« POZSONY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Írta Vende Aladár. KEZDŐLAP

Pozsony vármegye

Tartalomjegyzék

NAGYSZOMBAT. Írta Marton József dr. »

131POZSONY.
A bevezető és a befejező rész kivételével írta Vutkovich Ödön dr.
Az ősi koronázó város történetét e szűk keretben még kivonatosan is adni: teljesen meddő munka volna, mert a rendelkezésre álló, fölötte érdekes és becses, óriási anyag kivonatos közlése is, messze túlmenne e kötet határain.

Pozsony régi pecsétje.
Ortvay: Pozsony város történetéből.
Dr. Ortvay Tivadar apát, pápai kamarás, a jeles tudós, pozsonyi akad. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, most írja Pozsony város monografiáját. Az eddig megjelent hat tekintélyes kötet még távolról sem merítette ki azt a rendkívül gazdag és becses anyagot, a mely e tudós monografus rendelkezésére áll.
Pozsony sz. kir. város intézményeinek és fejlődött kulturájának története e mű egész kötetén végigvonul. Politikai története pedig a vármegyéével szoros összefüggésben állván, különösen a vármegye történetét tárgyaló rész az, a melyben a városnak domináló szerepe van. Azonkívül az egyes fejezetek majd mind Pozsony sz. kir. város intézményeinek, magas fejlettségű kulturájának, közgazdaságának, egyházainak, tudományos életének stb. elég kimerítő képét adják s így e fejezet keretében csak nagyobb vonásokban óhajtunk rámutatni azokra a tényezőkre, a melyek Pozsonyt hajdan az ország középpontjává, illetőleg kulturális szempontból elsőrangú városává tették. Folytatjuk ezután a város leírásával, középületeinek és műemlékeinek, történelmi nevezetességű épületeinek az ismertetésével és befejezzük a Pozsonyban fennálló intézmények, hatóságok, testületek, egyesületek stb. felsorolásával, mely tekintetben Pozsony sz. kir. város, Budapest után az országban a leggazdagabb.
A város nagyságának és fejlődésének okai.
Az ősi koronázó városnak, számos ősi szabadalmaival, melyeknek ismertetése más fejezetbe tartozik, különösen a középkorban rendkívül fontos és előkelő szerep jutott, a hol a magyar királyok nemcsak sokat tartózkodtak, de gyakran az ország sorsát is intézték, királyi fejedelmeket, követeket és követségeket fogadtak, az ország nagyjaival és a külföldi fejedelmek és uralkodók követeivel tanácskoztak, és a hol akárhányszor egész Európára kiható politikai vagy hadügyi határozatok hozattak. Nem csoda tehát, ha e valóságos királyjárás idejében, a mikor Pozsonyban nemcsak az ország nagyjai fordultak meg sűrűn, hanem sok előkelő külföldi is, a város előnyös helyzetbe jutott, a mely rendkívül kedvező volt a fejlődésére és különösen kulturájának fejlesztésére, a mihez még az is járult, hogy közelebb esvén a művelt nyugathoz, könnyebben és gyorabban vehette át annak szokásait és intézményeit, a mi azonban egyszersmind németségének is egyik legkiapadhatatlanabb kútforrása lett. A pozsonyi diéták meg éppen nagyon is alkalmasak voltak a város fejlesztésére, mert akkoriban itt fordult meg az ország színe-java; a 132követek és főurak nagy része pedig, nemcsak hosszabb ideig lakott itt, de sokan - kényelmi szempontból - házat is vásároltak vagy építtettek. Hogy pedig a pozsonyi országház megszünte után sem veszített a város forgalmából és nagyvárosias életéből, és habár mint politikai középpont jelentőségét elvesztette, mégsem hanyatlott, annak egyedüli oka előnyös fekvése Bécs és Budapest között, az ország határán, a Duna folyam partján, a Magyarországot Ausztriával összekötő közlekedési fővonalon.
Ortvay említett nagy munkája nyomán idézünk egy korszakot a királyjárások idejéből. Róbert Károly 1304 aug. 24-én Rudolf osztrák herczeggel itt köt szövetséget. 1328 szept. 21-én itt látogatják meg az osztrák herczegek. 1331-ben itt újítja meg Ottó és Albert osztrák herczegekkel a véd- és daczszövetséget; szept. elején Ottó osztrák herczeg ismét itt kereste föl; szept. 2-án itt erősíti meg a régebben Fridrik császárral kötött békét; 1336 júl. 23-án itt ád a pozsonyiaknak szabadságlevelet az ausztriai árúk behozatalára nézve; július havábanitt jött össze János cseh királylyal; 1337 szept. 10-én itt újítja meg a Fridrik császárral és az osztrák herczegekkel kötött szövetséget; 1337 szept. 11-én itt ratifikálta az ennsi békét. 1337 szept. 11-én itt hagyja jóvá és erősíti meg azt a szövetséget, melyet ő és János cseh király, Albert és Ottó osztrák herczegek, Károly morva határgróf és János tiroli gróf kötöttek egymással; szept. 10-én itt erősíti meg az osztrák herczegekkel és a cseh királylyal kötött szövetséget; 1341 jun. 23-án itt látogatta őt meg Károly morva őrgróf; júl. 9-én itt rendelkezett az Albert osztrák herczeggel fenforgott viszály ügyében.
1349 április 26-án I. Lajos király már Pozsonyban volt. Jún. 2-án már innen küld jelentést a velenczei dogénak. 1362 jún. 30-án itt engedi meg az ausztriai só importját; decz. 31-én itt esküdtek szövetséget I. Lajos királynak az osztrák, stiriai és karintiai herczegek és urak; 1366 jún. 27-én itt újítja meg egyik pozsonyi vámra vonatkozó régibb oklevelét; 1373 szept. 29 körül I. Lajos király és vele a bajor, a meisseni és a lengyel fejedelem itt tartózkodtak. 1378 április 4-én találjuk I. Lajos itt tartózkodásának utolsó nyomát.
1385 aug. 16-án Zsigmond király itt erősíti meg a pozsonyiak szabadalmait; aug. 22-én itt igéri meg a pozsonyiaknak, hogy a várost Jodok és Prokop morva fejedelmektől visszaváltja; 1390 jún. 2-án itt köt Albert osztrák herczeggel és Jodok morva őrgróffal egyezséget; 1396 május 22-én itt szabályozza a pozsonyi révet és hajózást; 1401 febr. 1-én itt menti föl a pozsonyiakat minden vám alól az országban; 1402 szept. 14-én itt engedi át a jogot Albert osztrák herczegnek arra, hogy magtalan halála esetére őt Magyarországban követhesse; szept. 17-én itt nevezi ki távolléte idején Albert osztrák herczeget Magyarország helytartójává, míg 17-én Albert osztrák herczeg számára 12.000 aranyat utalványoz és székhelyet jelöl ki számára; szeptember 29-én itt zálogosítja el a thorni német rendnek Neumarktot; okt. 15-én itt ad a német, főleg osztrák kereskedőknek szabad közlekedési jogot; okt. 10-én itt ad a pozsonyiaknak az egész országra szabad járás-kelés jogot; 1403 aug. 9-én itt hagyja meg a cseh kormánytanácsosnak, hogy az apostoli kamarába sem adót, sem tizedet ne fizessen és szüntesse meg a Rómával való közeledést; 1404 április 9-én innen ír a velenczei herczegnek a Velenczétől Magyarországnak fizetendő adó ügyében; 1410-ben a lamacsi határban tartózkodott Ernő herczeggel; jún. 3-án Pozsonyban állapítja meg a prágai garas értékét; 1411 okt. 4-én itt hirdeti ki negyedik dekrétumát a kamara hasznáról; okt. 5-én itt köt egyezséget Albert osztrák herczeggel az országhatárokat illetőleg; okt. 7-én itt jegyzi el Erzsébet leányát Albert osztrák herczegnek; okt. 30-án itt nyilvánítja Albert osztrák herczeget a gyámság alól felszabadítottnak; decz. 2-án innen intézkedik, hogy Venczel ne küldjön hadakat Csehországból a lengyel királynak; 1421 szept. 28-án itt állapítja meg az örökösödési rendet Erzsébet leányával és Albert osztrák herczeggel; szept. 28-án itt szövetkezik vejével, Albert osztrák herczeggel és átír vejére öt morva várat és várost, leánya hozományául; 1423 jan. 6-án itt adományozta a szász választó-fejedelemséget hűbérül Harczos Frigyes meisseni őrgrófnak; jan. 18-án itt újítja meg a pozsonyiak szabadalomlevelét; 1429 márcz. 27-én itt foglalkozott német birodalmi ügyekkel; 133ápr. 17-én innen szólítja fel a német rend mesterét, hogy a dunáninneni oldalon - a törökök elleni oltalmul - gyarmatot alapítson; május 27-én innen hagyja meg Lajos bajor herczegnek, hogy Heiligenkreutzot engedje át Fridrik herczegnek; okt. 1-én innen hívja meg a rendeket a bécsi gyűlésre; okt. 14-én itt kelt Zsigmondnak az arany és ezüst kivitelét illető rendelete; nov. 3-án innen szólítja föl Witold litván nagyfejedelemet, hogy a lengyel királylyal a fegyverszünetet szakítsa meg; decz. 21-én itt helyezi át a birodalmi gyűlést 1430-ra Nürnbergbe; jan. 1-én innen hívja meg Fridrik herczeget Nürnbergbe; 1430 márcz. 6-án itt állítota föl a pénzverő-intézetet; 1434 okt. 8-án itt biztosít vámmentességet a Pozsonyba szállítandó élelmiszereknek; 1434 decz. 17-én itt rendeli el, hogy a lipcseiek régi szabadalmaikban ne háborgattassanak; 1435 márcz. 8-án itt adja ki u. n. nagytörvénykönyvét. Végre 1437 decz. 17-19-ike között szállították Zsigmond holttestét Pozsonyon át Budára.
1438 május 1-én már itt parancsolja meg Albert király a trienti egyház alattvalóinak, hogy csak id. Fridrik herczegnek engedelmeskedjenek; május 16-án a király neje, Erzsébet is itt volt és 1439 április 1-én itt tárgyalta Anna leányának Vilmos szász herczeggel való házasságát; április 4-én pedig itt kötött szövetséget Fridrik és Vilmos szász herczegekkel, Fridrik thüringiai és Lajos hesseni tartománygróffal; május 3-án itt állított ki lengyel követei számára meghatalmazó levelet; május 10-én itt nevezi ki a cseh kormányzókat.
1440 június közepe felé Erzsébet már mint özvegy királyné jött Pozsonyba, Giskra kíséretében, a koronával és két leányával, itt várandó be a Cseh- és Morvaországból s Ausztriából berendelt zsoldos katonákat; jún. 13-án innen tudósítja a királyné a cseh rendeket Ulászló megjelenéséről és segítséget kér tőlük ellene; aug. 1-én innen inti az erdélyieket hűségre; 1441 márcz. 13-án itt kelt a királyné adománylevele Pozsony város részére; 1441 május 29-én innen tudósítja Bécs városát, hogy hosszabb időre oda készül; júl. 21-én itt erősíti meg a pozsonyiak pénzverési jogát; okt. 6-án innen kéri rokonát Fridriket, hogy fiát, leányát és a koronát adja ki; 1442 ápr. 29-én innen kér a német rend főmesterétől segélyt; aug. 8-án innen kér Ulászló királytól s a rendektől bátorságlevelet. Az utolsó oklevél, mely Erzsébetnek Pozsonyban való tartózkodásáról szól, 1442 szept. 1-én kelt.
V. László első nyoma 1453 előttről való, mert innen írt V. Miklós pápához a pécsváradi prépost kinevezésének visszavonása ügyében. 1453. jún. 23-án és 25-én V. László itt országgyűlést tartott; jan. 30-án itt nevezik ki Hunyadi Jánost és maradékait örökös beszterczei grófoknak; febr. 6-án itt adja ki első dekrétumát; febr. 6-án itt erősíti meg Pozsony város 1402-iki szabadlomleveleit; febr. 8-án itt erősíti meg az Albert királytól a magyarországi zsidóknak adott szabadalmakat; 1456 jún. 21-én itt adott szabadalmat Somorja városának. Az utolsó oklevél, mely V. Lászlónak Pozsonyban való tartózkodásáról szól, 1457 júl. 2-án kelt.
Mátyás király látogatásának legelső nyomát az 1458 nov. 19-én Pozsonyban kelt okirata őrzi. 1466 nov. 18-án innen válaszol Viktorin herczeg levelére; 1468 szept. 2-án itt intézkedik a rendek megegyezésével a husziták elleni akczió ügyében; szept. 29-én itt erősíti meg a pozsonyi országgyűlésen szept. 8-án alkotott törvényeket; okt. 1-én innen hagyja meg Raguzának, hogy követeit pénzzel lássa el; 1471 jul. 16-án itt biztosít a pozsonyiaknak négy évre szóló fölmentvényt mindennemű adó stb. alól; 1474 szept. 8-án itt adományoz a pozsonyiaknak vásártartási jogot; 1475 ápr. 27-én pedig ugyancsak nekik újabb 10 évi adómentességet; 1478 febr. 28-án itt oldja fel, a Fridrik császárral kötött örökös béke értelmében, a háború idején hozzá csatlakozott osztrák lakosokat hűségi esküjök alól; jún. 18-án Beatrix királyné is Pozsonyban volt; nov. első felében itt adott a király vámmentességet Somorjának; 1486 aug. 4-én innen ír Beatrix királyné testvérnénjének, Eleonorának, hogy Mátyás király Don Ferdinandot, Eleonora és Herkules herczeg fiát, fiává akarja fogadni. Ezeken kívül még számos oklevél igazolja Mátyás királynak Pozsonyban való gyakori időzését. Utoljára 1490 ápr. 11-én van róla említés, a mikor holttestét hajóra tették és Pozsony mellett Budára s onnan Székesfejérvárra vitték.
134II. Ulászló király 1490. nov. 22-én szerepel először ez ősi városban. 1490 decz. 15-én Ulászló 7000 cseh harczossal Pozsonyban van és nagy sereget gyűjt. 1508 nov. 3-án, midőn fiával, II. Lajossal itt időzött, Pozsonynak hét évi adómentességet adott; 1515 márcz. 18-án Pozsonyba érkezett családjával, 22-én fivérét, Kázmért fogadta és 30-ig volt itt; június 29-én a tűzvész által károsult Pozsonynak 12 évre adómentességet ad és itt várt márcziustól június végéig, Lajossal és Zsigmond lengyel királylyal, Miksa császárra.
1520 aug. 7-én innen írt II. Lajos nagybátyjának, Zsigmond lengyel királynak, felpanaszolva azt, hogy teljesen el van hanyagolva és gyalázatos szegénységre kárhoztatva; szept. 5-én ide menekült a kiütött pestis elől; okt. 10-én innen parancsolja meg Szapolyai János erdélyi vajdának, hogy Szentgyörgyöt szabad várossá ne tegyék. 1521 július 6-án Mária királyné érkezett Pozsonyba; 1522 jan. 19-26. között a velenczei követ említést tesz a pozsonyi királyi nászünnepélyekről; 1523 okt. és decz. között pedig mind Lajos király, mind Mária királyné Pozsonyban tartózkodtak és részt vettek a királyi udvartartás rendezése ügyében V. Károly császár és Zsigmond lengyel király követei s több magyar főúr közbenjöttével tartott tanácskozásokon, mely alkalommal a király az idegen követek tiszteletére lovagi tornákat és vadászatokat rendezett; 1524 jan. 10-én innen ajánlja VII. Kelemen pápának György brandenburgi őrgróf két fiát, Albertet és Junipertet; febr. 5-én innen ír Henrik angol királynak, ecsetelve a török vészszel szemben való szomorú állapotokat és kérve a keresztény nemzetek segítségét; febr. 18-án itt menti föl a pozsonyiakat hat évre a boraik után való harminczad fizetése alól.
1526 szept. 16-án már Mária királynőt találjuk itt, a ki ekkor Ujlaky Ferenczet a pozsonyi prépostság birtokába bevezettette; okt. 9-én itt adta ki a zsidók kiűzését elrendelő oklevelét; 1527 márcz. 28-án VIII. Henrik angol király követe: Vallop János adta át Pozsonyban Henrik király levelét és üdvözleteit; ápr. 15-én és 29-én innen ír Ferdinándnak, igazolva abban, hogy nem hajlik Luther tanához, és hogy jó keresztény.
A mohácsi csata után bekövetkezett török szorongattatások még inkább középpontjává tették Pozsonyt az országos eseményeknek. Itt, a Szt. Ferencz-rendiek templomában kiáltották ki az ország rendjei királylyá Habsburgi Ferdinándot. E királyválasztás napja - 1526 deczember 17. - alkotja a máig is fennálló kapcsot hazánk és a Habsburg-ház között. I. Ferdinándot még Székesfejérvárott koronázták meg, de ettől kezdve 1830-ig, a koronázatlan II. József, úgyszintén I. Ferencz kivételével, valamennyi Habsburg-házból származott királyunknak Pozsonyban tették fejére a koronát. Az ő uralkodásuk ideje alatt a város rohamos fejlődésnek indult. 1536-ban már Pozsony volt az ország fővárosa s az is maradt 1848-ig. 1552-ben ide hozták Szent István koronáját s a jelvényekkel együtt itt őrizték 1784-ig, a várnak u. n. koronatornyában. Ettől fogva a város, mint az ország főhelye, sokféle közintézménynyel gazdagodott, köz- és társadalmi élete, az ország főnemeseinek, zászlós urainak, az országgyűlési karoknak és rendeknek itt tartózkodása következtében élénken fellendült. A város állandóan virágzott, szépült, emelkedett. Mária Terézia parancsára rombolták le a várost körülfogó bástyafalakat, az öt városkapuval együtt; a várat pedig alapjából restaurálták. A régi faépületek helyébe városszerte kőépületeket emeltek. Szóval a város virágzott s méltó lett külsőleg is arra, hogy sok ideig az ország fővárosa maradjon s mint ilyen, a Habsburgok ideje alatt, színhelye legyen olyan nagyfontosságú történeti eseményeknek, a minő volt pl. a pragmatica sanctio kibocsátása és később a "Vitam et sanguinem pro rege nostro" világhírű szállóige megszületése.
Nagy hatással volt a város fejlődésére Albert tesseni herczegnek, mint királyi helytartónak és nejének, Krisztina főherczegasszonynak huzamos itt-tartózkodása, a kik - mint a jelenben itt lakó Frigyes főherczegnek ősei - nagy műértők és művészetpártolók voltak. A helytartóságot azonban II. József megszüntette, az országos hivatalokat Budára helyezte s ezzel a város fejlődését megakasztotta. II. Lipót ugyan már ismét Pozsonyban koronáztatta meg magát és a városnak régi nagy jelentősége is helyreállott, mindazonáltal a Mária Terézia-korabeli virágzásához képest már hanyatlani kezdett, a minek egyik okát a napoleoni háborúkban is lehet keresni, mert ezek annyi sanyarúságot 135okoztak a városnak, - melyet egy izben a francziák, iszonyú bombázás után, be is vettek - hogy a hadjárat végén 2.104,895 forint adóssága volt. A franczia háborúk korszaka óta Pozsonyt ama nagy történeti események teszik nevezetessé, melyek e koronázó-város ősi falai között lejátszódtak. Ilyenek az 1805-iki pozsonyi békekötés és aztán az országgyűlésnek mindama törvényhozó alkotásai, a melyek 1848-ig és 1848-ban egész Magyarországot újjáteremtették. Ezeknek az országátalakító történeti eseményeknek emléke mind hozzáfűződik Pozsony városához.
A mikor azonban megállapítjuk, hogy mily fényes királyi és fejedelmi egyének és külföldi udvarok előkelő követei és küldöttei fordultak meg ily sűrűn Pozsonyban, akkor meglephet bennünket a városnak ez időbeli elhanyagolt állapota, mely az egykoru leírásokból és a városi levéltárban fennmaradt, Ortvay idézett művében közölt adatokból tárul elénk. A házból a szemetet az utczára hányták, és miután szeméthordó kocsik nem voltak, az ott is maradt. Csatornáknak nyoma sem volt és a bűzös folyadék az utczákon csurgott végig. Az esővíznek nem lévén mindenütt kellő lefolyása, sok helyen tócsákat alkotott és eliszaposodott; ez alól a főtér sem volt kivétel. Rendszeres seprést még a főutczákban sem végeztek, hanem mikor már a piszok nagyon elszaporodott és az állapot tűrhetetlenné vált, akkor a városi kamarás esetről-esetre néhány napszámost fogadott fel a kik a tarthatatlan állapoton, úgy a hogy, egy időre segítettek. Később már rabokat és városi jobbágyokat is alkalmaztak e munkára; de ez is csak olyankor történt, a mikor valamely ünneplésre készültek, vagy előkelő vendéget vártak. A város főterén tartották a vásárokat is, a mi szintén csak szaporította a szemetet és jellemző a városi közegek felfogására az a furcsa körülmény, hogy később mikor a vásártereket már rendszeresebben söpörték, azt nem a vásár után, hanem a vásár előtt tették, vásár után pedig ott maradt a szemét a legközelebbi vásárig. Az 1443. évi városi számadó könyv szerint Zsigmond király akkoriban meg is dorgálta ezért a pozsonyiakat és reájuk parancsolt, hogy a város utczáit tisztábban tartsák. Az állandó utczaseprők intézménye azonban - úgy látszik - csak a XVI. század közepe felé lépett életbe, mert ekkor már szó van az utczák tisztántarthatása czéljából szükséges adóról.
Kövezésről már a XV. századbeli számadási könyv beszél, de ekkor még csak egyes főutczák voltak, úgy a hogy, kőburkolattal ellátva. Csak mikor a város 1552-ben a polgárokra kövezési adót vetett ki, vált a kövezés általánosabbá. De ekkor sem terjedt annyira, hogy egy kövező Pozsonyban letelepedhetett és megélhetett volna, mert az ez időbeli kövezők Bécsből és Sopronból jöttek és a végzett munka után ismét visszautaztak. Világításról a középkorban szó sem volt. A kik éjjel vagy naplementekor kénytelenek voltak az utczára menni, azok kézi lámpásokat vittek magukkal, melyek papirból vagy vászonból készültek. Tehetősebbek és urak fáklyákkal világíttattak maguknak. Mikor 1434-ben Zsigmond király Pozsonyban volt, itt tartózkodásának ideje alatt a város papirlámpákkal világíttatta ki az utczákat. A XVI. század elején a város kapuin, később pedig az utczákon is vasserpenyőkben égő szurokkoczkákkal világítottak. 1555-ben a főtéren három ilyen lámpa volt, mely világítási mód azonban veszedelmes és - erős füstje következtében - kellemetlen is lévén, csakhamar kiszorította a faggyúmécs, mely 1760-ban már általánosan el volt terjedve; ezeket követték az olaj- és 1855-ben a légszesz, melylyel ma már a villamos világítás versenyez.
És most mutassuk be Pozsonyt köz-, nyilvános és történelmi nevezetességű épületeivel, műemlékeivel és intézményeivel, úgy a mint az idők folyamán a mai napig fejlődött.
* * *
A város környéke.
Pozsony szab. kir. város, Pozsony vármegye székhelye, Nyugatmagyarország legnagyobb és legszebb városa, a Duna balpartján fekszik és erdőségekben gazdag hegység környékezi. A Kárpátok délnyugati nyulványai itt végződnek. Legmagasabb pontja a Zergehegy, a mely a pozsonyiaknak egyik legszebb kiránduló és vadászó területe.
Kevés város van az országban, a melynek oly szép környéke volna, mint Pozsonynak. Egyik kirándulóhely a másikat éri. Ki ne ismerné például a festői "Bimbóházakat"és a regényes "Vaskutacskát"? Hány beteg nyerte 136már itt vissza egészségét! És a szép pozsonyi hegyekben az utak mindenütt példás jókarban vannak tartva, a mi a pozsonyi szépítő-egyesület érdeme.

