre nézve igen fejlett. Bár nagyobbrészt kisipar, de vannak ez ágban jelentős nagyipartelepek is, melyek a helyi szükségleten fölül termelnek. Kiváló az egyenruhakészítő- és szűcsipartelep. Vannak nagy czipőgyárak, kalapgyárak és kötött czipő-gyárak. Váczon keztyűgyárat találunk, míg Félegyházán hónaljizzasztólapok előállításával foglalkozó gyár van. A ruházati ipar a vármegyében a legnépesebb és 14.364 lakost foglalkoztatott. Ezek közül legtöbb a szabó és czipész és pedig a szabóiparnál 3394, a czipész- és csizmadiaiparnál 5890 személy nyert alkalmazást. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következők:
Fantus Adolf kötött czipőkészítőtelepe Zsámbék, 10 lóerős gép, 35 munkás. Kobrák czipőgyár Vácz, 135 lóerős gép, 360 munkás. Özv. Meinhardt Jánosné keztyűgyára Vácz, 11 munkás, Nemes L. és Társa egyenruhakészítő telepe Erzsébetfalva, 3 lóerős gép, 12 munkás. Ocskó Ádám "Adria" czipőgyára Zsámbék, 10 munkás. Politzer Izabella hónaljizzasztó-készítése Kiskunfélegyháza, 6 munkás. Rankov József szűcsipartelepe Kecskemét, 15 munkás. Szende Géza kötött czipő-gyára Dunaharaszti, 4 lóerős gép, 36 munkás. Tölgyszéky Ferencz kalapgyára Soltvadkert, 2 lóerős gép, 3 munkás. Váczi Ferencz kalaptompkészítése Kalocsa, 2 lóerős gép, 4 munkás.
Papír-ipar.
A vármegye papiros-ipara nem áll valami magas fokon. A könyvkötőipartelepek száma csekély. Ellenben van néhány papiros-szivarszipka és táskagyár Czegléden és Kiskunfélegyházán. Hasonlóképen találkozunk a doboz- és jegyzőkönyvgyártással is. Lampionok, farsangi czikkek és vegykészítményű másolópapirosok előállításával is két nagyobb ipartelep foglalkozik. A papirosipar - a statisztika szerint - 145 lakost foglalkoztatott az egész vármegye területén. Az emelkedés a tíz év előtti viszonyokhoz képest a 100 százalékot meghaladja. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következők:
Bazsó Lajos könyvkötőtelepe Nagykőrös, 6 munkás. Emmerling Adolf tűzijáték, lampion, fáklya, zászló és farsangi czikkek gyára Erzsébetfalva, 25 munkás. Grünberger M. alföldi papírszopóka, szivarkahüvely, iskolai és piaczi táskagyára Kiskunfélegyháza, 65 munkás, 10 háziiparos. Halász József szivarszipkagyára Czegléd, 50 munkás. Jegyzőkönyvgyártás és könyvkötő-vállalat Ujpest, 10 munkás. Neményi Testvérek nyomdai műintézete és dobozgyára Erzsébetfalva. November Ignácz papírosszivarszipkagyára Czegléd, 80 munkás. Oser Jakab magyar vegykészítményű papírgyára Erzsébetfalva, villamos üzem, 14 munkás.
Élelmezési ipar.
Az élelmezési ipar és az élvezeti czikkek gyártása hatalmas arányú a vármegyében. A mészáros- és hentesipar virágzó és ennek megfelelőleg az iparszerűleg űzött szarvasmarha- és sertéshízlalás nagy mértékben van elterjedve vármegyeszerte. Találunk szalámi- és konzervgyárat is. A szeszipar különféle ágai, a pálinka, likőr, rum, konyak, pezsgőbor és sörgyártás rendkívül fejlettek és országos hírű gyártelepeket mutathatnak föl. Főként a budafoki konyak és pezsgőgyárak híresek és külföldi kivitelük is számottevő. A szesziparral kapcsolatos élesztőgyártás nem nagyjelentőségű, ellenben a szikvizgyártás gyorsan fejlődik. De valamennyinél nagyobb a malomipar, mely a legszámosabb ipartelepekkel dicsekedhetik. Az élelmezési és élvezeti ipar, a statisztika adatai szerint, az egész vármegye területén 6970 lakost foglalkoztatott. Ezek közül a malomiparra 1939, a sütő-iparra (pék és czukrász) 1040, a hentes- és mészáros-iparra 1918 és a szeszgyártásra 213 személy esett. A nagyobb ipartelepek a következők:
Ábrahámtelep mezőgazdasági szeszgyárszövetkezet Budakalász, 30 lóerős gép, 8 munkás. Baruch Jenő gazdasági szeszgyára és finomítója Bugyi, 24 lóerős gép, 6 munkás. Braun és Davidovics pálinkagyára Erzsébetfalva. Czuba-Durozier és Társa cs. és kir. udv. szállítók franczia konyakgyára Budafok, 3 lóerős gép, 9 munkás. Dékány Péter és Társa konyakgyára Budafok, 8 munkás. Dostal Antal hentesárúgyára Kispest, 3 lóerős gép, 5 munkás. Dozzi József szalámigyára Rákospalota. Egyedi Lajos szeszgyára és finomítója Ujpest, 240 lóerős gép, 180 munkás. Első alföldi konyakgyár r. t. Kecskemét, 10 lóerős gép, 60 munkás. Első kecskeméti konzervgyár r. t. Kecskemét, 36 lóerős gép, 300 munkás. Erős Ármin gazdasági szeszgyára, finomítója, és gőzmalma Taksony, 50 lóerős gép, 9 munkás. Frangois Lajos és Társa cs. és kir. udv. szállítók pezsgőborgyára Budafok, 8 lóerős gép, 24 munkás. Ginner Béla szikvízgyára Alpár. Gschwindt-féle gyár r. t. konyak, törköly és szilvóriumfőző telepe Nagykőrös, 7 lóerős gép, 24 munkás. Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak r. t. Budafok, 750 lóerős gép, 416 munkás. Hölle J. Márton cs. és kir. udv. szállító első magyar pezsgőborgyára Budaörs. Kecskeméti jéggyár r. t. Kecskemét. Gróf Keglevich István utódai konyakgyára Budafok, 40 munkás. Kincstári szeszgyár Szentgyörgypuszta, 16 lóerős gép, 8 munkás. Macourek Lajos szeszgyára Üllő, 20 lóerős gép, 7 munkás. Pálóczi Horváth István szeszgyára, pálinkafőzője és gázmalma Örkény, 15 munkás. Puchle András szikvízgyára Soroksár, 2 lóerős gép, 3 munkás. Raichl Testvérek sörgyára Kalocsa, 2 lóerős gép, 3 munkás. Reiner Adolf szikvízgyára Kispest, 3 lóerős gép, 2 munkás. Reisz D. és Fiai szikvízgyára Ujpest, 6 lóerős gép, 16 munkás. Rigó István szódavízgyára Czegléd. Schlarp Gusztáv és Társa dragéekülönlegességek és bonbon-gyára Ujpest, 3 lóerős gép, 6 munkás. Schloesser Germain és Társa konyakkészítő telepe Budafok, 8 munkás. Schmidl dr. és Társa "Alexin" zsírművek gyára Budafok, 75 lóerős gép, 100 munkás. Özv. báró Schossbergerné szeszgyára Valkó, 12 lóerős gép, 8 munkás. Schreiber Henrik eczetgyára Ujpest. Schwartz Károly és Albert szeszgyára Baracspuszta, 5 munkás. Sonnenschein E. margaringyára Erzsébetfalva, 36 lóerős gép, 30 munkás. Szalády Antal Hungária kávégyára Rákospalota, 3 lóerős gép, 6 munkás. Szász-Coburg-Gothai Fülöp herczeg szeszgyára Pusztavacs, 30 lóerős gép, 8 munkás. Szeremlei tejszövetkezet tejföldolgozó 141telepe Szeremle, 4 munkás. Szilágyi S. és Társa likőrgyára Erzsébetfalva. Thorma Károly szikvízgyára Izsák. Tinnyei mezőgazdasági szeszgyár szövetkezet Tinnye. Törley József és Társa pezsgőborgyára Budafok, 111 lóerős gép, 95 munkás. Weisz és Witz szeszgyára Máriaházapuszta, 17 lóerős.