A Ferencz József-híd.
Körper K. felvétele
Pozsonyt és környékét legszebben és legjobban a Zergehegyen levő "Széchenyi-magaslatról" lehet áttekinteni, honnan pompás látvány tárul elénk. Előttünk fekszik az egész város, a régi várral, számos tornyával, füstölgő, hatalmas kéményeivel, a méltóságosan tovahömpölygő Dunával, a másik oldalon a szép, gondozott liget évszázados fáival, az impozáns dunai vashíd, a távolban a dévényi és a hainburgi romok, a Leányvár, a Csallóköz, stb.
Fekvés. Természeti viszonyok.
Pozsony város átlagos magassága az adriai tenger szine fölött 140 méter (a vasúti pályaház 179 méternyire fekszik, a Duna sempontja pedig 130.08 méter). Területe 13104 770/1600 k. hold, ebből esik a belterületre 780 939/1600, a külterületre pedig 12323 1430/1600 k. hold. Pozsony félkörben terül el a Duna balpartján és egy része körben emelkedve, a hegyek lejtőin épült. Itt ér a Duna a bécsi medenczéből a kis magyar medenczébe, áttörvén a Kis-Kárpátok délnyugati szárnyát, melynek lábainál észak és dél felé öbölszerüleg nyúlik föl a Kis-Alföld. A Duna a város déli részén mintegy 4-5 kilométernyi hosszúságban folyik; nyugati részén van a kis Vödritz-patak, a hol pisztráng-tenyésztést terveznek; e patakocska nagy esőzések után nem egyszer okozott már galibát. Keleti részén a malomligeti ág szakad ki a Dunából. A Vödritz-patak felső részén, a Vaskút mellett, vasas vizet tartalmazó tó van. Nyugaton a város határán van még a Hidegkút felől jövő Schwartzerl, aztán a Kis-Kárpátokból fakadó és a Zergehegyen és récsei úton át folyó Wurzenbach patakocska, mely a malomligeti ágba szakad. Mindkettő igen jelentéktelen vizecske.
Városrészek és terek.
Pozsony város az északi szélesség 48° 10' és a keleti hosszúság 34° 40' alatt délnyugatról északkeleti irányban fekszik. Öt városrészre van osztva: Ó-város, Nándorváros, Terézváros, Újváros és Ferencz József-város. Terei közül legnagyobb az Esterházy-tér 62500 m2 (itt vannak a katonai gyakorlatok és ünnepségek), ezt követi a Kossuth Lajos (ezelőtt Séta)-tér 2000 m2 (kedvelt sétahely, szép fasorokkal és padokkal, a szinházzal szemben); a Széna- és Buzatér 16300 m2, a vásártér 9000 m2, a városház előtti Főtér 1800 m2, a Frigyes kir. herczeg palotája előtt levő Grassalkovich-tér 4500 m2, a Marhavásár-tér 7200 m2 és a Hal-tér 3000 m2. Kisebb terek még a szinház mögötti Csáky-tér, a Notre Dame-zárda előtti és a vármegyeház előtti terek, a primás-palota előtti Batthyány-tér és a Koronázó-dombtér, a melyen a koronázó emlékszobor van felállítva.

Pozsony.
Heyer Arthur aquarelje.
Légrády Testvérek háromszinnyomása.
137Ferencz József-híd.
A város árvízvédelmi munkálatairól más helyen van szó; e helyütt azonban meg kell emlékeznünk a Ferencz József-hídról, melyet Ő felsége 1890 deczember hó 30-ikán személyesen nyitott meg az akkori (Szápáry-) kormány és a meghívott előkelőségek jelenlétében. Addig hajóhíd tartotta fenn a forgalmat a két part között. A mostani hidat az állam építtette és ennek ellenében a város lemondott addig élvezett vám- és révjogáról. A pozsonyi dunai híd megalkotása néhai Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. miniszter érdeme. A hidat Cathry Szalez Ferencz budapesti mérnök tervezte. Építését 1889 áprilisban kezdték meg. Felállítása az államnak 1.780,000 forintjába került. A híd nem a régi hajóhíd helyén, a koronázó-emlékszobornál, hanem a Justi-sor végén, az új Baross Gábor-útnál van. A 460 méter hosszú híd hét nyílású vasszerkezettel van áthidalva, még pedig két 32 méteres ártéri, négy 76 méteres meder- s egy 92 méteres középnyílással. A hídoszlopok kettős, a közúti s a vasúti forgalomnak szolgáló, egymás mellett fekvő hídszerkezet számára épültek. A kocsipálya szélessége 6 1/2 méter, s a közúti vasszerkezet külső oldalán, kiugró karokon nyugvó három méter szélességű gyalogjáró van. A nagy középnyílás vasszerkezetének alsó éle a legmagasabb árvíz színe fölött oly magasságban fekszik, hogy a hajózást legkevésbbé sem akadályozza. A folyam medrében levő oszlopok a Duna kavicságya alatt elterülő kemény agyagrétegbe nyúlnak le s légnyomású alapozással készültek. A vasszerkezetet a m. kir. államvasutak gépgyára szállította és állította fel. A vasúti hídszerkezetet - mert a híd a pozsony-szombathelyi vasúti vonallal van kapcsolatban - 1891-ben helyezték el a közúti szerkezet mellé.
A Duna.
A dunai hajózás Pozsonynál igen élénk. Az első gőzhajót Pozsony 1818 szept. 2-ikán látta. Az első császári és királyi szabadalmazott dunagőzhajózási társulatnak ügynöksége és révkapitánysága van itt. Az ügynökség a kereskedelmi osztály vezetője, a mely fölveszi és szállítja az árúkat le- és fölfelé a Dunán, nemcsak a dunamelléki állomásokra, hanem vasúti átrakással a bajor-osztrák-magyar-szerb-bolgár és oláhországi államvasutak összes állomásaira. Az árúszállítás napról napra folyik. Budapest, illetőleg Bécs felé a személyszállítást az említett társulat szép személyhajói végzik. Ezenkívül Pozsony és Bécs között naponként külön helyi hajó is közlekedik.
A pozsonyi révkapitányság nautikus jellegű és igen szükséges, mert a dévény-gönyői folyamszakasz a Duna legsajátságosabb része, a mely folytonos változásoknak van alávetve. A révkapitányság teljesíti a fölötte fontos vízjelző szolgálatot, a melynek adatai a m. kir. országos vízrajzi osztály térképén 138naponként megjelennek. A dunagőzhajózási társulatnak Pozsonyban 18 tagból álló helyi és 75 emberből álló mozgó személyzete van. A két part közötti személyforgalmat három helyi csavargőzös bonyolítja le, de ezek nem a társaságéi.

Pozsony a várral és a régi hajóhíddal.
Körper K. felvétele

Pozsony. - A várkapu.
Körper K. felvétele
A vidéki városok között csatornázás, világítás, vízvezeték és kövezés tekintetében Pozsony első helyen áll. Habár a város csatornázása már most is igen előrehaladott és, a külvárosok egyes részeit kivéve, csaknem mindenütt csatornázva van, legközelebb teljesen és újra csatornázzák. Rendszeres nagy feladat lesz ez, a melynek munkálatait már megkezdték. Az új csatornázás az úgynevezett úsztató-rendszer szerint készül. A Dunaparttal párhuzamosan lesz a főgyüjtő-csatorna, melynek végén, a kőolajfinomító-gyár környékén, szivattyútelep lesz alkalmazva. A főgyüjtő két vészkiömlővel készül. Az új csatornahálózat a városnak legmélyebben fekvő (ú. n. virágvölgyi) részéről is le fogja vezetni a vizet, mivel a főgyüjtő legmélyebb pontja 1.05 m. magasságban fekszik a 0 pont fölött. A csatornázás összes költsége két millió négyszázezer korona és 5-6 év mulva elkészül. Egész hossza 53 kilométer lesz.
Világítás.
A város világítása teljesen modern: légszesz (Auer-égőkkel) és villam. A városnak évenként 60,000 koronájába kerül az utczák, terek, színház stb. világítása. Légszeszvilágítás 1856 márcz. 19-ike óta van a városban. Ezt most a város házilag kezeli. 1891 január hó 1-én 900,000 koronáért magához váltotta a légszeszgyárat az Oesterr. Gasbeleuchtungs-Gesellschafttól. A gyár az Esterházy-tér 30-ik szám alatt van és ép most kerűlt bővítés alá. (Följegyzésre érdemes, hogy 1713-ban, midőn Pozsonyban a pestis dühöngött, a légszeszgyár helyén temető volt, a hol 3860 halottat temettek el.) A légszeszcsövek hossza 53 kilométer, a lángok száma pedig 19464, ebből 934 utczai. A villamos világítás 1902 január hó 1. óta van rendes üzemben. A villamos mű, melynek fölállítása egy millió koronába került, a Nádor-utczában van. A naponkénti fogyasztás 3500 hektovatt, a mi napról-napra emelkedik. A földalatti vezeték hossza 57.7, a földfelettié 32.7 kilométer, a lángok száma pedig 9000. (Legelőször különben 1767 január 1-én égtek rendes utczai lámpák Pozsonyban.)
Vízvezeték.
A vízvezetéket 1886 febr. hó 6-án adták át a közhasználatnak és 1894 február hó 1-én vette a város a saját kezelésébe. A vízvezeték bevezetése kötelező. A kifogástalan víz forrása a várostól négy kilométernyire fekvő Duna-szigeten, a vízmű pedig Károlyfalván van. Az évi fogyasztás egy millió hektoliter, a hálózat hossza pedig 44 kilométer. A városnak az utczák locsolása - a fuvarköltségekkel együtt - 31,000, a tisztántartása pedig összesen 60,000 koronájába kerül.
Népmozgalmi statisztika.
Az 1900-ban megejtett általános népszámlálás szerint Pozsonynak 61,537 polgári és 4330 katonai, összesen 65,867 lakosa van. A polgári lakosságot számítva, 1890 óta a szaporodás 17.5%. E tekintetben Pozsony az ország ötödik városa. A szaporodásból 1.9% a direkt és 15.6% a bevándorlási szaporodásra esik. A bevándorlás ugyan még nagyobb, de nem tudható, mivel nem ismerjük a kivándorlók számát. Hogy Pozsonyban a halálozások száma oly nagy, - jóllehet e tekintetben szintén örvendetes javulás állott be - 139annak oka abban rejlik, hogy sok nagyforgalmú kórház van, - köztük különösen az állami kórház, - melyeket évenként ezer és ezer idegen keres föl, úgy hogy az ezek között előforduló halálozás a város rovására esik, továbbá, hogy évenként átlag 40 holttestet fognak ki a Dunából; nem csekély tényező e tekintetben az állami bábaképző-intézet sem, melyet sokan keresnek föl a vidékről is. Az itt élő nyugdíjasok nagy száma is befolyásolja a halálozásai arányt, mert ezek legnagyobbrészt már csak öreg korukban keresik föl a várost.
Pozsony nagy vonz-erőt gyakorol az idegenekre. Ennek oka nemcsak kiváló természeti fekvésében és természeti előnyeiben, hanem nagy kulturális előrehaladottságában is keresendő és ez magyarázza meg a mindinkább növekedő letelepülést. A bevándorlásnak egyik határozott jele, hogy Pozsonyban 7551 külföldi honos tartózkodik (míg a külföldön 182 pozsonyi van). Pozsony e tekintetben különben a sorrendben Budapest után következik. Figyelembe veendő még, hogy Pozsony határváros és így a fluktuáczió mindig nagy.
A nem szerint vizsgálva a lakosságát, van 28,237 férfi és 33,300 nő, vagyis 1000 férfiúra 1179 nő (a 4330 katonát beleszámítva, 1000 férfiúra 1023 nő) esik. (Az országban átlag 1025 nő jut 1000 férfiúra.)
A korviszonyok dolgában Pozsonyban Budapest és Temesvár után aránylag legkevesebb a 15 éven aluliak száma (26.5%), a minek az az oka, hogy a gyermekhalandóság meglehetősen nagy, és hogy a lakosság bevándorlókkal gyarapodik. Igen örvendetes azonban, hogy a 60 éven fölüli lakosság arányszáma a legnagyobb az országban, jeléül annak, hogy Pozsony egyike a legegészségesebb városoknak. Az utolsó népszámlálás alkalmával 5155 hatvan évnél idősebb egyén lakott Pozsonyban.
A családi állapotot nézve, Pozsonyban 36,480 nőtlen, illetőleg hajadon, 20,346 házas, 4563 özvegy és 148 elvált ember lakik.
Hitfelekezetek szerint római katholikus 49,107, gör.-kath. 100, görög-keleti 49, ágost. evang. 8292, ev. református 1139, unitárius 18, izraelita 7110, egyéb vallásbeli 52 van a városban. Nemzetiség szerint 20.102 magyar, 33.202 német, 10.715 tót, 32 oláh, 16 ruthén, 267 horvát, 28 szerb, 1505 egyéb (különösen cseh és morva). A lakosságnak 30.5%-a tehát magyar. A németek százaléka 59.9%-ról 52.2, a tótoké 16.6%-ról 14.6%-ra apadt. A magyarság az utóbbi évtized alatt 10.59%-kal szaporodott. A magyar nyelvet 35.076 ember beszéli. E tekintetben a haladás igen szép, a mennyiben 25%-ról 33%-ra emelkedett. Határozottan mondható, hogy a magyarság haladása, habár Pozsony az utóbbi években bizonyos nemzetiségi súrlódásoknak volt a színhelye, a többi vegyesnyelvű városokkal lépést tart.

Pozsony. - Folyosó a várban.
Körper K. felvétele
Műveltség dolgában Pozsony Budapest és Sopron után következik. Ugyanis Pozsonyban a lakosság 87.1%-a tud írni és olvasni (az említett két városban 91.7, illetőleg 87.5). Természetes, hogy e számításnál csak a hat éven fölüli lakosság jön számba. Megjegyzendő, hogy Pozsonyban az 140analfabéták számát nagyban szaporítják a bevándorló munkások, a kik odahaza sem részesülnek a kellő oktatásban.
A népsűrűség Pozsonyban 878, vagyis ennyi esik egy kilométerre.
A lakóházak száma 2465. Egy kilométerre 32.9 lakóház, egy lakóházra pedig átlag 25 polgári egyén esik. A lakóházak közül 94.1 kőből vagy téglából; 2.5 kő- vagy téglaalapból, de vályogból vagy sárból; 0.9 vályogból vagy sárból és 2.5% fából épült. Ebből is láthatni, hogy Pozsony egyike a legszolidabban épült városoknak, a mennyiben legtöbb háza kőből vagy téglából épült; előtte csakis Sopron áll, 97.8%-kal. Az utolsó évtizedben 180 új ház épült. Tekintettel azonban arra, hogy ugyanezen idő alatt a lakosság 9126 egyénnel gyarapodott, a házak szaporodása nincs kellő arányban a lakosság gyarapodásával s így Pozsonyban a lakáshiány úgyszólván állandó. Érdekes még, hogy Budapest után Pozsonyban van a legkevesebb földszintes, és hogy aránylag legtöbb az emeletes ház. Zsindelylyel és szalmával födött házak már csak a külvárosokban találhatók és számuk egyre fogy.
Áttérve most már Pozsony utczáinak és épületeinek a leírására, bátran mondhatjuk azt, hogy kevés városa van az országnak, a melyhez annyi történelmi emlék fűződnék, mint Pozsonyhoz, az ős koronázó-városhoz, melynek majd minden régi kövéhez valami történeti emlék tapad és kötetekre terjedne ennek a részletes és kimerítő leírása.
Pozsony épületei. A vár.
Pozsony épületei között sok az olyan, a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. Sok nevezetesebb épület van már emléktáblával megjelölve, de azért e tekintetben még nagy a hiány, mert Pozsony valóságos muzeuma a műemlékeknek. Pozsony legismeretesebb műemléke a vár, a mely a belváros nyugati oldalán emelkedő magaslaton áll. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Építése ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak, úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. Legrégibb részének architekturája a IX. század végére vall, a mikor a román stil már terjedni kezdett hazánkban. Legrégibb képe, mely a Márk szerzetestől 1358-ban kezdett krónika miniatur-festményén látható, oly alakban tünteti azt elénk, hogy arra ma is ráismerhetünk.
A gyönyörű fekvésű várrom négytornyú, négyszögletes épület, mely az egész város fölött uralkodik. A várépítkezésnek ez az alakja annyira szokatlan, hogy alig van párja a középkorban. Dr. Ortvay Tivadar apát, a kiváló történetíró, a vár római eredetét igyekszik bizonyítani. A Pozsony vármegyében talált számos lelet is azt igazolja, hogy Pozsony tájéka római kolónia volt. Mivel pedig a várhely katonai figyelő-állomás czéljaira alkalmas volt, bizonyosnak látszik, hogy a római hadviselés történetében szerepelt. A főtorony eleinte szabadon állott és körülötte épült a négyszögletes castrum. Mindezek az épületek azonban aligha voltak állandó, monumentális jellegűek, hanem csak átmenetiek, szükségbeliek és azért az idők folyamán nyomuk veszett. A várépület legalját még sohasem kutatták föl. A népvándorlás idejében a pozsonyi várnak alig volt jelentősége. Szereplése csak István első királyunk alatt kezdődik ismét, a várrendszer életbeléptetésénél. A Szent István királytól nagy számban behívott és letelepített frank és szász iparosok alapították Pozsony városát. A vár legősibb része az a torony, melyben később a magyar szent koronát őrizték. Ez hatalmas sziklára van építve és koczkakövekből rakva. A vár két részből állott: az alsóból és a fellegvárból. A XI. század közepén már rendkívül erősen védett hely lehetett, mert Henrik császár két havi kemény ostrom után sem tudta elfoglalni. A csaknem 80 méter magas hegyen fekvő erődöt dél felől a hegy meredek oldala is védte, északnyugat felől pedig az erődítések annál magasabbak és vastagabbak voltak. Barbarossa Frigyes 1189 pünkösdjét itt töltötte. Magyar Szent Erzsébetet itt jegyezte el 1211-ben Thüringiai Hermann. IV. Béla királynak 1252-ből fönnmarad oklevele a pozsonyi várban kelt. Akkoriban, tíz évvel a tatárjárás után a vár földgátjait, kőhányásait és faépítményeit szilárd kőanyaggal cserélték föl. A tatárok a várost és a várat kikerülték ugyan, de a környéken erősan garázdálkodtak. Nehéz idők jártak a pozsonyi várra a cseh Ottokár és trencséni Csák Máté hadakozásai közben. 1432-ben a husziták pusztították el a várost. Zsigmond a várat újra megerősítette, Mátyás király pedig azon kívül ki is építtette. A várlépcső felső végén levő díszkapu, késő gót díszítésével 141ma is elsőrendű építészeti műremek.

Pozsony. - A Szt. Márton székesegyház.
Körper K. felvétele
1578-ból bírjuk a várnak első metszett képét, mely azt csúcsos fedelű, négytornyú, négyszögű épületnek tünteti föl. A hoszszú épület akkor még csak kétemeletes. 1552-ben került először a várba a szent korona s itt őrizték kisebb-nagyobb megszakításokkal két és fél századig. Ebben az úgynevezett korona-toronyban volt fogva 1567-től 1571-ig II. Frigyes, szász-weimari herczeg. A XVII. században látta a vár Bocskay hadait. Bethlen Gábor a koronával együtt hatalmába vette, de ismét II. Ferdinánd kezére jutott, s 1635-ben Pálffy Pál, pozsonyi gróf alatt tetemes költséggel restauráltatott. Ekkor építették rá a harmadik emeletet. I. Lipót 1674-ben a róla elnevezett kaput, III. Károly pedig 1712-ben az úgynevezett bécsi kaput építtette.
A XVII. század végén, 1670 deczember 3-án alakult meg Rottal elnöklete alatt a pozsonyi vérbíróság, melynek tagjai Gubasóczi János püspökön, Zichy István kamarai elnökön és Forgách Ádámon kívül a kir. tábla bírái voltak. A bíróság a lőcsei inquisitorok által Kassán és Eperjesen bebörtönzött 300, jobbára protestáns nemes közül 22-őt halálra ítélt, a többit pedig gályára és Csehország börtöneibe küldötte. 1673-ban Ampringen jött a pozsonyi várba s a német tábornokok, főképp Kobb Farkas, vadászatot tarottak a bujdosókra és az elfogottakat keresett kínzások közt végezték ki. A Rákóczy-korszak letünte után csendesebb napokat látott a pozsonyi vár, mígnem 1741-ben Mária Teréziát királylyá koronázták és szeptember 11-én itt hangzott el a "vitam et sanguinem". Mária Terézia 1760-1765. közt, az akkori időben hallatlan költséggel, egy millió háromszázezer forinttal a várat nagyszerűen restauráltatta és ő maga is gyakran itt lakott. Ekkor élte a pozsonyi vár legfényesebb napjait. 1766 január 1-től kezdve 15 évig itt lakott Albert szász herczeg, királyi helytartó, nejével Mária Krisztinával, Mária Terézia leányával. Pozsony Magyarország igazi fővárosa lett. Ezután II. József alatt a vár a Pázmány Pétertől alapított szeminárium helyisége volt. 1802-ben a várba egy ezred katonát szállásoltak s innen kezdődik a kaszárnyává lett palota rohamos pusztulása. 1811 május 28-án tűz ütött ki a várban. A lángok nagy gyorsasággal terjedtek és csakhamar az egész hatalmas épület lángokban állott. A várban levők, egyesülve a városiakkal, mindent elkövettek, hogy a tüzet megfékezzék, de az vízhiány miatt nem sikerült. Minden, ami a várban volt, hamuvá égett. A mit a tűz megkímélt, elpusztította a durva kegyetlenség. A fáma azt mondja, hogy a tüzet a várban elszállásolt olasz katonák vigyázatlansága, vagy éppen boszúja okozta. Bármi volt is a tűz oka, tény, hogy ezzel hazánk egyik legkiválóbb műemléke pusztult el. A tűz után 142mindent, a mi még használható volt, elővonszoltak a füstös falak közül és elárverezték.
A vár pinczéjében levő nagy kutat, melynek feneke állítólag a Duna vízvonaláig ért, Zsigmond király parancsából Rozgonyi várkapitány 1436-ban kezdte a hegy sziklájába vájatni. Az óriási munka költségeit egy Pankucher nevü fogoly hagyatékából fedezték, a ki a várban lelte halálát. A pinczéből állítólag tág folyosó vezetett a Duna alatt, egész az osztrák határtól nem messze fekvő leányvári torony belsejébe.
A pozsonyi vár sok átalakuláson ment át. Külseje-belseje majdnem minden században változott. Az épület legalsó részében voltak a pinczék, börtönök, földszinten az éléskamrák és egy igen értékes hadi szertár, a melyben sok egyéb régiséggel együtt V. Károly császár mellvértje, Hollós Mátyás pánczélja, továbbá tömérdek tatár, magyar és török fegyver volt összehalmozva. Az emeleti helyiségekben voltak a királyi családnak és kíséretének lakó osztályai. A vár homlokzata előtt széles, mély árok vonult el, melyen át felvonóhíd vezetett az épület belsejébe. Hajdan három kapuja volt a várnak. A tulajdonképeni várpalotában már csak a főfalak és a négy födetlen torony áll. A Duna felé néző oldalán volt a főbejárás, díszes erkélylyel, a mely a kapu fölött nyugodott. A négyszögépület belsejében tágas udvar van. A hajdani termek, szobák és folyosók nyomai csak itt-ott látszanak a mindjobban elmosódó fali festmények között. Az említett Pálffy Pál gróf (e néven IV.), 1651-ben megkapta a Pozsonyvár örökös kapitánya méltóságát. Ugyanő szerezte meg a pozsonyváraljai Pálffy-kúriát s azt magyar majorátussá és szeniorátussá avatta. A nevezett czímet ma a szeniorátusi haszonélvezettel együtt Pálffy István gróf, valóságos belső titkos tanácsos, pozsonyi gróf élvezi.
Igen örvendetes, hogy a pozsonyiak végre komolyan kezdenek foglalkozni a vár restaurálásának kérdésével és nagy elismerés illeti meg dr. Ortvay Tivadar történettudóst, a ki a restaurálás kérdését fölvetett és úgy szóval, mint tollal igyekszik ez irányban hangulatot kelteni.
A vár ura és tulajdonosa most a magyar királyi államkincstár, haszonélvezője pedig a császári és királyi hadi kincstár.
Magát a várkastélyt különben már 1811 óta nem lakja senki. A katonaság - egy zászlóalj gyalogság - a távolabb eső, mélyebben fekvő melléképületekben van elhelyezve. A kastély délkeleti tornyától nem messze, kis faházikóban egy régibb szerkezetü nagy ágyú mutatkozik. Rendesen csak egyszer évenként szólal meg (ha megszólal), a mikor a Duna jege megindul. Ősi szokás szerint így figyelmeztetik a Csallóköz lakosságát, hogy közeledik az árvíz. Katonai jelentősége a várnak és környékének tehát ma már egyáltalában nincsen. Közvetetlenül a falakon kívül kezdődik a város legelhanyagoltabb része. Többnyire nyomorult viskók állanak ott. A várhegy alatt keletre van a régi ghetto, mely ma is csaknem kizárólag a szegényebb sorsú zsidóság lakónegyede.

Pozsony. - A Szt. Márton szobor (Donner Rafael műve).
Körper K. felvétele
Remélhető tehát, hogy Pozsony város a király beleegyezésével és a kormány támogatásával végre megvalósíthatja a vár restaurálására, a várhegy rendezésére, szépítésére és gőzsiklóval való ellátására vonatkozó tervét. Helyesen jegyezte meg Kumlik 143Emil erre vonatkozólag egyik fővárosi lapba írt czikkében, hogy egyelőre a fődolog az, hogy a városi törvényhatóság a kincstártól megvehesse vagy bérbekaphassa a vár belsejét. Régészeti szempontból érdekes az a javaslat is, hogy a város - a műemlékek országos bizottságának beleegyezésével - hordassa ki a rom-négyszög belsejéből mennél előbb a törmeléket és kezdje meg az ásatásokat annak megállapítására, vajjon az épület legalsó része milyen időből való. Akkor fog valószínűleg tisztázódni a Megváltóhoz czímzett ősrégi prépostsági templom keletkezésének sokat vitatott kérdése, mely templom 1221-ig állott fönn a Szent István-korabeli régi várudvar közepén, és akkor fog esetleg eloszlani az a homály is, mely ma még a pozsonyi vár római eredetének kérdését borítja.

Pozsony. - A dóm keresztelő medenczéje (1404).
Körper K. felvétele
A Szt. Márton székesegyház.
A vár után a Szent Mártonról elnevezett székesegyházról kell megemlékeznünk, a mely a Szilágyi Dezső- (azelőtt Hosszú-) utczára nyíló téren, emelkedett dombon áll. Több századon át ebben koronázták Magyarország királyait és így mindenkor emlékezetes marad hazánk történetében.
A pozsonyi káptalan 1204-ben III. Incze pápától kapta az engedélyt, hogy a várból a városba jöhet le, és hogy templomot építhet. A mostani templom helyén azelőtt a Szent Mártonnak felajánlott kisebb templom állott, melynek alapfalait az 1867. évben történt restauráczió alkalmával találták meg. A kanonokok valószínűleg addig a várban laktak és az istentiszteletet a várkápolnában végezték. Hogy az engedélyt megkapva, azonnal hozzáfogtak az építkezéshez, arról a sekrestye és a mellette levő két kápolna tanúskodik, melyeknek erős gerinczei e korra vallanak, nemkülönben a déli előcsarnokban, az északi oldalon levő Szent Anna kápolnába vezető ajtók timpanonjai, valamint az ezen oldalon levő főkapu. Hogy mikor avatták föl a templom hajóját, arra nincs biztos adat. A városi számadásokból csak azt tudjuk, hogy 1400 táján a város építő-anyaggal támogatta az építkezést, mely abból állott, hogy a hajó déli oldalán két új nagy és egy kerek ablakot törtek a falba. Az építkezési idő alatt a hajóban istentiszteletet nem tartottak, mert 1402-ben a milkói püspök a templomot és a hajóban levő négy oltárt fölavatta. A szentélyben levő zárókövek egyikén 1476., a másikán 1482. évszám látható, tehát a szentély ez idő között épült. Az esztergomi levéltárban őrzött és Bakacs Tamás érsek alatt kiállított oklevél szerint, a szentélyt csak 1495-ben avatták föl. Ebből az okiratból kiderül az is, hogy a káptalan is hozzájárult a szentély építésének költségeihez. A mennyezeten látható Mátyás király, nemes családok és a város czímeréből következtetjük, hogy ezek költségén épült a szentély.
Innen kezdve hiányoznak a történeti adatok; csak az 1620-ik évről tudjuk, hogy a város evangelikus hitre áttért lakossága, illetőleg a városi tanács irásbeli folyamodványa alapján, a Pozsonyban székelő Bethlen Gábor fejedelem a templomot az evangelikusoknak adta át, kik 1 1/2 évig itt tartották az istentiszteletet.
1735-ben Esterházy Imre herczegprimás alatt ismét nagyobb átalakulások történtek a templomon.
A szultán Mátyás királynak Alamizsnás sz. Jáos alexandriai patriarcha csontvázát adta ajándékul. Eleinte Budán tartották az ereklyét, de a törökök folytonos előnyomulása miatt, a máriavölgyi pálosokhoz vitték át. Pázmány Péter érsek onnan Pozsonyba hozatta és a főoltár mögött egy falfülkébe tétette le, míg Esterházy Imre érsek 1735-ben a Szentnek külön kápolnát építtetett a templom északi oldalán, hova az ereklyét nagy ünnepség kíséretében 144tették az oltár fölötti koporsóba, a mit a templom hajójában, a kápolna bejáratánál, ékes keretű vörös márványtábla fölirata hirdet.

Pozsony. - Renaissance-kori bronz-gyertyatartó a dómban.
Körper K. felvétele
Ekkor alakult át a templom szentélye is; a gót szárnyas oltár helyébe jött a Donner Rafaeltől készített Szt. Márton lovas szobor, mely jelenleg a főoltár mögött, de a templomon kívül üvegtető alatt áll.
Az oltárhoz tartozó két életnagyságú térdelő angyalt 600 forintért a Nemzeti Múzeumnak adták el. A régi gót stallumok helyébe barokk ízlésűek jöttek. Az Alamizsnás-kápolnában levő oltáron látható angyalok, nemkülönben a térdelő Esterházy Imre érsek szobra, szintén Donner Rafael művei.
A szentségház, mely egész a mennyezetig ért, II. Lipót király koronázása alkalmával pusztult el, miután a falat áttörve, oda oratoriumot építettek.
Így maradt a templom 1863-ig, midőn Heiller Károly városi plébános házról-házra járt kéregetni, míg 160.000 forintot gyűjtött össze, melylyel a templom stilszerű restaurálását megkezdték, Lippert József műépítő vezetése alatt.
A szentélyben kripta nincsen, azonban a restauráczió alkalmával több magánsírt találtak, ú. m. Széchenyi, Szelepcsényi, Keresztély Ágost herczeg és Pázmány Péter érsek sírjait. Ezeken kívül a gróf Pálffy-család néhány tagja is a szentélyben nyugszik.
Érdekes a Szt. Anna kápolnába vezető ajtó timpanonja. A kápolna a XV. század végén épült és a hagyomány szerint benne kínozták a vizsgálat alatt levő gonosztevőket.
A kápolnát 1874-ben a templomhajóval együtt restaurálták. A festményeket Jobst Károly bécsi festő készítette; érdekes még itt Schomburg rector Academiae Istropolitanae (Schomburg a Mátyás királytól Pozsonyban felállított egyetemnek volt a rektora) életnagyságú sírköve.
A hajó déli ajtajának timpanonja felső részében szintén régi. Alsó részét Hutterer János, bécsi szobrász egészítette ki. A hajóban levő négy oltár új.
Említést érdemel még a hajóban elhelyezett keresztelő medencze, mely 1404-ben bronzból készült; a fedele azonban új.
A Szt. Alamizsnás-kápolnában van két bronzból készült, nagy husvéti gyertyatartó; ezeknek renaissance-rajza és technikája olasz eredetre vall; de hogy miképpen kerültek a templom birtokába, arra nézve nincsenek adatok. Értékük megbecsülhetetlen.
A szentélyben levő új oltárt Hutterer János, a stallumokat a pozsonyi Fürst Antal asztalos, az összes üvegfestményeket pedig Geiling Károly készítette.
A régi szentségházból fönmaradt gyönyörű vasajtót, a szentély építése alkalmával, Fischer János készítette Bécsben.
A régibb sírkövek közül csak gróf Pálffy Miklós győri hős, Pethe László és Ujlaki Ferencz püspökök sírkövei vannak a szentélyben elhelyezve.
A templom déli oldalán levő csarnok 1526-ban épült és a hajóval együtt restaurálták. Az északi oldal csarnoka pedig néhai Rimély Károly városi plébános (volt beszterczebányai püspök) idejében 1893-ban készült, Schulek Frigyes műépítő tervei szerint.
Nem szabad említés nélkül hagyni a sekrestye és a két mellékkápolna fölött levő érdekes könyv- és levéltárt. Az elsőben igen szép festményes inkunábulumokat és misekönyveket, az utóbbiban pedig a káptalanra, a város történetére és régi nemesi családokra vonatkozó nagyszámú okiratokat őriznek.
Innen került ki a legrégibb magyar halotti beszéd, melyet jelenleg a Nemzeti Múzeum irattárában őriznek. Igen érdekesek továbbá a templom birtokában levő középkori kelyhek és egy 1520-ban készült remek gótikus szentségtartó.
A pozsonyi főtemplomban volt a magyar Szent István-rend első ünnepsége 1766 aug. 22-ikén.
Nagyítható kép
Pozsony sz. kir. város térképe. Banwarth Th. rajza.
145Koronázó templomnak nevezzük az egyházat azért, mert benne a Habsburgház számos tagját koronázták meg. Így Miksát és nejét Máriát 1563, Rudolfot 1572, Mátyást 1608 és nejét Annát 1613, II. Ferdinándot 1618, III. Ferdinánd nejeit: Mária Annát 1638 és Eleonorát 1655, IV. Ferdinándot 1647, I.Lipótot 1655, I. Józsefet 1687, III. Károlyt 1712 és nejét Erzsébetet 1714, Mária Teréziát 1741, II. Lipótot 1790, I. Ferencz nejeit: Mária Ludovikát 1808 és Karolina Augusztát 1825 és V. Ferdinándot 1830-ban.
I Ferdinándot Székesfejérvárott, III. Ferdinándot pedig Sopronban koronázták meg, mert akkor Pozsonyban ragályos betegség dühöngött; I. Ferenczet pedig Budán.
Alamizsnás szent János kápolnáját legújabban restaurálták. Ez a kápolna Pozsony egyik kiváló látnivalója. Legbámulatosabbak benne a valódi márványművek. Ilyenekre alig akadunk másutt. Ortvay Tivadar dr. szerint, csak Spanyolországban az Escurialban és Cordovában vannak szebbek.
A kis épületben nem mind márvány ugyan, a mi annak látszik, mert falai csak márványutánzatok, de a faltövek burkolatai és az oltár építészeti részei valódi márványból készültek. Az alapítónak, Esterházy Imrének fehérmárványszobra igazi műremek; maga az imazsámoly is, melyen térdepel, valódi mestermű. Az oltár szobrászati díszítése is igen szép (két lebegő és két ülő márványangyal). Nagyszerűek az oltár bronz-reliefjei is, a melyek a Megváltó kínszenvedését ábrázolják. A kápolna falait igen jeles freskók diszítik: kovács és lakatos-munkái, így a kapu és a díszablak rostélyzata is gyönyörűek. Remélhető, hogy nemsokára meg fog valósulni dr. Ortvay Tivadarnak az az eszméje, hogy e kápolna megalkotójának emlékére emlékmű állíttassék Pozsonyban, a mely város alkotó géniuszának annyi művével dicsekszik.
Megemlítésre érdemes még, hogy a székesegyház gúlaalakú magas tornya, melynek tompa hegyén a vánkoson nyugvó magyar korona látható, újabb időben épült; ugyanis régi tornyai, villámcsapás következtében, először 1760-ban, majd 1833-ban égtek le. Főhajóját nyolcz, sokszögű oszlop választja el a két mellékhajótól. A templom déli oldalán elterülő meredek domb, a melyen két lépcső vezet föl a templom bejárásához, 1778 előtt még temető volt, részint házakkal, részint kőfallal körülvéve. Ekkor még a város falai is állottak. Ezen a téren akarják a Szent Márton-szobrot felállítani. A tervet már el is készítette Pozsony szülötte, néhai Fadrusz János szobrász. A főtemplomhoz tartozik a pozsonyi társas káptalan. A 12 kanonok a Káptalan-utczában lakik. A prépost lakóháza a dóm mellett van. E ház szép, tágas, erkélyes épület, kőfallal bekerített udvar közepén. 1632-ben építtette Draskovits György. Azóta persze többször renoválták.