1. A Magyar Pamutipar r.-t. gyártelepe Ujpesten.

2. A Wollner-féle vasgyár Ujpesten.

3. Részlet az Egyedy-féle szeszfinomitóból Ujpesten.

1. A Löwy-féle faipari gyár Ujpesten.

2. A hazai kovácsolható vas- és aczélöntvénygyár Ujpesten.

3. A Mauthner-féle bőrgyár Ujpesten.
Malmok.
A vármegyében, a nem gőzüzeműek megjelölésével, a következő malmok állanak fönn:
A városokban. Czegléd: B. Farkas Elek "Árpád" gőzmalma, 30 lóerős, 10 munkás. B. Farkas Mihályé, 30 lóerős, 12 munkás. Czeglédi gazdasági gőzmalom r. t. 50 lóerős, 16 munkás, (leégett). Czeglédi gőzmalom r. t. 350 lóerős, 120 munkás. Holló Istváné, 70 lóerős, 7 munkás. Hunnia gőzmalom r. t. 150 lóerős, 35 munkás. Özv. Hunyadi F.-néé, 25 lóerős, 9 munkás. Kartal Istváné (szívógázmotor), 30 lóerős, 4 munkás. - Kecskemét: Balázs Rezső malma. Kecskeméti gazdasági gőzmalom és gőzfürdő r. t. 240 lóerős, 30 munkás. Kecskeméti "József" gőzmalom r. t. 200 lóerős, 22 munkás. Kook Sámuelé, 30 lóerős, 4 munkás. Kovács Gézáé, 60 lóerős, 3 munkás. Sertéshízlaló r. t. gőzmalma, 203 lóerős, 27 munkás. Szentkirályi Tóth Sámuelé, 40 lóerős, 3 munkás. Vujovich Györgyé, 50 lóerős, 7 munkás. - Kiskunfélegyháza: Kiskunfélegyházi egyesült gőzmalom r. t. 350 lóerős, 65 munkás. Kiskunfélegyházi II. egyesült gőzmalom r. t. 100 lóerős, 21 munkás. Krausz Józsefé, 120 lóerős, 18 munkás. - Kiskunhalas: Gazdasági bank r. t. malma. Kmeth Benőé (benzin), 10 lóerős, 1 munkás. Halasi gazdasági gőzmalom. Kőrösi Antalé, 39 lóerős, 6 munkás. Kőrösi Antalé (szél és gőz) 6 lóerős, 3 munkás. Kovács B. Imréé (villamos daráló), 3 lóerős, 1 munkás. Magyar Kálmáné (benzin). Szüle Lajos két malma, 40 lóerős, 6 munkás. - Nagykőrös: Első gőzmalom r. t. (Kollársz L.) 80 lóerős, 7 munkás. Khirer Ferenczé (motoros). Nemcsik Gusztávé, 85 lóerős, 13 munkás. Vladár Károlyé 64 lóerős, 14 munkás. - Vácz: Váczi hengermalom r. t. 300 lóerős, 75 munkás.
A járásokban. Abonyi járás: Abony: Flegner János és Társáé, 30 lóerős, 6 munkás. Báró Harkányi Frigyesé, 80 lóerős, 7 munkás. Ifj. Szaitz Gáboré, 40 lóerős, 7 munkás. Jászkarajenő: Bamberger Lajosé, 100 lóerős, 12 munkás. Kocsér: Ifj. Vér Jánosé, 16 lóerős, 4 munkás. Tápiógyörgye: B. Farkas Eleké, 16 lóerős, 4 munkás. Hirn Sámuelé, 40 lóerős, 7 munkás. Tápiószele: Barta Kristófé, 50 lóerős, 4 munkás. Szántha Pálé, 30 lóerős, 4 munkás. Tószeg: Tószegi gőzmalom r. t. 60 lóerős, 9 munkás. Törtel: Fehér Pálé, 46 lóerős, 4 munkás. Szegedy Lászlóé (motoros) 35 lóerős, 3 munkás. Ujszász: Gróf Dessewffy Emilé, 20 lóerős, 7 munkás. Zagyvarékás: Glück Salamoné, 80 lóerős, 6 munkás. - Alsódabasi járás: Alsónémedi: Kovács Józsefé (benzin) 12 lóerős, 3 munkás. Bugyi: Mészöly Károly és Lászlóé. Gyón: Staudinger Lipóté, 8 lóerős, 1 munkás. Özv. Stehr Jánosnéé, 20 lóerős, 4 munkás. Kakucs: K. Liebner Józsefé (bérli Kirtyán Sámuel) 25 lóerős, 5 munkás. Lajosmizse: Buday Péteré, 90 lóerős, 9 munkás. Skultéti János és Istváné, 50 lóerős, 10 munkás. Ócsa: Mersz Antalé. Pusztavacs: Szász-Coburg-Gothai Fülöp herczegé, 30 lóerős, 4 munkás. Rádapuszta: Forster Kálmáné. Sári: Kovács Bálinté (benzin) 16 lóerős, 3 munkás. Sarlóspuszta: Báró Bors Frigyesé, 20 lóerős, 4 munkás. - Biai járás: Herczeghalom: Metternich Sándorné herczegnéé (daráló) 10 lóerős, 3 munkás. - Dunavecsei járás: Dab: Dabi Imréé. Dömsöd: Várkonyi Bálinté, 30 lóerős, 6 munkás. Dunapataj: Őry József és Társaié, 90 lóerős, 14 munkás. Schwartz Samué, 40 lóerős, 8 munkás. Dunavecse: Dömök Lajosé (daráló). Dunavidéki gőzm. r. t. 40 lóerős, 4 munkás. Harta: Ludwig Jánosé (benzin). Wolfinger Alajosé (daráló) 10 lóerős, 1 munkás. Solt: György Józsefé, 60 lóerős, 4 munkás. Nagy Imréé (motoros) 8 lóerős, 2 munkás. Szalkszentmárton: Dunavidéki gőzmalom r. t. Takács Jánosé (benzin) 6 lóerős, 3 munkás. Takács Pálé (motoros) 8 lóerős, 1 munkás. Tass: Berényi Jánosé (motoros) 14 lóerős. Gubacsi István (motoros) 8 lóerős, 1 munkás. - Gödöllői járás: Aszód: Kálmán István és Bertalané, 100 lóerős; 7 munkás. Boldog: Bakorik Károlyé, 8 lóerős, 2 munkás. Iklad: Kuzma Ferenczé, 20 lóerős, 3 munkás. Kartal: Tornyai Schossberger Lajosé (daráló) 20 lóerős, 3 munkás. Péczel: Jeszenszky és Urbáné (motoros). Rákoscsaba: Pintér Endréé (motoros) 26 lóerős, 3 munkás. Rákoskeresztúr: Rónai Istváné (benzin) 30 lóerős, 2 munkás. Tura: Dóra Istvéné, 35 lóerős, 5 munkás. Kálmán Istváné, 40 lóerős, 6 munkás. Váczszentlászló: Borbás Józsefnéé, 30 lóerős, 4 munkás. Verseg: Deutsch J. S. és Fiáé; 15 lóerős, 3 munkás. Özv. Francsek Pálnéé, 60 lóerős, 4 munkás. Zsámbok: Varga Istváné, 15 lóerős, 2 munkás. - Kalocsai járás: Bátya: Vojnits Gergelyé, 24 lóerős, 8 munkás. Kalocsa: Bagó Soós Gergelyé, 18 lóerős, 6 munkás. Krigovszky Jánosé, 42 lóerős, 16 munkás. Miske: Miskei gőzmalom, 30 lóerős, 6 munkás. Öregcsertő: Gatter Jánosé, 60 lóerős, 3 munkás. Vén Testvéreké, 20 lóerős, 2 munkás. Szakmár: Szabó Jánosé, 4 munkás. - Kiskőrösi járás: Császártöltés: Walter József és Társáé, 25 lóerős, 5 munkás. Walter Lőrinczé, 3 munkás. Hajós: Stareck Károly és Társáé, 12 lóerős, 4 munkás. Keczel: Fischl Móré, 25 lóerős, 7 munkás. Kiskőrös: Guttmann M. és Társáé, 70 lóerős, 8 munkás. Gyalog Jánosé (daráló). Weszely Dezsőé (daráló). Soltvadkert: Lehóczky Frigyesé (benzin) 4 lóerős, 2 munkás. Schwartz Móré, 102 lóerős, 9 munkás. Szakál Istváné (benzin). Sükösd: Siptér Jánosé, 10 lóerős, 2 munkás. - Kiskunfélegyházai járás: Alpár: Alpári gőzmalom r. t. 85 lóerős, 10 munkás. Jászszentlászló: Petróczy Gáboré, 25 lóerős, 5 munkás. Kiskunmajsa: Horváth Jánosé (benzin). Ifj. Molnár Imréé, 70 lóerős, 13 munkás. Törteli Testvéreké, 100 lóerős, 18 munkás. Ókécske: Ókécskei gőzmalom r. t. 50 lóerős, 11 munkás. Pálmonostora: Langer Béláé (benzin), 30 lóerős, 3 munkás. Ujkécske: Gőzmalom és gőzfürdő r. t. 120 lóerős, 9 munkás. - Kunszentmiklósi járás: Csengőd: Patyi Vinczéé. Fülöpszállás: Gazdasági gőzmalom r. t. 100 lóerős, 10 munkás. Izsák: Mezőgazdasági, kereskedelmi, ipar r. t. malma, 50 lóerős, 5 munkás. Kerekegyháza: Kaunitzer Andoré, 50 lóerős, 7 munkás. Kovács Gáboré, 25 lóerős, 4 munkás. Kunszentmiklós: Deutsch Sámuelé, 8 lóerős, 7 munkás. Diószegi Gáboré (daráló). Lukácsy Péteré (benzin) 8 lóerős, 2 munkás. Pordán Lajosé (benzin) 8 lóerős, 2 munkás. Orgovány: Szele János és Társáé (motoros). Szabadszállás: Bodai Sándoré (benzin). Miskolczi Testvéreké, 50 lóerős, 13 munkás. - Monori járás: Alberti-Irsa: Pető Fülöpé, 50 lóerős, 6 munkás. Czeglédberczel: Blutzer Lénárdé, 6 lóerős, 2 munkás. Kunszt Istváné (benzin) 6 lóerős, 1 munkás. Pintér Ferenczé, 50 lóerős, 8 munkás. Gomba: Szemere Hubáé (daráló), 8 lóerős, 4 munkás. Gyömrő: Gyömrey Aurélé, 85 lóerős, 6 munkás. Mikebuda: Bleyer Gyuláé, 45 lóerős, 4 munkás. Monor: Gazdasági gőzmalom és gőztéglagyár r. t. 100 lóerős, 100 munkás. Vantulek Pálé, 40 lóerős, 6 munkás. Pilis: Özv. Gubányi Mnéé, 20 lóerős, 9 munkás. Tápiósüly: Cseri Andrásé (motoros) 20 lóerős, 3 munkás. Novák Jánosé, 30 lóerős, 5 munkás. Üllő: Geley József "Cornélia" gőzmalma, 25 lóerős, 7 munkás. - Nagykátai járás: Kóka: Ifj. Turák J. (szívógázmotoros). Nagykáta: Filka Ferenczé, 14216 lóerős, 4 munkás. Sződi Móré, 20 lóerős, 5 munkás. Pánd: Baranyi István és nejéé, 30 lóerős. 6 munkás. Szentmártonkáta: Bicktarszky Ernőé, 40 lóerős, 7 munkás. Tápióbicske: Bátori Venczelé (benzin) 20 lóerős, 2 munkás. Tápiószecső: Detáry F. és G. (benzin), Tápiószentmárton: Ifj. Burján Pálé (benzin). Hoffmann Ignáczé, 37 lóerős, 2 munkás. Turák Jánosé, 15 lóerős, 4 munkás. Tóalmás: Piffkó Jánosé, 40 lóerős, 4 munkás. - Pomázi járás: Pomáz: Freissleder Árpádé (őrlő) 16 lóerős, 5 munkás. Reiss Dávidé (őrlő) 17 lóerős, 25 munkás. - Ráczkevei járás: Kiskunlaczháza: Faragó és Tóthé, 30 lóerős, 4 munkás: Horváth Józsefé, 45 lóerős, 7 munkás. Ráczkeve: Gönczy Mihályé, 36 lóerős, 6 munkás. Soroksár: Ledofszky Gézáé, 250 lóerős, 50 munkás. Kovács Gyuláé (motoros) 50 lóerős, 8 munkás. Tököl: Kudi Gergelyé (daráló). Marlyn L. és Jánosé. Schleiniger és Pollakovicsé (daráló) 25 lóerős, 3 munkás. - Váczi járás: Acsa: Dóra Istváné, 12 lóerős, 4 munkás. Fót: Nagy Lajosé. Galgagyörk: Özv. Szalay Jánosnéé, 18 lóerős, 3 munkás. Galgamácsa: Schott Nándoré, 12 lóerős, 4 munkás. Püspökhatvan: Babják Jánosé, 14 lóerős, 2 munkás. Rákospalota: Huszár Lajosé, 12 lóerős, 1 munkás. Ifj. Liva Józsefé, 43 lóerős, 2 munkás.
Vegyi ipar.
A vármegye vegyi ipara aránylag nagy fejlettségnek örvend, egyéb iparágak rovására. Van számos keményítő-, olaj és szappangyára; ez utóbbiak mosó- és pipereszappant, mosóport, szódát és lúgkövet termelnek. Gyufagyárakat Budafokon, Erzsébetfalván, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán találunk. Nagy jelentőségű a festékgyártás is, amely több gyárban a legkülönfélébb festékeket állítja elő. Hasonlóképen jelentékeny az enyvgyártás is. A vegyi gyárak aszfaltot, kátrányt, illatszert, szájvizet, fogkrémet, vazelint, gyümölcszamatot, különféle fénymázakat, zsíradékokat és tisztító kenőcsöket készítenek. A műtrágyagyártást a spódiumgyár képviseli. Légszeszt vagy világítógázt csak Újpesten és Czinkotán gyártanak; Újpesten közvilágításra használják, Czinkotán pedig folyékony alakban gyártják és árusítják. A vegyi ipar a vármegyében 1223 lakost foglalkoztatott. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következők:
Bernauer Lajos növényolajgyára Ujpest, 45 lóerős gép, 100 munkás. Biehn János aszfalt- és kátránygyára Kispest, 6 lóerős gép, 500 munkás. Boros Samuné szappangyára Erzsébetfalva, 32 lóerős gép, 8 munkás. Brázay Kálmán vegyészeti gyára Budafok, 80 munkás. Cséry-féle szemétfeldolgozó r. t. Pestszentlőrincz, 120 lóerős gép, 260 munkás. Eiser és Weiss első budapesti ätherikus olajok, vegyi termékek, eszencziák, erősen töményített gyümölcszamatok és festőanyagok gőzüzemű gyára Albertfalva. Elsner Rezső és Társa vegyi ipar r. t. Ujpest, 4 lóerős gép, 40 munkás. Első kecskeméti gyufagyár részvénytársaság Kecskemét, 70 lóerős gőzgép, 250 munkás. Első pesti spódium- és enyvgyár műtrágyagyára Soroksár, 30 lóerős gép, (üzemen kívül.) I. Picot-féle Lessive Phenix mosóporgyár Vácz, 9 lóerős gép, 15 munkás. Fantusz János és Társai Hungária lúgkőgyára Erzsébetfalva, 8 munkás. Gerő Kálmán keményítőgyára Erzsébetfalva, 75 lóerős gép, 48 munkás. Gertler Jenő czipőkrémgyára Erzsébetfalva. Halfer József festékgyára Budakeszi, 3 lóerős benzinmotor, 7 munkás. Ilits Kornél lakk-, festék- és vegyi termékek gyára Erzsébetfalva, 6 lóerős gép, 16 munkás. Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára Ujpest, 100 lóerős gép, 100 munkás. Kohn és Fried vegyészeti gyára Ujpest, 20 lóerős gép, 60 munkás. Kovács Ferencz gyufagyára Kiskunfélegyháza, 40 munkás. Krayer Ede és Társa festék-, kencze- és mázgyára Ujpest, 20 lóerős gép, 20 munkás. Kuzmányi Gyula gyógyszerész pipere-szappangyára Erzsébetfalva, 7 lóerős gép, 15 munkás. Leiner Fülöp és Fia enyvgyára Ujpest, 80 lóerős gép, 120 munkás. Leiner Testvérek enyvgyára Ujpest, 110 lóerős gép, 120 munkás. Lorilleux Ch., és Társa betéti társaság festékgyára Budafok, 12 lóerős gép, 10 munkás. M. kir. államvasutak olajgázgyára Gödöllő, 3 lóerős gép, 2 munkás. Magyar lugkőgyár Kispest, 14 munkás. Mellinger Mór keményítőgyára Erzsébetfalva, 55 lóerős gép, 58 munkás. Móczár Gyula festékgyára Solymár, 180 lóerős gép, 120 munkás. Olaj- s vazelinművek r. t. olaj- és vazelingyára Pestszentlőrincz, 20 munkás. Olajipar társaság Rákospalota, 100 lóerős gép, 100 munkás. Osztrák-magyar légszesztársaság légszeszgyára Ujpest, 28 lóerős gép, 35 munkás. Posnansky és Strelitz aszfalt- és kátrány vegyi termékek gyára Erzsébetfalva, 16 lóerős gép, 138 munkás. Reisz Frigyes dr. vegyipari termékek gyára Erzsébetfalva, 7 lóerős gép. Sándori és Trencséni "Amidon" keményítőgyár Taksony, 40 lóerős gép, 10 munkás. Schmiedek és Grünstein festékárúgyára Kispest, 14 lóerős gép, 9 munkás. Schmiedl Márk szappangyára Vácz, 6 munkás. Stein és Rosenstrausz olaj- és kenőcsgyára Erzsébetfalva, 25 munkás. Stein és Rosenstrausz gyufagyára Erzsébetfalva, 16 lóerős gép, 150 munkás. "Unio" magyar általános gyufagyár r. t. Budafok, 280 lóerős gép, 450 munkás. Winternitz Gyula szappan- és szódagy. Ujpest, 5 m. Özv. Wolf Vilmosné szappanfőzője, Soroksár.
Építő-ipar.
A vármegye közönsége körében megnyilatkozó építési kedv nagy, ennélfogva az építőipar is elég fejlett. A kő- és agyagipar gyártelepei részéről előállított építőanyagok tetemes részét a vármegye építőipara dolgozza föl. A gyáripari vállalatok folytonos szaporodásával a nagyobb arányú építkezések száma is egyre nő. Nagyszabású középítkezés ez idő szerint a kispesti munkásházak építése, a mely több száz építőmunkást foglalkoztat és a Budapesten a város részéről megindított nagyarányú építési akczió, mely szintén a megyebeli téglagyáraknak juttat munkát. A statisztika adatai szerint 7413 lakos foglalkozott építőiparral. Ezek közül 3100 volt a kőmíves és 1756 az ács. Tíz év alatt a szaporodás az előbbinél a 100, az utóbbinál a 30 százalékot meghaladja.
Sokszorosítóipar.
A sokszorosító és műipart a vármegyében a nyomdák és fényképező műtermek képviselik. Alig van jelentősebb helység, a hol nyomda és fényképész ne volna. A városokban több is van mindegyikből, a melyek többé-kevésbé szép és tiszta munkákat produkálnak. Van egy szentképkészítő ipartelep is, 143Neuburg Balduiné Erzsébetfalván. A sokszorosító és műipar 726 lakost foglalkoztatott az egész vármegyében. Pest vármegye nyomdái a következők:
Aszód: M. kir. javítóintézet nyomdája. Budafok: Leopold és Frank. Czegléd: Nagy Elek, 7 munkás; Sebők Béla, 5 munkás. Erzsébetfalva: Mártonfi L. Neményi Testvérek. Kalocsa: Jurcsó Antal, 12 munkás; Werner Ferencz, 9 munkás. Kecskemét: Első kecskeméti hírlapkiadó és nyomda r. t. Első naptárkiadó és hirdetési vállalat nyomdája; Első nagyalföldi hirlapkiadó- és nyomdavállalat; Fekete Mihály; Fischl Dávid; Gichner Gábor; Spitzer Vilmos. Szilády László. Kiskőrös: Szokulesz és Majoros, 4 munkás. Kiskunfélegyháza: Feuer Illés; Vesszősi József. Kiskunhalas: Horváth Gyula, 2 munkás; Prager Ferencz, 3 munkás. Kispest: Fischof Henrik. Kunszentmiklós: Özv. Bors Károlyné. Monor: Süveges József. Nagykáta: Nagykátai és monori könyvnyomda. Nagykőrös: Első nagykőrösi könyvnyomda; 5 munkás; Ottinger Ede, 2 munkás. Ráczkeve: Róde Mihály. Szentendre: Schwartz J. Ujpest: Fuchs Antal József, 4 munkás; Salgó és Társa, 4 munkás. Vácz: Dercsányi Dezső, 4 munkás; Kir. orsz. fegyintézet nyomdája, 60 munkás; Mayer Sándor, 9 munkás.
Vendéglős-ipar.
A vendéglős-, kávés- és szállodás ipar, a melyhez a fürdők is tartoznak, széles kiterjedtségnek örvend az egész vármegyében. Gőzfürdő is sok van, nemcsak a városokban, hanem a nagyközségekben is és majdnem kivétel nélkül mindenütt a gőzmalmok mellett. A statisztika adatai szerint a vármegye egész területén a vendéglős, kávés, szállodás, pálinkamérő és fürdős-ipar 3219 lakost foglalkoztatott. Ez a szám tíz év előtt 2062 volt, tehát a szaporodás 1157, a mi 56 százaléknak felel meg. Jelentékenyebb szállodák a következő helyeken vannak:
Abonyban 2, Apostagon 1, Aszódon 1, Budafokon 1, Czegléden 5, Dunakeszin 1, Dunavecsén 1, Dusnokon 1, Erzsébetfalván 1, Foktőn 1, Fóton 1, Fülöpszálláson 1, Gödöllőn 2, Irsán 1, Izsákon 2, Jászszentlászlón 1, Kalocsán 4, Kecskeméten 5, Kerekegyházán 1, Kiskőrösön 1, Kiskunfélegyházán 2, Kiskunhalason 3, Kiskunlaczházán 2, Kunszentmiklóson 2, Monoron 2, Nagykátán 2, Nagykőrösön 2, Ókécskén 1, Ráczkevén 1, Solton 1, Szabadszálláson 2, Szalkszentmártonban 1, Szentendrén 1, Tasson 1, Ujkécskén 2, Ujpesten 3, Ujszászon 1, Váczon 3, Visegrádon 1.
Ipari szövetkezetek.
Az 1898. évi XXIII. t.-cz. kedvező hatása alatt és a kereskedelmi minisztérium kezdeményezésére a vármegyében több ipari szövetkezet alakult. A kormány az ipari szövetkezeteket pénzsegélylyel és gépekkel, az Országos Középponti Hitelszövetkezet pedig hitelnyujtással és tanácsadással támogatta, tehát azok fejlődésnek indultak. A jelentősebb iparszövetkezetek a következők:
Csak tagjaik hiteligényeinek a kielégítésével és vállalataikban való támogatásával foglalkoznak: Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. Alakult 1907-ben. - Erzsébet-Kossuthfalva ipartestületi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben: 798 tag, 3488 üzletrész 174.400 kor. értékben. - Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. - Kecskeméti ipari hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. 123 tag, 312 üzletrész, 31.200 K értékben. - Kispesti ipartestületi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 462 tag, 2362 üzletrész, 104.480 korona értékben. - Szentlőrinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1907-ben. 164 tag, 1005 üzletrész, 40.200 kor. értékben. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 845 tag, 1156 üzletrész, 57.800 K értékben. - Nyersanyag-beszerzéssel, árútermeléssel, beraktározással, értékesítéssel és közszállítással foglalkoznak: Czeglédi csizmadia-iparosok bőrraktárszövetkezete Czegléden. - Czeglédi faiparosok termelő-szövetkezete, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1907-ben. 44 tag, 60 üzletrész, 6000 K. értékben. - Erzsébetfalva és környéke faiparosai butorcsarnok és hitelszövetkezete, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1905-ben. 50 tag, 217 üzletrész, 10.850 korona értékben. - Kecskeméti butoriparosok árúraktára, mint szövetkezet. - Kecskeméti bőriparosok nyersanyagbeszerző szövetkezete, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1903-ban, 110 tag, 150 üzletrész, 7500 K értékben. - Kecskeméti építőmunkások közös termelőszövetkezete. - Ujpesti czipészek nyersanyagbeszerző, termelő és árucsarnok szövetkezete, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1901-ben. 97 tag, 155 üzletrész, 7750 K értékben. - Ujpesti ipartestületi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Butorkészítéssel és beraktározással foglalkozik. Alakult 1900-ban tagjai hiteligényeinek a kielégítésére. 1903-ban árúcsarnokot, 1907-ben pedig famegmunkáló gyárat is állított. Most 526 tagja és 1465 üzletrésze van, 73.250 K. értékben. - Ujpesti munkásotthonszövetkezet, alakult 1909-ben. - Ujpesti szabómunkások termelő-szövetkezete, alakult 1909-ben.
Házi-ipar. Népipar.
A vármegye népének nagyjelentőségű keresetforrása a házi és népipar. A kendertörén és kikészítés ma már nem nagyarányú, ellenben az iparhoz közelebb álló ágak, mint a harisnyakötés, csipkeverés és kosárfonás, meglehetősen el vannak terjedve. A háziipar többféle ága főként Kalocsán és környékén virágzik. Igy a "Kalocsavidéki földmivelők és iparosok egyesületének" harisnyakötőtelepe 25 belső munkást, míg kosárfonó telepe 150 háziiparost foglalkoztat. Tantos Ferencz rózsafűzérkészítő kalocsai háziipar-telepe 12 belső munkással és 140 háziiparossal dolgozik. Solton a reczecsipkekészítés jelentékeny. Galambos és Kovács itteni csipkeverő tanműhelyében 40 belső és 20 házi munkás talál foglalkozást. Pilisszántón és Visegrádon szintén a csipkeverést űzi a lakosság háziipar-szerüleg. Híres a halasi csipke is, még pedig nemcsak az ország határain belül, hanem azon túl is. Az iparművészeti iskolának a vármegyében több helyen van háziipartelepe, melyekkel leginkább hímzést és csipkét készíttet. A Tápió mellékén gyékényfonással foglalkozik egy-két háziipari szövetkezet, melyek szatyorokat és lábgyékényeket állítanak elő. Monoron csinosan hímzett csikóbőrös 144kulacsokat készítenek. A háziipari termelést az Országos Háziipari Szövetség, melynek élén gróf Apponyi Albertné és Szterényi József államtitkár áll, irányítja és értékesíti, a magyar háziiparnak piaczot szerez nemcsak Európában, hanem még a tengeren túl is. Házi és népiparral a vármegyében 615 férfi 348 nő, összesen 963 kereső lakos foglalkozott. A népipart újabban nagy mértékben képviseli a selyemtenyésztés, a mely évről-évre szélesebb körben terjed el. Ez idő szerint a vármegye selyemtenyésztésének állapotát az alábbi adatok tüntetik föl:
Az 1908. évben a vármegye 99 községében 827 tenyésztő 16.211 kg. selyemgubót termelt. Ennek a sok selyemhernyónak 13.594 köztéren álló szederfáról szedtek lombot. A gubókat a selyemtenyésztési felügyelőség 33.660 koronáért váltotta be. A tenyésztők átlagos keresete 40 s a legnagyobb kereset 200 korona volt. A selyemtenyésztés újabb megkezdése (1880) óta a vármegyében gubókért kifizettek 586.834 koronát. A selyemtenyésztési felügyelőség eddig községeknek, magánfeleknek s állami és törvényhatósági útak befásítására kiosztott 33.116 drb kiültetésre alkalmas szederfát és 4,990.899 drb 2-3 éves csemetét. A községi faiskolákból kiültettek 12.376 drbot. Az elmult évben elpusztult 5056 drb fiatal, 239 drb öreg, összesen 5295 drb szederfa. A tenyésztés legjobban sikerült a következő községekben: Kalocsán 43 tenyésztő 1292 kg gubót termelt 2615 kor. értékben; átlagos kereset 60, legnagyobb 129 korona; eddig kifizettek 35.723 koronát. Szeremlén 45 tenyésztő 1053 kg gubót termelt 2277 korona értékben; átlagos kereset 50, legnagyobb 106 K; eddig kifizettek 22.100 K-t. Dunapatajon 41 tenyésztő 1002 kg gubót termelt 2067 K értékben; átlagos kereset 50, legnagyobb 186 K; eddig kifizettek 30.788 K-t. Dusnokon 27 tenyésztő 694 kg gubót termelt 1366 K értékben; átlagos kereset 50, legnagyobb 73 K; eddig kifizettek 30.895 K-t. Érsekcsanádon 32 tenyésztő 557 kg gubót termelt 1199 K értékben; átlagos kereset 37, legnagyobb 80 K; eddig kifizettek 66.550 K-t. Apostagon 20 tenyésztő 554 kg gubót termelt 1141 K értékben; átlagos kereset 57, legnagyobb 103 K; eddig kifizettek 8127 K-t. Dömsödön 15 tenyésztő 502 kg gubót termelt 1025 K értékben; átlagos kereset 68, legnagyobb 116 K; eddig kifizettek 6310 K-t. Géderlakon 14 tenyésztő 470 gubót termelt 984 K értékben; átlagos kereset 70, legnagyobb 149 K; eddig kifizettek 17.630 K-t. Vadkerten 15 tenyésztő 443 kg gubót termelt 903 K értékben; átlagos kereset 60, legnagyobb 113 K; eddig kifizettek 5822 K-t. Kerekegyházán 12 tenyésztő 357 kg gubót termelt 827 K értékben; átlagos kereset 68, legnagyobb 97 K; eddig kifizettek 3860 K-t.
Kamara.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét városa a budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozik, a mely a pozsonyi, soproni, kassai, debreczeni, temesvári, kolozsvári és brassói kamarákkal együtt 1850-ben alakult meg. A kamarai kerület akkor 9 alkerületből állott s ilyen alkerületei voltak: Pest-Pilis-Solt vármegye a törvényhatósági várossal együtt, a székesfőváros, Fehér, Esztergom, Heves, Szolnok, Borsod és Csongrád vármegyék és a Jász-Kun kerületek. Az első megalakuláskor, 1850 szeptember 4-én, a kamara rendes és póttagjai valamennyien pesti, budai és óbudai iparosokból és kereskedőkből kerültek ki. A kamara alkotmányos megalakulása a kiegyezés után, 1869 augusztus 2-án történt, a mikor a fővároson kívül Pest-Pilis-Solt, Esztergom, Fehér, Nógrád, Heves és Külső-Szolnok, Csongrád és Bács vármegyék és a Jász-Kun kerületek tartoztak a területéhez, az itt lévő szab. kir. városokkal együtt. Ekkor már a kültagok között, kiknek száma 30 volt, négy kecskeméti és négy váczi lakost találunk. A vármegyében két alkerület volt: a solti és kecskeméti járás Kecskemét, továbbá a pesti, pilisi, újpesti és váczi járás Vácz főhelylyel, a hol - mint láttuk - 2-2 iparost és 2-2 kereskedőt választottak kültagul a kamarába. 1880-ban a miskolczi kamara szervezésével kihasították a kamarai kerületből Heves vármegyét, 1890-ben pedig, mikor Baross Gábor öt új kamarát állított föl, Esztergomot a győri, Nógrádot a beszterczebányai, Jász-Nagykun-Szolnokot a debreczeni, Csongrád és Bács-Bodrog vármegyét a szegedi kereskedelmi és iparkamarához csatolták. Ez időszerint tehát a budapesti kamara hatásköre csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék, Budapest székesfőváros, Kecskemét és Székesfehérvár szab. kir. városok területére terjed ki. A megalakulástól kezdve a kamara elnökei a következők voltak: Valero J. Antal 1850-51, Appiano József 1851-1852, Valero Antal 1852-1853, Appiano József 1854-1857, Fuchs Rudolf 1858-ban, Kochmeister Frigyes (később báró) 1859-1891, Wahrmann Mór 1891-1892, Lánczy Leo 1893-tól máig. A kamarai titkárok a következők: Rósa Lajos 1850-1868, Eberling Gusztáv dr. 1869-ben, Szvetenay Miklós dr. 1869-1886, Steinacker Ödön 1886-1892, Fritz Péter 1892-től 1909-ben bekövetkezett haláláig. Jelenleg Thék Endre alelnök és Krejcsi Rezső dr. másodtitkár buzgólkodnak a kamara vezetésében.