Pozsony. - A szentségház vertvas-ajtaja a dómban.
Ortvay: Pozsony város történetéből.
A prépost lakóházával szemközt van a pozsonyi kir. akadémia, a melynek két fakultása van: a jog- és államtudományi s a bölcsészeti. Az akadémia 1884-ben ülte fennállásának századik évfordulóját. Ezt az épületet nem szabad Mátyás király egykori Istropolitana Academiájával összetéveszteni, mert ezt Pázmány Péter építtette. Fésüs György dr. akadémiai igazgató a következő emléktáblával örökítette meg az alapítást:
"Ezen Épület Alapkövét 1628-ban A Nagy PÁZMÁNY PÉTER Tette Le. 1630-1773-ig A Jezsuita Atyák Társháza, 1775-ben Az Ujon Szervezett Elemi Iskola És Tanítói, 1780-ban A Könyvbiráló Hivatal, 1812-ben A Benczések Költöztek Csarnokaiba, 1850-ben Helyeztetett 146El Az Épület Keleti Szárnyába A Klarisszák Kolostorából A KIRÁLYI JOGAKADÉMIA, Mely Ezen Épületben Bővült Ki 1875-ben Bölcsészeti Karral És Ünnepelte 1884-ben Fönnállásának SZÁZÉVES JUBILEUMÁT. Minek Maradandó Kifejezéseül Illesztette A Nemzeti Második Millennium Harmadik Évében DR. FÉSÜS GYÖRGY Ezen Jogakadémia Igazgatójává Történt Kinevezése Alkamából, A Mult Iránti Kegyeletből Ez Emléktáblát E Dicső Épület Falába."
Az akadémia épületét, a melynek másik részében különben a Szent Mártonról czímzett elemi iskola van, eredetileg a jezsuiták számára emelte Pázmány, mint azt a kapu fölött levő következő fölirat tanúsítja: "Anno Christi MDCXXX Petrus Pázmány S. R. E. Cardinalis Archiepiscopus Strigoniensis Collegium hoc Societati Jesu posuit".
Az Academia Istropolitana, a melyet Mátyás király alapított, a Ventur-utczában levő (7. számú, kétemeletes) régi pénzverő házban (Altes Münzhaus) volt. Főtitoknoka Vitéz János, a tudós esztergomi érsek, altitoknoka pedig a híres pozsonyi prépost, Schomburg György volt. Az intézet az alapító halálával, II. Ulászló kormányzása alatt szünt meg.
Az Emericanum.
A Káptalan-utczában az Akadémia közelében van az "Emericanum" nevű papnevelő-intézet, melyet Lósy Imre esztergomi érsek alapított 1642-ben, 21.800 frtnyi tőkével. Ebből az intézetből kerültek ki Rudnay János és Simor János herczegprimások, Haynald Lajos biboros érsek, Samassa János, Császka György érsekek, Zalka János, Hidassy Kornél, Dulánszky Nándor, Schopper György, Rimély Károly püspökök, Dankó József pozsonyi prépost és mások.

Pozsony. - 1520-ból való szentségtartó a dómban.
Ortvay történetéből.
Az Emericanum közelében van a belvárosi plébánia. A Káptalan-utczát a Ventur-utczával a Pázmány-utcza kapcsolja egybe.
A Klarissza-templom és zárda.
Feljebb, a Káptalan-utczából a klarisszák templomához érünk. A Káptalan-utczából lejövő Plébánia- és a Kapuczinus-útra vivő Klarissza-utczák sarkán van ugyanis a régi Klára-szüzekről elnevezett templom és hajdani zárda, a melyben jelenleg a kir. kath. főgimnázium van elhelyezve. 1792 előtt azok az apáczák laktak benne, kik a törökök elől Nagyszombatba menekültek és 1640-ben ismét visszatértek a Pázmány és Lósy érsekektől megújított zárdába. Az épület és a templom alapításának ideje különben ismeretlen. Az ódon kapu fölött levő fölirat a következőkben vázolja röviden az épület történetét.
"Petrus Cardinalis Pázmány, Archiepiscopus Strigoniensis. Hoc claustrum ruinosum. Diruit. A fundamentis ad summitatem eduxit, in opereque obiit. Anno MDCXXXVII. die XIX. Martii Emericus Lossy, Archiep. Strigoniensis, feliciter finiit, benedixit et Virgines sub Regula S. Clarae Deo Dicatas introduxit. Anno MDCXL."
Az apáczarend eltörlése után a klastromot iskolának rendezték be, a melyben előbb a Nagyszombatból 1786-ban Pozsonyba áthelyezett akadémia volt. Erre vonatkozik az a vörös márványba vésett fölirat, a mely a kapu fölött van:
"Providentia Josephi II. Aug. Literis Bonisque Artibus MDCCLXXXVI."
Ez az épület azonban már nem felel meg a főgimnázium czéljainak, mert termei sötétek, nedvesek és egészségtelenek; a mostani közoktatásügyi kormány tehát új épületet emel az intézetnek, melynek czéljára a város szép telket engedett át a Grössling-utczában. Az új főgimnázium tehát már legközelebb fölépül.
Mielőtt azonban tovább mennénk, néhány szót kell még mondanunk a klarisszák templomáról, a mely Ortvay Tivadar dr. állítása szerint valóságos unikum. A templom szoros összefüggésben van a főgimnázium épületével és 147ide járnak a tanulók istentiszteletre. Unikum ez a torony az ország műemlékei között, mert nincs ez országban templom, de másutt sem a külföldön, a melynek tornya nem a saját fundámentumán állana, hanem a templom falainak szegletére ügyesen eszközölt aláfalazással van fölállítva.

Pozsony. - A Klarissza-apáczák templomának régi tornya.
Körper K. felvétele
A támogató nagy pillér voltaképpen csak biztonsági épületrész. A XV. századbeli építész nem elégedett meg ama mesterek bravourjával, kik, â la Pisa és Bologna, ferde tornyokat emeltek, hanem azok műmesterségén túltenni iparkodott akképpen, hogy fundamentum nélküli tornyot, nem is csekély tömegűt, rárakott a templom falszögletére. Az is sajátossága a toronynak, hogy ötszögű. És a mi talán ennél is különb sajátosság az, hogy a tornyot oly szobrászati alkotások diszítik, melyek hazánkban, szépség tekintetében, párjukat ritkítják. A templomot és tornyot legújabban az országos műemlékek bizottsága szépen restauráltatta. Az egész átépítés és helyreállítás 30.000 forintba került, melyből az új toronyra 19.500, a templom többi részeire 11.000 forint esik.
A ki még a gót stilű tornyot 1902 előtt látta, azt ma kellemes meglepetés éri. A rozoga torony egészen a régi formára és méretekre újonnan épült, csak egyes köveket és szobrászati épületrészeket, konzolokat, fiálákat, levélcsokrokat, oszlopfejeket és szobrokat alkalmaztak a régiből az új falazatban. A régi toronytetőt, mely a torony gótikus jellegéhez nem illett, most nyulánk, szép kősisak födi. A templom déli hajóját és szentélyhosszát beszegett éktelen sekrestye eltünt. A támogató pilléreket alapjukig kiépítették s tatarozták.
A boltív.
A Klarasszia-utczából, a főgimnázium kapujának átellenében, a régi Országház épületében lévő Boltívhez jutunk, mely a Mihály-, illetőleg a Ventur-utczába vezet. Itt a Boltív alatt van a városi kézikönyvtár, a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi "Haladó-kör" egyesületi könyvtára. A benne levő kötetek száma megközelíti a 7000-et, a folyóiratokkal együtt a 10.000-et. A könyvtár személyi és dologi kiadásait a város fedezi, a mely ezenfölül évenként még 2000-2400 koronát fordít a könyvtár gyarapítására. Ugyanezen czélra az állam évenként 2000 koronát áldoz, 40.000 koronával pedig az építendő állandó helyiséghez fog hozzájárulni. Legközelebb meg fog valósulni a kulturpalota eszméje, s e kulturpalotában a városi természetrajzi múzeummal, a tervezett állandó képtárral stb., a városi közkönyvtár is elhelyezést nyer.
A régi országház.
A Boltív alól a régi országház elé jutunk. Jelenleg a pozsonyi kir. itélőtábla székel benne. Az épületet Römisch udvari építész építette 1753-ban. Ebben az épületben tartották 1848-ig az országgyűléseket. 1849-ben és az utána következő években katonai laktanya, majd 1859-ben a csász. helytartótanács székhelye volt, melynek föloszlása után a kir. váltótörvényszék és a kir. pénzügyi procuratura hivatalai költözködtek bele. Ebben az épületben történt 1847 nov. hó 7-én századok után először, hogy a király (V. Ferdinánd) magyarul szólt a követekhez. Itt alapította továbbá gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémiát. A kapu fölött erkély van, a mely fölött fekete márványon a következő felirat olvasható:
"Curia Fisci Regii Hung. Regnante Maria Theresia Augusta Hung. Boh. Regina, Austriae Archiducissa, Ut juncta Clementiae Justitia in ea perennet Amplior operibus a fundamentis extruxit A. R. S. 1753. Futura deserit, qui praesentia negligit."
148Újabban Pozsony szab. kir. város közönsége még a következő emléktáblát tétette az épület falára:
"Magyarország fő- és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétől föllel-
kesülve, e történelmi nevezetességű palota tanácskozási termeiben alkot-
ták meg halhatatlan emlékű nagy művöket,
Az 1848-iki TÖRVÉNYEKET
és azokkal a modern magyar államot.
Örök dicsőség
és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre.
A nagy esemény színhelyét az utókor számára ez emléktáblával meg-
jelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte
POZSONY szab. kir. város
törvényhatósági bizottságának 1898. évi márczius hó 7-én tartott közgyűlése."
Szt. Katalin kápolna.
A Mihály-utczában az Országház közelében, van a Szent Katalin-kápolna, melyet a Szent Bernát-rendbeli (cziszterczita) Columba Ferencz, Gentilis bibornok káplánja, építtetett 1311-ben. Jóllehet a kápolnában az eredeti stílus már nem található fel, mégis megmaradt abban a gót építészetnek némi emléke. Ezzel szemben van a II. takarékpénztár helyisége.
A Mihály-kapu.
A Mihály-utcza felső végén van a Mihály-kapu, a melyen át a belvárosba lehet jutni. Ez az egyetlen kapu, a mely a belváros hajdani négy kapujából fennmaradt. A belvárost ugyanis hajdan kőfal és árok vette körül; négy főkapuja volt, melyek a közlekedést a külső városokkal fentartották. Három kaput a XVIII. század második felében és a mult század elején romboltak le. Így a Halász-kapu a Kossuth Lajos-tér mellett, a Lőrincz-kapu a Lőrincz-utcza végén és a Wödritz-kapu a Wödritz-utcza elején, illetőleg a Szilágyi Dezső- (azelőtt Hosszú-) utcza végén volt.
A Mihály-kapu fölött magas torony emelkedik, melynek tetején Mihály főangyalnak a sárkánynyal küzdő szobra áll. Ezt a szobrot 1757-ben Eller Péter pozsonyi rézműves készítette. A toronynak mind a négy oldalán óralap van. Az időt negyedóránként a toronyőr hangos kiáltással jelzi. Itt van most a városi tűzjelző is. A kaputól minegy 20 lépésnyire boltív van, a mely előtt hajdan fölvonóhíd volt.
Külső oldalán ez a fölírás olvasható: "Omne regnum in se ipsum divisum desolabitur 1723."
Belső felén egy kép van, mely László királyt ábrázolja lóháton. (Erről Kölcsey is megemlékezik "Országgyűlési Naplójában" 1833 márczius 31-ikén.) A boltív előtt levő lőárokban a régi időben vasárnapi mulatságokat és czéllövéseket tartottak.

Pozsony. - A Mihály-kapu-utcza.
Körper K. fevétele
A Rómer-Flóris-utcza.
Visszatérve a Mihály-utczán, jobbról van a Klarissza-utczába vivő keskeny Bástya-utcza, balról pedig a Ferencziek-tere, illetőleg a Barát-utczába vivő Rómer Flóris- (azelőtt Lakatos-) utcza. Ebben az utczában 149született ugyanis 1815 ápr. 12-ikén Rómer Flóris, a hazai archaeologia megalapítóinak egyike. Emlékét a Ferencziek-terén levő szép parknak azon a részén fogják felállítani, a mely a Rómer-utcza felé irányul, ott, a hol a tér parkirozása előtt a kút állott. A szobor (bronzba öntött mellkép) mintegy két méter magas lesz. A talapzat homokkőből fog állani, a tudomány emblémáival. Az emlékmű, bár nem lesz monumentális, mégis díszére fog válni a térnek.

Pozsony. - A főtéri díszkút (Luttzinger Endre műve).
Körper K. felvétele
József főherczeg szülőháza.
Lejebb haladva a Mihály-utczán, a Korvin-utczához érünk, a mely szintén a Ferencziek-terére visz. A régi Országház mellett ismét nevezetes épület áll, József kir. herczegnek, a magyar honvédség főparancsnokának a szülőháza. Ez már a Ventur-utcza 15-ik szám alatt van. Ebben a házban született 1833 márczius 2-ikán József kir. herczeg, három évvel utóbb pedig Mária Henrietta kir. herczegnő, a nemrég elhunyt belga királyné.
Az 1832-36-iki országgyűlés idején ugyanis József nádor a felsőháznak elnöke volt s harmadik nejével, Mária Dorottya württembergi herczegnővel együtt állandóan Pozsonyban lakott. A herczegi család lakása közvetetlenül a mellett a ház mellett volt, a hol az országgyűlés tanácskozott. Az épület falán át ajtót törtek az országház épületébe, úgy hogy a nádornak, az ülésbe menet, nem kellett az utczán át mennie. József kir. herczeg szülőházának érdekes története van. A régi oklevelek királyi kúria néven említik, a hol a Pozsonyba érkező királyok és királynék megszállottak. Így már 1441-ben Erzsébet királyné, Albert király neje lakott abban a házban. A városi tanács ebből az alkalomból a házat kijavíttatta s az udvart kertté alakította át, a minek a nyoma még ma is meglátszik. A mikor Korvin Mátyás Bécs ellen vonult, feleségével, Beatrix királynéval, ugyanabban a házban lakott. A mohácsi vész idején Mária királyné, II. Lajos király felesége lakott a pozsonyi királyi kúriában. Valentini Czézár olasz diplomata 1486-ban, mint különösen szép és díszes palotáról emlékezik meg róla. A XVIII. század elején a régi kúriát részben lerombolták s helyére új házat építettek, a mely még ma is fönnáll. József nádor idejében a ház Teschenberg pozsonyi polgár tulajdona volt s 1847-ben a Wittmann családé lett. Most Wittmann-Denglas Erzsébet asszony örököseinek közös tulajdona.
A régi pénzverőház.
A Ventur-utczában, a 7-ik szám alatt van a régi pénzverő ház (Altes Münzhaus). Ez az utcza onnan kapta a nevét, hogy Pozsony város 1390-ben kényszerítve volt, nagy adósságai következtében, az összes hűbéri házakat a Mihály-utcza mellett eladni Venturi Jakabnak és Jánosnak több száz fontért. A régi pénzverőnek rendkívül tágas, nagy udvara van, a mely úgyszólván egész teret alkot, melyet több ház vesz körül, egy közös kapuval. Ez az épület Zsigmond király alatt nagy jelentőséggel bírt. Már Nagy Lajos veretett itt pénzt. De Pozsony 1430-ban Zsigmond királytól kapta a pénzverés szabadalmát. A pozsonyi pénzverőből származó érmek igen ritkák és nagybecsűek.
A "Zöldház".
A Ventur-utczát a Főtérrel, illetőleg a Deák-utczával a Zöldszoba-utcza köti össze. Nevét ez az utcza onnan kapta, hogy Deák-utczai sarkán volt a történelmi nevezetességű "Zöldház" (Grün-Stübl). Ez az épület, habár átalakítva, 150még ma is fennáll. I. Ferdinánd idejében ebben a házban tartották az országgyűléseket és a megyegyűléseket; később mulatóház volt, a melyben a város borait mérték. Valószínűleg ez időből származik a homlokzatán még most is látható festett faragvány, mely két embertől rúdon vitt nagy szőlőfürtöt ábrázol a következő fölírással: "S. P. Q. P." (Senatus populusque Posoniensis). Sok vidám ünnepségnek és színi előadásnak volt régente színhelye ez a ház. Ez az épület különben még arról is nevezetes, hogy - Kolmár József szerint - ebben lakott Kossuth Lajos, még pedig a második emelet baloldali részén.
A főtéri díszkút.
A Zöldszoba-utczából a csinosan parkozott Főtérre érünk, a mely a Belváros közepén, a városház előtt fekszik. A sétatér közepén érdekes szobor van, a mely pánczélos lovagot ábrázol. Ez a szobor, mely a régi csatornakút fölött áll, Miksa király rendeletéből készült, annak emlékére, hogy a legelső pozsonyi koronázás alkalmával (1563-ban) tűzvész támadt, a mely csaknem az egész várost elhamvasztotta. Ezt tudatja a szoborra vésett latin felirat is:
Az egyik felén:
"Sacratiss. Max. Aemilianum II. Rom. Imperatorem. Bohemiae. Regem. Archiducem Austirae diademate Regni Hungariae Anno Chr. MDLXIII. Die VIII. Men. Sept. Posonii Inauguratum. Viator! Ubi Te Hoc Fonte Recreaveris Memento! Regi ac Regno Hungariae Prosperitatem, Fonti Perennitatem Precari. Tandem Salvus abito."
A másik felén:
Quid Leo Boiorum Prisco diademate splendens?
Quid Romanae, Aquilae, Japidum migrastis ad Istrum?
Quis Pisone suo claram Vos duxit ad urbem
Pannoniae? novus est Rex Maximilianus
Huncce sequuntur tria, cui dat sceptra, nec integer annus
Et maiora dabit, cui trinum numen et unum.
A harmadik oldalon:
Maesa suo laetos agitat cum rege trumphos.
Caesaris exsultat Moenus amore novi;
Et Savus, Dravus com Danubioque Tibiscus,
Digna suo pariter carmina Rege canunt.
Imperat his fluviis, placide Maximilianus
O utinam Euphratis, Gangis et addat aquas!
F. Anno Domini MDLXXII.
A lovagszobor jobb kezével paizsra, baljával kardjára támaszkodik, arczával pedig a városház felé néz. (A díszkutat Luttzinger Endre németóvári kőfaragó készítette.)
A pénzügyigazgatósági épület. A városháza.
A városház felé nézve, balra (8-ik sz.) van a két-emeletes pozsonyi kir. pénzügyigazgatósági épület. Ez az épület egykor a m. kir. helytartóság székhelye, majd II. József után kaszárnya volt. A Főtéren van a városnak egyik legnevezetesebb és legérdekesebb épülete, a városház is, melynek régi tornyát az ezredéves kiállításon is bemutatták. Mivel a városház már szűk, több hivatalát az épületen kívül helyezték el. A város azonban legújabban megvásárolta a primás-palotát, a melyet városházzá 151szándékozik átalakítani és a régivel összekapcsolni.

Pozsony. - A városháza (balról a jezsuiták temploma).
Körper K. felvétele
A városház két részből áll, az ú. n. régi városházból és a vele összeköttetésben levő Apponyi-házból, a mely utóbbinak külön bejárata is van a Lőrinczkapu-utczába vivő hasonnevű utczában. A régi városház emeletes, az Apponyiház kétemeletes. Az utóbbit különben csak 1867-ben vette meg a város. Ebben az épületben vannak jelenleg a polgármesteri és tanácsi helyiségek. Igen szép benne a barokk-stilű pompás kis tanácskozó terem. A régi városházán van a híres pozsonyi levéltár, a városi múzeum, a régi Genanntensaal (választottak terme). A rendőrség hivatalos helyiségei is a régi városházában vannak. A régi városházán meglátszik, hogy különböző időben épült, mert magán viseli a többszöri átalakítás nyomait. Régi okiratokból tudjuk, hogy 1288-ban építője, (Jakab), IV. László király alatt, szolgálataiért telkeket kapott. Itt volt szállva Zsigmond király 1434-ben. A külső façade 1491 és 1531-ből, a szép gót kapu-ív 1326-1340-ből, az udvarban levő lépcsőház és folyosó 1558-ból, a torony pedig 1734-ből való. Belsejében a faragvány-munkálatok az olasz Orsatitól 1645-ből, a faszekrény-ajtók pedig 1650-ből származnak. A városház tornyában van a legrégibb pozsonyi harang is, melynek készítését a XV. századba teszik. Ez az ú. n. lélekharang (Armensünder Glöcklein) volt. A földalatti börtönök a XV. századból valók. A városház kapujának oldalán még most is megvan az a két vaspálcza, a melyek a régi öl és rőf mintáját jelezték; azonkívül egy befalazott kés is látható ott. Följebb pedig, az ablak mellett régi, de megújított arczkép van, mely az elterjedt monda szerint valamely hamis esküje miatt elkárhozott városi tanácsosnak az arczképe. Mielőtt tovább mennénk, meg kell még emlékeznünk a városi múzeumról, a mely elhunyt buzgó őrének, Könyöki József nyugalmazott főreáliskolai tanárnak kezdeményezésére 1868-ban keletkezett. A múzeum, mely sok érdekes tárgyat tartamaz, a város tulajdona, melyet a városi szépítő-egyesülettől választott külön bizottság és őr kezelnek együttesen.

Pozsony. - A városház portáléja.
Körper K. felvétele
A múzeum.
Helyisége hajdan a városi törvényszék helyisége volt. Az első szobában hallgatták ki a vádlottakat, a második szobában hozták meg az ítéletet, a harmadik szoba pedig kápolna volt. E három helyiséget 1873-ban, a pozsonyi I. kerületi takarékpénztár nagylelkűségéből, stilszerűen restaurálták. Az első szobában levő falfestményeket Drentvel festő készítette 1696-ban. Drentvel ugyanaz a festő, a ki Bécsben Eugen lotharingiai herczeg palotáját festette. Az ebben a szobában levő szép ajtószekrényt 1650-ben egy pozsonyi asztalos készítette. Itt vannak kiállítva a város történetére vonatkozó érmek, a pallos, a városi kapitány díszbotja, kardja, a hajdani kínzóeszközök, Pozsonyra vonatkozó képek, egy szekrényben különféle serleg, tál, kapukopogtató, egy másikban pedig különféle üvegtárgyak. Említést érdemelnek az 1555-ből 152származó eredeti űrmértékek is. Az ajtószekrényen áthaladva, a második szobába érünk, hol a városbirák mondták ítéleteiket. Ennek a helyiségnek a mennyezetetét is pozsonyi asztalos készítette 1575-ben, négy különféle fanemből. Az itt elhelyezett nagy üvegszekrényben többféle bronzok, rézeszközök, vasrégiségek, edények stb. vannak; ezek, a római és egyiptomi tárgyakat kivéve, mind magyarországi leletekből származnak. A két másik szekrényt Lanfranconi Enea ajándékozta; az egyikben hazai, a másikban külföldi majolikaedények vannak. A szekrények fölött levő urnák magyar eredetűek. A zászlók az 1848-ik évig fönnálló polgári csapatoktól származnak.
Az arczképszobrok a pozsonyi születésű Tilgner Viktor, híres szobrász művei; a 14 zárral ellátott szép vasajtó 1575-ből, szintén pozsonyi lakatos munkája. A harmadik szobában különféle fegyver, a polgári csapatoktól származó csákók, a falszekrényben pedig két polgári huszáröltöny van elhelyezve. Az egyik falon látni az 1866. évi porosz háborúból származó fegyvereket, fövegeket, alattuk pedig a francziáktól 1809-ben a városba hajított bombákat. A falszekrényben, 100 darabon fölül, igen érdekes, részben a XVI. századból származó bábsütőminta van, továbbá 1848-iki honvéd- és nemzetőrségi zászlók, csákók, tiszti övek, stb., stb. Az utcza felől levő falon és a mennyezeten czéhjelvények láthatók. A múzeumban 56 czéhládát őriznek, a szebbeknek külön állványuk van; a fölöttük levő kancsók szintén a feloszlott czéhektől származnak. Vannak művek Donnertől, Fadrusztól, Macktól stb. A nevezetesebb tárgyak közé tartoznak még a kőeszközök és praehistorikus kis edények, melyek mind magyarországi eredetűek; nemkülönben a pozsonyi czéhek volt pecsétnyomóinak érdekes sorozata.

Pozsony. - A városház kapualja.
Körper K. felvétele
A múzeumban őrzött tárgyak jelentékeny része ajándék és végrendelkezés útján gyorsan gyarapszik.
A Szt. Salvator templom.
A városház mellett balra - csak a keskeny kis Városház-utczától elválasztva - van a Megváltóhoz (Szt. Salvator) czímzett jezsuita-templom. Egyszerű, toronynélküli épület. 1636-ban emelték. Eredetileg az evangelikusoké volt. A jezsuitáknak 1676-ban adományozta oda Kollonics esztergomi érsek. A templom előtt áll Szűz Mária szobra, melyet I. Lipót állíttatott 1672-ben. 153A jezsuiták háromemeletes klastromát csak egy épület, (melyben azelőtt 1850-től a városi reáliskola volt, most pedig az iparostanoncz-iskola van) választja el a templomtól. Ez a klastrom azonban már a Batthyány-téren, a primás-palotával szemben áll.
A ferencziek temploma és zárdája.
A jezsuiták templomához közel, ugyanazon oldalon, de már a Ferencziek terén van a Szűz Máriáról nevezett szent ferenczrendű tartomány pozsonyi zárdája és temploma, a mely a legrégibb a pozsonyi zárdák és szerzetesházak között. Alapításának ideje bizonytalan. A rendtartomány levéltárában levő kézirat szerint IV. (Kún) László alapította 1280-ban az Ottokár cseh király fölött nyert győzelem emlékére. (Bél Mátyás szerint a szent ferenczrendűeknek már IV. Béla idejében volt kolostoruk Pozsonyban, csakhogy ezt Ottokár elpusztította.) 1526 decz. 17-ikén ebben a zárdában ment végbe Ferdinándnak Magyarország királyává való megválasztása.A karok és rendek később is gyakran űléseztek itt. A zárdát és templomot többször pusztította tűzvész. 1533-ban a török zavarok alkalmával puskaport is készítettek a zárdában. Később sokat szenvedett a földrengésektől (1586-1602.). A Főtér felé kinyúló szárny 1637-1646-ig, a homlokzat első emeleti része 1725-ben, a második emelete pedig 1860-ban épült. 1638 jan. 17-én III. Ferdinánd király fivérével, Lipót főherczeggel együtt a zárda ebédlőjében ebédelt. A zárda kertjében levő kijavított nap-óra igen régi, mert már 1723-ban renoválták. A zárdának menedékjoga is volt. A koronázások alkalmából a megkoronázott király mindig a szent ferenczrendűek templomába ment, a hol Szent István kardjával felavatta az arany-sarkantyús vitézeket, utána pedig az Irgalmasok-terére (mostani Vásártér) ment és letette a királyi esküt. 1848-ban a zárda II. emeletén voltak a börtönök, míg a vízi kaszárnya szobáit rendbe hozták.

Pozsony. - A ferencziek templomának tornya.
Körper K. felvétele
A zárda megújítását a porta melletti falon egy kőtábla örökíti meg ezzel a fölirattal:
"Aedes has vitiatas Franciscus Josephus Rex Apostolicus avitis liberalitatis vestigiis insistens insigne hocce splendore nitere fecit."
Van továbbá egy kereszt ezzel a fölírással: "Christum non istum sed Christum Crede per Istum." A keresztet annak emlékére állították oda, hogy a zárda renoválása alkalmából a Szent János kápolna előtti mély árokban nagyszámú emberi csontvázat találtak, a melyek állítólag azoknak a maradványai, a kik Prokop huszita-vezér kegyetlenségei elől a kápolnába rejtőztek, de fölfedeztetésük után kegyetlenül megölettek. A második emeleten van a rend értékes könyvtára. A zárda kertjének új fala a rácscsal együtt 1896-ban készült.
A szent ferenczrendűek pozsonyi zárdájához tartozik a jezsuiták klastromának falához épített, úgynevezett "Philippsburg"-épület az Orsolya-utczában, melyben jelenleg az "Ipartestület" és az "Iparos betegsegélyző-pénztár" hivatalos helyisége van. (Ez az épület 1726-ban épült.)
A szent ferenczrendűek templomának alapítását a szentély homlokzatán levő chronostikon hirdeti. A templom fölszentelése III. Endre királyunk alatt történt, 1297 márczius hó 27-én.
154A templom eredeti részeiből ma csak a szentély, a torony és a torony mellett a hajóba vezető ajtó áll fenn. A mostani boltozat 1616-ban készült. Igen érdekesek a szentély faoszlopai. Nevezetes, hogy a templomban néhány lutheránus és kálvánista is el van temetve. Ez Bethlen Gábor parancsából történt 1619-ben, mikor Pozsonyt elfoglalta.
A templomban és az ahhoz tartozó kápolnákban, melyekben 2500 ember fér el, az ország számos jeles családjának a sarjai pihennek. Így a homonnai Drugeth gróf, a híres-neves Ordódy, Csáky gróf, Czobor Imre gróf és Palocsay-családok, Fejérkövy esztergomi érsek, Telegdy János kalocsai érsek, Jakusits-család, a Szencziek, Héderváryak, Szentkeresztyek, Amadék, Rákóczy grófné stb., kiknek síremlékei azonban már jórészt fölismerhetetlenek. A legújabb sírkő 1826-ból való (Klobusiczky József borsodi főispáné). A főoltár 1737-ben, a chorus 1710-ben készült. Ezenkívül még hat oltár van a templomban. A főoltár mellett két ritka nagyságú gyertyatartó áll 1656-ból. A legnevezetesebb ereklyéje azonban a templomnak Szent István jobbjának egyik részecskéje, a melyet Szent István király ünnepének hetében nyilvánsos tiszteletre szoktak kitenni. A templomnak ezenkívül még számos ereklyéje van, így a János-kápolnában, egy üvegszekrényben Szent Rupert vértanú testét őrzik, mely 1771-ben került oda Rómából. A templom előtt már 1532-ben állott egy kereszt, melyet az idők folyamán mindig megújítottak.
A kápolnák közül az első helyet, a templom hajójának északi oldalához csatolt Szent János evangelista, másképp holtak kápolnája foglalja el, mely Ortvay szerint a XV. században épült. (Azért nevezik holtak kápolnájának is, mivel 1591-ben egy zárdafőnök Szent János evangelistának oltára helyébe a megholt hívők oltárát állíttatta.)

Pozsony. - A Szt. János kápolna belseje.
Ortvay: Pozsony város történetéből
A tudós Ortvay ezeket mondja róla: "Ez a kápolna a gót izlés remeke, egy építészeti bijou, a miért még Franczia- és Németország is megirigyelhetne bennünket. Pedig e kápolna már régen ki van vetkőztetve eredeti szépségéből, melyben az a XV. században pompázott. Földig leszálló boltgerinczek, czímeres zárókövek, formás, karcsú árkádok, finom pálczatagok, lóhereleveles zárványok, négyszirmú rózsadíszek, csinos, kúszó levélcsokrok alkotják az ornamentácziót. Három- és négylombos lóhereívek zárják a nagyszerűen tervezett ablakok osztályainak mindegyikét. Csupa ihlet és költészet, áhítat és fenségesség mindenfelé; a hatalmas támpillérek pedig külsőleg fejezik ki a kis épület monumentális jellegét."
155A kápolna epistola-oldalán látható a Nep. Sz. János kőszobra. A kápolnával egy idős a keresztfolyosó is, mely oltárokkal, szentképekkel, szobrokkal, néhány síremlékkel és gyóntató-székkel van tele. A sekrestye mellett van a Rozália-kápolna. Ezt a város építtette 1502-ben, a pestis alkalmából tett fogadalom emlékére. Ebben a kápolnában 1805-ben József nádor minden ünnep- és vasárnapon misét hallgatott. A kápolnát 1892-ben renoválták. A lorettói kápolnát 1708-ban kezdték építeni. Főalapítója herczeg Esterházy Pál nádor, kinek itt a czímere is látható. Azóta a kápolnát többször megújították. 1814-ben épült a lorettói és a Szent János-kápolna között az ú. n. Szent Sír kápolnája, melynek falai freskókkal voltak díszítve.
Végül még néhány szót akarunk mondani a templom tornyáról, mely a magyarországi csúcsíves tornyok egyik legelseje és remeke, melyet a műértők a bécsi Szent István és a freiburgi dóm tornyaival egy színvonalra helyeznek. Építésének ideje bizonytalan. Némelyek szerint a templommal együtt, mások szerint előbb, illetőleg utóbb épült. A mostani torony azonban már nem a régi. Legújabban országos közakadozásból (78.000 korona) teljesen újjáépítették. A torony építése Schulek Frigyes tanár vezetése alatt 1895 június 16-tól 1896 június 16-ig tartott. Az új torony teljesen a régi utánzata. 1897 május 16-ikán szentelte föl Vaszary Kolos biboros herczegprimás, a király, az uralkodóház tagjainak, a kormány és az ország főméltóságainak jelenlétében, a koronázó emlékszobor leleplezése után. Ekkor vette magához ő felsége a zárda ebédlőjében a poculum caritatist.
Ennek emlékét a következő emléktábla örökíti meg a zárda bejáratának jobb oldalán:
"Ama legörvendetesebb esemény emlékére, hogy Király Ő Felsége
I. FERENCZ JÓZSEF
környezve a főherczegek és főherczegnők s több magasrangú és főméltó-
ságot viselők díszes koszorújától,
A düledező régi templomtorony hű mintájára építetett új toronynak meg-
áldási ünnepén 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlőben szt.
Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott."
A régi torony köveiből Magyarország ezredéves fennállásának emlékére a pozsonyi első takarékpénztár szép emléket emelt a ligeti díszkertben, nem messze a nyári színkörtől.

Pozsony. - A vásártér az irgalmasok templomával.
Körper K. felvétele
Az Orsolyaszüzek temploma és zárdája.
Az szent ferenczrendűek zárdájának kertjével szemben van az Orsolyaszüzek temploma, zárdája, elemi iskolája és tanítónőképző intézete. Egész városrészt foglal el. A hasonnevű utcza, a Batthyány-tér, a kis Kalapos-utcza 156és a Hummel-utcza határolják. A templom erdetileg az evangelikusoké volt és 1640-ben épült. Az apáczák 1672-ben kapták meg Kollonics közbenjárására.