A budapesti kamara területe 17.329 kat. hold. Van 48 iparos és 48 kereskedő, összesen 96 tagja. A vármegye 17 iparost és 14 kereskedőt, Kecskemét pedig 4 iparost és 4 kereskedőt küld a kamarai tagok sorába. A kamara vagyona a 200.000 koronát meghaladja. A nyugdíjalap 182.980 K. Van tekintélyes könyvtára, gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal. A kamara az elmúlt évben véleményt adott 12 törvényjavaslatra. Az irodában be volt iktatva 32.761 ügydarab. Ezek között 145véleményt adtak 1363 és bizonyítványt kiállítottak 1323 esetben, elintéztek 21.052 czégbejegyzést és változást és belajstromoztak 1511 árúvédjegyet és 1462 mintát.
Ipartestületek és társulatok.
Az 1884. évi XVII. t.-cz. alapján a vármegyében is megalakultak az ipartestületek, melyeknek a száma negyedszázad alatt a múlt év végéig 35-re szaporodott. Ez idő szerint a vármegye területén a következő ipartestületek állanak fönn: az abonyi, albertfalvai, alberti-irsai, aszódi, budafoki, czeglédi, dunavecsei, erzsébet-kossuthfalvai általános, gödöllői, kalocsai, kecskeméti, kiskőrösi, kiskunfélegyházai, kiskunhalasi, kiskunlaczházai általános, kiskunmajsai, kispesti általános, kunszentmiklósi, lajosmizsei, monori általános, nagykátai, nagykőrösi, péczeli és rákoscsabai egyesült, rákoskeresztúri általános, rákospalotai vegyes, solti általános, soltvadkerti, soroksári általános, szabadszállási általános, szentendrei, tápiószelei, újkécskei, újpesti vegyes, váczi és a zsámbéki ipartestület. Ezeken kivül Újpesten van a Vendéglősök, kocsmárosok és szállodások ipartestülete. Az ipartestületekhez hasonló szervezetek az ipartársulatok, melyek a következők: Kecskeméten hat, Csizmadiák, Kovácsok, Szabók, Szűcsök, Timárok és a Vendéglősök és kocsmárosok ipartársulata, a Kiskunfélegyházai ipartársulat és az I. általános ipartársulat Váczon.
Ipari egyesületek.
A vármegye ipari élénkségét jellemzi, hogy az ipartestületek és társulatok mellett az egyesületi élet is meglehetős mértékben ki van fejlődve. A városokban a következő helyeken vannak iparos-körök és egyesületek:
1. Czegléd: Iparosifjak önképző egylete; Kecskemét: Iparegyesület, Iparosifjak önképző egyesülete, Épitőiparosok szövetsége és az országos munkás szakszervezeteknek 9 fiókja, az ács-, czipész-, építő-, fa-, föld-, szabó-, szobafestő-, vas- és fémmunkásoké és könyvnyomdászoké; Kiskunfélegyháza: Iparosifjak egyesülete; Kiskunhalas: Iparegyesület, Iparosifjak önképző egylete; Nagykőrös: Iparoskör, Iparosifjak önképző egylete, Épitőiparos munkások egyesülete; Szentendre: Keresztény munkásegylet; Újpest: Bőrmunkások országos szövetsége és az országos munkásegyesületeknek 10 szakszervezeti fiókja; Vácz: ipari szakegyesületek. A járásokban pedig: Abonyi iparosifjúsági önképzőkör, Budafoki iparoskör, Budafoki kádárok egyesülete, Budakeszi iparoskör, Erzsébetfalvai iparosok köre, Izsáki iparosok és kereskedők egyesülete, Kiskőrösi iparos olvasóegyesület, Kókai iparos társaskör, Monori iparos olvasókör, Rákospalotai iparosifjak otthona, Szigetújfalusi kőmívesek önsegélyző-egyesülete stb. - Számos tagja és néhány fiókja van a vármegyében a Magyar gyáriparosok országos szövetségének. - A Magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegyesületének a következő helyeken van fiókja: Csepel, Czegléd, Dunapataj, Erzsébetfalva, Gödöllő, Kalocsa, Kiskunhalas, Kispest, Kunszentmiklós, Monor, Pestszentlőrincz, Rákospalota, Újpest, Újszász és Vácz.
Iparfelügyelet.
1882-től a múlt század utólsó évéig az iparfelügyeletet maga a kereskedelemügyi minisztérium gyakorolta, előbb négy, majd hat, később pedig nyolcz középponti felügyelő útján. 1898-ban szervezték a kerületi iparfelügyelőségeket az 1893. évi XXVIII. t.-cz. alapján, még pedig úgy, hogy átlag két kamarára esett egy iparfelügyelői székhely. A részletes deczentralizáczió 1901 április 1-én következett be, mikor az országban 17 iparfelügyelőség kezdte meg működését, közötte a budapesti kerületi iparfelügyelőség is, melyhez a szervezéskor Budapest főváros, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét, Fehér vármegye és Székesfehérvár tartozott. Ugyanekkor egyesítették a kazánvizsgálók működési körét az iparfelügyelőkével. Az iparfelügyelőség vezetője a szervezéstől kezdve 1904-ig Lóde Rezső volt. 1904 augusztus 1-én egyesítették a kerületi iparfelügyelőséget a vele egyidőben fölállított főfelügyelőséggel s ez az állapot 1905 november 1-ig tartott. Ezalatt Magyarits Ágost műszaki főtanácsos állott a hivatal élén. 1905-ben különválasztották a felügyelőséget a főfelügyelőségtől s ezzel az iparfelügyelőségi kerület nagysága is megváltozott. A főfelügyelőség hatáskörébe utalták a fővárost, míg a kerületi iparfelügyelőséghez Pest vármegye és Kecskemét városa tartozik mind a mai napig. Ezt a törvényhatósági rendszert főként az tette szükségessé, hogy a vármegyében a nagyobb üzemű ipartelepek és kazánok száma rendkívül elszaporodott. 1905 november 1-től Hlaváts Kornél volt a budapesti kerületi iparfelügyelő 1907 május 1-ig. Májustól november 1-ig Szabó Lajos kir. iparfelügyelő vezette ideiglenesen a hivatalt, mikor Brooser Mórt helyezték át ide Kassáról ipari főfelügyelőül és még ma is ő tölti be ezt a terhes hivatalt. Mellette még Hoor Géza iparfelügyelő, Haidekker Gyula és 146Daymos Illés ipari segédfelügyelők működnek, de még így is alig győzik a rengeteg sok kiutazással és helyszíni vizsgálattal járó munkát. Az elmult évben az iparfelügyelőség elintézett 3104 ügyiratot, tartott 374 gyárvizsgálatot, 116 balesetvizsgálatot, 64 aczetilénkészülék-azonosítást és 130 kazánvizsgálatot. A kerületben van 1740 kazán: 539 ipari, 1122 gazdasági (gőzcséplő, gőzeke) és 79 egyéb czélú; ezek közül 485 helyhez kötött és 1160 helyhez nem kötött kazán.
Betegsegélyezés.
A legutóbbi időkig betegsegélyző pénztárak gyakorolták a vármegyében azt a nemes hivatást, hogy a munka közben megbetegedett munkást ingyen gyógyszer, dijtalan orvosi kezelés és pénzbeli segélyben részesítették. S ebben a kedvezményben néhol nemcsak a betegpénztári tagok, hanem azok hozzátartozói is részesültek. 1906-ig a vármegyében az alábbi betegsegélyező pénztárak működtek s azoknak 1906. évi taglétszáma a következő volt:
Kerületi betegsegélyző pénztárak: Kecskeméti kerületi betegsegélyző pénztár 2346 férfi, 472 nő, együtt 2818 tag. Váczi kerületi betegsegélyző pénztár 1307 férfi, 558 nő, együtt 1865 tag. Összesen két kerületi betegsegélyző pénztár 365 férfi, 1030 nő, együtt 4683 tag. - Ipartestületi betegsegélyző pénztárak: Czeglédi ipartestület betegsegélyző pénztára 509 férfi, 3 nő, együtt 512 tag. Kecskeméti ipartestület betegsegélyző pénztára, 1278 férfi 58 nő, együtt 1336 tag. Kiskunfélegyházai ipartestület betegsegélyző pénztára, 504 férfi, 10 nő, együtt 514 tag. Nagykőrösi ipartestület betegsegélyző pénztára, 405 férfi tag. Soroksári ipartestület betegsegélyző pénztára, 375 férfi, 10 nő, együtt 385 tag. Ujpesti ipartestület betegsegélyző pénztára (adatok hiányoznak). Váczi ipartestület betegsegélyző pénztára, 699 férfi, 34 nő, együtt 733 tag. Összesen 7 ipartestület betegsegélyző pénztára 3770 férfi, 115 nő, együtt 3885 tag. - Vállalati betegsegélyző pénztárak: Kőszénbánya és téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyző pénztára, 403 férfi, 238 nő, együtt 641 tag. "Leahner" rákosi téglagyár r. t. betegsegélyző pénztára (adatok hiányzanak). Magyar pamutipar r. t. (Ujpest) betegsegélyző pénztára, 204 férfi, 406 nő, együtt 610 tag. Újlaki tégla és mészégető r. t. gyári betegsegélyző pénztára (adatok hiányzanak). Rigler József Ede papir- és irószergyár r. t. (Visegrád) betegsegélyző pénztára, 280 férfi, 312 nő, együtt 592 tag. Wolfner Gyula és Társa bőrgyára (Ujpest) betegsegélyző pénztára, 425 férfi, 74 nő, együtt 499 tag. Összesen 6 vállalati betegsegélyző pénztár 1312 férfi, 1030 nő, együtt 2342 tag. - Az egész vármegyében összesen volt 15 betegsegélyző pénztár, 8735 férfi, 2175 nő, együtt 10.910 taggal.
Az 1907. évi XIX. t.-cz. - a mely még az év julius 1-én életbe is lépett - gyökeresen megváltoztatta a betegsegélyezés addigi rendszerét. A kerületi betegsegélyző pénztárak átalakultak munkásbiztosító pénztárakká. Az ipartestületi pénztár mind és a vállalati betegsegélyező pénztárak legtöbbje föloszlott és beolvadt az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárba. Azóta ez teljesíti a vármegyében emberbaráti hivatását, a kerületi munkásbiztosító és a megmaradt vállalati betegsegélyző pénztárak útján, a melyek - külön vagyonjogi önállóság nélkül - az Országos Pénztár helyi közvetítő szervei és annak számlájára és felelősségére ellátják a betegsegélyek kiszolgáltatását. A vármegyében ez idő szerint a következő kerületi munkásbiztosító pénztárak működnek az Országos Pénztár felügyelete alatt:
Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár. Hatásköre kiterjed a fővároson kívül Szentendre és Ujpest városokra, a biai, gödöllői, monori, nagykátai, pomázi és ráczkevei járásokra. Beleolvadt a Dunabogdányi Szent József-egyesület és Wolfner Gyula bőrgyár (Ujpest) betegsegélyző pénztára. Tagok száma az 1908. év végén 168.358. Ezeknek azonban mintegy háromnegyedrésze a fővárosra esik és csak a többi a vidékre. Az orvosok létszáma és a megbetegedések forgalma a következő volt: Ujpesten: 9 orvos 27.332 beteget kezelt; Kispest: 2 orvos, 7337 beteg; Erzsébetfalva: 5 orvos, 13.224 beteg; Dunakeszi: 1 orvos, 468 beteg; Rákospalota-Ujfalu: 4 orvos, 5689 beteg; Rákosszentmihály: 1 orvos, 1008 beteg; Czinkota, Kistarcsa: 1 orvos, 1071 beteg; Rákoskeresztúr, Rákosliget: 1 orvos, 1097 beteg; Péczel: 1 orvos; 100 beteg; Aszód, Bag, Kartal: 1 orvos, 229 beteg; Gyömrő: 1 orvos, 289 beteg; Maglód: 1 orvos, 125 beteg; Nagykáta: 1 orvos, 135 beteg; Vecsés: 1 orvos, 818 beteg; Üllő: 1 orvos, 491 beteg; Monor, Péteri: 1 orvos, 2137 beteg; Albertiirsa, Czeglédberczel, Pilis: 1 orvos, 787 beteg; Szentlőrincz: 1 orvos, 3024 beteg; Soroksár: 2 orvos, 4023 beteg; Dunaharaszti: 1 orvos, 372 beteg: Alsónémedi, Ócsa: 2 orvos, 76 beteg; Kiskunlaczháza: 1 orvos, 120 beteg; Csepel: 2 orvos, 4534 beteg; Szigetszentmiklós: 1 orvos, 308 beteg; Ráczkeve: 1 orvos, 219 beteg; Kisharta: 1 orvos, 84 beteg; Budakeszi: 2 orvos, 515 beteg; Borosjenő, Nagykovácsi, Solymár, Üröm: 2 orvos, 1679 beteg; Békásmegyer, Budakalász: 1 orvos, 1844 beteg; Csobánka, Pomáz: 1 orvos, 398 beteg; Szentendre: 1 orvos, 651 beteg; Dunabogdány: 1 orvos, 396 beteg; Visegrád: 1 orvos, 694 beteg; Piliscsaba, Pilisszántó: 1 orvos, 367 beteg; Budafok: 1 orvos, 4162 beteg; Nagytétény: 1 orvos, 729 beteg; Érd: 1 orvos, 129 beteg; Sóskút 1 orvos, 660 beteg; Budaörs: 1 orvos, 1183 beteg; Törökbálint: 1 orvos, 1434 beteg; Bia: 1 orvos, 249 beteg; Torbágy: 1 orvos, 116 beteg; Zsámbék: 1 orvos, 131 beteg; összesen működött 64 orvos, a kik 90.431 beteget kezeltek. Ezek közt 49.195 volt a tag, a többi pedig családtag. - Kecskeméti kerületi munkásbiztosító pénztár. Beleolvadt a czeglédi, kecskeméti, kiskunfélegyházai és nagykőrösi ipartestületi betegsegélyző és a czeglédi gőzmalom r. t. betegsegélyző pénztára. Hatásköre kiterjed Czegléd, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Nagykőrös városokra és az abonyi és kiskunfélegyházi járásra. Tagjainak száma az év végén 7093, volt 5710 könnyebb és 1952 súlyos megbetegedés, meghalt 54. - Kiskunhalasi kerületi munkásbiztosító pénztár. Hatásköre kiterjed Kiskunhalas városra, az alsódabasi, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi és kunszentmiklósi járásokra. Taglétszáma az év végén 3357; volt 2101 könnyű és 1021 súlyos megbetegedés, meghalt 17. - Váczi 147kerületi munkásbiztosítási pénztár. Hatásköre kiterjed Vácz városra és a váczi járásra. Tagjainak száma az év végén 3480; volt 6356 könnyű és 1433 súlyos megbetegedés, meghalt 41. - A vállalati pénztárak közül tovább működnek a következők: Kőszénbánya és téglagyár társulat betegsegélyző pénztára. Tagjainak száma 697; volt 1794 könnyű és 415 súlyos megbetegedés, meghalt 14. - Magyar pamutipar r. t. betegsegélyző pénztára. Taglétszáma 900. - Ujlaki tégla- és mészégetőgyár r. t. bets. ptára. Tagjainak száma 1058; volt 1430 könnyű és 990 súlyos megbetegedés, meghalt 19.
Munkásjóléti intézmények.
A vármegye munkásjóléti intézményei már jelentékeny fokon állanak és számuk egyre szaporodik. A nagyobb ipartelepek belátták, hogy helyes szocziálpolitikát követve, csak úgy tehetnek szert állandó munkásanyagra, ha azokat kedvezményekben részesítik és lekötik. Ennélfogva a vármegyében évről-évre több lesz a munkáslakások száma és a munkástelepeken az iskolák is gyarapodnak. Egyébként a munkásjóléti intézmények - az iparfelügyelőség szerint - az 1908. év végén a következőképen oszlottak meg a vármegyében:
Volt összesen - a törvényhatósági várossal együtt - 412 ipartelep 21.266 munkással. Lakást kapott 132 telepen 1112 munkáscsalád. Hálóteremben alvóhelyet kapott 20 telepen 330 munkás. Földhaszonélvezetben részesült 1 telepen 17 munkás. Tűzifát és világítást kapott 51 telepen 2376 munkás. Kantin és étkezőhelyiség volt 9 telepen 5125 munkás számára. Fürdő- és mosdóhelyisége volt 10 telepen 5886 munkásnak. Fogyasztási szövetkezet volt 2 telepen 2751 munkás számára. Orvos volt 9 telepen 2844 munkás részére. Kórház- és ambulatórium volt 4 telepen 4361 munkás számára. Iskola volt 6 telepen 224 munkásgyermek részére. Munkáskör fönnállott 3 telepen, melyeknek 4476 tagja volt. Munkáskönyvtár volt 3 telepen.
Iparoktatás.
A vármegye ipari szakoktatása még nem tekinthet vissza nagy múltra. Az alsófokú iparosiskolák az 1884. évi ipartörvény alapján alakultak meg a vármegyében, a hol jelenleg a következő városokban és községekben állanak fönn: Abonyban, Albertfalván, Aszódon, Budafokon, Csepelen, Czegléden, Erzsébetfalván, Gödöllőn, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kunszentmiklóson, Monoron, Nagykőrösön, Rákospalotán, Soroksáron, Szabadszálláson, Szentendrén, Újkécskén, Újpesten (fiú és leánytanulók számára), Váczon és Vecsésen van alsófoku ipariskola. - Magasabb ipari szakiskolák vannak a következő helyeken: Újpesten állami faipari szakiskola, melynek négy évfolyama van s nagy súlyt helyez mind a szakrajzolásra, mind a gyakorlati műhelymunkára. Gödöllőn Kőrösfői-Krisch Aladár festőművész vezetése alatt szövőiskola (az orsz. m. kir. iparművészeti iskola tanműhelye), a mely kiváló és értékes műipari termékeket produkál. Solton csipkeverő tanmühely, a mely szintén csinos dolgokat alkot, de inkább gyakorlati jellegű, semmint iskola. - Újabban a kereskedelmi minisztérium rendeztet szaktamfolyamokat az iparosok továbbképzésére. Ilyen ipari továbbképző szaktanfolyam volt a vármegye területén Czegléden és Kecskeméten, még pedig általános szaktanfolyam a következő tárgyakkal: üzleti fogalmazás, ipari számtan és mértan, az ábrázoló mértan ipari alkalmazása és a szabadkézi rajz ipari alkalmazása. Ezenkivül ruházati ipari szaktanfolyam volt a szabók és lábbeli-készítők részére Czegléden, Kecskeméten, Nagykőrösön és Újpesten. Mintaasztalossági szaktanfolyam volt Újpesten. A tanfolyamok november 1-től márczius 31-ig tartanak. A tanfolyamoknak általában számos hallgatójuk volt, kivéve Kecskemétet, a hol oly nagy volt a részvétlenség, hogy az általános szaktanfolyamot az 1909-10. évben már be kellett szüntetni.
*
Gyárak és ipartelepek.
A következőkben ismertetjük Pest vármegyének ama nagyobb ipar- és gyartelepeit, melyeknek adatait az illető vallalatoktól megszereznünk sikerült.
Albertfalva. - Eiser és Weisz aetherikus olajok és vegyi termékek gyára. 1906-ban alapította Eiser Sándor és Nándor és Weisz Izidor. Fióktelepe van Budapesten, Bécsben és Párizsban. Gyárt aetherikus olajakat, eszencziákat és vegyi termékeket. Különlegessége mesterséges illatos virágolajok készítése. A gyár területe 4000 m2 és négy épületből áll. A hajtóerő gőz- és villam. Munkások száma 6. Évi termelési képesség több millió korona értékű árú. Hazai vevői az ország pálinkagyárosai és droguistái. Kivitele van Ausztriába, Német-, Franczia-, Spanyol-, Olasz-, Orosz- és Törökországba, továbbá Egyiptomba. A gyár állami kedvezményben részesül.
Budafok. - Budapest-budafoki h. é. villamos vasút áramfejlesztője és kocsigyára. Keletkezett 1899-ben. Villamos áramot fejleszt és saját kocsijainak a fönntartásáról gondoskodik. A telep 3 épületből áll. A hajtóerő 300 HP gőzgép. Munkások száma 30. Termelésképesség 220 kw.
Budafok. - Brázay Kálmán vegyészeti gyára. Alapította a tulajdonos, fióktelepe van Bécsben és Münchenben. Gyárt szappant, sósborszeszt, kozmetikai czikkeket s az ezekhez szükséges ládákat és szalmatokokat. Különlegessége a sósborszesz és Mentolszesz. Területe 3200 m. s 3 épületből áll. Munkások száma 80, ezek közül 64 nő. Piacza az ország s kivitele van mind az öt világrészbe.
Budafok. - Czoba-Durozier és Társa, cs. és kir. udvari szállítók cognac-gyára. 1884-ben alapította Czuba-Durozier W. H. és Ulbrich Gyula. Csak konyakot gyárt. Területe 2200 m. s két épületből áll, megfelelő pinczékkel. A hajtóerőt villamos és hőlég-motorok szolgáltatják. Munkások száma 9, ezek közül 2 nő. Évi termelési képesség 7500 hl. Piacza az egész monarchia.
148Budafok. - François Lajos és Társa pezsgő-gyára. 1886-ban alapította a tulajdonos. Különlegessége a "Transylvania sec". Területe 42000 m. s egy nagy gyárépületből áll, egy km. hosszú pinczével. Hajtóerő 8 HP villamos motor. Munkások száma 24, közöttük 8 nő. Évi termelési képesség 3000.000 palaczk. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Angol és Oroszországba, Belgiumba és Amerikába.
Budafok. - Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak r.-t. 1869-ben építette Frohner János, a későbbi híres bécsi szállodás, de nem fejezte be és űzembe sem hozta. 1873-ban ifj. Haggenmacher Henrik a tulajdonosa, a ki az építkezést befejezte és a gyárat űzembe vette. 1908-ban részv. társasággá alakult. Fióktelepe van Kőbányán. Sört és malátát gyárt. Különlegessége Szalon-, Maltos- és Szent Gellért-sör. A gyár területe 49.345 m. s 67 épületből áll, 4055.5 m. hosszú pinczével. A hajtóerőt 750 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 416, ezek közül 40 nő, kik csak a palaczkokat mossák. Évi termelés 230.000 hl. Kivitele van Bosznia-Herczegovinába, Szerbiába és Lengyelországba. Hazai piacza az egész ország s állandó raktára van a vármegyében a következő helyeken: Czegléd, Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskunlaczháza, Kunszentmiklós, Nagykáta: Solt, Újkécske és ezeken kívül az ország minden nagyobb városában és községében.
Budafok. - Gróf Keglevich István utódai cognac-gyára. Alapította Gombó Arnold. Különlegessége a négycsillagos, Extra, a V. S. O. és V. S. O. P. konyak. Területe 2000 -öl s négy épületből áll. Munkások száma 30-40, ezek közül 8 nő. Évi termelési képesség 3-400.000 l. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába, Németországba, Hollandiába, Éjszakamerikába és Chinába.
Budafok. - Naxos csiszolóáru-gyár r.-t. Keletkezett 1904-ben. Gyárt csiszolóárukat és csiszolókorongokat. Különlegessége a magas hőfokúlag égetett korong. Hat épületből áll. Hajtóerő 300 HP gőzgép. Munkások száma 80, ezek közül 5 nő.
Budafok. - Schloesser-Germain és Társa konyakgyára. 1887-ben alapították a tulajdonosok. Csak konyak-gyártással foglalkozik. A gyár három épületből áll. Munkások száma 8, ezek közül négy nő. Évi termelés kb. 2000 hl. konyak. Piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába.
Budafok. - Schmidl dr. és Társa "Alexin" zsirművek gyára. 1906-ban alapította Sch. Miklós dr. és Sch. László. Gyárt növényzsírt, növényvajat és zsírsavakat; különlegessége a Kalács-Alexin. Terület 6000 -öl s öt épületből áll. A hajtóerő 75 lóerővel gőz, benzin és villam. Munkások száma 100, ezek közül 60 nő. Évi termelési képesség 400 vaggon növényzsír stb. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába.
Budafok. - Törley József és Társa pezsgő-borgyára. 1882-ben alapította Csantavéri Törley József. Fióktelepe van Budapesten. Csak pezsgőt gyárt franczia módszer szerint. Területe 15 hold s 14 épületből áll. Hajtóerő: 80 HP gőzgép, 7 db 20 HP villamos és 3 db 11 HP benzinmotor, akkumulator-telepek, famegmunkáló s más specziális gépek. Munkások száma 95, ezek közül 43 nő. Évi termelési képesség másfél millió palaczk. Hazai piacza az egész ország s kivitele van a világ minden részébe. Vannak munkásjóléti intézményei, nyugdíjintézete, munkáslakásai, ingyenes szolgálati ruházkodás stb.
Budafok. - Unió magyar általános gyufagyár r.-t. 1895-ben alapította a Budapesti hazai bank r.-t. Gyárt foszforos és svéd gyufát. Különlegessége a Fmke, Eke, Vasuti stb. gyujtó. A gyár területe 12.000 m2 s 16 épületből áll. A hajtóerőt 280 lóerős gőzgép adja, munkások száma 450, s ezek közül 220 nő. Évi termelési képesség egy millió korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába, európai és ázsiai Törökországba.
Budakalász. - Neubauer és Sárkány "Mungó" textilipari hulladéktépő és vattagyára. 1900-ban alapították a tulajdonosok. Gyárt konfekcziós és paplanvattát, mázsás vattát, jutakóczot kárpitosoknak és tisztítócsepűt. Különlegessége a Brunsz-vatta gyógyászati czélokra. A gyár területe kb. 7200 m2 s hat épületből áll. A hajtóerőt 80 lóerős gőzgép adja. Munkások száma 50, ezek közül 26 nő. Évi termelési képesség 3400-40000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Bécs, az osztrák tartományok és Balkán-államok. A gyár adómentességben részesül.
Budakeszi. - Halfer József festékgyára. Különlegessége a könyvkötőknek szükséges márványozó festék előállítása. A találmány 30 éves és eleinte kb. 25 évig Budapesten gyártották e festéket. A budakeszi gyárat 1904-ben alapította a tulajdonos, a ki a festéket és eljárást föltalálta. A gyár területe 800 -öl és egy épületből áll. A hajtóerőt 3 lóerős benzinmotor szolgáltatja, a mely állami segélyképen 25.000 korona értékű. Az üzem nem kíván nagy munkaerőt és így a munkások száma csak 7. Termelési képesség évente kb. 30.000 l. Kiviteli piacza az egész világ. Tervbe van véve, hogy a gyárat könyvkötőknek szükséges színes papiros készítésére is berendezik.
Budaőrs. - Hölle J. M. első magyar pezsgőbor-gyára. 1852-ben alapította id. Hölle János Márton. Gyárt pezsgőbort franczia módszer szerint. Különlegessége: "Pannonia sec." A gyár területe 3000 m2 s két épületből áll. Munkások száma 10, ezek közül 3 nő. Évi termelési képesség 200.000 palaczk pezsgő. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába és Oroszországba.
Czegléd. - Első czeglédi téglagyár r.-t. 1885-ben alapította Balogh József, Bíró Mihály és Szegedi László. Téglát és tetőcserepet gyárt. Területe 32.000 -öl és 20 épületből áll. Munkások száma 54, a kik közül 16 nő. Évi termelés 7 millió tégla és cserép. Hazai piacza Czegléd és környéke.
Czegléd. - Halász József szivarszipkagyára. 1899-ben alapította a tulajdonos. Papírosszivar-szipkákat gyárt. A gyár egy fő- és két melléképületből áll. A hajtóerőt kézigépek adják, de mihelyt a villamos telep elkészül, villamos áramot vesznek igénybe. Munkások száma 2 férfi és 50 nő. Évi termelési képesség 1,500.000, vagyis naponta 30-35.000 db szivarszipka. Hazai piacza Budapest és a többi nagyforgalmú város, kiviteli piacza Bécs és az osztrák városok.
Czegléd. - Hunnia gőzmalom és árpagyöngy-gyár r.-t. 1887-ben keletkezett, mint a Bedei hizlaló-telep daráló malma, de a nagy sertésvész következtében kénytelenségből átalakították árpagyöngy-gyártásra s újabban részvénytársasági alapon újjáalakította Bohus József, Tálassy Árpád, Fabianek Vilmos, Haczay János, Sándor Rezső, Bálint András és Antal Antal. A darálás és vámőrlés mellett különlegességként árpagyöngyöt gyárt. A gyár területe kb. 5 k. hold és öt épületből áll. A hajtóerő 150 lóerős gőzgép, munkások száma 35. Évi termelési képesség 400 vaggon árpagyöngy, 300 vaggon dara és 150 vaggon sima őrlés. Hazai piacza Pest vármegye és Éjszak-Magyarország. Kiviteli piacza Galiczia és Herczegovina.

1. A reszelő- és szerszámgyár r.-t. telepe Erzsébetfalván.

2. A Weisz-féle bőrgyár Ujpesten.

3. A Krautschneider-féle kocsilámpagyár Pestszentlőrinczen.

4. Az "Alexin" zsirművek gyártelepe Budafokon.

5. A "Naxos"-féle r.-t. telepe Budafokon.

6. A Reitter-féle kocsigyár Váczon.

1. A szalagszövőgyár Pestszentlőrinczen.

2. A váczi kötő- és szövőgyár.

Részlet a M. Á. V. mühelytelepéről Rákospalotán.
151Czegléd. - Lugosi Ferenc permetező gyára. 1898-ban alapította a tulajdonos. Gyárt szabadalmazott "Kurucz" szőlő- és gyümölcsfa-permetező gépeket. Különlegességképen készít még kisebb gazdasági gépeket, répavágót és morzsolót. A gyár területe 354 m2 s három épületből áll. A hajtóerő benzinmotor, munkások száma 20-30. Hazai piacza az egész ország.
Czegléd. - November Ignácz papirosszivarszipkagyára. 1893-ban alapította a tulajdonos. Papirosból és ludtollból szivarszopókákat gyárt. A gyár területe 250 -öl és két épületből áll. A hajtóerőt kézi gépek szolgáltatják. Munkások száma 80, nő. Évi termelés 5,200.000 darab szipka.
Czinkota. - Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt lámpaárúkat, légfűtési berendezéseket és cseppfolyós gázt, a mely olcsósága és könnyű kezelhetősége miatt kiválóan alkalmas közintézmények, fürdőhelyek és községek világítására. A gyárnak, a mely első az országban és második a világon, 2300 -öl a területe és négy épületből áll. A hajtóerőt 28 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 25. Termelési képesség naponta 600 kg. gáz, a mivel 360.000 lángórát lehet ellátni. Hazai piacza az egész ország.
Czinkota. - Prepeliczay Árpád fonálfestő és fehérítő gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fonálfestéssel és fehérítéssel, míg különlegességképen Bruns-féle gyógyvatta-fehérítésével foglalkozik. A gyár területe 1970 -öl és három épületből áll: gyárépület, lakóház és munkáslakás. A hajtóerő 25 lóerős gőzgép, munkások száma 32 s ezek közül 20 nő. Évi termelési képesség: 3,000.000 angol font fonálfehérítés, 200.000 angol font festés, 100.000 kg. Bruns-féle vatta-fehérítés. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami segélyt élvez.
Dunaharaszti. - Szende Géza kötött czipőgyára. 1908 november 1-én alapította a tulajdonos. Gyárt valkolt kötött mamuszokat. A gyár területe 30 m2 s egy épületben három helyiségből áll. A hajtóerő 4 lóerős benzinmotor. Munkások száma 36, ezek közül 30 nő, a kik odahaza dolgoznak. Évi termelési képesség 12.000 pár kötött czipő. Hazai piacza az egész ország.
Erzsébetfalva. - Boros Samuné szappangyára. 1892-ben alapította Boros Samu. Szappant és zsiradékfélét gyárt. Különlegessége a kutyaeledel, tepertőből őrölve, mint húsdara. A gyár területe 602 -öl és öt épületből áll. A hajtóerőt egy 24 és egy 12 lóerős gőzgép és egy 30 m2 tűzfelületű gőzkazán szolgáltatja. Munkások száma 8. Évi termelési képesség 70 vaggon árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába. Államsegély megszerzése most van folyamatban.
Erzsébetfalva. - Elster S. légszesz- és vizmérő-gyára. Főtelepe: Berlin. Fióktelepe van Hamburgban, Drezdában, Bécsben és Erzsébetfalván. A magyarországi telepnek, a melyet 1848-ban alapított Elster Sigmar, ez idő szerint Gamauf Jenő a vezetője. Gyárt légszesz- és vízmérőket, légszeszkészülékeket és légszeszgyárakat épít. Munkások száma 28. Piacza az ország minden városa.
Erzsébetfalva. - Emmerling Adolf tűzijáték és papirárúgyára. 1890-ben alapította a tulajdonos. Gyárt zászlót, tűzijáték, papír- és fáklyaárút. Különlegessége a karácsonyi csodagyertya és a füstnélküli bengáli tűz. Területe 8000 m. s 5 kő- és faépületből áll. Munkások száma 25, kiknek fele nő. Évi termelési képesség 100.000 K értékű árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba.
Erzsébetfalva. - Fémárugyár r.-t. 1900-ban alapította Wolf Sándor mérnök. Fióktelepe van Budapesten. Területe 1800 -öl s négy épületből áll. Hajtóerő 20 HP szívógáz és 14 HP villamos motor. Munkások száma 200, ezek közül 10 nő. Évi termelési képesség 500.000 K értékű árú. Hazai piacza a főváros és környéke s kivitele van Ausztriába, Olaszországba és a Balkánra.
Erzsébetfalva. - Flamm János faárúgyára. 1902-ben keletkezett. Gyárt különféle faárúkat és façon-léczeket. Különlegessége a kévekötőzárak készítése. A gyár területe 300 m2 s két épületből áll. A hajtóerőt 20 lóerős gép szolgáltatja. Munkások száma 20, ezek közül 3 nő. Évi termelési képesség 100.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába.
Erzsébetfalva. - Heinrich és Hauer mechanikai szalagszövő-gyára. 1902-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt aljzsinórt gyapjúból, selyem beszegőt, köper-szalagot, köténydíszt, sújtást és borítást. Területe 1200 m. Hajtóerő villam. Munkások száma 120, ezek közül 70 nő. Évi termelési képesség 5-600.000 K értékű árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és Törökországba. A gyárnak állami kedvezménye van.
Erzsébetfalva. - Ilits Kornél festék- és vegyi termékek gyára. 1896-ban alapította Hollós Oszkár. Gyárt különféle festéket, minden iparágra és kereskedelemre szükséges lakkokat, szigetelő-anyagot és kábelviaszt. Különlegessége a porczellán-zománcz-lakk. A gyár területe 1300 m2 és négy épületből áll. A hajtóerőt egy 6 lóerős gőzgép és több őrlőgép szolgáltatja; munkások száma 16. Évi termelés egy millió kor. értékű árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteli piacza Ausztria és Szerbia.
Erzsébetfalva. - Juta és kender-ipar r.-t. 1905-ben alapította báró Radvánszky Béla, báró Tornyai Schossberger Rezső, Fuchs Leó és Beocsini Ohrenstein Henrik. Gyárt fonalat, szövetet és zsákot. Területe 9000 m., 20 épületből és 3 munkásházból. Hajtóerő 730 HP gőzgép. Munkások száma kb. 800, ezek közül 250 nő. Évi termelési képesség 6,000.000 m. szövet és 30.000 mázsa fonal. Piacza az egész monarchia. Tiz évi adómentességet élvez.
Erzsébetfalva. - Marton Ernő faárúgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Lüdenscheidban (Westfália) 6 munkással. Gyárt mindenféle faárút, letörhető fogvájót és esztergályozott tömegárúkat. Különlegessége: manikür-készülékek, polisoarok stb. A gyár területe 328 m2 és egy épületből áll. A hajtóerőt 17 lóerős villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 20, a kik közül 5 nő. A termelt czikkek 80%-át külföldre: Ausztriába, Német- és Olaszországba, Svájczba és az Amerikai Egyesült Államokba szállítják.
Erzsébetfalva. - Neményi Testvérek nyomdai műintézete és dobozgyára. 1908 januárjában alapította Neményi Rezső és József. Készít papírosdobozokat mindenféle iparág részére és nyomtatványokat. Különlegessége a háromszín és dombornyomás. A gyár területe 300 m2 és egy épületből áll. A hajtóerő villam. Munkások száma 40, közüle 29 nő. Évi termelés 2.5-3 millió doboz.
Erzsébetfalva. - Posnansky és Strelitz aszfalt-gyára. 1893-ban alapították a czégtulajdonosok. Fióktelepe van Budapesten, Bécs és Witkovitz városokban. Gyárt aszfaltot, fedéllemezt, karbolineumot, szurokfáklyát, kreozotinumot és karbolsavat. Különlegességei a műtuffkő, ólombetétes elszigetelő lemez, hővédőanyag, Hütl-féle védőanyag, hő és hideg elleni elszigetelők, Permanit és Gloria czem. aszf. fedéllemez. Területe 4254 -öl s 23 épületből áll. Hajtóerő 18 HP gőzgép s két 152gőzkazán 94 m. fűtési felülettel. Munkások száma 138. Évi termelési képesség 600 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Románia és Törökország.
Erzsébetfalva. - Reszelő és szerszám-gyár r.-t. 1907-ben alapította Mezey Lajos. Gyártmányai: mindenféle reszelő és ráspoly öntött aczélból, kalapács, buzogány, csákány, fejsze, balta, kaszaverő, hideg és melegvas és aczélvágó, kőfaragó, malom, lakatos, kovács, vízvezeték, villam és légszeszvilágítási szerelő szerszámok. Területe 13.000 m. s 3 épületből áll. Hajtóerő 200 HP gőzgép. Munkások száma 160, ezek közül 5 nő. Évi termelési képesség egy millió új reszelő, 400.000 reszelővágó és 400.000 K értékű szerszám. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Szerbia, Románia, Bulgária, Olasz-, Török- és Görögország. 150.000 K államsegélyt élvez, 10 évi egyenlő részletben.
Erzsébetfalva. - Sonnenschein E. margaringyára. 1900-ban alapította a tulajdonos. Gyártási ág: oleomargarin, margarinzsír, premierjus, technikai és présfaggyú. A gyár területe 1000 -öl s 8 épületből áll. Munkások száma 30, ezek közül 7 nő. Évi termelési képesség 10.000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Németország, Hollandia és Amerikai Egyesült-Államok.
Kalocsa. - Kalocsa-vidéki földmívelők és iparosok egyesülete. 1904 junius 24-én alakította Tarajossy Sándor dr., Greguss Gyula, Szántó Lajos dr. és Deák Imre, a háziipar különféle ágainak mívelésére. Tagsági díj 2 korona. Ingyenes méhészeti, harisnyakötő (géppel) és kosárfonó tanfolyamot tart. Készít agyagiparban agyagedényeket és kályhákat; asztalos-közműhelyben butort és minden e szakmába vágó árút; kötőiparban férfi- és női harisnyákat és javítást; háziiparban kosarat, kaptárt, méhészeti és kisebb fajta gazdasági eszközöket. A telepek egyike 420, másika 1707 -öl területű s négy épületből áll. A hajtóerőt villamosmotor adja s van 26 kötőgép. Belső munkások és házi iparosok száma, 100-200 között váltakozik, sőt télen 300-ra is emelkedik, a kik közül 25-30 nő. A termelt árúkat helyben, Kalocsa vidékén és Kecskeméten értékesítik. Az egyesület időnként csekély államsegélyben részesül.
Kalocsa. - Spitzer Testvérek faárúgyára. 1905-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt asztalos és gazdasági faárúkat, mosóteknőt, talicskát, jármot stb. Különlegessége a kubikos talicska, a kapa- és kaszanyél. A gyár területe kb. 500 m2 s három épületből áll. A hajtóerő egy 10 lóerős Vohanka-féle nyersolaj-motor, azelőtt villamos motor volt. Munkások száma 15-20. Az évi termelési képesség a kereslettől függ. Hazai piacza Budapest, Szeged, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Czegléd stb. Kiviteli piacza Stájerország, Mürzthal, Wartberg.
Kecskemét. Első kecskeméti gyufagyár r.-t. Keletkezett 1909-bon. Gyárt: kénes, Rózsa-szalon, Mikádó, svéd, Amazon, Horgany, Merkur, Uj Idők, Délibáb, Szent-Gellért, Kurucz, Hirös város, Kossuth-szobor és Magyar gyufát. Területe öt és fél k. hold. A nagy gyárépületen kívül van igazgatói lakás, egy épületben portás és gépész lakás és öltöző, mosdó és étkező helyiségek, egy épületben kocsisok lakása és istálló, raktár és külön robbanóanyagok raktára és saját vízvezeték. A hajtóerő 70 HP gőzgép. Munkások száma 250, kiknek nagyobb része nő. A napi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely szalon pattogó és 200.000 doboz különféle svéd gyufa. Piacza az egész ország.
Kecskemét. - Kecskeméti egyesült gőztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedélcserepet gyárt. Három gyártelepe van: I. 40, II. 50, III. 28 hold területű. Van rajtuk három körkemencze, három tiszti lakás hat család, öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Munkások száma nyáron 120 férfi, 40 nő, télen 15 férfi. Évi termelési képesség 10 millió fali tégla és egy millió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok.
Kecskemét. - Kecskeméti gazdasági gépgyár r.-t. 1907-ben alapította Wéber Ede, Révész Vilmos, Révész Sándor és Közgazdasági Bank r.-t. Gyárt kisebb mezőgazdasági gépeket, borsajtókat, szőlőzúzókat, textilipari gépeket, "Kecske" védjegyű metsző-ollókat és szürke vasöntvényeket. A gyár területe 5800 öl és nyolcz épületből áll. A hajtóerő 50 lóerős gőzgép; munkások száma 180, a kik közül 15 nő. Évi termelési képesség kb. 600 vaggon nyersöntvény és kb. 10.000 db. gép. Hazai piacza az egész ország. A gyár állami kedvezményt élvez.
Kiskunfélegyháza. - Grünberger Mimi bőrárú és papirszopóka gyára. 1896-ban alapította a tulajdonos. Készít papírosból szivarszopókát, és dobozt, bőrből és bőrutánzatból piaczi és iskolatáskát és utazó bőröndöket stb. Különlegessége a "Kiskun"- és "Ilona"- táskák. A gyár területe 1200 m2 és három épületből áll. A gépek kézi- és lábhajtásra és nyersolajmotorra vannak berendezve. Munkások száma most 45-65, a kik közül 20-25 nő, de egy éven belül 100 főre emelik a munkások számát. Évi termelési képesség háromnegyed millió bőrárú és hat millió papírszopóka, de ez a mennyiség a szükséghez képest háromszorosra fokozható. Hazai piacza az ország minden része s kivitele van Ausztriába, Boszniába és Romániába.
Kiskunfélegyháza. - Kiskunfélegyházi egyesült gőzmalom r.-t. Keletkezett 1861-ben. Csak gabonaőrléssel foglalkozik. Területe két hold és két épületből áll. A hajtóerő 350 lóerős gőzgép. Munkások száma 65, ezek közül 6 nő. Évi termelési képesség 200.000 mm. őrlemény. Eddig csak a helyi piacznak dolgozott, de 1910 óta kivitelre is őröl.
Kiskunfélegyháza. - Kovács Ferencz gyufagyára. 1877-ben alapította a tulajdonos. Gyárt kénes és szalongyufát. A gyár területe 1600 m2. A gyár és a raktárak folytatólag egybe vannak építve. A hajtóerő kézi. Munkások száma 40, ezek közül 15 nő. Évi termelési képesség 150.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország.
Kispest. - Grosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárú-gyára. 1906-ban alapította Ormos és Grosz. Gyárt gyermekjátékokat, mankót, orvosi vizsgáló-készlet és műszer-kazettát, házi gyógytár- és mentőszekrényt, mindenféle űzem számára. Területe 1200 m. s egy épületből áll. Hajtóerő 16 HP szívógázmotor. Munkása 40 férfi. Évi termelés 200.000 K értékű árú. Piacza az ország és Bécs.
Kispest. - Hofherr-Schrantz magyar gépgyári müvek r.-t. 1900-ban alapította Hofherr és Schrantz bécsi czég. Gyárt mindenféle gépet és eszközt, különlegessége a gőzcséplőkészlet és gőzeke. Területe kb. 50.000 -öl s 32 épületből áll. Hajtóerő 1600 lóerővel 3 gőzgép. Munkások száma 1600, ezek közül 40 nő. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, a Balkánra, Franczia-, Olasz- és Oroszországba. Állami kedvezményben részesül.
Kispest. - Kispesti Textil-gyár r.-t. Keletkezett 1898-ban. Gyárt színes pamutszövetet. Területe 15.000 m. s 10 épületből áll. Hajtóerő 350 HP gőzgép. Munkások száma 320, ezek közül 240 nő. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Boszniába. Állami kedvezményt élvez.
153Kispest. - Lenkei és Társa érczöntője és fémárúgyára. Készít mindenféle fémnyomást, sajtolt tömegczikkeket, díszműárúkat, petroleumlámpát, szeszgázfőzőt; vaskereskedelmi, villanyossági, légszeszfelszerelési, vízvezetéki és fürdőberendezési czikkeket; templomi, temetkezési és fodrászati fémtárgyakat; függöny- és szőnyegrudakat, kirakatállványokat stb. Foglalkozik azonkívül csiszolással és galvanizálással. Különlegessége a kézi tészta és kenyérdagasztó gép. A gyár területe 240 -öl és három épületből áll. A hajtóerő 18 lóerős motor, munkások szám kb. 40, a kik közül 1-2 nő. Évi termelési képesség 200.000 korona értékű árú. Hazai piacza Budapest és a vidék. Kiviteli piacza a Balkán-államok és Egyiptom. A gyár állami kedvezményben részesül.
Kispest. - Pálóczi Horváth István, mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát, formatéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból mészhozzáadással készített műkő. A gyár területe 24.000 -öl s több egymáshoz illesztett épületrészből áll; van egy kétemeletes főépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóerő egy 400 lóerős kondenzációs gőzgép és villamos erőátvitel. Munkások száma 200 s ezek közül 20-30 nő. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekerle-telepen készülő 1200 munkásháznak az építkezésénél.
Kistarcsa. - Gép- és vasútfelszerelési gyár r.-t. 1907-ben alapította a Budapesti helyiérdekű vasutak r.-t. Gyártási ágak: járművek készítése, fogaskerékmarás, vas- és aczélöntés. A gyár területe 22.954 m2 s 14 épületből áll. A hajtóerő 350 lóerős gőzgép. Munkások száma 650, a kik közül 30 nő. A gyárteleppel szemben munkástelep van, melyen öt földszintes és hat emeletes lakóház áll. A telep nyilvános elemi iskolájában 42 gyermeket tanítanak.
Örkény. - Pálóczi Horváth István szeszgyára, gőzmalma és mészhomoktéglagyára. A szeszgyárral kapcsolatos gőzmalmot 1898-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe 1600 -öl és egy többemeletes épületből áll. A hajtóerőt egy 125 lóerős kompaund kondenzácziós gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. őrlés. Fogyasztója a környék. - A mészhomoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát, formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszcsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített műkő mindenféle alakban. Területe 2400 -öl és több egymáshoz épített földszintes épületből áll. A hajtóerő 125 lóerős gőzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogyasztója a környék.
Pestszentlőrincz. - Budapest-szentlőrinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította Gedőfi, Hegedüs és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agyagtéglát. Területe 488.284 m2 és 32 épületből áll. Hajtóerő: 230 lóerős gőzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 nő. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlőrincz.
Pestszentlőrincz. - Cséry-féle szemétfeldolgozó gyár r.-t. 1893-ban alapította Cséry Lajos, 1900-ban részvénytársasággá alakult. Gyártási ág a szemét feldolgozása és értékesítése. Különlegessége a Cséry-féle komposztált szeméttrágya. A telep területe 43 hold, 8 épületből és több faraktárból áll. Hajtóerő 120 lóerős gőzgép. Munkások száma 200-260, ezek közül 70 nő.
Pestszentlőrincz. - Krautschneider József kocsilámpagyára. 1886-ban alapította a tulajdonos. Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezelt kocsivasalást. A gyár területe 900 -öl és három épületből áll. A hajtóerőt egy darab négy és egy darab hat lóerős benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába.
Pestszentlőrincz. - Szentlőrinczi parkétagyár r.-t. 1906-ban alapította Lichtig Samu. Gyárt parkétát, kerékküllőt és egyéb faárút. Különlegessége a franczia szalagpadló keményfából. A gyár területe 20.520 m2 és hét épületből áll. A hajtóerőt 253 lóerős gőzgép szolgáltatja, munkások száma 150 és ezek közül 60 nő. Évi termelési képesség 300.000 m2 parkéta és 5000 m2 egyéb faárú földolgozása. Piacza az egész ország, Ausztria, Angol, Olasz- és Törökország, Egyiptom és Argentinia.
Rákospalota. Helle Antal kötélgyára. Fióktelepe van Budapesten. Gyárt kötelet, spárgát, hevedert stb. A gyár területe 2500 m2 és öt épületből áll. A hajtóerő kézi. Munkások száma 20. Hazai piacza az egész ország.
Rákospalota. - Komáromy László utóda templomberendezési vállalata. 1870-ben alapította K. László. Készít templomberendezéseket: oltárt, szószéket, padokat, keresztelő-kutat stb. A gyár területe 400 -öl és egy épületből áll. A hajtóerő kézi, munkások száma 15. Évi termelési képesség 80.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország. A legutóbbi 3-4 év alatt a következő nagyobb munkákat végezte: a rákospalotai új plébániatemplom, a kúnszentmiklósi, zagyvarékási, czeglédi, czeglédberczeli, erzsébetfalvai, a Kecskeméthez tartozó helvécziapusztai templom, a márianosztrai fegyház, rákospalotai leányjavító és kassai közkórház kápolnájának, a lapujtői róm. kath. templom, újpesti plebánia-templom, pálmonostori, nagykőrösi, rákosszentmihályi, kiskunmajsai, csongrád-csányi, divényi, szentesi, cseszneki stb. templom berendezése.
Rákospalota. - Olajipar-Társaság gyára. 1871-ben alapította a bécsi Olajipar-Társaság, melynek Bécsben és Triesztben is nagy telepei vannak. Gyárt repczeolajat, gépolajat, gépkenőcsöket, és belföldi aetherikus olajak finomításával is foglalkozik. A gyár területe 3 hold 912 -öl és hat épületből áll. A hajtóerőt egy 100 lóerős gőzgép adja, munkások száma 90-100. Évi termelési képesség magvakban 60.000 mm. különféle nyersterményekben 16.000 mm. Piacza főleg Magyarország és Ausztria és részben a Kelet. 1910-ben a gyárat átalakítják és kibővítik.
Rákospalota-Ujfalu. - Országh Sándor és Fia orgonagyára. 1861-ben alapította Országh Sándor. Gyárt orgonákat és harmóniumokat. A gyár területe 760 -öl és három épületből áll. A hajtóerőt egy 8 lóerős gőzgép szolgáltatja, munkások száma kb. 30. Évi termelési képesség 120.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Bulgáriába. 1885-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta, ugyanakkor kitüntetést nyert az országos kiállításon, 1904-ben pedig Veszprémben és 1906-ban Kassán.
Rákospalota. - Szalády Antal "Hungária" kávégyára. 1882-ben alapította a tulajdonos. A telep azelőtt Budapesten volt. Gyárt táp-, pót- és gyógykávét. Különlegessége a Hungária-kávé. A hajtóerőt három lóerős villamos motor adja. Munkások száma 6.
Rákosszentmihály. - Schuster Vilmos székállványgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt székeket, butorokat és építkezéshez szükséges asztalosárúkat. Különlegessége a bőrszékgyártás. 154A gyár területe 1726 -öl és két épületből áll. A hajtóerő 14 lóerős gőzgép, munkások száma 20. Évi termelés 40.000-50.000 K értékű árú. Piacza az ország. A gyár államsegélyt kap.
Solymár. - Fried Zsigmond gőztégla- és agyagárú gyára. 1880-ban alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a burkolattégla és fedélcserép. A gyár területe 320.000 m2 és 67 épületből áll. A hajtóerőt egy gőzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250-620 között váltakozik és ezek közül 120 nő. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piacza a főváros és környéke. A gyár a munkástelepen saját iskolát tart fönn.
Solymár. - Móczár Gyula dr. festékgyára. 1896-ban alapította a tulajdonos. Gyárt mindenféle vegyi, szépített és földfestékeket. A gyár területe 2300 -öl, 12 épületből áll és 250 hold a kiaknázható terület. A hajtóerő 180 lóerős gőzgép. Munkások száma 100-120, a kik közül 25-30 nő. Évi termelési képesség 3,600.000 kg. festék. Hazai piacza Budapest és az ország, kiviteli piacza Ausztria, Cseh és Morvaország, Galiczia, Bukovina, Szerbia, Bulgária, Románia, Török- és Görögország. Állami kedvezmény gyanánt adómentességet és készpénzszubvencziót élvez.
Soroksár. - Fejes János szalmaárú-gyára. 1898-ban alapította a tulajdonos. Készít palaczktokokat szalmából üvegek csomagolására, szalmakötelet vascsőöntéshez, csomagolási és gazdasági czélokra, raffia- és sodronyhálót üvegek díszítésére és mennyezetnádat. Különlegessége a szabadalmazott fagyvédő lapok, szőlő- és más alacsony növényeknek a tavaszi fagyok elleni megvédésére. A gyár területe 1700 -öl és négy épületből és három fedett színből áll. A tokvarrógépeket lábbal hajtják, a többi gépet pedig három két lóerős villamos motor hozza mozgásba. Munkások száma 50-80, a kik közül 35-60 nő. Évi termelési képesség 15 millió szalmatok, 2,400.000 m. szalmakötél és a többi czikkből szükség szerint. Hazai vevői szalmatokra Budapest környékén és vidéken a sörgyárak, bor- és sörkereskedők és vizforrások, szalmakötélre a vas- és czementgyárak. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária és legújabban Anglia és Amerika.
Soroksár. - Ledofszky Géza gőzmalma. 1875-ben alapították a soroksári kenyérsütők. Majdnem csak rozsőrléssel foglalkozik. A gyár területe 4000 m2 és négy épületből áll. A hajtóerő 250 lóerős gőzgép, munkások száma 50. Évi termelési képesség 150.000 mm. (1500 vaggon) őrlemény. Hazai piacza Felsőmagyarország és Dunántúl; kiviteli piacza Ausztria, Német-, Franczia- és Angolország, Hollandia és Egyiptom.
Soroksár. - Fried és Benedek parkétagyára. 1893-ban alapította Fried Ármin és Benedek Sándor Beszterczén, 1903 óta van Soroksáron. Fióktelepe van Bécsben. Gyárt mindenfele parkétát és kerekküllőt. A gyár területe 2400 -öl és hat épületből áll. A hajtóerő 150 lóerős gőzgép. Munkások száma 150, a kik közül 35 nő. Évi termelési képesség 280.000 m2 parkéta. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába, Olaszországba és Svájczba.
Szentendre. - Csoknyay Jenő első magyar szerszámgyára. 1865-ben alapította Zinner János. Gyárt ács, bognár-, kádár-, bádogos-, lakatos-, és kovács-szerszámokat és tűzoltó-felszereléseket. Különlegessége asztalos-gyaluvasak, posta- és tűzoltó-zárkapcsok készítése. A gyár területe 12.000 m2 és öt épületből áll. Munkások száma 50-70. Évi termelési képesség 200.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami kedvezményt élvez.
Szentendre. - Lám és Korlát lószerszámveretek gyára. 1902-ben alapította Lám J. A. és Korlát Artúr. Gyárt mindenféle fémárút és lószerszámveretéket. A gyár területe 5000 m2 és hat épületből áll. A hajtóerőt egy benzinmotor, egy Diesel-motor (együtt 13 lóerős) és vizierő szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 2 nő. Évi termelési képesség 500.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország és Egyiptom.
Sződrákos. - Lovag Flock-Reyhersberg Henrik János dr. sződrákosi és gödi tégla- és czementlapgyárai. A sződrákosit 1869-ben alapította a "Sződrákosi téglagyár-társulat" és midőn ez megszünt, 1873-ban megvette a mai tulajdonos atyja. A gödi gyártelep 1900-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetőcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tégla. A gyár területe Sződrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprésház gépházzal, irodaépület, modern lakóházak és szárítók. Hajtóerő: 35 lóerős szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóerős benzinmotor víz- és villamhoz, 2 lóerős szivattyú és 7 lóerős bányaszivatyú. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40-60 nő. Évi termelési képesség Sződrákoson 4-5 millió, Gödön 7-10 millió tégla. Főfogyasztói Budapest és Ujpest.