Pozsony. - A prímás-palota.
Körper K. felvétele
Az irgalmasok temploma és zárdája.
Ugyanez évben telepítette le Szelepcsényi primás az irgalmas-rendet, melynek a Vásártéren van szép temploma és kerttel ellátott tágas zárdája. Templomuk 1692-től 1728-ig épült. 1882-től 1903-ig, azaz a nagynevű Fűzy Szaniszló kir. tanácsos, rendtartományi főnök elhalálozásáig, a pozsonyi ház volt a magyar birodalmi irgalmasrend székhelye. Innen kormányozták a rend 13 házát.
A posta- és távíró épület.
Az Irgalmasok templomával szemben van a m. kir. posta- és távíró-igazgatóság épülete, mely szintén igen régi. Ugyanitt különben már legközelebb pompás új postapalota fog épülni. Átellenben van az "Arany Szarvas"-szálló.
Az Irgalmasok temploma és a postaépület előtt egy csúcsoszlopos kút van, melyet az 1825-iki országgyűlés emlékére emeltek. A Vásártér most is a piaczi forgalom színhelye és a város legélénkebb része. A tér végén, a Lőrinczkapu-utcza bejárata előtt áll Szent Flórián szobra, melyet a XVIII. században emeltek egy pozsonyi evang. lelkészre rótt száz arany birságpénzből. A szobor helyén állott 1526 előtt Szent Lőrincz temploma. A Lőrincz-kaput 1778-ban bontották le. Itt volt hajdan a kínvallatás széke.
Hummel szülőháza.
Betérve a Lőrinczkapu-utczába, mely a város egyik legrégibb utczája, a Hummel-utczához érünk, mely az Orsolya-utczában végződik. A 8. szám alatt van Hummel Nep. Jánosnak, a híres zeneszerzőnek és zongoraművésznek szülőháza, ki itt 1778 nov. hó 14-ikén született. A ház emléktáblával van ellátva: "J. N. Hummel's Geburtshaus" fölirattal.
A Lőrinczkapu-utcza 24. sz. (Scharitzer-féle) házban lakott Lenau Miklós, a híres költő, ki az 1821/22-iki iskolai évben Pozsonyban jogászkodott. Számos költeményét itt írta.
A Lőrinczkapu-utczában tovább haladva a 11. szám alatt van Nyugatmagyarország egyetlen magyarnyelvű politikai napilapjának, a "Nyugatmagyarországi Híradó"-nak nyomdája, szerkesztősége és kiadóhivatala. Szemben van a m. kir. adó- és vámhivatal. Odább a pozsonyi első takarékpénztárhoz érünk, mely nemcsak Pozsony városának, de egész Magyarországnak egyik legrégibb, legtekintélyesebb és leggazdagabb pénzintézete. 1841-ben alakult. 157Szemben vele van a pozsonyi Kaszinó-egyesület, mely a város előkelőbb polgárainak már több mint félszázad óta kedvelt találkozó-helye.
A primás-palota.
Egy nevezetes épületre kell még visszatérnünk, a melyhez a Lőrinczkapu-utczából, az Orsolya- és a Főtérről a kis Városház-utczán át jutunk; ez a primás-palota, mely a Batthyány-téren áll. Mint már föntebb említettük, a palota jelenleg a város tulajdona. Régente ez volt Magyarország herczegprimásainak téli palotája. Az épület igen impozáns külsejű. Homlokzatán több szobor áll, melyek a tudományt, a hazaszeretetet, a kormányzást és a vallást jelképezik. Közepén van a biborosi kalappal födött czímer. A négy oszlopon nyugvó erkély fölött márványtáblán a következő felirat van: "Curia Episcopalis Peculio Cardinalis Josephi de Batthian 1787." A felirat fölött láthatók a két gyermekalaktól tartott C. és J. betűk: Clementia et Justitita. Az emeletre díszes lépcsőcsarnok vezet. A prímás lakóhelyiségei, a kápolna, a nagyterem és a többi termek az első emeleten vannak. Az épületet Batthyány József primás építtette 1787-ben Hefela udvari építészszel. A király az országgyűlések alatt, ha Pozsonyban volt, a vár rombadőlte után, ebben a palotában lakott. Az utolsó pozsonyi országgyűlést itt tartották meg. A berekesztés napjául 1848 ápr. hó 11-ike volt kitűzve. Az ezt megelőző napon V. Ferdinánd személyesen jött el az ünnepségre. Vele jöttek a királyné, továbbá Ferencz Károly és fia, Ferencz József kir. herczegek. Április hó 11-én reggel nyolcz órakor a rendek vegyes űlést tartottak, a mikor felolvasták a megalkotott törvényeket. Ez az Országházban történt. Innen azután a primás-palotába vonultak, hogy részt vegyenek a királyi berekesztő űlésben. Ezt a nevezetes eseményt a következő két emléktábla örökíti meg a palota bejáratának két oldalán, az erkély alatt:
I.
"E palota tükörtermében szentesíté
V. FERDINÁND KIRÁLY
a magyar hazát újjáalkotó s a népek millióit fölszabadító
1848-IKI TÖRVÉNYEKET
azon év április hó 11-ikén.
Mária Anna királyné, Ferencz Károly és Ferencz József főherczegek, István főherczeg -
nádorispán, az ország zászlós urai, főpapjai és az újon kinevezett első magyar felelős
miniszterium tagjainak jelenlétében.
ÖRÖK DICSŐSÉG
e történelmi nagy esemény emlékének."
II.
"A jelenvolt első magyar felelős miniszterium tagjai:
Gróf BATTHYÁNY LAJOS miniszterelnök
SZEMERE BERTALAN belügyminiszter
Herczeg ESTERHÁZY PÁL ő felsége személye körüli miniszter
KOSSUTH LAJOS pénzügyminiszter
MÉSZÁROS LÁZÁR honvédelmi miniszter
SZÉCHENYI ISTVÁN közmunka, közlekedési eszközök és hajózási miniszter
Báró EÖTVÖS JÓZSEF vallás- és közoktatási miniszter
DEÁK FERENCZ igazságszolgáltatási és kegyelemügyi miniszter
KLAUZÁL GÁBOR földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter.
A nagy esemény színhelyét az utókor számára, ez emléktáblával
megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte
POZSONY szab. kir. város
törvényhatósági bizottságának 1898. évi márczius hó 7-én tartott közgyűlése."
A prímás-palotában lakott 1849-ben Haynau és az 1869-iki békét itt kötötték meg. A prímás-palota hátsó udvarában lehetett valamikor az esztergomi érsek dézsmaudvara, hol tágas pinczéknek kellett lenni. Itt őrizték Mátyás király díszsátrát a békében, a melyet a Frigyes császárral való háborúban használt. A prímás-palota mellett, a városház mögött Szt. Nepomuk szobra áll.
A Mihály-utczát a Halászkapu-utczával, a mely a városnak egyik legalacsonyabban fekvő, de legélénkebb forgalmú utczája, a Deák-utcza kapcsolja össze, mely a pozsonyiaknak kedvencz sétahelye.
A Deák-, Lőrincz- és Halászkapu-utczák találkozásánál még egy utcza ágazik ki, a Szilágyi Dezső- (ezelőtt Hosszú-) utcza, mely átszelve a Ventur-utczát, a Domb-tér mellett, egészen a Vödritz-utczáig, illetőleg a Haltérig vezet.

Pozsony. - A Vártelek-utcza.
Körper K. felvétele
158A Szilágyi Dezső-utczában, mely a város egyik leghosszabb és legszabályosabb utczája, volt állítólag régente a vármegyeház és a legrégibb Országház, hol később a királyi harminczad székelt. A 11. szám alatt van Krisztus szt.-teste kápolnája, mely igen régi. Mostani helyére állítólag 1774-ben került. A Szilágyi Dezső-utczában a főtemplommal szemben van a pozsonyi Toldi-kör helyisége. E kör tagjai sorában nemcsak Pozsony város és környékének előkelő, magyar intelligencziájának oszlopos tagjai találhatók, hanem sok országos nevű egyén is. A Szilágyi Dezső-utcza végén, a szép új neolog-izraelita zsinagóga előtt, lehetett hajdan a Vödritz-kapu, melyet állítólag még Salamon király építtetett. Régente ezen a kapun át jöttek a királyok a várból a városba.
A Vödritz-utczából a cs. és kir. katonai élelmezési raktárhoz, illetőleg a Váraljai révparthoz és a Mária Terézia-útra jutunk, melynek végén van a vám. (A Mária Terézia-út Mária Terézia idejében a főnemesek kedvelt lakóhelye volt.) Ezen kívül van a terézvárosi katholikus és izraelita temető s a Károlyfalvai-út. A katonai élelmezési raktárnál van a Várhegyre fölvezető út, nem messze pedig a kath. fiú- és leányiskola és a váraljai katholikus plébánia-templom. Az említett raktár mögött van a Vízhegy és a várrom. Itt van a pozsonyi vízvezeték víztartója is.
Dux Adolf szülőháza.
Az új izraelita zsingagógától vezet föl a Vártelek-utcza (balra van a Várlépcső), mely a Kapuczinus- és a Vár-útra vezet; ez az utóbbi azután körben futva a várromhoz visz. Ez a város legelhanyagoltabb része. A Vár-út 54. sz. a. van Dux Adolf szülőháza. A házat a következő emléktábla jelöli meg:
"DUX ADOLFNAK
a
Kisfaludy-Társaság tagjának
szülőháza
____

Szül. 1822 okt. 25-én, megh. 1881 nov. 20-án
Hazáját lelkesen szolgálta, nemzeti irodalmunkat a kül-
földdel jó és rossz napokban egyaránt híven ismertette.
____

Hálás kegyelete jeléül
a
Pozsonyi Toldy-kör.
1882."
A Vártelek-utczában van a Szent Miklós-templom, mely a XVIII. század második feléből való. A Vár-úton van a Pálffy-laktanya, mögötte az egykor híres Pálffy-kerttel, továbá az orth. izr. hitközség imaháza, mely 1863-ban készült el. A templom szép, keleties modorban van építve.
De térjünk vissza a Haltérre. Az itt a városi sörház előtt álló Szent Háromság-szobrot 1613-ban emelte a polgárság az akkor dühöngött pestis emlékére. Ezen a téren van a halvásár. A 11. szám alatt volt Szlemenics Pál lakóháza. Az épületen a következő emléktábla van:
159"SZLEMENICS PÁL
jogtudós s magyar akadémiai tag lakóháza 1809-1836.
_____

A Toldy-kör kegyelete jeléül."
Innen kiérünk a Dunához, illetőleg a Batthyány Lajos-rakparthoz, mely egész a Vízi-kaszárnyáig és a csavargőzös-állomásig vezet. Nevét a part onnan nyerte, hogy - Kolmár József veterán író állítása szerint - az itteni Brantner-féle sarokházban kezdte meg Batthyány Lajos gróf, Magyarország első független miniszterelnöke és dicsőült vértanúja miniszterelnöki munkásságát.
A Batthyány-part másik végében levő kétemeletes saroképület a Vízi-kaszárnya. A polgárság emelte 1763-ban. A Dunára néző oldalán a következő fölírás van:
"Has aedes populus struxit curante senatu
Usibus ut patriae Militis esse queant."
Madách Imre, az "Ember Tragédiájá"-nak halhatatlan írója, 1852-ben nehány hónapig itt fogságban sínylődött, mert egy politikai menekülőt, valami cseh vadászt rejtett el magánál.
A Batthyány-rakparttal szemben, a Duna másik oldalán, van a híres pozsonyi Hajóegyesület pompás klubháza és a gyöngyörű fekvésű, újabban szépen restaurált ligeti kávéház, melyet 1827-ben alapítottak.
A Mária Terézia-szobor.
A Vizi-kaszárnyánál van a város legszebb szobra: a koronázó-emlékszobor. Pozsony szab. kir. város emelte Neiszidler Károly országgyűlési képviselő indítványára, Magyarország ezredéves fönnállásának és a pozsonyi királykoronázásoknak az emlékére. Ünnepies leleplezése 1897 május hó 16-ikán ment végbe országos fénynyel, a király, az uralkodóház, a kormány, a törvényhozás és az állam főméltóságainak jelenlétében. A szobor a pozsonyi születésű néhai Fadrusz János alkotása, ki ezzel a művével valóban halhatatlanná tette a nevét és az első művészek közé emelkedett. A szobor 200.000 koronánál jóval többe került a városnak. Mária Terézia királynőt ábrázolja lóháton. Egyik oldalán egy magyar főnemes, a másikon marczona vitéz áll. A koronázó dombot, melyen a szobor áll, az egész ország magyar földjéből hordotta össze a nemzet kegyelete.
A Dunára néző oldalon e szavak vannak bevésve:
"VITAM ET SANGUINEM"
A város felé fordított oldal felirata ez:
"Magyarország fönnállásának ezredik évében, a királykoronázások emlékére
emelte Pozsony szab. kir. város közönsége 1896."

Pozsony. - A koronázó Domb-tér.
Körper K. felvétele
160A szobor aljában a következő, pergamenre írt okirat van elhelyezve, melyet Thaly Kálmán országgyűlési képviselő, a Magyar Tud. Akadémia rendes tagja szerkesztett:
"A magyar állam I. Ferencz József ő császári és apostoli királyi Fölségének dicsőséges uralkodása és losonczi Bánffy Dezső báró miniszterelnöksége idejében, 1896-ban ezeréves fönnállásának emlékét ünnepelvén, Pozsony szab. kir. város közönsége, már ő Fölsége megkoronáztatása negyedszázados évforduló napján: 1892 június 8-ikán tartott díszközgyűlésében, Neiszidler Károly országgyűlési képviselő indítványára, hazafias lelkesedéssel egyhangulag elhatározá, hogy az ezredévi ünnep magasztos alkalmára, a hajdani koronázási domb helyén méltó emlékművet állíttat. Ez emlékmű Dröxler Gusztáv kir. tanácsos polgármestersége alatt Fadrusz János akadémiai szobrásznak, e város szülöttének tervei szerint és munkájával, még ugyan 1896-ban elkészülvén, fönt dicsőített Fölséges Királyunk legmagasabb személyének, a Fönséges Uralkodóház tagjainak, az ország Herczegprimásának és zászlósurainak, a törvényhozás mindkét háza s a kormány tagjainak, Pozsony város közönségének, a törvényhatóságok, a tudomány-egyetemek, műegyetem, a magy. tud. akadémia és más meghívott kulturintézetek képviselőinek, bel- és küföldi díszes vendégseregnek s megszámlálhatatlan közönségének jelenlétében, 1897 május hó 16-án, nagy ünnepélylyel felavattatott, gránittalpazatával, márványszobraival örök időkre büszkén jelképezendő a királyi eskü és a törvények állandó, sérthetetlen szentségét s emlékeztetvén a koronázások szertartásainál ezen helyről a világ négy tája felé irányzott jelképes jelentésű, királyi kardvágásokra; különösen pedig lélekemelő emlékezetére a magyar hazaszeretetnek, a magyar törvénytiszteletnek s ama törhetetlen hűségnek, a melylyel e nemzet az árván maradt és a félvilágtól megtámadott bájos, fiatal Királynőnek, dicsőemlékű Mária Teréziának ingadozó trónját s a magyarok lovagias oltalmába ajánlott fönséges családját, az ősz nádor erdődi Pálffy János gróf buzdító fölhívására, példátlan lelkesedéssel "életet és vért" áldozva, világbámulta vitézséggel megmenteté s ádáz elleneit visszaverte vala.
Emlékszobor, Te, a magyar hűség, magyar hősiesség, magyar lovagiasság és törvénytisztelet, Te, az ősi magyar erények kővé vált hirdetője, állj rendületlenül! Állj örök időkig! Állj, míg az ezeréves, imádott haza áll!"

Pozsony. - A Mária Terézia-szobor (Fadrusz János műve).
Körper K. felvétele
A koronázó-emlékszobor helyén állott azelőtt a "koronázási domb", mely a várost ért átalakulások következtében helyet is változtatott, míg a legutolsót 1871-ben Pozsony város közgyűlése elhordatta, de egyúttal azt a kötelezettséget vállalta magára, hogy annak helyére a város költségén emléket emel.
A domb a haza minden részéből küldött földből volt összehordva, falazata díszes gránitalkotmányból állott. Három feljárója közül az egyik a város felé, másik a Hungária-kávéház helyén állott Esterházy uradalmi magtár, a harmadik a Lanfranconi-ház helyén állott kir. sóház felé nézett, s a domb gyepes lejtőit erős lánczokat tartó oszlopok szegték be.
Az 1871-ben lebontott domb 1775-ben épült, a katonai szertárnak használt régi gabonatár helyén kétszáztíz esztendeig fönnállott régi királydomb helyett, a melyet a gabonatár építése miatt bontottak le 1774-ben. A Mária Teréziától emelt királydomb e szerint 96 évig állott fönn és két király koronázásakor használták. (II. Lipót 1790 nov. 15-én és V. Ferdinánd 1830 szept. 28-án, ez utóbbi volt tehát az utolsó.) A régi koronázó-dombon 1563 szept. hó 8-án volt az első kardvágás. (I. Miksa.) Azóta ide lovagoltak föl királyaink (Rudolf, Mátyás, stb.).

A Kossuth Lajos-tér Pozsonyban.
Körper K. felvétele
161A koronázó-emlékszobor környéke jelenleg szépen van parkozva. Innen a Duna-parton a Justi-sor az állandó hídhoz vezet. Itt van a dunagőzhajózási társulat állomáshelye és raktára. A hídon túl azután a gyárakhoz (városi villamos vasúti, posztó-, kőolajfinomító- és bőrgyár), majd az új téli kikötőhöz érünk, melynek munkálatai 1897-ben kezdődtek. A kikötő 50 hold terjedelmű és minegy 250 hajóra van számítva. Előtte van a Malom-liget.
Az állandó dunai hídtól a Baross Gábor-út vezet a Vásártérre. Ebben az utczában van a régi hidász-kaszárnya, (mely 1857-ben épült és eredetileg cs. katonai altanodának volt rendelve), a cs. és kir. hadtestparancsnoksági épület és az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának pompás palotája. A hidász-kaszárnya előtti téren most csinos parkocska van. A Baross-út végén, illetőleg elején van a Grössling-utcza, mely a koronázó-dombtérnél kezdődik és a Kempelen-útnál végződik, mely aztán a Justi-sorra visz. A Grösslingen van a legszebb pozsonyi fürdő (a Pozsony-fürdő), mely a Ventur-utczában levő pozsonyi iparbank tulajdona. Néhány évvel ezelőtt épült és hidegvíz-gyógyintézete is van.
A koronázó-emlékszobortól a Híd-utczán át jutunk a Kossuth Lajos- (azelőtt Séta-) térre. A Híd-utczában van a régi hidász-szertár, mely most már a város tulajdona, és melyről már föntebb is szólottunk. Mária Terézia építtette. Nyugati oldalán a következő fölirás van: "providentia Mar. Theresiae Aug. Res frumentaria constituta A. 1773." - Ez épülettel szemben a Magyar király-, majd odább a sarkon a háromemeletes Nemzeti-szálló fekszik. Mindkettő keresett helye az idegeneknek. A Nemzeti-szálló mellett, a Kossuth-téren van a Palugyay-féle Zöldfa-szálló. A város legelőkelőbb vendéglője ez. Sok történelmi emlék fűződik ez épülethez. Ennek erkélyéről hirdette ki Kossuth Lajos 1848 márcz. 17-én Magyarország újjászületését, a mikor Pozsonyba az országos küldöttség visszatért és azt az örömhírt hozta, hogy V. Ferdinánd gróf Batthyány Lajost bízta meg a független magyar miniszterium megalakításával. A Zöldfa-szállóval szemben, a tér másik oldalán, a Ventur-utcza sarkán, a volt Holinger-féle (most Secessio-) kávéház áll, mely a 40-es években a jurátusok kedvelt találkozóhelye volt. Itt beszélte meg az országgyűlési ifjúság a tennivalókat. Innen indultak tüntetésekre, itt hányták-vetették meg az ország ügyeit. Ugyancsak a Kossuth Lajos-téren van id. Pálffy János gróf palotája, melyben a gróf lakosztályain kívül az uradalom központi irodája van elhelyezve. A gróf lakosztálya itt is, mint minden más kastélyában és palotájában, telve vannak ritka és nagybecsű műtárgyakkal, remek régi bútorokkal és rendkívül gazdag és becses képgyűjteménynyel, melyben a németalföldi képek gazdag sorozata különösen kiemelendő.

Pozsony. - A Ganymed-díszkút (Tilgner Viktor műve).
Körper K. felvétele
A színház előtti tér.
A Kossuth-téren van a díszes Városi Színház is. Erről e munka más 162helyén bővebben szólunk. A színház előtt, díszes virágágyak között, szép Ganymedes-kút van, melyet az első pozsonyi takarékpénztár készíttetett 1888-ban. E kút a pozsonyi születésű, hírneves Tilgner Viktor műve. Ugyancsak tőle van Hummelnek, a pozsonyi születésű kiváló zeneszerzőnek angyaloktól körülvett mellszobra is, mely szintén a színház előtt, a Kossuth Lajos-tér elején áll. Ennek helyére szándékoznak felállítani Petőfi Sándor szobrát, míg a Hummel-szobor a Notre-Dame-apáczák temploma előtti park közepére kerülne, mely a színház mellett fekszik.

Pozsony. - A Hummel-emlék (Tilgner Viktor műve).
Körper K. felvétele
A Notre-Dame-apáczák temploma és zárdája.
A Notre-Dame-apáczák temploma és zárdája Mária Terézia alatt épült. A templom igen kicsiny, kápolnaszerű. A N.-D.-apáczák elemi iskolát is tartanak fönn. A templom előtt csinos kis sétatér van. Ez előtt áll Szent József oszlopa. 1668-ban a földrengés emlékére emelték. A színház mögött van a Csáky-tér; közepén kis sétatér van. Itt van a Csáky-féle nagy elemi iskola tágas tornacsarnokkal.
A keresk. és iparkamara palotája.
Ugyancsak ezen a téren van a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. A kiváló középület helyiségeinek 3/5 részét a kamara foglalja el, 2/5 része pedig magánlakásokból áll. A kereskedelmi és iparkamara, mely eddig az első pozs. takarékpénztár Lőrinczkapu-utczai épületének második emeletén, aránylag szűk helyiségekben volt kénytelen megvonulni, a jelenlegi székház építését 1902 évi április hó 29-én tartott teljes űlésében határozta el. A pályázat útján kiadott munkálatokat Hubert József budapesti műépítész tervei szerint Feigler Sándor pozsonyi építőmester felügyelete alatt pozsonyi iparosok végezték. A telek 90,000 koronába, az épület pedig 300,000 koronába került, a berendezésen kívül. Az épület alapkőletétele az 1903. év áprilisában történt.
A Csáky-tér mellett fekszik a Rózsa-utcza. A Baross-útra néző szögletén van a Vörös ökör-szálló. Itt volt szállva 1814-ben október hó 30-ától nov. 2-áig a braunschweigi uralkodó herczeg, 1839-ben a bordeauxi herczeg és 1845 márj. 26-án a szász király. Deák Ferencz is itt lakott 1833-ban, mint Zala vármegye követe.
A Vörös ökör-szálló közelében van az Arany Rózsa-vendéglő. Arról nevezetes, hogy itt lakott 1783-ban II. József császár. Ez emléktáblával is meg van örökítve. 1813-ban a weimari herczeg is itt volt szállva. A Rózsa-utczával párhuzamos a gróf Andrássy Gyula-utcza. Itt van a városi népkonyha.
Az Andrássy-utczából a Vásártérten át a Duna-utczába érünk. Ezen az utczán hajdan (1690 táján) még a Duna folyt, mely körülbelül a mai Haltér táján szakadt ki a főágból és elválasztván a belvárost, a Kossuth-tér területén vonult végig. Ebben az utczában vannak az állami felsőbb leányiskola, a szövőiskola és a városi javadalmas agghajlék (Lazareth) a hozzá tartozó templommal.
A Szent András-temető.
A Duna-utcza végén van a Szent András-temető. Csinos kápolnája 1861-ben épült Feigler Ignácz építész tervei szerint. Ebben a temetőben a következő nevezetes férfiak aluszszák örök álmukat: Rónay Jáczint dr., az európai hírű tudós, Kossuth fiainak londoni tanítója, Mária Valéria kir. herczegasszony nevelője; - csatószegi Csató Pál, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja; - Szlemenics Pál, pozsonyi jogtanár és hírneves jogtudományi író; - Querlonde Nándor, 1848-iki honvédezredes; 163- Szlávy József koronaőr, m. kir. miniszterelnök, a szabadságharcz után emigráns; - gróf Esterházy István, főispán és 48-as honvéd; - Hollán Adolf dr., Magyarország egykori protomedikusa; - Vizkeleti Ferencz, udvari tanácsos, budapesti egyetemi tanár; - Füzy Szaniszló kir. tanácsos, a magyar birodalmi irgalmasrend tartományi főnöke; - Knauz Nándor dr., pozsonyi prépost, a M. T. Akadémia tagja; - Orosz László kir. tanácsos, törvényszéki biró, a nemzeti ügy lelkes apostola; - Danielik József, a Magyar Írók Életrajza gyűjteményének írója; - Meszlényi Jenő, 1848-iki honvédezredes, Kossuth Lajos sógora; - Králik Dénes honvédezredes, stb. stb.
A Szent András-temető mögött van a pozsonyi fiókpályaudvar. (A soproni, dunaszerdahely-komáromi h. é. vasutak pályaháza a m. kir. államvasutak igazgatása alatt.)
A fiókpályaudvar mögött, illetőleg mellett vannak a katonai élelmezési raktár, a sodronygyár, a hidász-szertárak, a czérnagyár és a malomligeti ág.
A fiókpályaudvar különben összeköttetésben van a főpályaudvarral.
A fiókpályaudvarról, illetőleg a Szt. András-temetőből a Temető-, Széchenyi- és Kórház-utczán át is lehet visszajutni a Belvárosba, mely úton a Vásár-térre érünk. A Széchenyi-utczában az Eötvös-utcza sarkán van a tanítónőképző intézet. Az intézetet legújabban jelentékenyen kibővitették.
A Kórház-utcza elején, a Bognár-utcza szögletén van a kath. polgári ápolóház és templom. Ez a város legrégibb emberbaráti intézete, mely már a XIV. század óta áll fenn. Ugyanezen az oldalon odább fekszik az Erzsébet-apáczák temploma és klastroma. A templom 1740-ben épült, a zárda még előbb. A templom leégett tornyát újabban ékesen fölépítették. Belseje szép barokk-modorú. Az utcza túlsó oldalán a cs. és kir. gyalogsági kaszárnya van, mely hajdan árvaház volt. 1720-ban épült. Ezen a helyen volt a történetileg híres Wesselényi Ferencz nádor kertje.
A Kórház-utcza végén, az Erzsébet-utcza 13. sz. a. van az 1858-ban épült háromemeletes állami kórház, melyet 1864-ben adtak át a nyilvánosságnak. 1899-ben kibővítették az épületet és pedig 300 elmebajos részére készült pavillonnal, 45 fertőzőbeteg számára szolgáló helyiséggel, egy tetemházzal, kórbonczoló laboratoriummal és mosókonyhával. Az átalakítás 360.000 forintba került.
A Virágvölgy.
Az állami kórház mögött van már a Virágvölgy. Ez a külváros 1730-ban keletkezett és annyira megnövekedett, hogy már 1769-ben templomot és paplakot emeltetett. A mostani új, díszes templomot még Simor János szentelte föl. A Virágvölgy valamikor külön falu volt. IV. László ajándékozta a városnak 1280-ban. Itt még a házak nagyobbára földszintesek és sok háznál kert is van. A szőlőmívelők és gyári munkások lakóhelye.
Itt van az újvárosi kath. fiú és leány népiskola, a cs. és kir. szekerész-laktanya, a sörföző, a katonai barakkok, a fiók tüzér-laktanya, a Ludwig-féle gőzmalom majd a marhavásár. E vidéken van a lőportorony, az ú. n. disznómező (Sauhaide), a katonaság gyakorlótere, a vágóhíd stb.
A virágvölgyi templom mellett van az újvárosi evang. népiskola és a Grüneberg-féle kefegyár. Odább az újvárosi népkonyha, majd a m. kir. dohánygyár, az újvárosi kath. és evang. temető s a récsei-út. A pozsonyi dohánygyár 1853-ban keletkezett, a hozzája tartozó nagy tárház pedig 1861-ben. 1887-ben az emeletes kezelési, és a telepet két udvarra osztó kétemeletes gyártási épülettel bővítették ki.
A munkástelep.
A dohánygyártól nem messze, a Sáncz-úton van a Schulpe-féle munkástelep.
Az egészséges s olcsó lakás hygieniai, közgazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt fontos és nagyjelentőségű tényező. Pozsony városában Schulpe György volt e téren a kezdeményező és úttörő. 1894-ben kezdte meg a mozgalmat olcsó és egészséges munkáslakásoknak a társadalom, illetőleg magánvállalkozók útján való megalkotása tárgyában. Ő maga is alkotott egy munkáslakás-telepet, mely hét épületből áll. A Schulpe-telepen van olvasóterem, könyvtár (néhány ezer kötettel), betegszoba, első segélynyújtáshoz fölszerelt helyiség, fürdő, múzeum és óvó. Schulpe e telepen előadásokat, felolvasásokat rendez scioptikon-képekkel, és magyar nyelvű kurzusokat tart.
164Az 1904 jún. 7-én megtartott városi közgyűlés e telepet hivatalosan is Schulpe-telepnek nevezte el.
Schulpe akcziója következtében az utolsó években több mint 500, a modern társadalmi és egészségi követelményeknek megfelelő munkáslakást állítottak fel Pozsonyban, többek között a város is egyet, a Shulpe-telep mellett, mely 10 kétemeletes házból és 120 lakásból áll és egy másik újabb telepet, mely 112 lakásból áll, 94 egyszobás munkáslakással. Megemlítendők még Huberth Ferencz telepe 88 lakással, Kühmayer Ferencz telepe 16, a könyvnyomdászok egyletének telepe 24, Samek telepe 40, Durvay telepe 50 lakással, a tölténygyár, a dinamitgyár, a bőrfinomítógyár, stb. telepei.
A munkástelepek ügyében folyó mozgalom még nem szünt meg és tervbe van véve szaporításuk mindaddig, míg e tekintetben a viszonyok teljesen kielégítőek lesznek. A városi hatóság is áldozatkészen támogatja az erre irányuló törekvéseket.
A Kórház-utczával csaknem párhuzamosan halad a Széplak-utcza, mely a Nagy Lajos-térről kiindulólag a Buzapiaczig, illetőleg Országútig visz. Az Ország-úton van a tűzoltószertár, elektrotechnikai szakiskola és a hajléktalanoknak szánt városi menedék- és dologház. A Buza-piaczon, illetőleg a Mária-utcza sarkán áll az új honvédlaktanya.
A Szt. Háromság-templom.
A Nagy Lajos-térről a másik irányban a Szent Háromsághoz címzett plébánia-templomhoz jutunk. Hajdan a Szent Mihály-templom állott a helyén, de ezt 1526 után lerombolták. A mostani templom 1718-ban épült a keresztes atyák költségén, kiknek a török fogságba esett keresztények kiszbadítása volt a rendeltetésük. A templom főkapujának oldalán két be nem fejezett torony emelkedik. Belseje igen ékes. Kúpboltozatok födik a templom főrotundáját és a szentélyt, melynek építője Babiana volt. Oltárképeit Unterhuber, Palkó és de Matta festették.