Ujpest. - Arányi Adolf rézmívessége. 1897-ben alapította a tulajdonos. Szeszgyárberendezéseket, mosó-üstöket, rézcsöveket és fazondarabokat, de különösen pálinkafőzőüstöket készít. A gyár területe 900 -öl és öt épületből áll. A hajtóerő: gáz. Munkások száma 10. Évi termelési képesség 100.000 korona értékü árú. Piacza az ország és kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.
Ujpest. - Bernauer Lajos növényolajgyára. A főtelep Budapesten. 1872-ben alapította Lukács Zsigmond és Müller Adolf. Fióktelepe van még Lang-Enzersdorfban Bécs mellett. Gyárt repczeolajat, repczepogácsát, ásványkenőolajat, gépzsírt stb. Különlegessége a degras és solin. Területe 3000 -öl és 8 épületbál áll. Hajtóerő 45 HP gőzgép. Munkások száma 100. Évi termelési képesség 1000 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia, Románia, Olasz- és Törökország. Állami kedvezménye van.
Ujpest. - Cherven János mintaasztalosárú-gyára és famegmunkáló telepe. 1908 május 2-án alapította a mai tulajdonos. Gyártási ág: butorasztalos-kellékek megmunkálása, gépek és gépalkotórészekhez szükséges modellek készítése. Különlegesség: fogas- és csigakerekek marása géppel. A gyár területe 350 m2 és egy fő- és két melléképületből áll. A hajtóerőt 36 lóerős motor szolgáltatja. Munkások száma 24. Évi termelési képesség 100.000 korona értékű árú. Hazai piacza Budapest és környéke és az ország gépipari városai. A gyárnak állami kedvezményképen 3 munkagépe van.
Ujpest. - Egyedi Lajos szesz- és szeszfinomitógyára. 1862-ben alapította Stern Ignácz, a mai tulajdonos atyja. Gyárt nyers, finomított és denaturált szeszt és szárított moslékot. A gyár területe 50.000 m2 és 25 épületből áll. A hajtóerőt két, egyenként 120 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 160. Évi termelés 30.000 hl. szesz és 25.000 mázsa moslék. Piacza az ország és Bosznia.
Ujpest. - Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Az 1875-ben keletkezett Egger B. és Társa és az 1888-ban keletkezett Villamos izzólámpa-gyár r. t. czég 1896-ban egyesült e név alatt. A két társaság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapította. Gyárt villamos izzólámpát, telefon- és távíróczikkeket s vasúti biztosító berendezéseket. Területe 40.000 -m. s 8 nagyobb épületből áll. 155Hajtóerő 1000 HP-vel 3 gőzgép. Munkások száma 2300, ezek közül 1500 nő. Évi termelési képesség 9 millió K értékű árú. Piacza Magyarország és az egész világ. Állami kedvezményben részesül.
Ujpest. - Egyesült villamossági és gépgyár r. t. Az előbbiből kiválván, 1907-ben külön czéggé alakult. Gyárt dinamogépeket, motorokat, kapcsolótáblákat stb. Területe 3000 -m. s egy nagy épületből áll. Hajtóerő 100 HP gőzgép; munkások száma 150. Évi termelési képesség 500.000 K értékű árú. Piacza az egész monarchia.
Ujpest. - Győrffy Kornél ércz-, fém- és vasárugyára. 1903-ban alapította a tulajdonos. Különlegességei a rézvédőrudak, díszek és díszes butorvasalások. Területe 3700 -öl s 2 épületből áll. Hajtóerő egy 50 és egy 20 HP Diesel-motor. Munkások száma 200, ezek közül 25 nő. Évi termelésképesség 800-900.000 K értékű árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Bulgáriába, Szerbiába és Romániába.
Ujpest. - Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára. 1903-ban alapította K. Kornél dr. és M. Iván. Gyárt föld- és vegyfestéket. Különlegessége a Lysoform és ólomfehér. Területe 22.000 -m. és 10 épületből áll. Hajtóerő 100 HP gőz- és szívógázmotor. Munkások száma 100, ezek közül 20 nő. Évi termelési képesség kb. egy millió K értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria, a Balkán-félsziget, Oroszország és Kisázsia. Adómentességet élvez.
Ujpest. - Kohn és Fried vegyészeti gyára. 1884-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt kocsi kenőcsöt, vegyi és kátránytermékeket. Területe 3000 -öl s 9 épületből áll. Hajtóerő 4 HP gőzgép és 16 HP motor. Munkások száma 60. Évi termelési képesség 600 vaggon árú. Az országon kívüli piacza Ausztria, Bosznia, Herczegovina és Szerbia.
Ujpest. - Krayer E. és Társa festékgyára. 1880-ban alapították a tulajdonosok. Gyártási ág festék, kencze, lakk és ablaktapasz. A gyár területe kb. 700 -öl és öt épületből áll. A hajtóerő 20 lóerős gázmotor. Munkások száma 10-20. Évi termelés 160 kocsirakomány.
Ujpest. - Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 1864-ben alapította Leiner Fülöp. Enyvet és zselatint gyárt. Területe 14.000 -öl s 9 épületből áll. Hajtóerő 80 HP gőzgép. Munkások száma 120, ezek közül 40 nő. Évi termelési képesség 65 vaggon árú, melyből 62 vaggon külföldre, a többi Magyarországra és Ausztriára jut. Adómentességet élvez.
Ujpest. - Leiner Testvérek enyvgyára. 1860-ban alapította L. Simon, József és Samu. Bőrenyvet gyárt. Területe 2000 -öl s 8 épületből áll. Hajtóerő 110 HP-vel 2 gőzgép. Munkások száma 120, ezek közül 35-40 nő. Évi termelés 100 vaggon enyv, melyből csak 15% marad idebent.
Ujpest. - Löwy Dávid és Fiai parkétagyára. 1838-ban alapította Lőwy Dávid. Gyártási ág: amerikai parkéta, fournér, fürészelt keményfa-anyagok és lemezek. A gyár területe 25.000 ma és 14 épületből áll. A hajtóerőt 240 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 260, ezek közül 40 nő. Évi termelési képesség: fournér 18,000.000, parkéta 160.000 és lemez 1,000.000 m2, fürészelt anyag 10.000 m3. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába és Németországba.
Ujpest. - Magyar Pamutipar r. t. 1882-ben alapította Szurdai Weisz Leó. Gyártási ágak: pamutfonás, szövés, festés, fehérítés, nemesítés, vatta, tisztítógyapot és munkásruha. Különlegességei "Ujpest Gyöngye" sifon, "Palotai Gyolcs", "Havas-Gyolcs" és "Emke-vászon". Területe 60.000 -m., 8 épülettel. Hajtóerő 1500 HP gép. Munkások száma 1200, ezek közül 570 nő. Évi termelési képesség 6 millió K értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia, Románia, Bulgária, Törökország, Smyrna és a Kelet. Állami kedvezménye van.
Ujpest. - Martinovics József lószerszámvereték gyára. 1875-ben alapította a tulajdonos. Lószerszámveretékeket készít. A gyár területe 300 m2 és két épületből áll. A hajtóerőt 8 lóerős nyersolajmotor szolgáltatja. Munkások száma 16. Évi termelési képesség 50.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piaczra Ausztria és Szerbia. A gyárnak állami kedvezménye van.
Ujpest. - Mauthner Testvérek és Társai bőrgyára. 1889-ben alapította M. Mihály. Gyárt talp-, felső- és blankbőrt és gépszíjjat. Területe 11.000 -öl s 22 épületből áll. Hajtóerő 700 lóerővel két gőzgép. Munkások száma 350, ezek közül 5 nő. Évi termelési képesség kb. 100.000 db. bőr. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba.
Ujpest. - Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára. A czég főtelepe Budapest. Az újpesti hajógyár, a melyet 1895-ben alapítottak Nicholson Fülöp és társai, hajókat, uszályokat, gőzösöket és kotrókat készít, különlegesség gyanánt pedig ponton elevátorokat gyárt gabonakirakáshoz. A gyár területe 2155 méter és három épületből áll. A hajtóerőt egy 30 lóerős gőzgép és két dinamó szolgáltatja. Munkások száma 150-200. Az évi munkaképesség 10-15 hajótest. Hazai vevői a magyar hajózási vállalatok és azonkívül szállít Bulgáriába, Romániába és Oroszországba kerekes és csavaros gőzösöket, vasuszályokat, dereglyéket, gabonaszállító gőzösöket és egyéb vizi járműveket.
Ujpest. - "Phöbus" villamos vállalatok r. t. Keletkezett 1905-ben. Fióktelepe van Székesfehérvárott, Munkácson, Zilahon, Zomborban, Fehértemplomban, Veszprémben és Poprádfelkán. Villamos áramot fejleszt világítási és erőátviteli czélokra, villamos vasutakat épít és tart üzemben. Területe 8000 -öl, 3 épülettel. Hajtóerő 6500 HP. Munkások száma 50. Évi termelés a fióktelepekkel együtt 10 millió kw.
Ujpest. - Weisz Ármin és Fia bőrgyára. 1856-ban alapította Weisz Ármin. Juhbőrkikészítéssel és kristályszóda-gyártással foglakozik. A gyár területe 5150 m2 és több épületből áll. A hajtóerőt 50 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma kb. 100 és ezek közül kb. 40 nő. Évi termelési képesség 300.000 darab kikészített juhbőr. Hazai piacza Budapest, Pozsony és kivitele van Bécsbe.
Ujpest. - Werkner Artur hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény-gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Különlegessége az ökörpatkó lágyöntvényből. Területe 1500 -öl, négy épülettel. Hajtóerő 40 HP gőzgép. Munkások száma 110. Évi termelési képesség 50 vaggon lágyöntés és ugyanannyi szürkeöntés. Piacza az egész ország. Adómentességet élvez.
Ujpest. - Zaorál János késgyára. 1891-ben alapította a tulajdonos. Két fióktelepe van Budapesten. Készít mindenféle késműárút és különlegességképen borotvát. A gyár területe 371 -öl és négy épületből áll. A hajtóerőt 12 lóerős benzin-motor szolgáltatja. Munkások száma 8-12. Évi termelési képesség 20.000 korona értékű árú, a melynek 80%-át az ország, 20%-át pedig a külföld fogyasztja el. Állami kedvezmény gyanánt a gyár adómentes benzint kap.
Vácz. - Első magyar szövő- és kötőgyár r. t. Keletkezett 1885-ben. Fióktelepe van Selmeczbányán, Hodrusbányán és Rohonczon. Gyárt szövött és kötött árút, harisnyát, trikót, alsóruhákat, 156sportczikkeket, mellényeket és katonai keztyűket. Különlegessége a berlini kendő, gallérvédő és vathalin. Területe 11.000 -m. s 10 épületből áll. Hajtóerő 150 HP. Munkások száma 1300, kiknek 90%-a nő. Évi termelési képesség 3 millió K értékű árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteli piacza Anglia, a Balkán, Törökország és Egyiptom.
Vácz. - Gmehling Hermann bőrbutorgyára. Főtelep Budapesten 30 munkással. A váczi fióktelepet 1892-ben alapította a tulajdonos, a ki egyben az ottani m. kir. fegyintézet asztalos-árú-gyárának a bérlője. Gyárt mindenféle bőrbutort. Különlegessége a vasúti kocsik berendezéséhez szükséges bőrök, angol készletek és faragott és préselt bőrszékek stb. előállítása. A gyár területe 610 -öl és két épületbál áll. A hajtóerőt villamos- és légszeszmotorok szolgáltatják. Munkások száma 65. Évi termelési képesség kb. 30.000 darab bőrszék és különféle bőrkellékek. Hazai piacza az egész ország, kivitele van az osztrák tartományokba, Balkán-államokba és Egyiptomba.
Vácz. - Herczeg László regatta-csónak gyára. 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt regattacsónakokat és evezőket. A gyár területe 228 m2 és egy épületből áll. A hajtóerőt 5 lóerős villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 6-7. Évi termelési képesség 40-50 darab regatta. Hazai vevői az ország evezős-egyesületei. A gyár állami kedvezményt élvez.
Vácz. - Hirmann István mérőeszköz és szerszámgyára. 1908-ban alapította a tulajdonos. Irodája és raktára van Budapesten. Gyárt mérőeszközöket és szerszámokat a gépgyártáshoz, ú. m. csiga és csavarmenetfúrókat, csavarmetszőket, dörzsárakat és mindenféle marót fa, vas, aczél megmunkálásához. A gyár területe 800 -öl és négy épületből áll. A hajtóerőt 18 lóerős motor adja. Munkások száma 35-40. Évi termelési képesség kb. 250.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. A gyár állami kedvezményben részesül.
Vácz. - Kobrak czipőgyár. 1901-ben alapította Kobrak Mór. Gyárt mindenféle férfi-, női és gyermekczipőt. Területe 20.000 -m, hat épülettel. Hajtóerő 135 HP villamos motor. Munkások száma 360, ezek közül 130 nő. Évi termelési képesség 3 millió czipő. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria, Svájcz, Német, Olasz- és Oroszország, a Balkán államok és Egyiptom. Állami kedvezményben részesül.
Vácz. - Löwinger József aranyozott áru és butorgyára. 1867-ben alapult. Gyárt butort, lakberendezéseket, kép- és tükörkeretet, üvegképeket és kápolna-fölszerelést. Különlegessége a hazafias tárgyú zenélőkép. Területe 4000 -m, öt épülettel. Hajtóerő 20 HP benzinmotor. Munkások száma 80, ezek közül 30 nő. Évi termelési képesség 350.000 K értékű árú. Hazai piacza az ország minden nagyobb városa s kivitele van az osztrák tengerpartra, a Balkán-államokba és ázsiai Törökországba.
Vácz. - Osztrák-magyar horganyhengerművek r. t. váczi horganyhengerműve. Központi igazgatóság Oderfurt (Morvaország). Fióktelepe van még Oswiecimben (Galiczia) és Dzieditzben (Szilézia). Keletkezett 1895-ben. Gyárt horganylemezeket és lapokat. Különlegessége a simító, fürdőkád és koporsó-lemezek, nikkelezési, czinkografiai és kazánkibélelési czélokra és az elemeknek való lemezek. Területe 1500 -m. s egy épületből áll. Hajtóerő 250 HP gőzgép. Munkások száma 40. Évi termelési képesség 28.000 mázsa árú. Hazai piacza Budapest.
Vácz. - Reitter Ödön cs. és kir. udvari kocsigyára. 1853-ban alapította R. István. Raktárak és műhelyek Budapesten, Fecske-u. 15. Gyárt mindenféle kocsit és azok alkotórészeit. Különlegessége a hintó, betegápolókocsi és hintótengely-gyártás. Területe 1.300 -öl s 11 épületből áll. Hajtóerő 50 HP gőzgép, saját villamos világítással. Munkások száma 130. Évi termelési képesség 350 kocsi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába és Törökországba.
Vácz. - Saxlehner András szalmahüvelygyára. A Hunyadi János-keserűvíz forrástelep Budapesten 1863-ban keletkezett, a váczi szalmahüvelygyárat 1878-ban alapította a tulajdonos. A gyár csak szalmahüvelyeket készít, melyek csupán a Hunyadi János-keserűvizes palaczkok védőburkolata gyanánt kerülnek forgalomba. A gyár területe 8283 m2 s a következő épületekből áll: gyárépület, melléképület, lakóház, istálló, tűzoltó-szertár és három nagy szalmapajta. Van több lábbal hajtott varrógép, munkások száma 44, ezek legnagyobbrészt nők.
Vácz. - Váczi hengermalom r.-t. 1891-ben alapította Rudnyánszky László, Tarcsay Pál, Gajáry Géza és Lőwy Sándor. Búza- és rozslisztet őröl nagybani eladásra. A gyár területe 12.762 m2 és tíz épületből áll. A hajtóerőt 30 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 75. Évi termelési képesség 19,500.000 kg. őrlés. Piacza az ország, kivitele van Ausztriába, Cseh- és Morvaországba.
Zsámbék. - Fántus Adolf első magyar kötött czipőgyára. 1899-ben keletkezett és mostani alakjában 1909 óta áll fönn. A hajtóerőt egy 10 lóerős benzinmotor szolgáltatja, mely egy ványoló gépet és az összes fonó, talpvágó stb. munkagépeket hajtja. A gyár területe kb. egy hold. A munkások száma a gyárban 35, házon kívül kb. 100, mivel a kötött czipők felsőrészét háziiparilag dolgozzák föl. A belső munkások férfiak, a külsők leginkább nők. A gyártmány kiszorította a morvaországi készítményeket, piacza az ország; Stájerország és Felsőausztria. A gyár öt évi adómentességet élvez.
Zsámbék. - Ocskó Ádám "Adria" czipőgyára. Itt 1909 óta működik. Alapította a tulajdonos. Gyárt gyermek-, női- és férficzipőket. A hajtóerőt több munkagép szolgáltatja. Munkások száma 10. Termelési képesség hetenként 40 tuczat lábbeli. Piacza az egész ország és Horvátország. Az üzem kibővítése most van folyamatban.
II. KERESKEDELEM.
Története.
Már az Árpád-házból származó első királyok alatt fontos kereskedelmi góczpontok voltak a vármegye területén. Visegrád, Vácz, Pest, Buda, és Kalocsa dunai kikötőhelyek, a hol régi okirati adatok szerint vaj, bőr, gyapjú, viasz, méz, méhser, sajt, zsír és más hasonló terményekkel nagyban folyt a kereskedés. Ez időben már a kereskedelem könnyebb lebonyolításának a segítségére pénzverő műhelyt is állítottak Budán. Azonban a virágzásnak indult kereskedést legnagyobb 157részben egy csapással tönkre tette a tatárdúlás. IV. Béla újjászervező munkájának a nyomában csakhamar föléledt a kereskedelmi tevékenység és adataink vannak arról, hogy a budai borkereskedés a külfölddel még az ő életében tekintélyes forgalmat ért el. Budának, mely már azelőtt is vámos hely volt, kikötői és piaczi vámját ugyancsak ő szabályozta 1255-ben. E vámszabadalom fontosabb intézkedései a következők:
"Minden posztóval terhelt szekér szállítmányától, mely öt márkányi értékű, fizettetik egy nehezék; egy gabonával terhelt szekértől két dénár; száz sókőtől egy sókő, tiztől egy dénár s így följebb negyvenig; egy szekér komlótól három dénár; egy szekér vastól szinte három; egy edény bortól, mely a piaczon eladatik, két nehezék; egy szekér ólomtól három nehezék; egy szekér vadállat-bőrtől, mely öt márkányi becsű, egy nehezék; szinte így a viasztól; egy ökörbőrrel terhelt nagy szekértől fél ferting; ugyanannyi egy edény méztől; egy vég posztótól két dénár; egy lótól mind a vevő, mind az eladó részéről külön két dénár; egy mázsa faggyútól két dénár; ezüsttől, minden öt márka érték után, egy nehezék; egy hajó gabonától fél ferting; egy dereglyétől egy nehezék; ugyanannyi egy hajó haltól; egy vizi talptól, melyet két evezővel kormányoznak, két nehezék; egy szekér szénától két dénár stb."
Még inkább emelkedett a kereskedés a vegyesházi királyok, főként az Anjouk alatt, noha a különféle vámok terhe és a közlekedési útak rosszasága és bizonytalansága nagy kárára volt mind az iparnak, mind a kereskedelemnek. Már Róbert Károly szabályozta a pénzügyet, Nagy Lajos pedig 1367-ben Budának árúmegállítási jogot adott, a mely akkor az egyetlen volt az egész országban. Üdvösek voltak Zsigmond király pénzügyi intézkedései is, a ki a városokba kir. pénzváltókat rendelt, hogy az eladó és vevő közönséget a zsarolás és uzsora ellen megvédelmezze. Számottevő volt a külfölddel való kereskedés is; erre vall Zsigmond amaz intézkedése, hogy eltiltotta azoknak a nyersterményeknek a kivitelét, melyek az iparhoz szükségesek voltak. Az ő uralkodása alatt történt, a mint az oklevelek bizonyítják, hogy boroszlói kalmárok 623 vég posztót szállítottak Budára, hol 86 strigaui és 102 görliczi posztódarabot 43 mázsa rézért cseréltek be, 588 véget készpénzen adtak el, 452 görliczi posztón pedig 60 mázsa borsot vettek.
A török korban.
A mohácsi vész szomorú korszaka e vármegye kereskedését, különösen az első években, nem igen sújtotta. Tanúsítja az, hogy Szapolyay János király alatt még élénk volt a kereskedés a vármegye lakosai és a török között. Az utóbbiak keleti szőnyegeket, selyem-, szőr- és gyapjúszöveteket és gyarmatárúkat hoztak a budai és kecskeméti vásárokra. Budán ez időtájt olasz, német és lengyel kalmároknak voltak üzleteik, Pest pedig 1541-ben főpontja volt a ló és marhakereskedésnek, a melyet osztrákok és morvák látogattak, míg a borért lengyel és sziléziai kereskedők jöttek el távoli hazájukból. De ez az állapot Szapolyay halála után megváltozott és a viszony ellenségessé vált a török és a magyar nép között. Azonban már 1605-ben az egyik felvidéki város követe Budán újra magyar kalmár-boltokat talált, a melyekben selyemszöveteket és festett kanalakat árultak s mint előtte egy török hivatalnok dicsekedett, a magyarok ott szabadon kereskedhettek. Mindamellett a magyar kereskedők biztonsága nem volt valami rózsás. A törökök megtámadták az utazó kereskedőket s kirabolták őket. Ezért a török főtisztektől a legtöbb város menedék levelet kért a kereskedők számára, a kiket még kísérettel is elláttak. Igy Vácz városa, hol akkor vám- és harminczad-hivatal volt, 1576 október 22-én a budai basától kért ilyen menedéklevelet, melynek teljes szövege a következő:
"Mi váczi birák és polgárok köszönetünket és teljes szívünk szerint való jó akaratunknak és szándékunknak ajánlását írjuk minden rendbeli igaz kereskedő személyeknek, Erdély és Magyarországban, kik volnának, nekünk jó barátinknak, atyánkfiainak: Minthogy látjuk és tudjuk, ez mostani időnek dolga erre intett, hogy sok emberek meg nyomorodnak, néha tulajdon és Istentől reájok bocsátott terhek miatt, néha más idegen és gonosz pörpatvart akarók miatt, sok kárvallásra és különkülön féle sanyarúságban esnek: Mely esetekben gyakorta látjuk, hogy az kereskedő rend háborog, ki idegen és halhatlan adósságnak tartóztatása miatt, igen és sírva kesereg, meg azok és egyek mellett, kik az fejedelmeknek és országunk bíróinak igaz vámján és harminczadján igaz szívvel, lélekkel járnak: Kényszerítette erre az N. kegyelmes budai fejedelmet, az dolognak nagy volta, hogy kegyelmes hit levelet adna, egész Erdély országba és ennek kívüle birodalma alatt való kereskedő rendnek, szabad és szokott kereskedőknek igaz járására, melyet meg iratott levelével meg is bizonyított. Mi is azért mind fejenként, ez kegyelmes N. budai fejedelemnek fogadását látván, igérjük magunkat tehetségünk és erőink szerint emberségünkre, tisztségünkre szólván, oltalommal és segítséggel lenni, ha valamikor, valaha és valahol más idegen és gondolt adósság miatt, valamely jámbor uton járó kereskedőnek bolygatása lenne, hírünkkel levén igyekezünk mindenkor szabadulására lenni: Mely dolognak erősb voltáért, hogy minden rendbeliek járjanak, jőjjenek országunk és városunk igaz harminczadján és vámján járván, tulajdon városunknak pecsétit és levelünket adtuk. Isten tartson meg minden rendbeli igaz kereskedő atyánkfiait, barátinkat. 158Költ Váczon 1576-ban octob. 22-kén." - A zöld viaszba nyomott pecsét Szent Mihályt ábrázolja, jobbjában kereszttel, a mint a sátánt üldözi. Körirata: Sigillum Civitatis Vaciensis.
A fölszabaduláskor.
A kereskedés a török uralom megszünése utáni időben nagyon kezdetleges volt és leginkább az állatok és nyerstermények értékesítésére: marha, bor és gabona eladására szorítkozott. Ez idő tájban 1 forint volt 1 köböl gabona ára. Tulajdonképeni hivatásos kereskedő alig lakott a vármegyében. Budán és Pesten kívül csak a mezővárosokban találkozunk némi kereskedelmi élénkséggel. Igy 1715-ben Czegléd mezővárosban 3 kereskedő lakott, kik a boltért 30 frt bért fizettek a városnak. Nagykőrös mezővárosban a lakosság maga nem foglalkozott kereskedelemmel, hanem a város idegen kereskedőktől élvezett 20 frt bérjövedelmet. Ráczkeve mezővárosban volt néhány marhakereskedő, míg Szentendre mezővárosban a ráczok egy része kereskedett és faboltokban árúsították apróságaikat, sőt vásárokra is jártak. A szentendrei görög kereskedők és kalmárok 1698 július 13-án czéhszabadalmat nyertek. 1720-ban Kecskemét mezővárosban néhány görög és örmény boltos lakott, a kik 80 frt bért fizettek a városnak. Nagykőrösön az idegen kereskedők ekkor 28 frt bért fizettek. Dunapataj mezővárosban 1 görög kereskedő 30 frt bért fizetett a városi bolthelyiségért. Ráczkevén 2 marhakereskedő és néhány szatócs lakott. Szentendre mezővárosban volt 3 marhakereskedő és 4 bolt; ez utóbbiakból 170 frt bérjövedelme volt a városnak. Az 1720. évben Pest-Pilis-Solt vármegyében (a Kiskunság kivételével) összeírtak összesen 7 kereskedőt. A Kiskun kerületben alig van ekkor a kereskedelemnek némi nyoma. Csak Halason élt 1 görög boltos és ez fizetett némi haszonbért a városnak.
Vásárok.
A kereskedelemnek jelentékeny tényezői voltak a vásárok. Főként az országos vásárok, mert a hetivásárok csak később kezdtek kifejlődni és jelentőségre emelkedni. Már az Anjouk idejében volt a vármegye térületén levő városoknak vásártartási joguk. A németországi kereskedők e korban a pesti, főként a kecskeméti vásárokon szerezték be marhaszükségletüket. Sőt egész Ausztria csak az Alföldön vásárolt magyar marhákból élt. De ezeknek a forgalma a török korban megszűnt. A török kiűzetése után legelőször Kecskemét 1696-ban és Nagykőrös 1697-ben kapott vásártartási jogot. Az újjászervezés után egészen a XIX. század első feléig az alábbi helységek kaptak a vármegye területén vásárszabadalmat:
Abony orsz. vásárra 1748 január 8-án, Alberti orsz. vásárra 1784 február 13-án, Aszód orsz. és heti vásárra 1761 április 21-én, Czegléd orsz. vásárra 1731 márczius 21-én, Dorozsma (mely akkor a vármegyéhez tartozott) orsz. vásárra 1838 október 5-én, Dunapataj orsz. vásárra 1725 október 2-án, 1780 deczember 9-én, 1793 július 15-én, 1795 január 22-én és heti vásárra 1847 február 25-én, Dunavecse orsz. vásárra 1761 július 7-én és heti vásárra 1832 április 26-án, Félegyháza (a mai Kiskunfélegyháza) orsz. vásárra 1774 február 4-én, Fülöpszállás orsz. vásárra 1825 július 22-én, Gödöllő orsz. vásárra 1763 július 11-én, Hajós orsz. vásárra 1756 február 2-án, Halas (Kiskunhalas) orsz. vásárra 1721 szeptember 21-én, orsz. és heti vásárra 1804 november 30-án, Izsák orsz. vásárra 1816 június 14-én, Kalocsa orsz. vásárra 1720 márczius 17-én és 1731 márczius 27-én, Kecskemét orsz. vásárra, 1696 július 19-én, 1744 szeptember 24-én, 1746 július 4-én, orsz. és heti vásárra 1793 augusztus 24-én, Kiskőrös orsz. vásárra 1784 június 18-án, orsz. és heti vásárra 1803 deczember 30-án, Kunszentmiklós orsz. vásárra 1794 július 10-én, Laczháza (Kiskunlaczháza) orsz. vásárra 1839 február 21-én, Majsa (Kiskunmajsa) orsz. és heti vásárra 1836 deczember 9-én, Monor orsz. és heti vásárra 1848 február 10-én, Nagykáta orsz. vásárra 1743 május 25-én, Nagykőrös orsz. vásárra 1697 január 25-én, orsz. és heti vásárra 1759 deczember 11-én, Nagymaros orsz. vásárra 1804 május 11-én, és 1804 szeptember 21-én, Óbuda orsz. vásárra 1823 május 30-án, Pilis orsz. vásárra 1805 június 28-án, Solt orsz. vásárra 1733 július 12-én és 1794 május 28-án, Soroksár orsz. vásárra 1759 szeptember 11-én, Szabadszállás orsz. vásárra 1819 november 12-én, Szalkszentmárton orsz. vásárra 1793 márczius 26-án, Szentendre orsz. és heti vásárra 1777 január 20-án, Vácz heti vásárra 1761 július 7-én, Zsámbék orsz. vásárra 1725 január 6-án.

Palóczi Horváth István kispesti mészhomoktéglagyára.

A kispesti áll. munkástelep mészhomoktéglából épült háztipusai.


1. és 2. Pálóczi Horváth István örkényi gyárai.

3. Az erzsébetfalvai közműhely-telep.
Az újjászervezéstől 1848-ig.
Az újjászervezés után következő időben, a XVIII. században Pest négy vásárja volt a kereskedelem középpontja, hol a bel- és külföldi kereskedők találkoztak. Ide hajtották a törökök is marháikat. Kecskemét három vásárja: a melyet Szent-György, Szent-Lőrincz és Szent-Katalin napján szoktak tartani, szintén óriási forgalmú volt és azokra rengeteg sok marhát hajtottak föl. E vásárokon összecsődültek a kereskedők, főként a ráczok és itt találkoztak az ország minden városának a sőrészei; de jöttek törökök is, keleti árúikkal. Hasonlóképen híresek voltak a pesti és váczi gabonavásárok is. 1770 táján a vármegyében egy pozsonyi mérő búza ára 1 frt 30 kr., a kétszeresé 1 frt 12 kr., rozsé 50 kr., árpáé 45 és a zabé 36 kr. volt. II. József alatt a kereskedelmi növények közül kísérletet tettek Félegyházán a virginiai dohány termesztésével, a mi szépen bevált. 1799-ben a vármegye elrendelte, hogy a gyolcsos tótok és vászonkereskedők hiteles rőföket váltsanak és tartsanak, de a váltásért ne fizessenek taksát. Hogy Pest-Pilis-Solt vármegye hatóságának ipari és kereskedelmi ügyekben 1611848-ig még a két szabad királyi főváros területén is volt befolyása, mutatja az, hogy 1810 Szent-András havának (november) 15-én Buda, 1811 Szent-Mihály havának (szeptember) 24-én Pest város száraz vámjait az akkori viszonyokhoz képest szabályozta és a vámdíjakat megállapította. Gróf Széchenyi Istvánnak a föllépésével vetődtek föl nagyszabású tervek a kereskedelem fejlesztését illetőleg, de ezeket a szabadságharcz elsöpörte.
A kiegyezés máig.
Az elnyomatás korában a vármegye kereskedelmi élete is csak alig tengett és a tulajdonképeni fejlődés a kiegyezés utáni időben indult meg. A kiskereskedelemnek jelentős helyei voltak akkoriban Abony, Nagykáta, Monor, Irsa, Ráczkeve, Nagykőrös, Kalocsa, Aszód, Gödöllő, Újpest, Kecskemét, Czegléd és Soroksár. Gabona-, marha- és lóvásárjairól Nagykőrös, Czegléd, Félegyháza, Abony, Dömsöd, Dunavecse, Szabadszállás, Halas, Kunszentmiklós, Apostag és Monor volt híres. A sertéskereskedés főként a Kiskunságban virágzott, honnan a Bácskába, Szerémségbe és Bánságba jártak el az élelmes sertéskereskedők. A borkereskedés főtelepei Budafok, Szentendre és Vácz voltak. Az utóbbi helyen gyapjúval is nagyban kereskedtek. A főváros iparosai az egész vármegyébe lerándultak a vásárokra. Különben a városok vásárait messze vidékek lakosai látogatták s Kalocsára még túl a Dunáról is átjöttek. A kereskedelem mai jelentékeny forgalma mellett az előbbiekben fölsorolt nagy ipartelepek száma és nagysága bizonyít legélénkebben. Mind a kis-, mind a nagykereskedelem leginkább a városokban virágzik, azonban a legkisebb községnek is megvannak a maga forgalmas boltjai és üzletei. A vármegye leginkább nyersterményekkel, állatokkal és állati termékekkel kereskedik, a melyek legnagyobb részben kiviteli árúczikkek is és ezek ellenében - bár elég fejlett a gyáripar - fél és egész gyártmányokat és gyarmatárúkat hoznak be. A kereskedelemnek ma is fontos szervei a heti és az országos vásárok, a hol a közvetetlen környék szerzi be szükségleteit.
Kereskedelmi statisztika.
A kereskedelem és hitel az 1890. évi népszámláláskor a vármegyében 16.827, Kecskeméten 1930, összesen 18.757 lakost foglalkoztatott. Ez a szám a vármegyében az összes népességnek 2.5, Kecskeméten pedig 3.9, tehát majdnem 4 százaléka volt. Ezek közül a vármegyében 6559 volt a kereső és 10.26 az eltartott, Kecskeméten 847 a kereső és 1083 az eltartott, összesen 7406 kereső és 11.351 eltartott. A kereskedelemmel és hitellet foglalkozóknál 100 keresőre esett a vármegyében 157, Kecskeméten pedig 128 eltartott. Az 1900. évi népszámlálás idején már a kereskedelemre és hitelre a vármegyében 25.522, Kecskeméten 2750, összesen 28.272 lakost esett. Ez a vármegyében a teljes népességnek 3.1, Kecskeméten pedig 4,8 százalékára rúgott. A százalékbeli emelkedés tíz év alatt nem nagyon nagy; a vármegyében 0.6, Kecskeméten pedig 0.9 százalék volt. Ellenben a tényleges emelkedés mégis számottevő. Ugyanis a vármegyében 8695, Kecskeméten 820, összesen 9515 egyénnel szaporodott a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók száma. Ezek közül a vármegyében 9664 volt a kereső és 15.858 az eltartott. Kecskeméten 1323 a kereső és 1427 az eltartott, összesen 10.987 kereső és 17.285 eltartott. A vármegyében 100 keresőre esett 164, Kecskeméten pedig 108 eltartott; az utóbbi számadat azt bizonyítja, hogy a városban a családtagok is többnyire alkalmazva voltak ugyanabban a foglalkozásban. Ez időtől kezdve azonban e számarányok megnagyobbodtak és a viszonyok kedvezőbbre változtak. A mai állapotoknak megfelelőleg a kereskedelem egyes ágait külön-külön ismertetjük.
Állatkereskedés.
Az állatforgalom egyik legjelentősebb ága a vármegye kereskedelmének. A lókereskedés virágzó, a mi a lótenyésztés fejlett fokának az eredménye. A kitünő lóanyag mind igás és katonalónak, mind versenylónak egyaránt használható. Hintóslovakat a vármegyében nem igen nevelnek. A katonai lovak ára 650 K-ról 800-ra emelkedett s a többi árak ehhez igazodnak. A jó és nagytestű igásló keresett és jó áron értékesíthető. Lovat nagy mennyiséget szállítanak Német- és Olaszországba, nemkülönben a balkáni államokba és ezek átlagos ára 750-1000 korona. - A szarvasmarhakereskedés elsőrendű. A főváros hússzükségletét nagyrészben a vármegye látja el, de az elsőrendű hízott marha nagy részét a budapesti piacz elkerülésével külföldre, Bécsbe, Német- és Olaszországba viszik. A levágni való borjú is jó áron értékesíthető, mert Budapest sokat fogyaszt. A fejős-tehén ára változó ugyan, de a jó fejős-tehénnek állandóan magas az ára, mert a tejgazdaságok sok és csakis jó minőségű tehenet szereznek be. Az igás ökör-szükségletnek nagyrészét a vármegyei gazdaságok az Alföldről és Erdélyből, a tarka ökröket pedig nagy részben Nógrádból, a Dunántúlról és a tenyésztéssel jobban foglalkozó más vidékékről szerzik be. Az igás-ökör ára állandóan magas. A növendék-marha árát a takarmánytermési viszonyok inkább befolyásolják, de jó takarmánytermő években ennek is jó az ára. - A juhkereskedés ma már nem nagyon jelentékeny, mert a juhhús ez idő szerint nem keresett és egyéb húsfélékhez viszonyítva, aránylag kevés fogy belőle. A pecsenye-báránynak azonban Budapest jó piacza. Egyes gazdaságok, 162melyek félvér angol húsjuh-tenyésztést űznek, a bárányokat felhízlalva, Bécsben és egyéb helyeken is elég jó áron értékesítik. - A sertéskereskedés főként az alföldi részeken, Kecskeméten, Czegléden és Kiskunhalason virágzik, a hol nagy hízlaló-telepek vannak, melyekben a sertéstenyésztéssel iparszerűleg foglalkoznak. Ezek nagy mennyiségben szállítanak külföldre. A sertés ára ingadozó ugyan, de állandóan magas. Mind a budapesti, mind a külföldi piaczon a sertés jól értékesíthető. A tejes-malacz is keresett czikk. - A baromfikereskedés szintén jelentős és újabban nagy súlyt helyeznek a fajbaromfiak tenyésztésére, a melyek keresettebbek. Mind élő, mind vágott csirke és tyúk-félében és pulykában tetemes a kivitel. A legutóbbi években a liba és a kacsakivitel is emelkedett. A baromfi ára igen változó. Azokon a vidékeken, melyek kiviteli piacz (Nagykőrös, Czegléd, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza) vagy Budapest közelébe esnek, a baromfi állandóan jó áron, sőt sok esetben drágábban értékesíthető, mint Budapesten. Azokon a vidékeken azonban, melyek távolabb esnek ilyen piaczoktól, az értékesítés kedvezőtlenebb. Az értékesítés ily vidékeken a gyalog és szekeres kofák útján történik.
Állati termékek.
Az állati termékekkel való kereskedés is nagy szerepet játszik. A disznózsír- és szalonnakereskedés jelentékeny, bár a külföldről behozott növényi zsírok emelkedő mennyisége nagy hátrányára van. Mindamellett a kivitel szaporodott, mert az amerikai disznózsír a magyar mellett Ausztriában versenyképtelenné vált. - A tej- és vajkereskedés terén a kereslet oly nagy, hogy a termelők alig tudják a növekvő szükségletet kielégíteni. A tejnek Budapest és a vármegye vidéki nagyobb városai állandó és biztos piacza. Noha Budapest nagy tejszükségletét e vármegye mezőgazdasága csak részben tudja ellátni. Nagyobb gazdaságok 15-17 fillérrel értékesítik átlagban a tejet. A tejtermékeket előállító tejszövetkezetek száma a vármegyében egyelőre még igen csekély. - A tojáskereskedés - a külkereskedelem szempontjából - mind mennyiségben, mind értékben örvendetesnek mondható. A tojást jóáron szintén faluzó kofák szedik össze és viszik az eladási középpontokba: a városokba és Budapestre. A tojáskivitel leginkább Bécs és Berlin felé nagy. - A gyapjuüzlet, mint fontos kiviteli ág, igen élénk, bár újabban erős versenynek van kitéve. Ez az oka, hogy az árak a legutóbbi évben 5-15%-ot csökkentek. Az átlagos árak ekkor a következők voltak: mosott gyapjú legfinomabb és finom minőségű 412-780, középfinom 240-385, durva 140-232; mosatlanul nyírott legfinomabb és finom 140-200, középfinom 120-140 és a durva 80-120 korona között váltakozott métermázsánként. A kivitel Ausztria és Németország felé irányul. - A nyersbőrkereskedés nem áll azon a fokon, a melyet megérdemelne. A készletet marha-, ló, birka és kecskebőrökben nehezen lehet értékesíteni. Csak a sózott és szárított borjúbőrnek volt keletje a legutóbbi évben, a mikor Amerika mind megvásárolta. - A tollkereskedés szintén jelentékenynek mondható. Az ágytollkereskedésnek ma már nagy a forgalma. A dísztollak közül a kakastoll és a fehér pulykatoll örvend keresletnek. A lúdszárnytollnak, a mit a vármegyében levő szivarszopókagyárak dolgoznak föl, meglehetősen magas az ára: 350 korona métermázsánként.
Gazdasági termények.
A vármegye gabonakereskedelme virágzó, a mi természetes is, mert Pest vármegye az ország egyik első gabonatermelő helye. Az évi termés nagyobb fele eladásra és kivitelre kerül. Az értékesítési viszonyok kedvezőek, mert a közlekedési és forgalmi eszközök a termények elszállítását és piaczravitelét megkönnyítik. A gabonaneműek közül a búza, rozs és árpa ára a külföldi piaczokéhoz alakul, míg a zab és tengeri árát a helyi piaczok is befolyásolják. A búza és rozs mellett főként az árpa keresett; ezt a magyarországiakon kívül az ausztriai és bajorországi sörgyárak veszik. - A hüvelyes vetemények, magfélék és kereskedelmi növények fontos szerepet játszanak a kereskedelemben. A köles elég jelentékeny. - A felső járásokban termesztett babot a helyi fogyasztáson kívül Éjszakamerikába, az Egyesült Államokba és Angolországba szállítják. - A pestmegyei borsó és lencse már nem emelkedik olyan jelentőségre, mivel a zsuzsok miatt kereskedelmi czélra nem alkalmas. - A burgonya jó áron értékesíthető, mert a másfél millió mázsa termés tekintélyes hányadát a vármegyében levő szeszgyárak veszik meg és dolgozzák föl. - A mák fontos kereskedelmi czikk, de a termés-mennyiség nagyon kevés és így a vármegye szükségletét még behozatallal is kell pótolni. - A len- és kender-kereskedés nem áll magas színvonalon. 163A termés tekintélyes hányadát a vármegyében levő gyárak dolgozzák föl, de azért jut kivitelre is. - A gyógynövények közül a székfűvirág (kamilla) és bodzavirág jelentékeny és mindkettőből kivitel is van. - A paprika-kereskedés és kivitel számottevő, főleg a nyugati államokba, bár a spanyol paprika erős konkurrencziát fejt ki. - A czukorrépa fontos kereskedelmi czikk s az 1909-ben termett 354.100 mázsát a czukorgyárak 1.90-2.25 K áron vették meg mázsánként. - A dohány a vármegyében I. és II. osztályú; a termett 5,121.051 kg-ot az állam mm-ként 40.56 K átlagárban váltotta be. - A takarmányfélék állandóan és minden időben jól értékesíthetők, mert kivitel is van és a budapesti piacz is sokat felvesz és végül, mivel Budapest vidékén a tejtermelést igen nagy mértékben űzik, a takarmány minden időben keresett czikk, sőt a zöld takarmány is, p. a fonnyasztott luczerna, jól értékesíthető.
Gyümölcskereskedés.
A gyümölcskereskedés a vármegyében egyike a legfontosabbaknak. Jó termés idején a nagyobb termelési vidékek központjait a bel- és külföldi kereskedők nagy számban keresik fel, kik a gyümölcstermés idején állandóan ott tartózkodnak; raktárakat bérelnek, hol a piaczra hozott kitünő anyagot jó áron beváltják, osztályozzák, csomagolják és vaggonszámra szállítják szét; a zömét külföldre. Nagy gyümölcs-piacz van Kiskunhalason, Czegléden, Kiskunfélegyházán, Nagykőrösön, de a vármegye alsó része termelésének tekintélyes részét mégis Kecskemét európaszerte ismert nagyhírű gyümölcs-piacza veszi föl és a Kecskeméten fizetett ár szerint alakul ki vidéki piaczokon is a gyümölcs ára. A gyümölcsök közül a meggy, cseresznye, nyári és őszi baraczk, szilva, alma, körte, dió és dinnye kiváló, melyek Ausztria és Németország felé kerülnek kivitelre. - Hasonlóképen jó áron értékesíthető a csemegeszőlő is, melyből kivitel is van. - A zöldségfélék, melyeknek a dunamenti járások és dunai szigetek községei a főtelep-helyei, zöldbab, káposzta, saláta, hagymák, paradicsom, spárga, virágzó forgalmat mutathatnak föl. Rákospalota, főként Nagykőrös ugorkakereskedelme országos hírű. Ez utóbbiak kivitele óriási méretű.
Borkereskedés.
A vármegye borkereskedése nagy forgalmú, a mi az utóbbi évek kedvező termésének az eredménye. Maga Budapest is jó fogyasztási piacz, de a borértékesítési viszonyok a vármegye területén sem kedvezőtlenek. Bár sok bort termel e vármegye és annak egy részét alacsony áron is értékesíti, de tekintélyes része a bortermésnek mégis elég jól értékesíthető. Legutóbb a homoki borok ára szüretkor 9-12, kiforrottan pedig 14-16 K volt hl-ként. A homokon termett fajborok ára 22-24 K. Hátrányosan befolyásolja a bor árának kialakulását az a körülmény, hogy a szőlősgazdák egy részének nincs kellő szüretelési eszköze, elegendő hordója, rendes erjesztő kamrája vagy pinczéje és így kénytelen szüret után a mustot azonnal piaczra vinni és így olcsón értékesíteni.
Fakereskedés.
A fakereskedés nem nagy arányú, a minek a vármegye csekély erdőmennyisége az oka. Az erdőtermelés még a helyi szükségleteket sem tudja kielégíteni. Puhafában hatalmas tutajok érkeznek a Dunán a Felvidékről és ezeknek Újpesten, Kalocsán és egyéb dunamenti helyeken vannak a főértékesítési telepei. Az első földolgozást a nagyarányú gőzfűrészek végzik és így kerülnek az ipari czélokra szolgáló puhafa-anyagok a forgalomba. A drágább keményfa-anyagot bútorok és hordódongák készítésére a közvetítő kereskedelem szolgáltatja. Az utóbbit legnagyobbrészt Oroszországból és Amerikából szállítják a vármegye hordógyárainak. A vasútépítéshez szükséges bükk- és tölgytalpfát Szerbiából hozzák a vármegyébe, bár az utóbbi időben a kereskedelmi kormány elhatározta, hogy a talpfát ezentúl tulnyomó részben Magyarországon szerzi be. Idetartozik még a tölgykéregkereskedés is, a mely a bőriparnak szállít kikészítő anyagot.
Kereskedőtestületek.
A kereskedelmi testületek, mint föntebb láttuk, már a czéhek idejében kezdtek fejlődni a vármegyében. A kereskedelmi kamara mellett ma is számos egyesületbe tömörültek a vármegye kereskedői. E közösségek némelyike tisztán üzleti jellegű, némelyek a kereskedők érdekeinek megvédésére törekednek, mások viszont a társasélet és közművelődés fejlődését vannak hivatva szolgálni.
Gyakorlati czélokat szolgálók: Rátkay-szőlőtelepek bor- és fakereskedelmi r.-t. Dunavecsén. Alakúlt 1905-ben. Alaptőke 100.000 korona, 1000 darab 100 koronás részvény. - Kecskeméti kiviteli kereskedelmi r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 250.000 korona, 1250 darab 200 koronás részvény. - Hungária terménykiviteli r.-t. Kiskunfélegyháza, alakult 1909-ben. - Monor és vidéke gabonaraktári és gazdasági értékesítő szövetkezet, mind az O. K. H. tagja. Alakult 1902-ben. Hatásköre kiterjed 11 községre. 142 tag, 215 üzletrész, 4300 korona értékben. - Újpesti kereskedők és szatócsok árúbeszerzési szövetkezete. - Társadalmi jellegű egyesületek vannak még a következő helyeken: Aszódi kereskedelmi egyesület, Czeglédi kereskedő ifjak kaszinója, Erzsébetfalvai 164kereskedők egyesülete, Kalocsai kereskedelmi ifjak egyesülete, Kecskeméti kereskedő kaszinó, Kecskeméti kereskedő-ifjak egyesülete, Kiskunfélegyházi kereskedelmi egyesület, Kiskunfélegyházi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete, Kiskunhalasi kereskedelmi kaszinó, Monori kereskedők köre, Szalkszentmártoni kereskedők és iparosok egyesülete, Újkécskei kereskedők köre, Váczi kereskedő-ifjak társulata. - A Magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak országos szövetségének egy-két nagyobb községben van helyi csoportja. - Legtekintélyesebb kereskedő-testület az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE.), melynek Kecskeméten és Újpesten van helyi fiókja.
Szakoktatás.
A kereskedelmi szakoktatás nagyon szegényes a vármegyében és története sem nyúlik vissza messzire. Az alsófokú kereskedelmi oktatás a múlt század 80-as éveinek a közepén kezdődött s ma sem áll fejlettebb fokon, mint akkor. Alsófokú kereskedelmi iskola négy van a vármegyében: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Nagykőrösön és Váczon, Czegléden pedig az alsófokú ipariskolával kapcsolatban van egy. A magasabb kereskedelmi műveltség terjesztői volnának a felsőkereskedelmi iskolák, de ezekből egy sincs a vármegyében. A tanuló ifjúság e tekintetben a fővárosra van utalva. Már több városban indult meg mozgalom kereskedelmi iskolák fölállítására, de eddig csak Kecskemét kapott engedélyt, hol 1910 szeptember 10-én fog megnyílni a felsőkereskedelmi iskola. Női kereskedelmi tanfolyam, a melyre hasonlóképpen nagy szükség volna, szintén egy sincsen az egész vármegyében.
III. HITELÜGY.
Története.
A vármegye hitelügyi fejlődése még nem régi keletű, 1730-ban ugyan már nyomát találjuk annak, hogy a vármegye a nemzeti bank fölállítását sürgeti. 1839 deczember 30-án alakította meg a vármegye az ország legelső pénzintézetét s ez a "Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár" volt, a mely 1840 január 11-én kezdte meg működését a vármegyétől ingyen átengedett helyiségben. Alapszabályait 1845-ben a helytartó-tanács is megerősítette. A szabadságharcz után következett időben kikerült az intézet a vármegye befolyása alól s a 70-es években még a pártfogást is elhagyták a czímből. A kiegyezés előtti nyomott viszonyok között csak néhány pénzintézet keletkezett a vármegyében, így Nagykőrös városa 1859-ben alakított takarékpénztárt; Váczon 1864-ben, Kalocsán pedig 1866-ban alakult egy-egy. A kiegyezés után két év alatt hat pénzintézetet alakítottak és pedig 1868-ban Aszódon és Újpesten, 1869-ben Czegléden, Félegyházán, Gödöllőn és Szentendrén. 1870-től kezdve azután a hitelügy fejlődése rohamosan megindult és a pénzintézetek gyorsan elszaporodtak a vármegye területén.
Pénzintézetek.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében ez idő szerint a következő pénzintézetek állanak fönn:
Abony - Czeglédi népbank r.-t. fiókja.
Pestmegyei abonyi takarékpénztár. Alakult 1870-ben. Alaptőke 160.000 korona, 800 darab 200 koronás részvény.
Nagyabonyi önsegélyző egyesület.
Akasztó. - Akasztó községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 247 tag, 416 üzletrész, 20.800 korona
Alberti. - Alberti-Irsai-czeglédberczeli népbank r. t. Keletkezett 1896-ban. Alaptőke 200.000 korona, 200 darab 100 koronás részvény.
Alberti-irsai takarékpénztár r.-t. Alakult 1883-ban. Alaptőke 100.000 korona, 500 darab 200 koronás részvény.
Alpár. - Alpári hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1902-ben. 488 tag, 849 üzletrész, 42.450 korona.
Alsódabas. - Kúnszentmiklós-dabas-szabadszállási takptár fiókja. (Főtelep Ksztmiklós.)
Alsónémedi. - Alsónémedi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 853 tag, 2867 üzletrész, 286.700 korona.
Áporka. - Áporkai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1909-ben.
Apostag. - Első dunavidéki takarékpénztár. Keletkezett 1873-ban. Fióktelepe van Kiskőrösön Soltvadkerten és Dunavecsén. Alaptőke 720.000 korona, 3600 darab 200 koronás részvény.
Apostag községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban, 307 tag, 500 darab üzletrész, 25.000 korona.
Aszód. - Aszódi hitelbank és takarékpénztár r.-t. Alakult 1893-ban. Alaptőke 160.000 korona, 1600 darab 100 koronás részvény.
Aszódi takarékpénztár. Keletkezett 1868-ban. Fióktelepe van Nagykátán és Turán. Alaptőke 200.000 korona, 1000 darab 200 koronás részvény.
Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. Alakult 1907-ben.
165Bajaszentistván. - Bajaszentistváni hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1892-ben. 625 tag, 1095 üzletrész, 45.750 korona.
Bátya. - Bátya községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 435 tag, 480 üzletrész, 19.200 korona.
Békásmegyer. - Békásmegyeri önsegélyző-egyesület, mint szövetkezet.
Bénye. - Bénye községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 347 tag, 597 üzletrész, 35.820 korona.
Bia. - Biai hitelszövetkezet.
Első biai takarékpénztár r.-t. Alakult 1900-ban. Alaptőke 60.000 K 600 db 100 k.-ás részvény.
Boldog. - Boldog községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1895-ben. 351 tag 438 üzletrész, 21.900 korona.
Budafok. - Budafok és vidéke takarékpénztár r.-t. Alakult 1897-ben. Alaptőke 200.000 korona, 1000 darab 200 koronás részvény.
Budafoki önsegélyző-egyesület, mint szövetkezet. 607 tag, 1990 üzletrész.
Budakalász. - Budakalászi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1901-ben. 647 tag, 1334 üzletrész, 66.700 korona.
Budakesz. - Budakeszi takarékpénztár r. t. Alakult 1885-ben. Alaptőke 100.000 korona, 100 darab 100 koronás részvény.
Budakeszi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. - Alakult 1895-ben. 401 tag, 984 üzletrész, 49.200 korona.
Budaőrs. - Budaőrsi takarékpénztár. Keletkezett 1870-ben. Alaptőke 200.000 korona, 1000 darab 200 koronás részvény.
Budaörsi segélyegyesület, mint szövetkezet.
Bugyi. - Bugyi községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1895-ben. 603 tag, 2095 üzletrész, 104.750 korona.
Császártöltés. - Császártöltés községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 263 tag, 765 üzletrész, 38.250 korona.
Csepel. - Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár fiókja. (Főtelep Soroksár.)
Csobánka. - Csobánkai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 180 tag, 343 üzletrész, 17150 korona.
Csővár. - Csővár-Acsa községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 153 tag, 285 üzletrész, 14.250 korona.
Czegléd. - Czeglédi hitelbank r.-t. Alakult 1892-ben. Alaptőke 200.000 korona, 2000 darab 100 koronás részvény.
Czeglédi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 290 tag, 406 üzletrész, 20.300 korona.
Czeglédi ipar- és kereskedelmi bank r.-t. Alakult 1892-ben. Alaptőke 300.000 korona, 3000 darab 100 koronás részvény. Van termény- és árúraktára 70.000 mm. befogadására.
Czeglédi népbank r.-t. Keletkezett 1883-ban. Fióktelepe van Abonyban. Alaptőke 300.000 korona, 3000 darab 100 koronás részvény.
Czeglédi takarékpénztár-egyesület. Keletkezett 1869-ben. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. Alaptőke 400.000 korona, 1000 darab 320 és 1000 darab 80 koronás részvény.
Czeglédberczel. - Czeglédberczeli hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1904-ben. 192 tag, 427 üzletrész, 42.700 korona.
Czinkota. - Rákoscsabai takarékpénztár r.-t. fiókja. (Főtelep Rákoscsaba.)
Dab. - Dabi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1906-ban. 216 tag, 524 üzletrész, 31.440 korona.
Domony. - Domonyi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1909-ben.
Dömsöd. - Dömsöd községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1887-ben. 1128 tag, 1742 üzletrész, 104.520 korona.
Dunabogdány. - Dunabogdány és kisoroszi takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 15.000 korona, 300 darab 50 koronás részvény.
Dunaegyháza. - Dunaegyháza községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 545 tag, 1335 üzletrész, 66.750 K.
Danaharaszti. - Dunaharaszti hitelszövetkezet, min az O. K. H. tagja. Alakult 1904-ben. 345 tag, 1530 üzletrész, 76.500 korona.
Dunakesz. - Dunakeszi községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 298 tag, 362 üzletrész, 36.200 korona.
Dunapataj. - Dunapataji takarékpénztár r.-t. Keletkezett 1882-ben. Fiókja van Ordason. Alaptőke 80.000 korona, 400 darab 200 koronás részvény.
Dunapataji hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1902-ben, 502 tag, 1010 üzletrész, 50.500 korona.
Dunapataji önsegélyző-egyesület, mint szövetkezet. Alakult 1894-ben. 1312 üzletrész.
Dunavecse. - Dunavecsei takarékpénztár r.-t. Keletkezett 1884-ben. Alaptőke 120.000 korona, 600 darab 200 koronás részvény.
Dunavecsei hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakúlt 1888-ban. 612 tag, 1554 üzletrész, 77.700 korona.
Első dunavidéki takarékpénztár r.-t. fiókja. (Főtelep Apostag.)
Dusnok. - Dusnoki hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben, 408 tag, 573 üzletrész, 28.050 korona.
Erzsébetfalva. - Erzsébetfalvai takarékpénztár r.-t. Alakúlt 1890-ben. Alaptőke 200.000 korona, 2000 darab 100 koronás részvény.
Erzsébet-kossuthfalvai ipartestületi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 798 tag, 3488 üzletrész, 174.400 korona.
Soroksárvidéki takarékpénztár r.-t. erzsébetfalvai fiókja.
Faisz. - Kereskedelmi és gazdasági bank r.-t. fiókja. (Főtelep Kalocsán.)
166Fajszi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakúlt 1890-ben. 523 tag, 1181 üzletrész. 59050 korona.
Foktő. - Foktő községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban. 639 tag, 1096 üzletrész, 43.840 korona.
Fót. - Fót községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1896-ban. 277 tag, 371 üzletrész, 18.450 korona.
Fülöpszállás. - Fülöpszállási hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 553 tag, 1062 üzletrész, 53.100 korona.
Fülöpszállási önsegélyző népbank mint szövetkezet.
Galgagyörk. - Galgagyörk községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 109 tag, 143 üzletrész, 5720 korona.
Galgamácsa. - Galgamácsai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1887-ben. 182 tag, 230 üzletrész, 18.400 korona.
Gomba. - Gomba községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 390 tag, 524 üzletrész, 31.440 korona.
Gödöllő. - Gödöllői polgári takarékpénztár r.-t. Alakult 1904 deczember 15-én. Alaptőke 100.000 korona, 1000 darab 100 koronás részvény.
Gödöllői takarékpénztár. Keletkezett 1869-ben. Alaptőke 300.000 K 1500 db 200 k-ás részvény.
Gödöllői hitelszövetkezet.
Gödöllői néphitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1907-ben. 43 tag, 263 üzletrész, 13.150 korona.
Gyón. - Gyóni hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1906-ban. 211 tag, 1019 üzletrész, 50.950 korona.
Hajós. - Hajósi községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 405 tag, 413 üzletrész, 20.650 korona.
Harta. - Kishartai takarékpénztár r.-t. Keletkezett 1885-ben. Alaptőke 80.000 korona, 400 darab 200 koronás részvény.
Hartai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 662 tag, 1368 üzletrész, 68.400 korona.
Soltjárási takarékpénztár fiókja. (Főtelep Solt.)
Héviz. - Hévizi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 93 tag, 110 üzletrész, 11.000 korona.
Hévizgyörk. - Hévizgyörk községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 247 tag, 282 üzletrész, 14.100 korona.
Homokmégy. - Homokmégy községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 289 tag, 328 üzletrész, 13.120 korona.
Izsák. - Izsáki népbank r.-t. Alakult 1893-ban. Alaptőke 120.000 korona, 600 darab 200 koronás részvény.
Izsáki polgári takarékpénztár r. t. Alakult 1909.-ben. Alaptőke 60,000 K.
Mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari r.-t. Alakult 1907-ben. Alaptőke 100.000 korona.
Jászkarajenő. - Jászkarajenői és vidéke takarékpénztár r.-t. Alakult 1906 augusztus 5-én.
Jenő. - Jenőtelki hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1893-ban. 235 tag, 769 üzletrész, 46.140 korona.
Kalocsa. - Kalocsai takarékpénztár. Keletkezett 1866-ban. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. Alaptőke 240.000 korona, 600 darab 400 koronás részvény.
Kalocsai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1891-ben, 770 tag, 1345 üzletrész, 67.250 korona.
Kereskedelmi és gazdasági bank r.-t. Alakult 1905-ben. Fióktelepe van Fajszon. Alaptőke 400.000 koron, 2000 darab 200 koronás részvény.
Közgazdasági bank r.-t. Alakult 1898-ban. Alaptőke 400.000 K 2000 db 200 k-ás részvény.
Sárközi takarékpénztár. Keletkezett 1873-ban. Fióktelepe van Keczelen. Alaptőke 120.000 korona, 600 darab 200 koronás részvény.
Káva. - Kávai hitelszövetkezet, mint az O. K. K. tagja. Alakult 1890-ben. 78 tag, 93 üzletrész, 4650 korona.
Kecskemét. - Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete.
Kecskeméti hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 408 tag, 555 üzletrész, 55.500 korona.
Kecskeméti kereskedelmi ipar-hitelintézet és népbank. Keletkezett 1871-ben. Alaptőke 1,000.000 korona., 2000 darab 500 koronás részvény.
Kecskeméti közgazdasági bank r.-t. Alakult 1907-ben. Alaptőke 500.000 korona.
Kecskeméti központi takarékpénztár. Keletkezett 1872-ben. Alaptőke 1.200.000 korona, 3000 darab 400 koronás részvény.
Kecskeméti leszámítoló és pénzváltó bank r.-t. Alakult 1896-ban. Alaptőke 600.000 korona, 3000 darab 200 koronás részvény.
Kecskeméti takarékpénztár egyesület. Keletkezett 1878-ban. Alaptőke 600.000 korona, 2000 darab 300 koronás részvény.
Magyar általános hitelbank kecskeméti fiókintézete. (Főtelep Budapest).
Osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézete.
Keczel. - Sárközi takarékpénztár fiókja. (Főtelep Kalocsa.)
Keczeli kölcsönös népsegélyző-egyesület, mint szövetkezet.
Keczel községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 446 tag, 569 üzletrész, 28.450 korona.
Kerekegyháza. - Jászkerekegyházai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 392 tag, 574 üzletrész, 28.700 korona.
Kerekegyházi első takarékpénztár r. t. Alakult 1909-ben. Alaptőke 50.000 K.
Kiskőrös. - Első dunavidéki takarékpénztár fiókja. (Főtelep Apostag.)
167Kiskőrösi közgazdasági bank r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 300.000 korona, 1500 darab 200 koronás részvény.
Kiskőrösi takarékpénztár r.-t. Alakult 1908-ban. Alaptőke 150.000 korona.
Kiskunfélegyháza. - Félegyházai kereskedelmi iparhitelintézet és népbank. Alakult 1882-ben. Alaptőke 400.000 korona, 1000 darab 400 koronás részvény.
Félegyházai mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi bank r.-t. Alakult 1898-ban. Alaptőke 300.000 korona, 600 darab 300 koronás részvény.
Félegyházi takarékpénztár r.-t. Keletkezett 1869-ben. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. Alaptőke 400.000 korona, 800 darab 500 koronás részvény.
Kiskunfélegyházi takarék és hitelegylet. Alakult 1909-ben.
Közgazdasági takarékpénztár r. t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 200.000 korona, 1000 darab 200 koronás részvény.
Kiskunhalas. - Halasi gazdasági bank r.-t. Alakult 1897-ben. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. Alaptőke 600.000 korona, 3000 darab 200 koronás részvény.
Halasi kereskedelmi bank r.-t. Alakult 1904-ben. Alaptőke 300.000 korona, 1500 darab 200 koronás részvény.
Halasi takarékpénztár r.-t. Keletkezett 1873-ban. Alaptőke 300.000 korona, 1500 darab 200 koronás részvény.
Kiskunhalasi önsegélyző szövetkezet.
Kiskunlaczháza. - Ráczkevei takarékpénztár fióktelepe.
Kiskunmajsa. - Kiskunmajsai takarékpénztár. Alakult 1889-ben. Alaptőke 100.000 korona, 1000 darab 100 koronás részvény.
Önsegélyző-szövetkezet.
Kisnémedi. - Kisnémedi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben, 117 tag, 143 üzletrész, 11.440 korona.
Kisoroszi. - Pestkisoroszi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1906-ban. 133 tag, 266 üzletrész, 13.300 korona.
Kispest. - Kispesti takarékpénztár r.-t. Alakult 1895-ben. Alaptőke 200.000 korona, 1000 darab 200 koronás részvény.
Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár fiókja. (Főtelep Soroksár).
Kispesti ipartestületi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 462 tag, 2362 üzletrész, 104.480 korona.
Kispest-szentlőrinczi hitelbank r.-t. Alakult 1908-ban. Alaptőke 160.000 korona.
Kocsér. - Kocséri hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1904-ben. 326 tag, 506 üzletrész, 25.300 korona.
Kóka. - Kókai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1894-ben. 472 tag, 627 üzletrész, 30.600 korona.
Kunszentmiklós. - Kiskunsági takarékpénztár. r.-t. Alakult 1904-ben. Alaptőke 80.000 korona, 400 darab 200 koronás részvény.
Kunszentmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztár. Keletkezett 1874-ben. Fiókja van Alsódabason és Szabadszálláson. Alaptőke 750.000 korona, 3750 db. 200 koronás részvény.
Kunszentmiklósi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja, Alakult 1899-ben. 525 tag, 1270 üzletrész, 63.500 korona.
Lajosmizse. - Lajosmizsei takarékpénztár r.-t. Alakult 1893-ban. Alaptőke 200.000 koronás, 2000 darab 100 koronás részvény.
Lajozsmizsei hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1891-ben. 476 tag, 605 üzletrész, 30.250 korona.
Majosháza. - Majosházai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1902-ben. 129 tag, 541 üzletrész, 27.050 K.
Makád. - Makádi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban. 308 tag, 564 üzletrész, 22.560 K.
Miske. - Miske községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 180 tag, 226 üzletrész, 11.300 K.
Monor. - Monori hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1882-ben. 395 tag, 738 üzletrész, 36.900 K.
Monorkerületi hitelbank r.-t. Alakult 1892-ben. Fiókja van Pilisen. Alaptőke 300.000 kor., 1500 darab 200 koronás részvény.
Monorkerületi takarékpénztár. Keletkezett 1872-ben. Fióktelepe van Uriban. Alaptőke 320.000 K, 1600 db 200 koronás részvény.
Nagykáta. - Aszódi takarékpénztár fiókja. (Főtelep Aszód.)
Nagykáta és vidéki takarékpénztár r. t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 50.000 K, 1000 db. 50 koronás részvény.
Nagykáta községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban. 433 tag, 540 üzletrész, 54.000 K.
Nagykőrös. - Nagykőrösi közgazdasági bank r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 200.000 K, 1000 db. 200 koronás részvény.
Nagykőrösi községi takarékpénztár. Keletkezett 1860-ban. Tulajdonosa: Nagykőrös városa. Alaptőke 200.000 K.
Nagykőrösi népbank. Keletkezett 1873-ban. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. Alaptőke 400.000 K, 2000 db. 200 koronás részvény.
Nagykovácsi. - Nagykovácsi községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 286 tag, 347 üzletrész, 34.700 K.
Nagytarcsa. - Nagytarcsai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1902-ben. 138 tag, 252 üzletrész, 12.600 K.
Nyáregyháza. - Nyáregyháza községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban. 419 tag, 463 üzletrész, 18.520 K.
168Ócsa. - Ócsai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. 394 tag, 708 üzletrész, 70.800 K.
Ókécske. - Ókécskei takarékpénztár r.-t. Alakult 1888-ban. Alaptőke 50.000 K, 500 db. 100 koronás részvény.
Ókécskei gazdák hitelszövetkezete, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1909-ben.
Ordas. - Dunapataji takarékpénztár r.-t. fiókja. (Főtelep Dunapataj.)
Örkény. - Örkényi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1906-ban. 224 tag, 512 üzletrész, 25.600 K.
Őrszentmiklós. - Órszentmiklósi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1894-ben. 217 tag, 300 üzletrész, 30.000 K.
Pálmonostor. - Pálmonostori hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 349 tag, 1836 üzletrész, 91.800 K.
Pánd. - Pándi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 199 tag, 246 üzletrész, 12.300 K.
Páty. - Pátyi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban, 365 tag, 556 üzletrész, 27.860 K.
Péczel. - Péczeli hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1887-ben. 490 tag, 731 üzletrész, 73.100 K.
Pereg. - Virágperegi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 367 tag, 822 üzletrész, 41.100 K.
Pesthidegkút. - Pesthidegkúti gazdasági hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Al. 1908.
Pilis. - Monorkerületi hitelbank fiókja. (Főtelep Monor.)
Pilisi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 557 tag, 713 üzletrész 28.520 K.
Piliscsaba. - Piliscsabai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 214 tag, 388 üzletrész, 19.400 K.
Pilisszántó. - Pilisszántóvidéki gazdák hitelszövetkezete, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 263 tag, 282 üzletrész, 14.100 K.
Pócsmegyer. - Pócsmegyer-Leányfalvi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1891-ben. 216 tag, 336 üzletrész, 33.600 K.
Pomáz. - Pomázi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 539 tag, 1614 üzletrész, 80.700 K.
Püspökhatvan. - Püspökhatvani hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 93 tag, 139 üzletrész, 5560 K.
Püspökszilágy. - Püspökszilágyi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1909-ben.
Ráczkeve. - Ráczkevei takarékpénztár. Keletkezett 1872-ben. Fióktelepe van Dabon és Kiskunlaczházán. Alaptőke 150.000 K, 750 db. 200 koronás részvény.
Ráczkeve járási takarékpénztár r.-t. Alakult 1903-ban. Alaptőke 120.000 K, 1200 db. 100 koronás részvény.
Ráczkeve községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 607 tag, 2216 üzletrész, 110.800 K.
V. Ráczkevei önsegélyző-egyesület, mint szövetkezet, alakult 1909-ben.
Rákoscsaba. - Rákoscsabai takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Fióktelepe van Czinkotán. Alaptőke 200.000 K, 1000 db. 200 koronás részvény.
Rákosfalva. - Rákosmezei takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 10.000 K, 100 db. 100 koronás részvény.
Rákoskeresztúr. - Rákoskeresztúri kölcsönös segélyző-egyesület, mint szövetkezet. Al. 1905.
Rákoskeresztúri takarékpénztár r.-t. Keletkezett 1891-ben. Alaptőke 80.000 K, 100 db. 100 koronás részvény.
Rákosliget. - Rákosligeti takarékpénztár r.-t. Alakult 1907-ben. Alaptőke 50.000 K.
Rákospalota. - Rákospalota községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1902-ben, 122 tag, 171 üzletrész, 8550 K.
Rákospalota községi korona-egyesület.
Rákospalota községi takarékpénztár r.-t. Alakult 1896-ban. Alaptőke 70.000 K, 1000 db. 70 koronás részvény.
Rákospalotai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1894-ben. 92 tag, 144 üzletrész, 7200 K.
Rákospalotai önsegélyző-egyesület, mint szövetkezet. 329 tag, 586 üzletrész.
Rákospalotai takarékpénztár r.-t. Alakult 1896-ban. Tőke 60000 K, 600 db. 100 k-ás részvény.
Rákosszentmihály. - Rákosszentmihály és vidéke első takarék- és hitelszövetkezete. Alakult 1904-ben. 378 tag, 2098 üzletrész.
Solt. - Dunaföldvári járási takarék- és hitelbank, mint r.-t. fiókja. (Főtelep Dunaföldvár.).
Solt járási takarékpénztár. Keletkezett 1882-ben. Fióktelepe van Hartán és Bölcskén. Alaptőke 80.000 K, 400 db. 200 koronás részvény.
Solt községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban. 1144 tag, 234 üzletrész, 93.640 K.
Soltvadkert. - Első dunavidéki takarékpénztár r.-t. fiókja. (Főtelep Apostag.)
Solymár. - Solymár községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1892-ben. 431 tag, 604 üzletrész, 60.400 K.
Soroksár. - Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár. Keletkezett 1872-ben. Fióktelepe van Csepelen és Kispesten. Alaptőke 160.000 K, 2000 db. 80 koronás részvény.
Soroksári népbank és takarékpénztár r.-t. Alakult 1907-ben. Alaptőke 20.000 K.
Soroksári takarékpénztár r.-t. Alakult 1892-ben. Tőke 200.000 K, 2000 db. 100 k-ás részvény.
Soroksárvidéki takarékpénztár r.-t. Alakult 1898-ban. Alaptőke 250.000 K, 2500 db. 100 koronás részvény.
Szabadszállás. - Kunszentmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztár fiókja.

A gubacsi téglagyár. Részlet a juta- és kenderfonógyártból. - Erzsébetfalva. - A fegyvergyár. - Posnanszky és Strelitz vegyi gyára.

A Haggenmacher-féle sörgyár Budafokon.

A Hofherr és Schrantz-féle gépgyár Kispesten.
171Szada. - Szadai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1886-ban. 239 tag, 422 üzletrész, 42.200 korona.
Szakmár. - Szakmári hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 202 tag, 268 üzletrész, 13.400 K.
Szalkszentmárton. - Szalkszentmártoni hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban. 430 tag, 597 üzletrész, 29.850 K.
Szank. - Szank községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1906-ban. 182 tag, 613 üzletrész, 30.650 K.
Szentendre. - Szentendrei takarékpénztár. Keletkezett 1869-ben. Alaptőke 100.000 K. 1000 db, 100 koronás részvény.
Szentendrei hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 509 tag, 1132 üzletrész, 56.600 K.
Szentlőrincz. - Szentlőrinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1907-ben. 164 tag, 1005 üzletrész, 40.200 K.
Szentmártonkáta. - Szentmártonkáta községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban, 114 tag, 134 üzletrész, 13.400 K.
Szeremle. - Szeremlei hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 245 tag, 436 üzletrész, 21.800 K.
Szigetcsép. - Szigetcsép községi hitelszövetkezet. mint az O. K. H. tagja. Alakult 1898-ban. 202 tag, 463 üzletrész, 23.150 K.
Szigetmonostor. - Szigetmonostori hitelszövetkezet. mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 270 tag, 543 üzletrész, 27.150 K.
Szigetszentmárton. - Szigetszentmártoni hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1887-ben. 151 tag, 336 üzletrész, 33.600 K.
Szigetszentmiklós. - Szigetszentmiklósi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1904-ben. 608 tag, 806 üzletrész, 32.240 K.
Szigetújfalu. - Szigetújfalui hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1903-ban. 234 tag, 555 üzletrész, 27.750 K.
Sződ. - Sződi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1903-ban. 145 tag, 175 üzletrész, 8750 K.
Tahitótfalu. - Tahitótfalui hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 354 tag, 577 üzletrész, 57.700 K.
Taksony. - Taksonyi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1896-ban. 431 tag, 625 üzletrész, 31.250 K.
Tass. - Tass községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1887-ben. 455 tag, 624 üzletrész, 31.200 K.
Tápióbicske. - Tápióbicske községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 480 tag, 582 üzletrész, 23.280 K.
Tápiógyörgye. - Tápiógyörgye községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 678 tag, 719 üzletrész, 28.760 K.
Tápióság. - Tápiósági hitelszövetkezet, mint az O. K.. H. tagja. Alakult 1895-ben. 170 tag, 225 üzletrész, 11.250 K.
Tápiószecső. - Tápiószecső községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1892-ben. 305 tag, 414 üzletrész, 20.700 K.
Tápiószele. - Tápiószele községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1894-ben. 552 tag, 710 üzletrész, 28.400 K.
Tápiószentmárton. - Tápiószentmárton községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1890-ben. 255 tag, 375 üzletrész, 18.750 K.
Tinnye. - Tinnye községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1896-ban. 113 tag, 165 üzletrész, 16.500 K.
Tóalmás. - Tóalmási hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1905-ben. 231 tag, 257 üzletrész, 12.850 K.
Tószeg. - Tószeg községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1895-ben. 563 tag, 980 üzletrész, 49.000 K.
Tök. - Tök községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 148 tag, 346 üzletrész, 17.300 K.
Tököl. - Csepelszigeti takarékpénztár r.-t. Alakult 1895-ben. Alaptőke 100.000 K, 500 db. 200 koronás részvény.
Tököli hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1899-ben. 300 tag, 788 üzletrész, 39.400 K.
Törökbálint. - Budaörs és törökbálinti takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 25.000 K, 500 db. 50 koronás részvény.
Törökbálinti takarékpénztár r.-t. Alakult 1896-ban. Tőke 50.000 K, 1000 db. 50 k-ás részvény.
Törökbálinti hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1895-ben. 264 tag, 295 üzletrész.
Törtel. - Törtel községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1907-ben. 50 tag, 115 üzletrész, 5750 K.
Tura. - Aszódi takarékpénztár fiókja. (Főtelep Aszód.)
Tura községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1887-ben. 151 tag, 161 üzletrész, 16.100 K.
Ujhartyán. - Ujhartyáni hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1903-ban. 218 tag, 366 üzletrész, 36.600 K.
Ujkécske. - Ujkécskei takarékpénztár. r.-t. Alakult 1893-ban. Alaptőke 50.000 korona. 1000 darab 50 koronás részvény.
Ujkécskei gazdasági hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1907-ben. 83 tag, 350 üzletrész, 17.500 korona.
Ujkécskei takarék- és önsegélyző-szövetkezet. Alakult 1908-ban.
172Ujpest. - Ujpesti általános önsegélyző egyesület, mint szövetkezet. Alakult 1891-ben.
Ujpesti ipartestületi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 526 tag, 1465 üzletrész, 73.250 korona.
Ujpesti kereskedelmi és iparbank r.-t. Alakult 1890-ben. Alaptőke 200.000 korona. 2000 darab 100 koronás részvény.
Magyar kereskedelmi hitelszövetkezet. Alakult 1907-ben.
Ujpesti önsegélyző-egyesület, mint szövetkezet.
Ujpesti polgári hitelszövetkezet. Alakult 1898-ban.
Ujpesti takarékpénztár. Keletkezett 1888-ban. Alaptőke 200.000 korona, 1000 darab 200 koronás részvény.
Ujpestvidéki önsegélyző szövetkezet. Alakult 1898-ban.
Ujpestvidéki takarékpénztár r.-t. Alakult 1895-ben. Tőke 300.000 K, 3000 db. 100 kás részvény.
Ujszász. - Ujszász községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 458 tag, 531 üzletrész, 21.240 korona.
Uri. - Monorkerületi takarékpénztár r.-t. fiókja. (Főtelep Monor.)
Uszód. - Uszód községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 358 tag, 580 üzletrész, 11.800 korona.
Üllő. - Üllői hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1894-ben. 516 tag, 1164 üzletrész, 58.200 korona.
Vácz. - Ipari és kereskedelmi hitelintézet. Keletkezett 1870-ben. Alaptőke 200.000 korona, 365 darab egész és 105 darab harmadrészvény.
Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1900-ban. 845 tag, 1156 üzletrész, 57.800 korona.
Váczi takarékpénztár. Keletkezett 1864-ben. Tőke 120.000 K, 600 db. 200 k-ás részvény.
Váczkisujfalu. - Váczkisujfalu-Zsidó községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 144 tag, 151 üzletrész, 12.080 korona.
Valkó. - Valkó községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban, 700 tag, 719 üzletrész, 71.400 korona.
Vasad. - Vasadi hitelszövetkezet, mint O. K. H. tagja. Alakult 1901-ben, 109 tag, 193 üzletrész, 6950 korona.
Vecsés. - Vecsés községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1892-ben. 585 tag, 2126 üzletrész, 106.300 korona.
Veresegyháza. - Veresegyházai hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 401 tag, 558 üzletrész, 27.900 korona.
Verseg. - Versegi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 191 tag, 245 üzletrész, 9800 korona.
Zagyvarékás. - Zagyvarékás községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1888-ban. 1083 tag, 225 üzletrész, 91.360 korona.
Zsámbék. - Zsámbék községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1889-ben. 241 tag, 324 üzletrész, 16.200 korona.
Zsámbok. - Zsámboki hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1905-ben. 100 tag, 104 üzletrész, 5200 korona.
IV. KÖZLEKEDÉSÜGY.
A vármegye közlekedésügyi viszonyai igen fejlettek és olyan színvonalon állanak, hogy majdnem minden tekintetben elsők az egész országban. A közútak jókarban vannak és kiépítésük fokozatosan halad előre. A vasútak száma tekintélyes; alig van a vármegyének községe, a melyet fő- vagy helyi érdekű vasútvonal ne érintene s e mellett a vasútak évről évre még mindig szaporodnak. Vannak villamos üzemű közlekedési eszközök is, melyek a főváros közelében levő községek forgalmát bonyolítják le. A vízi útnak két hatalmas ere a Duna és Tisza, melyeken különféle vállalatok hajói közlekednek. Egyébként a vizi útak száma csekély és a vármegyének egyetlen mesterséges vízi útja vagy csatornája sincs, bár ilyennek építése már többször volt tervbe véve. A posták és távíróhivatalok nagy mennyiségben vannak elterjedve és közülök már számosat bekapcsoltak a távbeszélő hálózatba is. A bérkocsisipar és fuvarosság, a mely szintén a közlekédésügy ága, a lakosság nagy részének nyujt megélhetést.
A közlekedésügy - a melyhez a közútak, hidak, révek, államépítészeti hivatalok, továbbá a gőz, villamos- és lóvasútak, nemkülönben a hajózás, posta, távíró és távbeszélő személyzetei és végül a bérkocsisok, fuvarosok, hordárok és temetkezési vállalatok tartoznak - az 1890 évi népszámláláskor a vármegyében 10.727, Kecskeméten 484, összesen 11.211 lakost foglalkoztatott. E szám a vármegyében az összes népességnek 1.6 és Kecskeméten 1 százaléka volt. Ezek közűl a vármegyében 3277 volt a kereső és 7450 az eltartott, Kecskeméten pedig 184 a kereső és 300 az eltartott, összesen 3461 kereső és 7750 eltartott. A közlekedésből élőknél 100 keresőre esett a vármegyében 227, Kecskeméten pedig 163 eltartott. Az 1900. évben már a közlekedésügyre a vármegyében 28.717, Kecskeméten 1389, összesen 30.106 lakos esett, tehát majdnem háromszor annyi, mint tíz évvel azelőtt. Ez a vármegyében az összes népesség 3.5 és Kecskeméten 2.4 százalékának felelt meg. A százalékbeli emelkedés a vármegyében 2.9, Kecskeméten pedig 1.9 százalék; míg a tényleges emelkedés a vármegyében tíz év alatt 17.990, Kecskeméten 905, összesen 18.895 lakos volt. Ezek közül a vármegyében 7851 volt a kereső és 20.866 az eltartott, Kecskeméten 432 a kereső és 957 az eltartott, összesen 8283 kereső és 21.823 eltartott. A vármegyében 100 keresőre esett 266, Kecskeméten pedig 222 eltartott, a mi a tíz év előtti arányhoz viszonyítva, nem sok eltérés.
1731. Közutak.
Története.
Jó szárazföldi út szükségét már századok előtt belátták a vármegyében és főként az Anjouk és az utánuk következő királyok idejében már gondot is fordítottak rá. Zsigmond Budát és Pestet állandó híddal akarta összekötni, de szándéka csak terv maradt. Mátyás király a vármegyén átvonuló útak helyreállítását elrendelte és hogy azok folytonossága meglegyen, a Dunán hajóhídakat építtetett. Később, a török hódoltság után, kezdtek újból a kereskedelmi fejlődésre fontos közlekedési útak építésével foglalkozni. A XVIII. század végén jelentős újvonalak voltak azok, a melyek a fővárosból Nagykanizsa, Komárom, Debreczen és Szeged felé ágaztak ki. A XIX. század elején, az 1825-1827. évi országgyűlés az országban 13 kiépítendő útvonalat jelölt ki, a melyek legtöbbje a vármegyén vonult át. Ez útakat egyben vasútépítési czélokra is szánták (1836: XXV. t.-cz.), de e terveket az 1848-as évek zavarai megsemmisítették. Később, különösen a kiegyezés után, annál fokozottabb mértékben indult meg az útépítés. Az 1870-es évek elején már öt állami útja volt a vármegyének. Ezek voltak a buda-esztergom-bécsi, buda-fehérvári, pest-bányavárosok, pest-kassai és pest-bajai útak, melyek kőalapon makadámmal voltak burkolva. 1874-ben az állami útak hossza 28.5 mértföld. Ugyanekkor volt 34 vármegyei út, 120.25 mérföld hosszúságban; ebből kőalapú 14.875, kavicsos 27.25 és feltöltött 77.125 mérföld s volt rajtuk 172 híd és áteresz. Ekkor a vármegyei útak javítási és fönntartási költsége 356.988 koronára rugott. 1875-ben már több vármegyei útat átvett az állam s ekkor az állami útak hossza 41, a vármegyei útaké pedig 119 mérföld volt. Ebből kőalapra épült 42, kavicsalapra makadámmal 36.5 és csak feltöltött vármegyei út volt 81.5 mérföld. Az állami útak fönntartási költsége árlejtés útján 358.276 koronára rugott. A vármegyei útakat közmunkával és közmunkaváltsággal tartották fönn, a mely pénzértékben 345.941 korona 98 fillért képviselt. Ebből 153.531 koronát megváltottak, a többit természetben szolgálták le. A községi közlekedési útak hossza 89 mérföld; ebből csak 5 mérföld kavicsozott, a többi feltöltött és kiépíttetlen.
Igy haladtak az útépítések fokozatosan előre, de még mindig nem a szükséges arányokban és megkívántató gyorsasággal. Az 1890. évi I. t.-cz. jelent nagyobb haladást az útépítések terén, melyek a vármegyében főként 1901 óta vettek hatalmas lendületet. Ez évtől kezdve a közúti alap terhére 98.718 km. új útat építettek ki, 73.424 km.-nyi útat pedig állandó burkolattal vagy hengerelt kőpályával átépítettek. Ezeken kívül 43 nagyobb híd és 70 beton áteresztő készült a vármegye útain. Az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján a beruházási hitel terhére mintegy 520 km. törvényhatósági közút kiépítését irányozták elő, körülbelül 9.000.000 korona költséggel. Ebből az 1908. év végéig 170 km. útat teljesen kiépítettek, a mely mintegy 3.000.000 korona költségbe került. Továbbá 40 km. út kiépítését pedig munkába vették. A helyi érdekü vasútak szaporodásával a vármegye közúti hálózata is jelentékenyen megváltozott. Hogy a községek a vasúti és hajóállomásokat, nemkülönben a réveket könnyen megközelíthessék, a vármegye nagy gondot fordított az ilyen hozzájáró útak építésére és elsősorban azok készítését foganatosították. Ma már egész sereg hozzájáró út van a vármegye területén. Az 1908. év végén a törvényhatósági közútak hossza 1295.0885 km., ebből 842.9475 km. ki volt építve, a többi 452.141 km. pedig kiépítetlen. A kiépített útak nagy része terméskőalapon hengerelt s zúzott kavicsréteggel van fedve és hengereléssel tartják fönn. Mintegy 200 km.-nyi út gödörkavicscsal van kiépítve és fönntartva. A kispesti (2.432 km.), erzsébetfalvai (0.800 km.), soroksári (2.800 km.), ráczkevei (1.568 km.) és csepeli (2.300 km.) átkelési szakaszok összesen 9.900 km. hosszúságban keramit-burkolattal vannak ellátva. A budapest-zimonyi és kalocsa-uszódi th. közút kalocsai átkelési szakasza és a kalocsai vasúti th. közút, összesen 2.971 km. hosszúságban kiskőburkolattal; a budapest-zimonyi th. közút erzsébetfalvai átkelési szakaszából 600 fm., az újpest-fót-gödöllői th. közút újpesti átkelési szakasza 2.500 km. és a kecskemét-szegedi th. közút kiskunfélegyházai átkelési szakasza 1.550 km. hosszúságban félkoczka (fejkő) burkolattal van fedve. Újabban tervbe van véve, hogy az állam átveszi a budapest-szolnoki (61.095), budapest-kecskemét-kiskunfélegyháza-szegedi (92.921), heves-szolnoki (9.771) és baja-bátai (13.102) th. közútakat, melyek hossza a vármegyében 176.889 km. - Az útadó 1908. évi adatai a következők: kézi munka 337.557 korona igás napszám 174144.942 korona, százalék szerinti kivetés 557.474 korona, természetbeni lerovásból várt fedezet 57.000 korona, összesen 1.096.973 korona. A kiadások a következők: személyi járandóság 31.055 korona, dologi kiadás 31.106 korona 98 fillér, útfönntartási és felügyeleti költség 805.017 korona 02 fillér, összesen 867.179 kor.
Közutak.
A vármegyében az alább következő útak vannak:
Állami közútak: Budapest-Kassa-Zboró-országhatár 54.1422 km, Budapest-Vácz-Kassa 42.7060 km, Budapest-Eszék 17.5010 km, Budapest-Bécs 31.7000 km, Ipolyság-Esztergom-Székesfehérvár 18.0850 km, Baja-Csongrád-Erdőhegy 133.6140 km, Dunaföldvár-Debreczen-Máramarossziget 118.5210 km; összesen 7 út 416.2692 km.
Törvényhatósági közútak: Budapest-Esztergom 41.613, Pomáz-Pilisvörösvár 12.367, Budapest-Győr 21.889, Bia-Etyek 3.168, Budapest-Zsámbék 20.656, Aszód-Verseg 13.136, Aszód-Vácz 29.367, Galgamácsa-Acsa-Guta 14.305, Vácz-Rád 7.137, Csővár-Acsa 9.700, Aszód-Zsámbok-Tápiósüly 33.128, Tura-vasútállomás 1.460, Ujpest-Fót-Gödöllő 19.587, Gödöllő-Szada-Vácz 18.173, Czinkota-Isaszeg-Gödöllő 22.874, Rákoskeresztúr-Péczel 7.045, Budapest-Jászberény 47.2705, Szolnok-Heves 9.771, Budapest-Szolnok 61.095, Dabas-Jászberény 46.818, Kecskemét-Tápiószele-Farmos 22.930, Nagykőrös-Ujkécske 26.900, Nagykőrös-Törtel-Abony 31.877, Kiskunfélegyháza-Alpár-Szolnak 49.718, Kecskemét-Szeged 31.053, Kecskemét-Kiskunhalas 45.170, Kiskunhalas-Mélykút 16.228, Kiskunfélegyháza-Izsák 43.349, Kiskunmajsa-Dorozsma 16.530, Kiskunhalas-Dorozsma 22.800, Budapest-Arad 61.868, Kunszentmiklós-Soltvadkert 61.788, Kunszentmiklós-Tass 8.000, Budapest-Zimony 135.104, Szalkszentmártoni révút 1.660, Kiskőrös-Solt 25.600, Kiskőrös-Kalocsa 27.480, Kiskőrös-Keczel 4.350, Csepel-Ráczkeve-Pereg 41.830, Szalkszentmárton-vasút 1.655, Kalocsa-Gerjen 5.000, Baja-Báta 13.102, Kalocsa-Dusnok 18.000, Kalocsa-Uszód 9.480, Verseg-Kálló 2.236, Kiskunlaczháza-vasút 2.920, Gödöllő-Valkó-Váczszentlászló-Zsámbok 20.933, Apostagi út 1.278, Monor-Tápiószentmárton-Tápiószele 40.675, Tápiószecső-vasutállomás 2.000, Nagykáta-vasutállomás 1.512, Abony-vasútállomás 2.172, Tápiószele-vasútállomás 1.320, Tápiógyörgye-vasútállomás 1.350, Ujszász-vasútállomás 3.115, Pestszentlőrincz-vasútállomás 1.400, Vecsés-vasútállomás 1.726, Üllő-vasútállomás 0.845, Monor-vasútállomás 2.700, Albert-Irsa-vasútállomás 1.000, Maglód-vasútállomás 0.700, Gyömrő-vasútállomás 2.300, Sülysáp-vasútállomás 3.660, Soroksár-vasútállomás 0.754, Dunaharaszti-vasútállomás 0.940, Taksony-vasútállomás 1.940, Dömsöd-vasútállomás 7.465, Lajosmizse-vasútállomás 0.800, Gödöllő-vasútállomás 0.834, Aszód-vasútállomás 0.400, Kiskőrös-vasútállomás 0.300, Szabadszállás-vasútállomás 1.030, Soltvadkert-vasútállomás 0.300, Kalocsa-vasútállomás 0.683, Harta-hajóállomás 1.125, Ordas-hajóállomás 4.600, Soltrévbér 3.400, Baja-Mélykút 1.400, Zsámbék-Szomor 1.244, Gomba-Tápiósüly 12.000; összesen 80 út 1295.0885 km hosszúságban. Ebből kiépített 842.9475, kiépítetlen 452.141 km.; a kiépítettből kőalappal ellátott 406.3765, kőalap nélküli 436.571 km. A törvényhatósági közútakon van 568 áteresz és 212 híd.
Vasuti hozzájáró közútak: Iklad-domonyi 0.060, dunakeszi 0.396, piroskai 0.050, alpári 0.100, tiszaújfalusi 0.100, jászszentlászlói 0.118, kiskunmajsai 0.187, piliscsabai 0.200, pilisvörösvári 0.260, ürömi 250, kerekegyházai 0.700, szalkszentmártoni 0.144, dunavecsei 0.2865, apostagi 0.0159, dunaegyházai 0.0141, solti 0.1623, dunatetétleni 0.606, hartai 0.0496, dunapataji 0.248, kunszentmiklósi 0.500, összesen 20 vasút, hozzájáró út 4.4474 km hosszúságban. Ebből kiépített 3.7474, kiépítetlen 0.700; a kiépítettből kőalapú 3.1414, kőalap nélküli 0.606 km s van 3 áteresz.
A községi közlekedési közútak száma 123 és hosszúsága 1367.943 km. Ebből ki van építve 110.525 km, kiépítetlen 1257.418 km. Van rajtuk 210 híd és 173 áteresz.
A községi közdűlő közútak száma járások és városok szerint a következő: Abonyi járás 34, alsódabasi járás 173, biai járás 60, dunavecsei járás 117, gödöllői járás 168, kiskőrösi járás 70, kiskunfélegyházai járás 88, kunszentmiklósi járás 67, monori járás 142, nagykátai járás 67, pomázi járás 114, váczi járás 112; Czegléd 14, Kiskunfélegyháza 9, Kiskunhalas 15, Nagykőrös 28, Szentendre 4, Vácz 7; összesen 1289 községi közdűlő közút, 4148.176 km. hosszúságban.
A közútak folytonosságát fönntartó közúti híd - a főváros kivételével - csak egy van a Duna pestvármegyei szakaszán, még pedig a soroksári Duna-ágon Ráczkevénél, hol a csepel-ráczkeve-peregi th. közút megy keresztül. Fölemlíthetjük még részben az újpesti vasúti hidat, a mely személyforgalomra is be van rendezve.
Áll. ép. hivatal.
A vármegye közútainak építésére és jókarban tartására, nemkülönben a magasépítési ügyekre a budapesti m. kir. államépítészeti hivatal ügyel föl. Az államépítészeti hivatalnak Kuklay Béla kir. műszaki főtanácsos a főnöke; helyettese Bauer Bódog kir. főmérnök. Kívülük még három kir. műszaki tanácsos, nyolcz kir. főmérnök, nyolcz kir. mérnök és a hivatali tiszt vezetése alatt működő segédszemélyzet végzi a hivatali teendőket. A külső személyzethez tartozik 19 útmester és 245 útkaparó. A törvényhatósági közútakon 11 útkaparó ház van. Az útmesterek szertárbért kapnak és ezért kötelesek közúti szertárt tartani, a hol az útfönntartáshoz szükséges eszközöket elhelyezik. Az útszemélyzet a rendes útiszerekkel és szerszámokkal van fölszerelve. A vármegyének van 3 gőz- és 4 lóvontatásra berendezett közúti hengere.
2. Hajózás és vizszabályozás.
Hajózás.
A vármegyében a dunai hajózás majdnem egyidős hazánk történetével. Tudjuk, hogy főként hadi czélokra használták és már a keresztes hadak is itt vonultak át. Azonban III. Endre alatt olyan hajóstársaság is volt Pesten, 175a mely a Dunán a személyszállítási forgalom lebonyolításával foglalkozott. Mátyás király pedig hajózható csatornát akart építeni a Duna és a Tisza között, de e terv nem valósult meg, bár nyomok vannak arról, hogy Mátyás az építést megkezdette. A XVI. században már az eddigieknél sokkal nagyobb hajók közlekedtek a Dunán, sőt a tengeri hadihajókhoz hasonló hadihajókat is építettek, a melyek ágyúkkal voltak fölszerelve. A török hódoltság után II. József a Willeshoven kalmárháznak adott szabadalmat a dunai hajózásra. Az utána következő időkben két csatorna-terv is merült fel a Duna és a Tisza között. Mindkettő Pestről kiindulva, egyik Szolnoknál, a másik Szegednél torkolt volna a Tiszába. Az előbbi részvétlenség, az utóbbi pedig műszaki akadályok következtében nem valósult meg. A hajózás csak a gőzhajók feltalálásával nyert nagy lendületet. Ekkor a dunai hajózásra az "Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat" kapott szabadalmat. A társulat 1830-ban alakult meg s első hajója, az "I. Ferencz" még az év szeptember 4-én tette meg útját Bécsből Budapestre. A következő év április 22-én Budapestről a vármegye hosszában egész Moldváig ment le a nevezett hajó, fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal, a ki a hajózás fejlesztése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki, s mint a társaság egyik főrészvényese, arra ösztönözte az igazgatóságot, hogy szerezzen be több javított rendszerű gőzhajót is. 1833-ban már a második gőzhajó is elkészült, a mely szeptember 1-én szintén Budapesttől lefelé tette meg első útját. 1848-ban már 46 gőzöse és 128 uszályhajója volt a társaságnak s ezek 634.000 személyt és 2,300.000 mázsa árút szállítottak. 1860-ban 119 gőzös és 469 uszályhajó 591.000 utast és 16,800.000 mázsa árút, 1870-ben pedig 155 gőzös és 547 uszályhajó 1,520.000 utast és 20,200.000 mázsa árut szállított. 1909-ben a szállítási teljesítménye Magyarország területén 1.426 ezer utas 47 millió személykilométerrel és 19 millió métermázsa árú 813 millió tonnakilométerrel. Ma a társulat körülbelül 20-22 millió korona forgalommal dolgozik évente s ebből mintegy 1.5-2.0 millió esik a hajók építésére és tatarozására. A Dunagőzhajózási társulatnak a vármegyében a következő járatai vannak:
Bécs-Budapest, állomásai a vármegyében: Vácz és Budapest. Postahajó közlekedik naponta egyszer, mindkét irányban.
Budapest-Kalocsa-Mohács, állomásai: Budapest, Budafok, Nagytétény, Dunavecse, Harta, Ordas és Kalocsa (Uszód). Személyhajó közlekedik naponta mindkét irányban.
Budapest-Zimony, állomásai ugyanazok. Postahajó közlekedik le- és fölfelé naponként.
Budapest-Ujpest között a nyári hónapokban reggel hét órától este tíz óráig óránként közlekedik a helyi hajójárat.
Mikor 1856-ban a Dunát szabad folyamnak nyilvánították, idővel több hajóstársaság keletkezett a dunai hajózásra. Ilyen volt 1860-ban Luczenbacher Pál és János vállalata pesti székhelylyel; 1866-ban a Középdunai gőzhajózási társulat, mely utóbb Első magyar gőzhajó-társulattá alakult. Jelentékenyebb volt még a Magyar Lloyd és a Hajóteher-kölcsönző társulat, de ezek annyi nehézséggel küzdöttek, hogy 1871-ben Egyesült magyar gőzhajózási társulat czím alatt egyesülni voltak kénytelenek. Ez a társulat 1874-ben megbukott, s összes hajóit (45 gőz-, 125 uszályhajó) 4.4 millió átalányösszegért az I. Cs. k. szab. Dght. vette át. Ez idő szerint a vármegyére fontos hajóvállalat még a Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság, a mely 1894-ben alakult meg ezzel a névvel. 1907-ben a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási r.-t. nevet vette fel. A vármegyét érintő vonala a Dunán a budapest-visegrád-dömösi, a következő állomásokkal: Budapest, Szentendre, Leányfalva, Tahitótfalu, Tahi, Dunabogdány és Visegrád. Személyhajó tavasztól őszig naponként kétszer, július 1 és augusztus 31 között háromszor közlekedik mindkét irányban. - A Tiszán a szolnok-csongrádi vonal érinti a vármegyét s e vonalon Újkécske az egyetlen állomás. A személyszállító teherhajók hetenként háromszor, vasárnap, kedden és csütörtökön közlekednek mindkét irányban.
*
Vizszabályozás.
A vármegyét tekintélyes hosszuságban érinti a Duna folyam, a melynek alacsony ágya miatt a jég gyakran összetorlódott benne és a vizet visszaszorította. Körülbelül 1700-ig visszamenőleg vannak adataink a vármegyében pusztított árvizekről. Igy a XVIII. századvégi árviz-pusztítások alkalmával semmisültek meg Kara, Kákony, Pandur és Varajt vármegyei községek. Érsekcsanád, Géderlak és Sükösd pedig magasabb fekvésű helyekre költöztek. De egyik legnagyobb 176árvíz volt az 1838. évi, a mely alkalommal az akkori solti járás 25 községében összedűlt 2371 lakóház, 796 kamra, 1162 istálló; megrepedt 1339 lakóház, 244 kamra, 384 istálló; a kár épületben, eszközökben, vetésben, gabonában, takarmányban, marhában és készpénzben 829.370 korona 62 fillér volt. Az akkori pilisi járás 23 községében összedűlt 1830 lakóház, 975 istálló és megrongálódott 1134 épület; a kár épületben, marhában, bútorban és árúban 2,207.840 korona 54 fillérre rugott. Legkevésbé szenvedett a váczi járás, de ott is 91.816 korona volt a kár. Az árvizek megakadályozása czéljából szükségessé váltak a folyamszabályozási munkálatok, a melyek töltésemelések és mederátmetszések útján hivatva voltak a jég szabad lefolyását és egyben az akadálytalan hajózást is biztosítani. Első ilyen szabályozási munka volt a Dunának Ordas alatt, Imsós és Zádor között való átmetszése, a mit 1841-ben hajtottak végre. Az 1850-es években készült a bogyiszlói átvágás. 1856-ban készítették Apostag és Solt között az úgynevezett lombéri védőgátat. Ebbe az időbe esik a soltvejtei védőgát építése is. Hasonlóképen a pest-zimonyi állami útnak a töltése is arra volt hivatva, hogy védőgátul szolgáljon.
Az 1875-76. év telén újból nagy árvíz pusztított a vármegyében, a melytől főként a Szentendre és Csepel-sziget községei szenvedtek sokat. A Budapest alatt levő balparti szakaszon a föntebb említett védőmunkálatokat mind tönkre tette és az ott elterülő községekben óriási károkat okozott. A kormány Jankovich Miklós képviselőt küldte ki kormánybiztosul a vármegye alsórészébe. Ekkor indult meg a védőmunkálatok nagyobb arányú teljesítése. Az átszakított töltéseket és gátakat megerősítették. Dunavecse és Apostag között 365 öl hosszú, háromszakaszos új védőgátat készítettek. Apostag és Solt között a lombéri töltést 240 öl hosszúságban karózással erősítették meg. Solt és Kisharta között a vejtei töltést 3500 öl hosszúságban építették ki és koronáját egész szélességben egy méterrel emelték föl, a tassi és dabi töltést pedig, a mely egyben állami út is, 350 ölnyire erősítették meg. Ekkor tervezték és valósították meg a Dunán az újpesti kikötőtől a csepeli szőlőkig terjedő folyamrész szabályozását, jégtorlódás ellen való megvédését és kényelmes kirakodó helyek építését. Budapesten fölül az újpesti kikötőtől a Neuschloss-féle gyárig terjedő szakaszt 1800 öl hosszú töltéssel látták el. Budapest és a csepeli szőlők közötti folyammedret pedig kimélyítették. Az úgynevezett Kopasz-zátonynál 62.000, lejjebb pedig 98.600 köböl kavicsot kotortak ki és a meder szélességét 200 ölre szorították össze. Hasonlóképen kotrással szabályozták a további Dunaszakaszt is és az egész vármegye területén a folyam főágának mindkét partját, a hol annak szüksége fönnforgott, párhuzam-művekkel látták el. Az 1890-től 1906-ig terjedő időközben végezték a Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván között levő három átmetszést. Dunaszabályozási munkákra kb. 20 millió K költséget fordítottak.
De nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán is voltak nagy árvizek. E folyamnak, a mely néhány mérföld hosszúságban érinti a vármegye keleti részét, nagy víz alkalmával 110, kis víznél 88 öl a közép mederszélessége. Középmélysége a víz sodrában legkisebb víznél 3.6 m, legnagyobb víznél 8,3 m. Mikor 1847-ben a tiszaszabályozási munkákat nyolcz osztályra osztották, a vármegyét érintő szakasz a negyedik osztályba jutott. A folyó közvetetlen partja is elég magas, de azért mindenik község magasabban fekszik az ártérnél, a mely sehol sem nagy. Az árterekből Tószeg, Ó- és Újkécske, Bög és Alpár községek határainak jut egy-egy rész. 1859-ben újból megállapították a vízállás 0 pontjait és a közvetlen part még a legalacsonyabb helyeken is 4-5 méterrel magasabban van a 0 pontnál. Szabályozási töltés van Tószeg és Kécske alatt 12.000 öl hosszúságban. Révet találunk Bögről Nagyrévre, Ókécskéről Inokára és Kürtre és Alpárról a túlsó oldalra. 1876-ban itt is összetorlódott a jég és az árvíz átcsapott a töltésen, anélkül azonban, hogy a gátat átszakította volna.
Szabályozási művek.
A Duna pestvármegyei szakaszának jelentősebb szabályozási művei:
Az újpesti téli kikötő 1858-tól 1863-ig készült és Újpest és a Népsziget között terül el. Kiterjedése 32 hektár s a bejáratnál 0 vízállásnál 2 m mély. A medencze 400 m hosszú, 30 m széles és 0 víznél 1.5-1.7 m mély. A parthosszúság balról 2470, jobbról 2166 m. Jégzajlás ellen védőgát, jégtörő és a sziget erdősége védi. A kikötőben 600 hajó fér el. Az éjszaki végén zsilip van, vas zárókészülékkel.
177A soroksári Dunaágat 1872-ben elzárták és a hajózást megszüntették rajta. Az alsó, u. n. gubacsi zárógát hossza a két part között 230 öl. E gáton zsilip van, hogy az elzárt ágba friss vizet bocsássanak, a mely az ott rekedt vizet a poshadás ellen megvédje. A csepelszigeti oldalon levő tápzsilip és a pesti part közötti szélesség 245 öl, míg a zsilip nyílása 20 m széles és másodperczenként 63 köbméter vizet ereszt át. A zárógáton fölül levő kikötő 2800 m hosszú, 280 m széles és a bejárata 30 öl. Az elzárás óta több terv merült föl a soroksári ág további kiképzése iránt. Akarták hajózható csatornának, mesterséges halastónak és téli kikötőnek. Sőt innen akarták a Dunát egy Szolnokig vezetendő csatorna útján a Tiszával összekötni. Végre elhatározta a kormány, hogy a soroksári Dunaágat újból megnyitja a hajózásnak és e czélból az egész Dunaágat hajózható csegés csatornává alakítja, mely munkálatok már is folyamatban vannak. Egyben megvalósítják a téli kikötő eszméjét is és a munkálatokat már az 1909. év folyamán megkezdték.
A tassi téli menedékhely a soroksári Dunaágnak alsó torkolatában van és a medencze bejárata fölött 14 hektár kiterjedésű. A menedékhely 290 hajó elhelyezésére szolgál.
Víztársulatok.
A vármegyében levő víztársulatok a következők:
A "Pestmegyei sárközi ármentesítő-társulat" 1872-ben alakult meg "Pestmegyei sárközi Dunavédgát- és csatorna-társulat" czímmel, hogy a Dunapatajtól Bajáig terjedő Dunaszakasz balparti ártereit vízmentesítse. A társulat 1885-ben a mai czímmel újjáalakult a belvizek levezetése czéljából. Székhelye Kalocsa és elnöke Városy Gyula dr. kalocsai érsek. A társulat kiterjedése 117.111 k. hold, belvízlevezető csatornáinak a hossza 300, töltéseinek a hossza 61 km. A töltésekbe 8 csőzsilip van beépítve. A belvizek kiszivattyúzására 1897-ben szivattyútelepet építettek Pusztacsanádon, mely 3 darab egyméteres nyílású körszivattyúból áll, a melyek másodperczenként 5 köbméter vizet tudnak kiemelni. Normális emelési magasságnál a gépek teljesítő képessége 250 vízlóerő. Az összes munkálatok eddig 4,388.000 koronába kerültek.
A "Gerje és Perje vizszabályozó-társulat" a Tisza folyamvidékébe tartozik és 1873-ban alakult, hogy a Gerje és Perje patakok szabad lefolyását a Tiszába biztosítsa. Székhelye Abony; a társulatnak 1879-ig önkormányzati joga volt, de ez idő szerint miniszteri biztos vezetése alatt áll; miniszteri biztosa Létay Lajos kir. főmérnök. A társulat hatásköre 20.261 k. holdra terjed ki. A belvízlevezető csatornák hossza 68.543 km, a töltéseké, a melyekben 3 zsilip van, 39.343 km. Az eddigi költség 774.269 korona.
A "Dömsöd-pataji Duna-védgát-társulat" 1881-ben alakult, hogy a Duna balpartján, Kiskunlaczháza és Ordas községek között elterülő árterületet vizmentesítse, hol az 1870-es évekig a budapest-zimonyi állami út töltésén kívül védelmi munkálatok egyáltalában nem voltak. A társulat székhelye Tass, elnöke Hajós József és kiterjedése 122.630 k. hold. A töltések hossza 68 km és ezekbe a belvizek levezetésére 11 zsilip van beépítve. Az eddigi befektetés 1,857.894 kor.
A "Galgavölgyi viztársulat" a Galga patak szabályozása, illetőleg mocsarainak lecsapolására alakult 1885-ben, Aszód székhelylyel. A társulat hatáskörébe az a terület tartozott, a mely a Galga patak mentén Püspökhatvan felső határától Jászfényszarú határáig, a Galgának a Zagyvába szakadásáig terjedt s ez 4530 k. holdon terült el. A munkálatok 180.000 korona költségbe kerültek s mindennel elkészülvén, a társulat 1903-ban föloszlott. Azóta az általa épített védőművek további karbantartásáról a hatóság gondoskodik.
A "Kécske-kecskeméti tiszai ármentesítő-társulat" 1895-ben alakult meg, mint a "Szolnok-csongrádi jobbpart tiszai ármentesítő-társulat" jogutódja. Hatásköre kiterjed Kecskemét törv.-hatósági város határán kívül Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegyében Ó- és Újkécske, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében pedig, Tiszainoka község határrészeire. A társulat székhelye Újkécske, autonomiája föl van függesztve és ez idő szerinti miniszteri biztosa Tahy Jakab dr. min. oszt.-tanácsos. Kiterjedése 5130 k. hold, védőtöltéseinek hossza 17 km, melyekbe 2 zsilip van beépítve. A belvizeket kiszivattyúzással távolítják el és e czélból 1898-ban a laki fok mellett szivattyu-telepet építettek, a hol egy darab 40 cm.-es körszivattyú van, a mely másodperczenként 240 liter vizet tud kiemelni. Rendes emelési magasságnál a gépek teljesítő képessége 11 vízlóerő. Az eddigi befektetés 1,094.594 korona.
178A "Csepelszigeti ármentesítő-társulat" 1898-ban alakult, hogy a Csepelszigetnek a Duna árvize alatt fekvő területeit vízmentesítse. A társulat székhelye Ráczkeve, elnöke Rudnyánszky László főszolgabíró és hatásköre 20.900 k. holdra terjed ki. A védőtöltések hossza 70 km és 3 csőzsilip van beléjük építve. A munkálatok eddig 1,427.801 koronába kerültek.
A "Dab-tassi nyári védgát-társulat" 1903-ban alakult, hogy Dab és Tass községek határait, melyek a dömsöd-pataji védgát társulat töltésén kívül a Duna árterébe esnek, a nyári árvizektől mentesítse. A társulat székhelye Tass, kiterjedése 2348 k. hold és elnöke Hajós József, a minthogy mérnöke és tisztikara is ugyanaz, mint a dömsöd-pataji védgát-társulaté. Védőtöltéseinek hossza 13 km, melyekbe 4 zsilip van beépítve. Költsége 35.138 K.
A "Szentendre szigeti ármentesítő-társulat" 1905-ben alakult, hogy Pócsmegyer és Szigetmonostor községek határrészeit a nyári árvizektől mentesítse. A társulat székhelye Pócsmegyer, elnöke Almásy Sándor pomázi főszolgabíró és kiterjedése 2220 k. hold. Védőtöltéseinek hossza 25 km, melyekben 3 zsilip van. A befektetett tőke 244.344 korona.
A "Pestvármegyei dunavölgyi lecsapoló és öntöző-társulat" 1909-ben alakult meg, hogy Dunaharaszti és Alsónémedi éjszaki határától a sárközi ármentesítő-társulat éjszaki határvonaláig terjedő, 16 négyzetmértföldnyi mocsaras területről, a mely eddig keveset jövedelmezett, vagy a művelésre teljesen használhatatlan volt, a belvizeket levezesse és öntöző műveket építsen. A társulat székhelye Budapest és elnöke Wágner Géza dr. Hatásköre kiterjed 123.070 k. holdra és a munkálatok költsége 6,475.300 koronára van előirányozva.
Vizügyi hivatalok.
Vízügyekben felügyeletet gyakorol: a budapesti folyammérnöki hivatal, a melyhez a Dunának Esztergom vármegye határától Bajáig terjedő szakaszán a folyamszabályozás és ármentesítés tartozik. A hivatal főnöke Wirthl József kir. műszaki tanácsos, a ki mellett még három főmérnök, két mérnök és két segédmérnök működik. - A szolnoki folyammérnöki hivatalhoz tartozik a Tiszának Pest vármegyét érintő szakasza. A hivatal vezetője Pósa Károly kir. főmérnök. - A budapesti kultúrmérnöki hivatalhoz tartoznak a belvízlevezetési, patakszabályozási, öntözési és alagcsövezési ügyek. A hivatal főnöke Zlinszky Elek kir. műszaki tanácsos, a ki mellett még két főmérnök, egy mérnök és egy segédmérnök végzi a hivatalos teendőket.
3. Vasutak.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének vasútügyi története egyidős az ország vasútügyének a történetével. Ugyanis a vármegye területén épültek az ország első vasútjai. A vármegye vasúthálózata kiterjedt és még korántsem jutott el teljes sűrűségéhez. Bár eddig is keresztül-kasul szelik az állami és helyi érdekű vasútak a vármegye területét, azért még mindig egész sereg vasutterv van napirenden. A vármegye állami és helyi érdekű vasútjait megnyitásuk időrendjében fogjuk tárgyalni.

1. A pestszentlőrinczi textilgyár.


2. és 3. Részletek a gép- és vasutfelszerelési gyárból Kistarcsán.

A pilisvörösvári bányatelep.

A pilisszentiváni bányatelep.
Államvasutak.
A budapest-párkánynána-bécsi vasút budapest-váczi szakasza 1846 július 15-én nyílt meg, mint a Magyar Központi Vasút vonala. A vácz-párkány-nánai szakasz 1850 deczember 16-án nyílt meg, mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútat 1891-ben államosították. Hossza a vármegyében 41 km. E vasút mentén a következő állomások vannak: Budapest nyugati p. u., Rákos-rendező, Palotaújfalu, Rákospalota-Ujpest, Dunakeszi-Alag, Göd, Felsőgöd, Sződ és Vácz. E vonalon Ujpestig 25 személy, Alagig 17 (nyáron 21) személy, Váczig 13 személy és egy gyorsvonat közlekedik naponta mindkét irányban. Az express vonat Párizsból és Ostendéből, nemkülönben vissza, naponta közlekedik.
A budapest-szeged-orsovai vasút budapest-czeglédi szakasza 1847 szeptember 1-én nyílt meg, mint a Magyar Központi Vasút vonala; a czegléd-kiskunfélegyházai szakasz 1853 szeptember 3-án, a kiskunfélegyházai szakasz pedig 1854 márczius 4-én nyílt meg, mindkettő mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútvonalat 1891-ben államosították. Hossza a vármegye területén 147 km. E vasút mentén a következő állomások vannak: Budapest nyugati p. u., Kőbánya, Pestszentlőrinczi nyaralók, Pestszentlőrinczi kavicsbánya, Vecsés, Kertekalja, Üllő, Monor, Nyáregyháza, Pilis, Alberti-Irsa, Czeglédberczel, Czeglédberczel-Cserő, Budai út, Czegléd, Czeglédi szállások, Nyársapát, Nagykőrös, Fekete, Katonatelep, Kecskemét, Kecskeméti földmíves-iskola, Kiskunfélegyházai út, Páka, Kiskunfélegyháza-Jakabszállás, Kiskunfélegyháza, Szentkút és Pálmonostora. A keleti expressz Budapestről hetenként kétszer: szerdán és szombaton indul és Budapestre kétszer: hétfőn és csütörtökön érkezik. E vonalon Czeglédig 7 személy és 6 gyorsvonat, Kiskunfélegyházáig 7 személy- és 3 gyorsvonat közlekedik és még tovább 6 személy- és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban.
A czegléd-szolnoki vasút a budapest-czeglédi vasut folytatásaként szintén 1847 szeptember 1-én nyílt meg, mint a Magyar Központi Vasút vonala és 1891-ben államosították. Hossza a vármegyében 18123 km, állomásai a következők: Czegléd, Kecskéscsárda, Abony és Paládicspuszta. E vonalon 6 személy-, egy vegyes és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban.
Déli vasut.
A déli vasút budapest-nagykanizsai szakasza 1861 április 1-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 17 km s állomásai a következők: Budapest, Kelenföld, Budafok, Budafok-megálló és Nagytétény. E vonalon 5 személy és 2 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban.
Államvasutak.
A budapest-hatvani vasút 1867 április 2-án nyílt meg, mint a Magyar Éjszaki Vasút vonala. 1868-ban államosították. Hossza a vármegyében 68 km. E vasút mentén a következő állomások vannak: Budapest keleti p. u., Kőbánya felső p. u., Rákos, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba, Péczel, Isaszeg, Gödöllői méhészgazdaság, Gödöllő, Máriabesnyő, Máriabesnyői kolostor, Bag, Aszód, Hévizgyörk, Galgahéviz és Tura. E vonalon Gödöllőig 16 személy- és az egész vonalon 10 személy-, 2 vegyes és 6 gyorsvonat közkedik mindkét irányban.
A budapest-szolnoki vasút újszász-szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint a hatvan-szolnoki vasút vonala, rákos-újszászi szakasza pedig 1882 márczius 12-én nyílt meg, mint államvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következők: Budapest keleti p. u., Kőbánya felső p. u., Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyömrő, Mende, Pusztaszentistván, Tápiósüly-Tápiósáp, Tápióság, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Nagykáta, Farmos, Tápiószele, Tápiógyörgye, Pokoltanya, Ujszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-, egy vegyes és egy gyors- és azonkívül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban.
A budapest-pécsi vasút kelenföld-baranyaszentlőrinczi szakasza 1882 november 16-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következő állomások vannak: Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Nagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegyes és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban.
A budapest-szabadkai vasút 1882 deczember 5-én nyílt meg. Hossza a vármegye területén 145 km. E vasút mentén a következő állomások vannak: Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest kitérő, Erzsébetfalva, Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Kisvarsány, Áporka, Kiskunlaczháza, Dömsöd, Kunszentmiklós-Tass, Homokszentlőrincz, Szabadszállás, Fülöpszállás, Pusztaszentimre, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert-Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas és Göböljárás. E vonalon a keleti expressz-vonat hetenként háromszor közlekedik, mindkét irányban. Továbbá négy gyors,- 8 személy- s ezeken kívül Budapest és Kiskőrös között még egy személy- és egy vegyesvonat közlekedik naponta.
A kiskőrös-kalocsai vasút az előbbivel egyidőben, 1882 deczember 5-én nyílt meg. Hossza 31 km, állomásai a következők: Kiskőrös, Keczel, Őrjeg, Öregcsertő, Szakmár és Kalocsa. E vonalon 3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban.
A budapest-komárom-bécsi vasút kelenföld-újszőnyi szakasza 1884 július 15-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következők: Budapest-Kelenföld, Kőérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon 8 személy- és 5 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban.
A félegyháza-csongrádi vasút 1888 szeptember 18-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban.
H. é. vasutak
A budapest-tiszai helyi érdekű vasút három szakaszból áll és mindenik különböző időben épült ki. Első volt a budapest-lajosmizsei helyi érdekű vasút, a mely 1889 július 8-án nyílt meg. Második volt a kecskemét-tiszaugi h. é. vasut s ezt 1896 október 3-án nyitották meg. Végül ezt a két vonalat a lajosmizse-kecskeméti h. é. vasút szakaszával kötötték össze s ez 1905 január 15-én nyílt meg, a három helyi érdekű vasúttársaság pedig a fönti czím alatt egyesült. Az egész vonal hossza 129 km. Mellette feküsznek a következő állomások: Budapest nyugati p. u., Városliget, Ferencz József-laktanya, Kőbánya alsó p. u., Kispest-Pestszentlőrincz, Soroksárpéteri, Gyálpuszta, Ócsa, Ócsai szőlők, Inárcsi szőlőtelep, Inárcs-Kakucs, Alsódabas, Gyón, Alsóhernád, Örkény, Csurgay major, Felsőlajos, Lajosmizse, Szent-Lajos, Klabertelep, Felsőméntelek, Méntelek, Alsóméntelek, Nagynyír, Kisnyír, Kuti erdő, Kunszentmiklósi út, Miklóstelep, Máriakápolna, Széktó, Kecskemét-Máriaváros, Kecskemét alsó p. u., Kecskemét, Műkert, Alsóúrrét, Kisfái, Koháryszentlőrincz, Világoshegy, Szikra és Lakytelek. Budapest és Lajosmizse között 8 személy-, Lajosmizse és Kisnyír között 6 személy- és 2 vegyes, Kisnyir és Kecskemét között 6 személy- és 10 vegyes, Kecskemét és Tiszaug között pedig 6 vegyes vonat közlekedik naponta. - Ugyancsak a tiszai helyi érdekű vasúttársaságé a kisnyir-kerekegyházi vonal, amely 1905 január 16-án nyílt meg. Hossza 9 km, állomásai: Kisnyír, Hetényegyháza, Szarkás, Móczártelep és Kerekegyháza. E vonalon 10 motoros vonat közlekedik naponta.
A kecskemét-fülöpszállási helyi érdekű vasút 1895 október 10-én nyilt meg. Hossza 43 km. Vasúti állomásai a következők: Kecskemét, Kecskemét alsó p. u., Kórhánköz, Beretvástelep, Helvéczia, Ballószeg, Köncsög, Ágasegyháza, Ágasegyházi tanyák, Agárdytelep, Izsák, Uzovicstelep, Fülöpszállás-kitérő, és Fülöpszállás. Naponta 6 vegyes vonat közlekedik.
A budapest-esztergomi h. é. vasút 1895 november 17-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 43 km. E vonal Ujpestnél a vasúti hídon megy át a Dunán és a következő állomások fekszenek mellette: Budapest-nyugati p. u., Rákos-rendező, Budapest-Angyalföld, Óbuda, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsabai tábor, Klotildtelep, Piliscsaba és Tinnye. Naponta 12 személy- és a téli hónapok kivételével vasárnaponként Piliscsabáig még két személyvonat közlekedik.
Az aszód-balassagyarmati helyi érdekű vasút, a mely a Nógrádvármegyei helyi érdekű vasúttársaságé, 1896 augusztus 13-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 25 km és állomásai a következők: Aszód, Iklad-Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan és Acsa-Erdőkövesd. E vonalon 2 vegyes és egy személyvonat közlekedik naponta mindkét irányban.
A szolnok-kiskunfélegyházi helyi érdekű vasút 1897 deczember 9-én nyílt meg. Vonalhossza 66 km. E vasút mentén a következő állomások vannak: Szolnok, Piroska, Tószeg, Tiszavárkony, Vezseny, Pusztajenő, Újbőg, Újkécske, Lakytelek, Tőserdő, Alpár, Tiszaújfalu, Borsihalom és Kiskunfélegyháza. Naponta 6 vegyesvonat közlekedik.
182A félegyháza-majsai helyi érdekű vasút megnyílt 1899 augusztus 3-án. Hossza 26 km. Vasútállomásai a következők: Kiskunfélegyháza, Halesz, Galambos, Ilonaszállás, Jászszentlászló, Ötfa és Kiskunmajsa. E vonalon 4 vegyesvonat közlekedik naponta.
A kunszentmiklós-dunapataji helyi érdekű vasút 1902 október 21-én nyílt meg. Hossza 50 km. Állomásai a következők: Kunszentmiklós-Tass, Szalkszentmárton, Csabony, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Solt, Dunatetétlen, Állampuszta, Harta és Dunapataj. E vonalon 6 vegyesvonat közlekedik naponta.
A halas-regőczei helyi érdekű vasút megnyílt 1903 október 31-én. Hossza a vármegyében 16 km. Állomásai a vármegye területén Kiskunhalas, Kopolya és Fehértó. E vonalon naponta 6 vegyesvonat közlekedik.
A czeglédvidéki helyi érdekű vasút megnyílt 1909 november 25-én. Hossza 15 km. Vasútállomásai a következők: Czegléd, Czegléd megálló, Széchenyi-tér, Kossuth-tér, Ujváros, Gerje, Zöldhalom, Véghtelep, Csemő, Mikebuda és Kupai Kovácsmajor. Czegléd és Gerje között naponta 28 és az egész vonalon 6 motoros vonat közlekedik naponta.
Kisebb mértékben érdekli még a vármegyét az újszász-jászapáti-vámosgyörki helyi érdekű vasút, a mely Ujszásznál és a vácz-ipolysági helyi érdekű vasút, a mely Vácznál ágazik ki az államvasutakból. - Az itt fölsorolt helyi érdekü vasutak, mind az államvasút kezelése alatt állanak. Az alább következő magánvasútak egyúttal magánkezelésben is vannak:
H. é. villamos vasutak.
A Budapest-vidéki h. é. vasuttársaság vonalai a következők: Budapest-Szentendre, megnyilt 1888 augusztus 17-én. Hossza 16.530 kilométer. Vasútállomásai: Budapest-Pálfy-tér, Lukács- és Császárfürdő, Hajógyár, Óbuda-Filatorigát, Aquincum, Római fürdő, Csillaghegy-Árpádfürdő, Békásmegyer, Budakalász, Pomáz és Szentendre. Mindkét végállomásról naponta 14 személy- és vegyesvonat indul. - Budapest-Kerepes, megnyílt 1888 július 20-án, hossza 20.030 kilométer. - Vasútállomásai: Budapest, Ruggyantagyár, Ferencz-József-laktanya, Fehérút, Rákosfalva megálló, Rákosfalva, Sárgacsikó, Rákosszentmihály, Almássy Pál-telep, Mátyásföld felsőmegálló, Mátyásföld, Mátyásföld alsó megálló, Czinkota, Caprera fürdő, Árpádtelep, Csömör, Kistarcsa és Kerepes. Mátyásföldig naponta 47, Czinkotáig 36, Csömörig 20 és az egész vonalon 14 személy- és vegyesvonat közlekedik oda és vissza. - Budapest-Erzsébetfalva, megnyílt 1887 augusztus 7-én. Hossza 4 kilométer. Vasútállomásai: Budapest-Vágóhíd, Sertésközvágóhíd, Honvédmenház-Petroleumgyár, Fegyvergyár és Erzsébetfalva. Reggel 4 óra 55 percztől este 9 óra 5 perczig részint gőzüzemű, részint villamos vonatok 15 perczenként közlekednek mindkét irányban. - Budapest- Soroksár-Danaharaszti, megnyílt Soroksárig 1887 augusztus 7-én, Dunaharasztiig 1887 november 24-én, hossza 15.150 kilométer. Vasútállomásai: Budapest-Vágóhíd, Sertésközvágóhíd, Honvédmenház-Petroleumgyár, Fegyvergyár, Erzsébetfalva, Erzsébetfalva alsó megálló, Jutagyár, Soroksár felsőmegálló, Soroksár középső megálló, Soroksár tomplomtér, Soroksár, Soroksár vásártér, Milleniumtelep és Dunaharaszti. Soroksárig naponta 39, Dunaharasztiig pedig 18 személy- és vegyesvonat közlekedik oda és vissza. - Dunaharaszti-Ráczkeve, megnyílt 1892 november 7-én, hossza 27.540 kilométer. Vasútállomásai: Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Szilágyitelep, Tököl, Szigetcsép, Uradalmi szőlőtelep, Szigetszentmárton-Szigetújfalu és Ráczkeve. Naponta 6-6 személy- és vegyesvonat közlekedik mindkét irányban. Az összes vonalak villamos üzemre való átalakitása folyamatban van.
A budapest-budafoki h. é. villamos vasút 1899 szeptember 19-én nyílt meg és Budapestről Budafokon át Nagytétényig jár. Budapest és Budafok között reggel 5 órától este 10-ig 20 perczenként, Budapest és Nagytétény között pedig 40 perczenként közlekedik a villamos.
A budapest-szentlőrinczi h. é. villamos vasút 1900 október 12-én nyílt meg villamos üzemben. Addig pedig 1887 április 12-től kezdve gőzüzemben kezelték. A fővonal mentén a következő állomások vannak: Budapest-Orczy-út, Vágóhíd-utcza, Hungária-út, Iparvasút, Damjanich-utcza, Kispesti kitérő, Villamostelep, Tiszai h. é. vasút, Pestszentlőrincz és Szarvascsárda. E vonalon reggel 5 órától este 11-ig 15 perczenként közlekedik a villamos. A szárnyvonal Budapest-Orczy-útról Kispest-Erzsébet-térig vezet és itt 8 perczenként közlekednek naponta a villamosok.
A budapest-újpest-rákospalotai villamos vasút 1894-ben nyílt meg. Pályahossza 17.208 kilométer. Fővonala Budapest-Nyugati p. u.-Ujpest-Rákospalota, szárnyvonalai Megyer- és istvántelki főműhelytelep felé ágaznak ki. A fővonalon 10 perczenként, a szárnyvonalakon pedig 15 perczenként közlekednek a villamosok. E vasút teherforgalomra is be van rendezve, villamos mozdonynyal. Csatlakozása van az újpest-rákospalotai és angyalföldi állomásokkal és mintegy 22 iparvágányon bonyolítja le a körzetébe tartozó nagyobb vállalatok forgalmát.
Már építés alatt van és még az 1910. év folyamán megnyitni tervezik a vácz-budapest- gödöllői h. é. villamos vasútat, mely a rákospalota-váczi fővonalból és a veresegyház-gödöllői szárnyvonalból áll. A fővonal állomásai a következők lesznek: Rákospalota, Alag, Kundházatelep megálló, Fót, Csomád, Veresegyház, Vicziántelep, Őrszentmiklós-Váczbottyán, Rudnaykert megálló, Váczhartyán, Váczrátót, Csörög és Vácz. A szárnyvonal Veresegyháznál ágazik majd ki a következő állomásokkal: Veresegyház, Szada, Öreghegy megálló és Gödöllő.
Vasut-tervek.
A vármegye törvényhatósága tetemes áldozatokat hoz a vasútügy fejlesztése érdekében, a mi mellett bizonyít az, hogy a már meglevő sűrű vasúthálózat mellett egész sereg új helyi érdekű vasútvonal van engedélyezés alatt és ezek legtöbbjét részvényjegyzéssel, anyagilag is támogatja a vármegye. A tervbe vett vasútvonalak legnagyobbrésze rendes nyomtávú és gőzüzemű, de van közöttük néhány villamos üzemű is. Ez idő szerint a következő helyi érdekű vasútvonalakra adott engedélyt a kereskedelemügyi miniszter:
Baja, Hajós, Kalocsa és Dunapataj között.
Baja, Bajaszentistván, Nemesnádudvar, Hajós és Kiskőrös között.
Heves, Jászapáti, Jászmihálytelek, Jászberény és Nagykáta, esetleg: Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Szentlőrinczkáta, Tóalmás, Kóka és Sülysáp között.
Czegléd, Tápiószentmárton, Tápióbicske és Nagykáta között.
183Monor, Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Tápióbicske, Tápiószentmárton és Nagykáta között.
Kecskemét, Orgovány, Szabadjakabszállás, Bugacz, Móriczgát, Szank, Kiskunmajsa, Mérges, Ötömös, Átokháza, Tompa és Szabadka között.
Szarvascsárdától a budapest-czeglédi törvényhatósági út mentén Vecsésig.
A czeglédvidéki h. é. vasút mentén levő Kupai Kovácsmajortól Lajosmizséig.
Monor, Vasad, Csév, Pótharaszti puszta és Ujhartyán között.
Budapest, Soroksár, Alsónémedi, Bugyi, Felsőpeszérpuszta, Középpeszérpuszta, Középadacspuszta, Dinnyéshalom, Felsővári major, Vágójárás, Kisnyír és Kecskemét között.
A Tiszaparton levő inokai komptól Ókécske, Ujkécske és Kocsér érintésével Nagykőrösig.
Torbágy, Páty, Telki, Jenő, Zsámbék, Tök, Szomor, Gyermely, Bajna, Nagysáp és Tokod.
Dunaharaszti, Alsónémedi, Ócsa, Gombosmajor, Pótharaszti puszta, Lengyelfalva, Lujzamajor, Viktóriamajor, Kisnándormajor, Amáliamajor, Klotildmajor és Nagykőrös között.
Kiskunhalas, Harkapuszta és Kiskunmajsa között.
Budapest Ferencz-József-híd, Gellérthegy, Sashegy, Farkasvölgy, Svábhegy, Jánoshegy, Nagykovácsi, Pesthidegkút, Solymár és Üröm között. Ebből négy mellékvonal ágaznék ki: A Rupp-hegytől Budaörs, Máriamakk mellett Budakeszig; Budaörstől Törökbálinton át Budafokig; a Szép juhásznétól Máriaremetén át Pesthidegkútig és Solymártól Pilisszentivánig. A vasút a lehetőséghez képest motoros, villamos vagy gőzüzemű lenne.
Budapest, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba és Péczel között h. é. villamos.
Budapest, Kispest, Szentlőrincz, Halomegyház, Vecsés, Üllő és Monor között h. é. villamos.
Monor, Pilis, Alberti, Irsa, Czeglédberczel és Czegléd között h. é. villamos.
Óbuda, Üröm, Pilisborosjenő, Csobánka és Pilisszentkereszt között h. é. villamos.
4. Posta, távíró és távbeszélő.
Történet.
A postaintézmény Magyarországban és így a vármegyében is, a török hódoltság megszünése után kezdett kialakulni. Már II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt két jelentékeny postavonal állott fönn, melyek mindegyike keresztezte a vármegyét; egyik a határszél-győr-komárom-pesti, a másik a pest-hatvani vonal. A fejedelem bukása után ezek is a gróf Paar-családnak, mint a postaszabadalom tulajdonosának birtokába kerültek. Az 1715: XXII. t.-cz. azt is elrendeli, hogy Magyarországon magyar postamestereket alkalmazzon az engedményes. 1749-ben Budapestről kiindulva, öt postavonal szeli át a vármegyét: a pest-komáromi 12 állomással, pest-hatvan-kassai 23, pest-debreczen-kolozsvári 29, pest-nagykőrös-kecskemét-szeged-temesvári 11 és a székesfehérvár-eszék-belgrádi 22 állomással. E vonalak mentén a vármegye minden jelentősebb helységében volt postaállomás. A diligence (személyszállító postakocsi) közlekedés 1750-ben indult meg Bécs-Budapest-Temesvár között. 1783-ban II. József elrendelte, hogy a magyar postaigazgatási teendők a Budán székelő helytartótanács hatáskörébe tartozzanak, azonban a főpostamester továbbra is a gróf Paar-család feje maradt. 1788-ban Budapest-Pétervárad között a Bácskán át új postavonalat nyitottak. 1780 körül kezdett a posta pénzküldeményeket szállítani, nemkülönben hírlapokat is. Ekkor a postajárat Bécs-Budapest-Temesvár között már hetenként kétszer közlekedett.
A XIX. század elején a postaforgalom hatalmas arányokban kezdett növekedni. 1803-ban a következő irányokba történtek postaindítások: Bécsbe naponta; Kassa kedd, péntek; Gács, Ipolyság stb. kedd, szombat; Léva, Nyitra szerda, szombat; Tolna, Pécs, Eszék vasárnap, csütörtök; Székesfehérvár, Veszprém, Grácz; továbbá Szabadka, Zimony; Kecskemét, Temesvár és végül Czegléd, Abony, Debreczen felé szintén vasárnap és csütörtökön. A budai prefektura alá ez időben 67 postaállomás tartozott. 1804-ben a diligence már hetenként közlekedett minden irányban. 1813-ban Paar herczeg lemondott kiváltságairól s ekkor kezdett a posta állami intézmény lenni, a mi még inkább előmozdította fejlődését. Azonban a forgalom emelkedése maga után vonta a postatolvajok veszedelmes szaporodását. Igy 1820-ban megtörtént, hogy Buda és Vörösvár között két gonosztevő két értékes postacsomagot lelopott a kocsiról. Az ilyen tolvajlások meggátlására elrendelték, hogy a postakocsikat fegyveres őrök kísérjék. 1825-ben szervezték a gyorskocsijáratot, a mely Bécs és Budapest között hetenként háromszor közlekedett. Midőn a Dunán a gőzhajózás és nemsokára az első vasút megnyílt, a posta nyomban fölhasználta e közlekedési eszközöket a maga czéljaira. 1848-ban a posta a magyar kereskedelemügyi miniszter fönnhatósága alá került, de 1849-ben újra közös intézménynyé vált.
Az abszolutizmus szomorú korszakára esik a távíró meghonosítása. Az ország első távíró-vonalát Bécs-Budapest között 1850-ben állították föl, 1853-ban pedig meghosszabbították Pesttől Szegedig. A következő időkben a vármegyén át még több távíró-vonalat is nyitottak s a távíró akkor még, egészen a század 184utolsó negyedéig, független volt a postaintézménytől. A kiegyezés megkötésekor a posta újból és immár véglegesen a magyar kormány hatáskörébe került. 1868-ban ismét olyan veszedelem merült föl, hogy Szeged-Kecskemét-Kalocsa között be kellett szüntetni a postaszállítást, mivel e vonalon rövid idő alatt 9 postarablást követtek el. S nem egyszer megtörtént, hogy a rablók gerendákkal a vonatot is kisiklatták, csakhogy az értékes postaszállítmányhoz hozzájussanak. A távírót a postával 1877-78-ban egyesítették. Az 1890-es évek elején pedig a távbeszélőt kezdték fölállítani a vármegyében. Kecskeméten 1894-ben nyílt meg a telefon, a vármegye többi városában pedig 1900-tól kezdve. Ma már a járási székhelyek és a nagyobb községek is be vannak kapcsolva a távbeszélőhálózatba.
Postahivatalok.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében az alábbi kincstári hivatalok vannak:
Czegléd, Gödöllő-udvar, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Ujpest és Vácz; összesen 8. Ezek közül Gödöllő-udvar csak táviró-hivatal és időlegesen működik, míg a többiek mind posta, távíró és távbeszélő állomások.
A nem kincstári hivatalok a következők:
Posta-, táviró- és távbeszélő-hivatalok: Abony, Alberti-Irsa, Apostag, Aszód, Budafok, Budakeszi, Czegléd 2, Dunabogdány, Dunakeszi, Dunavecse, Erzsébetfalva, Göd, Gödöllő, Gyömrő, Harta, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kispest, Kunszentmiklós, Monor, Nagykáta, Örkény, Péczel, Pilis, Piliscsaba, Pócsmegyer-Leányfalu, Pomáz, Pestszentlőrincz, Ráczkeve, Rákospalota, Solt, Soroksár, Szabadszállás, Szentendre, Tahitótfalu, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tass, Tura, Ujkécske, Ujszász, Visegrád és Zsámbok; összesen 42.
Posta- és táviró-hivatalok: Alsódabas, Dömsöd, Dunapataj, Fülöpszállás, Hajós, Izsák, Jászkarajenő, Keczel, Kiskunlaczháza, Kiskunmajsa, Lajosmizse, Pusztavacs, Soltvadkert, Sükösd, Szada, Tápióbicske, Tápiószele, Tápiószentmárton, Ujpest 2, Ujpest 4, Ülő és Zsámbék; összesen 23.
Posta- és távbeszélő-hivatalok: Békásmegyer, Bia, Budaőrs, Csepel, Csömör, Czinkota, Dunaharaszti, Fót, Isaszeg, Kóka, Mátyásföld, Nagykovácsi, Nagytétény, Nyáregyháza, Pesthidegkút, Pilisszántó, Pilisvörösvár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Solymár, Szalkszentmárton, Taksony, Tóalmás, Tököl, Törökbálint és Vecsés; összesen 28.
Csak posta-hivatalok: Acsa, Akasztó, Állampuszta, Alpár, Alsónémedi, Bag, Bajaszentistván, Bátya, Bócsa, Bogyiszló, Boldog, Budakalász, Bugyi, Császártöltés, Csengőd p. u., Csillaghegy, Csobánka, Czeglédberczel, Domony, Dunaegyháza, Dunatetétlen, Dusnok, Érsekcsanád, Fajsz, Felsődabas, Foktő, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Géderlak, Gomba, Gyálpuszta p. u., Helvéczia p. u., Homokmégy, Homokszentlőrincz p. u., Inárcs-Kakucs p. u., Jászszentlászló p. u., Katonatelep, Káva, Kerekegyháza, Kerepes, Kisalpár p. u., Kisvarsány p. u., Kocsér, Maglód, Makád, Máriabesnyő p. u., Mende p. u., Miske, Nemesnádudvar, Ócsa, Ókécske, Ordas, Öregcsertő, p. u., Örkény-tábor, Pálmonostora, Palotaújfalu, Pánd, Páty, Perbál, Püspökhatvan, Szentmártonkáta, Szeremle, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Sződ, Tápióság, Tápiósüly, Tápiószecső, Tatárszentgyörgy, Tinnye, Tiszaújfalu p. u., Torbágy, Tószeg, Törtel, Ujhartyán, Ujpest 3, Ujpest 5, Uri, Uszód, Üröm, Váczhartyán, Váczszentlászló, Valkó, Veresegyház, Verseg és Zagyvarékas; összesen 89.
Forgalom.
Az egész vármegye területe a törvényhatósági várossal együtt 13.007 km és itt a hivatalok kézbesítési kerületéhez tartozó helyek lélekszáma 883.591. A legutóbbi évi hivatalos kimutatás szerint van összesen 190 posta-, távíró- és távbeszélő-hivatal, 32 postaügynökség és 1 postagyüjtőhely. A levélgyüjtőszekrények száma 565, a postai értékczikkárusítóké 340. Van 214 távíróhivatal (a vasútiakkal együtt) és 1033 távbeszélő-állomás. A hivatali személyzet nagysága a kincstári hivataloknál: 95 tiszt és 117 altiszt és szolga, a nem kincstári hivataloknál 699; összesen 911 és 12 faluzó levélhordó. - A vármegye területén lévő valamennyi posta-, távíró- és távbeszélő-hivatal legutóbbi évi forgalmi adatai a következők: Levélpostai küldemény érkezett 20,185.000 darab, csomag és pénzküldemény érkezett 860.000 darab, postautalvány érkezett 687.000 darab, postai utánvétel volt 290.000 darab, postai megbízás történt 14.200 esetben, távirat érkezett 299.000 darab és távbeszélgetés volt 2,414.000. A forgalom nagysága a népességhez viszonyítva a következőképen aránylott: a vármegyében egy-egy lakosra esett 25 levélpostai küldemény, 11 csomag- és pénzküldemény, 0.9 postautalvány, 0.45 távirat és 7.7 távbeszélgetés.
Források: Horváth Mihály: Az ipar- és kereskedelem története Magyarországon a középkorban. - Kossovics Károly: Az ipar története Magyarországon 1526-ig. - Körömy Árpád: Iparviszonyaink a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. - Szádeczky Lajos: A czéhek történetéről Magyarországon. - Acsády Ignácz: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. - Galgóczy Károly: Pest vármegye monografiája. - Magyar statisztikai közlemények, 1900. - A budapesti kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. - A magyar kereskedelmi és iparkamarák keletkezésének, fejlődésének és működésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi és iparkamara.) - Iparfelügyelők tevékenysége 1908-ban. (Kiadta a kereskedelemügyi minisztérium.) - Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügyelő évi jelentése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye selyemtenyésztésének állapotáról az 1908. évben. - Hazai ipari beszerzési források. (Szerkesztette a kereskedelmi múzeum.) - Matlekovics Sándor dr.: A kereskedelem története. - Illésy János dr.: Vásárszabadalmak jegyzéke. - Vargha Gyula dr.: Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelügyi viszonyaink fejlődésére. - Kormos Alfréd: Pénzügyi Compass. - Tominac József: A Magyar szent korona országainak vasúthálózata. - Huber Károly: A posta története Magyarországon. 1881. - A magyar posta, távíró és távbeszélő statisztikája 1908. - Az Országos Központi Hitelszövetkezet évi kimutatása 1908. - Kimutatás az iparoktatási intézetek 1907-1908. évi állapotáról. - A Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár évi jelentése. 1908. - Az Országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár évi jelentése 1908. - A helyszinen gyüjtött és magánfelektől nyert adatok.

« VADÁSZAT. Irta Bársony István. KEZDŐLAP

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II.

Tartalomjegyzék

KÖZOKTATÁSÜGY Irta Petri Mór dr. »