Pozsony. - A Szt. Háromság templom.
Körper K. felvétele
A vármegyeháza.
A templom mellett van a Vármegyeháza, a mely a hajdani keresztesek zárdája helyén áll. Újabb időben (így különösen 1844-ben) többször megnagyobbították és megújították.
A vármegyeház díszes nagy termében a következő emléktábla van:
"Pozsony vármegye közönsége Petőcz Györgynek a hazáért 1849 május hó
24-én vértanú-halált szenvedett II-odik alispánjának."
A Vármegyeház előtti térség közepén Szűz Máriának szentelt oszlop áll.
A kapuczinusok temploma és zárdája.
A Vármegyeház-téren van a kapuczinusok temploma és zárdája. 1718-ban épült. Egyszerű, de áhítatot gerjesztő. 1861-ben egészen átalakították. Erre vonatkozik a bejárattól jobbra látható fölirat. A zárdához kert is tartozik. A kapuczinus-templomtól a Kapuczinus-út a Várútra vezet.
A kapuczinusok temploma mellett, a Kisfaludy-utczában van a kir. törvényszék, járásbíróság és ügyészség új díszes épülete.
Jókai Mór-utzca.
A Vármegyeház mögött van a Jókai Mór- (ezelőtt Szél-) utcza, mely a Nagy Lajos-térről a Konvent-utczába visz. Nevét onnan nyerte, hogy ebben az utczában, a 10. sz. a. lakott koszorús költőnk, Jókai Mór. A házon a következő emléktábla látható.
165"JÓKAI MÓR
koszorús költőnk
e házben tölté 1835-1837 tanuló éveit.
Ennek
és félszázados írói jubileumának emlékére
a Pozsonyi Toldy-kör
1890.
Jókai egykoriban hozzád járt német igére,
Most te sietsz hozzá nemzeti szóra, Pozsony!"
A főreáliskola.
A kapuczinus templomtól a Torna-utcza vezet az új állami főreáliskolához, mely a Torna- és a Kölcsey-utczák szögletén díszlik. Az új intézet az 1895-96-iki tanév kezdetén nyílt meg. Történetét két emléktábla hirdeti, melyek szerint hazánk e legrégibb reáliskolája, mint pozsonyi főreáliskola magánadakozásból keletkezett és 1850 decz. 2-án kedzte meg működését. Épült 1893-94-ben.
A Torna-utczában vannak még az orth. izr. hitközség polgári és népiskolái, izr. elemi fiú-, leány-, nép- és polgári iskola, a kétemeletes, szép magy. kir. bábaképző-intézet, a városi Izabella gyermekmenedékház, a Wawra-féle korcsolyapálya és a pozsonyi előkelő világtól élénken látogatott tágas lovarda.
A gyermekmenház.
Az Izabella gyermekmenedékházat az 1840-es évek végén alapították szegény, elhagyott gyeremekek számára. Mostani nevét 1891-ben nyerte. 120 gyermek részére van benne hely. Az épületen a következő emléktábla van:
"Ezt a Menedékházat Izabella csász. és kir. főherczegnő Fenséges Védő
Asszony ótalma alá helyezte Pozsonyban laktának örök emlékére
Pozsony szab. kir. város
Közönsége.
MDCCCXCI
Isten áldd meg e házat és Védő Asszonyát."
A Kisfaludy-utcza.
A Torna-utczával szomszédos Kisfaludy-utzca, Kisfaludy Károlyról nyerte elnevezését, a ki 1817-ben ebben az utczában a 16. sz. a. levő, a főépülettől elkülönített kis emeletes házban lakott, mely akkor Ballus tanácsosé volt. Az épületen ez a felirás olvasható: "Kisfaludy Károly 1817-ik évi itt lakása emlékéül. S. K. 1876."
A ev. temető.
A Kisfaludy-utcza végén van a Kecskekapu melletti evang. temető. Hajdan ugyanis a külvárosok is el voltak látva kapukkal. Most már csak az elnevezés van meg s helyén a vámsorompó áll. Az evangelikus temetőben is sok kiváló hazafi nyugszik. Itt porladozik Jeszenák János bárónak, a nemzeti vértanúnak teteme, a kit 1849. évi október hó 10-én végeztek ki Pesten az Újépületben. Síremlékén Gyulai Pál következő szép verse olvasható:
"Szerette hazáját
Szívvel, szóval, tettel:
Védte szabadságát
Híven, becsülettel.
Áldozott, szenvedett,
Jutalmát nem kérte,
S nem küzdhetve többé,
Vérpadon halt érte."
A nemzeti vértanú pozsonyi születésű volt. 1800 jan. 22-én született a Ventur-utcza 20. sz. alatt. Kívüle még a következő nevezetes egyéniségek vannak itt eltemetve: Rázgha Pál, evang. lelkész, nemzeti vértanú; - Tamaskó István, hírneves keleti nyelvész, a "Szózat" latinra fordítója; - Samarjay Károly dr., kir. tanácsos, a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke; - dr. Simkó Frigyes Dániel, a pozsonyi ev. liczeum legnagyobb jótevőinek egyike; - Greguss Mihály, Greguss Ágost és Gyula édesatyja, a ki a pozsonyi ev. liczeumban legelőször adta elő a bölcsészetet magyarul; - Kámory Sámuel, a hírneves keleti nyelvtudós; - Lehr Zsigmond, szépirodalmi író és tanár, jeles műfordító; - Szeberényi Lajos, szépirodalmi író, pozsonyi ágost. hitv. evang. pap, a Kisfaludy-társaság tagja, Petőfi pajtása; - Petőcz György alispán; - Mednyánszky László báró, kit a hadi törvényszék itélt halálra, és a kit 1849 június hó 4-én végeztek ki, szintén itt van eltemetve, Gasparich Kilit ferenczrendű szereztessel, a ki bitófán végezte életét 1852-ben. Ezeknek a sírja ismeretlen. Bél Mátyás sírját nem jelöli emlékkő. Habár nem Pozsonyban született, mégis pozsonyinak mondható, mert majdnem 35 évet töltött ennek a városnak a falai között. 166Itt fejtette ki ugyanis áldásos működését, itt adta ki 1721 márcz. 15-én a Nova Posoniensis czímű latin hírlapot, mely hetenként két kis negyedrétű ívalakú lapon jelent meg. Markusovszky Sámuel, a pozsonyi ág. hitv. liczeum tudós igazgatója, lelkes szavakban hívta föl a figyelmet arra a kegyeletes tényre, hogy emlékét illő módon örökítsék meg.
A hegyi díszkert és a "Bimbóházak".
Az evang. temetőnél visz fel az út a festői szépségű pozsonyi hegyekbe. (Bimbóházak, hegyi díszkert, Murmann-magaslat, Uj világ, a hegyi villák, Eleonora-udvar, Máriahon stb.) A hegyi díszkert, kies és regényes részleteivel, kényelmes, gondozott útjaival és pihenőivel, az ország egyik legszebb és legegészségesebb sétahelye, melyet nemcsak a pozsonyiak látogatnak szívesen, hanem alig van idegen, a ki itt meg ne fordulna, annál inkább, mert a "Bimbóházak" név alatt itt található vendéglők, különösen pedig a 3-ik Bimbóház tágas, fedett terrasszán, jó ételek és üdítő italok mellett pihenhetik ki fáradalmaikat és élvezhetik a közeli és távoli hegyekre nyíló remek természeti panorámát. E 3-ik Bimbóház tágas és szép emeletes épületében különben sok család nyaral még Budapestről és Bécsből is.
A Kisfaludy-utczát a Frigyes főherczeg-úttal a Bél Mátyás-utcza (azelőtt Apácza-pálya) kapcsolja össze. Itt van a jó hírnévnek örvendő kereskedelmi felsőbb iskola, evangélikus kórház és a magyar-tót evangélikus templom. Ez a templom 1777-ben épült egy régibb templomnak a helyén. Kicsi, egyszerű templom. A következő felírás van rajta:
"D. O. M. S. Monumentum Clementiae Mariae Theresiae et Josephi II.
Augg. Statuit Deoque Sacravit Pietas Coetus Aug. Conf. Pos. Hung. Slav.
MDCCLXXVII."
A Petőfi-szoba.
A Bél Mátyás-utczában (a 25. szám alatt) lakott Petőfi Sándor, nemzetünk halhatatlan költője. A tanulók akkortájt diákkaszárnyának hívták ezt az épületet. Willinszky István nevű szabómester volt a gazda, a háztulajdonos pedig Blaskovits. A Petőfi-szoba a kaputól jobbra, a leghátulsó udvari följárón vezető emeleten, a lépcsőtől jobbra nyíló udvari szoba volt. Itt lakott Jeszenszky Danó (Temérdek), ismert, jeles író, a Petőfi-társaság tagja, Mauks Mátyás nevű tanulótársával. A szoba három tanulóra volt berendezve és így egyik hely üres volt. Petőfinek e lakást Jeszenszkynek Portir nevű tanulótársa ajánlotta, a ki Petőfivel Aszódon járt iskolába. Petőfi 1843 május hó elején jött Pozsonyba az akkori országgyűlés idejére. A szoba most is teljes épségben van. A ház a pozsonyi evang. konvent tulajdona. Dr. Vutkovich Sándor, a pozsonyi Toldy-kör tiszteletbeli elnöke kutatta ezt föl és indítványára jelölték meg emléktáblával.
A felirat a következő:
"Ebben a házban lakott
PETŐFI SÁNDOR
1843 május és június hónapban.
Kegyeletes emlékül a "Pozsonyi Toldy-kör"
1900 márczius hó 15-én.
A pozsonyi Schlossberg, vagy a mint mondják zsidó-utcza kezdetén, a várba vezető lépcsők 24-ikén van az a nevezetes viskó, a mely Petőfi nyomorúságának utolsó felvonását látta. 1843-ban, június hóban ugyanis itt körmölte Kolmár Józseffel együtt a Záborszky Alajos szerkesztette "Országgyűlési Tudósításokat", sűrű, apró betűs ívét 25 váltógarasnyi díjért. Kolmár József vezette Petőfit ennek a kéziratos újságnak az expeditorához, Kontrásy Ferenchez. Az utczának most Petőfy-utcza (helyesen Petőfi-utcza) a neve. Itt azonban a költő sohasem lakott, mint ezt rendesen tévesen írják. Itt csak dolgozott.
Az evang. főiskola és templom.
A Bél Mátyás-utczából a kis Liczeum- (azelőtt Bél-) utcza vezet a Konvent-utczába. A szögleten van a magyarhoni ágost. hitv. evang. egyetemes egyház theologiája és a theologus-otthon. E kitünő főiskola egyetlen a maga nemében Magyarországon. A theologia azelőtt a Bél Mátyás-utczában volt, ott, a hol most az evang. leányiskola van. A mostani theologia helyén régebben az evang. főgimnázium, ú. n. liczeum volt. Hajdan itt volt a temető. 1860-ban házhelyekre osztották fel és akkor nyílt meg a Konvent-utcza. Az épület 1855-ben 167épült. A theologia mellett van az evang. népiskola. A szemben álló ház szintén a pozsonyi evang. hitközségé. A Konvent-utcza 15. szám alatt van az evang. liczeum híres könyvtára, mely 20.000-nél több kötetet és kéziratot és nehány unikumot tartalmaz. 1783-ban épült. 1885 előtt itt volt a liczeum. E tágas épület udvarán van a nagy (német) evang. templom, mely 1876-ban épült. (Ezen a helyen, a Steiner-féle házban, végezték istentiszteletüket a protestánsok 1688-90-ig.) Habár ez a templom is torony nélküli, mint a jezsuitáké, magas tetőzetével mégis impozánsan emelkedik ki a többi épületek közül. Belsejét kettős karzat veszi körül. A főoltár fölött függő képet, mely Jézus mennybemenetelét ábrázolja, Lieber festette. A templom sekrestyéjében levő mesteri mű (Jézus Emausban) Oeser Frigyesnek, a szász lipcsei festészeti akadémia egykori igazgatójának az alkotása. (Oeser ezt a képet kegyeletből festette, mert Pozsonyban született 1717-ben).
A Bél Mátyás-utczával csaknem párhuzamosan halad a Védczölöp-út, mely egész a várnál kezdődik és az evang. temető s Kisfaludy-utcza mellett elhaladva, a Grassalkovich-téren végződik. A Védczölöp-út évről-évre szépül. Mindkét oldalán gyorsan emelkednek a szebbnél-szebb villák és a nagyvárosias házak. Itt emelkedik a festői szépségű és az egészséges fekvésű Újtelep, ez a legújabban keletkezett városrész. A Védczölöp-úton van a fölmenő út az Albrecht-mulatóhoz. Itt van az új, hatalmas ág. hitv. evang. liczeum. Ez egy barokk-stilben készült kétemeletes saroképület, melynek egyik szárnya a Védczölöp-utczára, a másika pedig az Újtelepre nyílik, játszótérül szolgáló tágas udvarral. 193.339 frt 45 krba került. Épült 1895-96-ban. A pozsonyi evang. egyház hazánk ezeréves fönnállásának ünnepe alkalmából avatta fel és adta át magasztos hivatásának.
A liczeummal szemközt van az új liczeumi internátus, melynek ez a czélja, hogy a liczeumi tanulóknak olcsó lakást, teljes ellátást, gondos fölügyeletet és valláserkölcsi, hazafias nevelést adjon. Felállítása 303.733 koronába került. 120 tanulónak van benne hely. Egyike az ország legjobb felekezeti főgimnáziumainak, hol már sok jelesünk nyerte kiképeztetését. A liczeum épületében van elhelyezve a híres Simkó-féle érem- és régiséggyüjtemény, a mely a város egyik nevezetessége. Ezt a gyüjteményt 1867 szept. 14-én örökölte a város Simkó Frigyes Dániel, bécsi egyetemi tanártól, az intézet volt tanítványától. Ez a kiváló hagyaték régiség-, érem- és könyvtárból áll. Legértékesebb ezek közül az éremgyüjtemény, a mely, a darabok számát tekintve, hazánknak negyedik nummizmatikai gyüjteménye, becsérték tekintetében pedig a Magy. Nemzeti Múzeumé után következik. Nincs talán középiskola az egész kontinensen, mely ilyen kincscsel bírna. Világhírét a többi között olyan hét érmének köszönheti, a milyennel még a British-Múzeum sem dicsekedhetik. A múzeum nyitva áll a közönségnek is.
A Védczölöp-út végén van a magy. kir. honvédkerület parancsnokság épülete.
Frigyes kir. herczeg palotája.
A Grassalkovich-téren van Frigyes kir. herczeg palotája. Külsőleg hasonlít a gödöllői kir. palotához. Mindkettőt Grassalkovich herczeg építtette Mária Terézia idejében. Építése a barokk-stilre emlékeztet. A palota előtt tágas erkély van. Szép a lépcsőháza. Belseje igen ízléses. Pompás kert tartozik hozzája, mely egészen a katonai kórház kertjéig ér. A kert legújabban a Stefánia-útra szép kerítéssel van ellátva. A palota az első emeleten híddal van egybekapcsolva a szomszédos épülettel, melyet nehány évvel ezelőtt vettek meg, mivel a palota Frigyes kir. herczeg nagyszámú családja számára már szűknek bizonyult.
A palota mögött az Esterházy-téren vannak: a cs. és kir. katonai kórház, a katonai lovarda és a katonai raktárak, majd tovább a lovassági és gyalogos laktanya és a Sáncz-út. A lovassági laktanyától nem messze, a Hadapród-utcza és a Vám-utcza szögletén fekszik a cs. és kir. közös hadapródiskola, tágas, szép kerttel. A Vám-utczának a Sáncz-úton túl a Récsei-út a folytatása. Ezen érünk a világhirű dinamit-gyárhoz, mely egész kis város, külön iskolával, vasúti állomással, stb. A gyártelep teljesen el van zárva a nyilvánosság elől.
A katonai kórház.
A föntebb említett katonai kórház volt azelőtt a herczegprímás nyári palotája. 1614-ben Forgách Ferencz gróf, esztergomi érsek alapította és később Lippay érsek szépítette. (A kápolna 1861-ben épült.) Itt tette le az újonnan 168felállított magyar testőrség a hűségesküt Mária Terézia királynőnek 1760-ban. Számos fejedelmi vendéget látott.
A Grassalkovich-térről vezet a Stefánia-út a magy. kir. államvasutak főpályaudvarához. Ez a város legszebb és leghosszabb utczája. Jobbról-balról szép épületek szegélyezik. A végén, az Aulich Lajos-utczában emelkedik az új csendőrségi palota. Innen visz föl az út a hatalmas (Mária oltalmáról elnevezett) árvaházhoz, a pompás Bellevue-mulatóhoz, majd a Mély-úton a mély-úti kápolnához, hegyi díszkerthez, csokoládé-kerthez és a kálvária-hegyhez s kápolnához, a mely 1861-ben épült. A mély úti kápolna 1824-ben épült, a régi, fából készült kápolna helyébe. Azóta többször megújították.
Ugyancsak a Stefánia-úti vámtól vezet az út (Lamacsi) a Vörös-hídhoz és innen a Szalma-kunyhóra és a Zerge-hegyre, majd a lőporgyárhoz, a szárazmalmokhoz és a regényes fekvésű Vaskutacskához. Az itteni fürdőépületet 1826-ban emelték. (Azelőtt Ferdinánd király fürdőjének nevezték.)

Pozsony. - Frigyes kir. herczeg palotája.
Körper K. felvétele
A főpályaudvart legközelebb jelentékenyen kibővítik. Forgalma évről-évre emelkedik. Ez a pályaudvar állomása a bécs-budapesti, zsolnai és szakolczai vonalaknak.
Még csak azt akarjuk fölemlíteni, hogy Pozsony falai között jelent meg először a legelső magyar hírlap (1780-ban), a "Magyar Hírmondó"; itt pöngette lantját a "Csikóbőrös kulacs" dalosa: Csokonai Vitéz Mihály s itt adta ki 1796-ban a "Diétai magyar múzsa" czímű poétai heti folyóiratot. Fejér György, a magyar történeti irodalom egyik úttörő munkása s a Codex diplomaticus r. Hung. megindítója, kispap korában a pozsonyi várban nemcsak színdarabokat dolgozott és adott ki, hanem az iskolai Thaliát is új életre keltette.
Kölcsey Ferencz, Wesselényi Miklós, Kisfaludy Sándor és Károly, Czuczor Gergely, a Dessewffyek, Garay János, Bajza József, Toldy Ferencz, Szemere Pál és Fáy András stb. részint itt jártak iskolába, részint pedig itt laktak.
* * *
Pozsony intézményei.
Pozsony sz. kir. város hatósági, politikai, közgazdasági, katonai, társadalmi, kulturális és egyéb intézményei, melyek valódi, nagy várossá teszik, 169oly nagyszámúak, hogy alig van város az országban, a mely e tekintetben Pozsony sz. kir. várost túlszárnyalná.
Első sorban fölemlítendő, hogy itt lakik állandóan Frigyes főherczeg és családja és itt tartja udvartartását is, mely alá tartoznak a főudvarmesteri hivatal, a főherczegi titkári hivatal, az uradalmi kormányzóság és Izabella főherczegnő udvara.
A városi törvényhatóságon kívül itt van Pozsony vármegye székhelye. Van itt m. kir. anyakönyvi hivatal, kir. tábla, kir. törvényszék, telekkönyvi hivatal, kir. főügyészség, államügyészség, fogház és kir. járásbíróság. Itt van az ügyvédi kamara és a közjegyzői kamara, m. kir. pénzügyigazgatóság és pénzügyőrség, I. oszt. fővámhivatal, m. kir. sóhivatal, egyúttal ker. gazdászati hivatal, dohánygyár, kir. kataszteri térképtár , az I. számú m. kir. kataszteri helyszínelési felügyelőség, az V. és VI. számú kataszteri felmérési felügyelőség. Van itt m. kir. posta- és távirdaigazgatóság és államvasúti forgalmi főnökség.
Közgazd. intézmények.
A közgazdasági intézmények között első helyen említendő a kerületi kereskedelmi és iparkamara, továbbá a m. kir. iparfelügyelőség, a XV. kerületi m. kir. kulturmérnöki hivatal, a m. kir. kerületi erdőfelügyelőség, a m. kir. járási erdőgondnokság, a m. kir. állattenyésztési felügyelőség és a m. kir. állategészségügyi felügyelőség.
Áll. int. és hivatalok.
Állami intézetek és hivatalok a következők: m. kir. állami kórház, m. kir. folyammérnökség, m. kir. morvaszabályozási kirendeltség, m. kir. államépítészeti hivatal.
Tanintézetek stb.
Tanintézetek, tantestületek és tanhatóságok a következők: m. kir. tankerületi főigazgatóság, m. kir. tanfelügyelőség, kir. jogakadémia, ág. h. ev. theologiai akadémai, kir. kath. főgimnázium, állami főreáliskola, ág. h. ev. liczeum, m. kir. állami felsőbb leányiskola, m. kir. állami tanítóképző intézet, a Szent Orsolya-rendűek polgári iskolája, a Szent Orsolya-rendűek népiskolája. Katholikus népiskolák vannak a Káptalan-utczában, három a Rózsa-utczában, kettő a Széna-téren, kettő az Újvárosban és kettő a Terézvárosban, összesen tehát tíz. Azonkívül az árvaházi hat osztályú elemi iskola. Evangélikus népiskola van három, ezek közül kettő a városban, egy az Újvárosban és külön árvafiú-, és árvaleánynevelő. Az orth. izr. hitközség négy iskolát tart fenn és pedig egy hat osztályú fiú-népiskolát, egy öt osztályú leány-népiskolát, egy négy osztályú polgári fiúiskolát és négy osztályú polgári leányiskolát. Van azonkívül nyilvános izr. községi elemi fiú- és leány-, valamint polgári leányiskola, mely a Tedesko-féle alapítványból állíttatott fel, felső kereskedelmi iskola, m. kir. bábaképző, kir. vinczellériskola, államilag segélyezett szövőiskola, gyalogsági hadapródiskola, katonai előkészítő iskola, elektrotechnikai szakiskola, m. kir. állami ipar-szakiskola, városi ipartanoncziskola és itt van a pozsonyi népiskolai kerület nyugdíjbíráló bizottsága.
Egyházi hatóságok.
Az egyházi hatóságok és intézmények a következők: a Szent Mártonról czímzett társaskáptalan, a Szent Imréről czímzett papnevelő, jezsuita kollégium, ferencziek kolostora, kapuczinusok kolostora, irgalmasok kolostora és kórháza, Notre Dame-apáczák kolostora, az Orsolya-szűzek zárdája, Erzsébet-apáczák zárdája és az irgalmas nővérek zárdája.
Katonai hatóságok.
Katonai hatóságok a következők: az 5-ik hadtestparancsnokság, a 14-ik gyalogsági hadosztály, a 27-ik gyalogsági dandár, az 5-ik tüzérségi dandár, a 16-ik lovassági dandár, a 19-ik vadász-zászlóalj, a 72-ik gyalogezred, az 5-ik huszárezred, az 5-ik hadtest tüzérezred, a 14-ik hadosztály tűzérezred, tüzérségi anyagraktár, a I. utász-zászlóalj, az 5-ik szekerész-hadosztály, a 19-ik számú katonai kórház, a katonai élelmezési raktár, a m. kir. IV. honvédkerületi parancsnokság, a m. kir. XIII. honvédkiegészítő parancsnokság, a 73-ik honvéd gyalogdandár-parancsnokság, a XIII. honvéd gyalogezred, az 5-ik számú csendőrkerületi parancsnokság.
Forgalmi intézmények.
Közlekedési, illetőleg forgalmi intézmények a posta-, távíró- és távbeszélő hivatalon és a vasútakon kívül, még a gőzhajó-társaság, a csavargőzös-vállalat, a villamos városi vasút és a társaskocsi-vállalat.
Pénz- és hitelügy.
A pénz- és hitelügylet a következő intézetek szolgálják: a pozsonyi első takarékpénztár, a pozsonyi II. kerületi takarékpénztár, a pozsonyi keresk. és 170hitelbank, az osztrák-magyar bank fiókja, a magyar leszámítoló és pénzváltóbank fiókja, a pozsonyi iparbank, az első pozsonyi önsegélyző egylet és a pozsonyi korona-takarék- és hitelszövetkezet.
Keresk. szövetkezetek.
Kereskedelmi szövetkezetek a következők: a pozsonyi kereskedelmi szövetkezet, a pozsonyi közraktár, ezeken kívül ide sorolhatók még az első pozsonyi temetkezési intézet, - a róm. kath. autonom hitközség temetkezési intézete, az ág. h. ev. hitközség temetkezési intézete.
Tudomány, irodalom, művészet.
A tudományt, irodalmat, művészetet és önképzést a következő intézmények és testületek szolgálják: a pozsonyi magyar közművelődési egyesület, melynek czélja a közművelődésnek nemzeti irányú fejlesztése. Az egyesület a törvényhatóságok védelme és támogatása alatt áll és a vármegyében hét fiókegyesülete van. A pozsonyi Toldy-kör, melynek czélja a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése. A hírlapírók egyesülete. Czélja a szaktársak segélyezésén kívül a közös érdekek támogatása és előmozdítása. A Kossuth Lajos emlékszobor-egyesület, melynek czélja Kossuth Lajosnak Pozsonyban emlékszobrot állítani. A Petőfi-szobor bizottság. A pozsonyi műegyesület, melynek czélja a művészetek iránt való érdeklődés fejlesztése, kiállítások stb. által. A pozsonymegyei gazdasági egyesület, melyről már más helyen megemlékeztünk. A természettudományi és orvosi egyesület. A pozsonyi magyar színpártoló egyesület, melynek itt, a hol a magyar színészetnek állandó küzdelmet kell folytatni a német színészettel, fontos missziója volna, de ez az egyesület jelenleg nem működik. A "Concordia" gyorsíró egyesület. A Dóm-restauráló egyesület. Az egyházi zene-egyesület. Művészek és nyelvtanárok egyesülete. Pozsonyi zenészek egyesülete. Sakk-klub. Szent István olvasóegylet. Czélja a valláserkölcsi alapot nélkülöző könyvek ellen való propaganda és valláserkölcsi alapon nyugvó hasznos olvasmányok terjesztése. Kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. "Előre", munkások művelődési egyesülete. Zion-egyesület. Czélja a héber nyelv és tudományok terejsztése és Palesztina betelepítésének propagálása. Tanító-egyesület. Czélja a népoktatás fejlesztése, a tagok jogainak és anyagi érdekeinek megvédése és előmozdítása. A középiskolai tanáregyesület hasonló czélokat szolgál. A pozsonyi népiskolai kerület áll. és községi tanítóinak és tanárainak egyesülete. Az egyesület hét kerületre oszlik, ú. m. a pozsonyi-, modori-, nagyszombati-, somorjai-, galántai- és malaczkaira.
Közhasznú egyesületek.
A közhasznú egyesületek körébe sorolhatók még a következők: állami vegykísérleti állomás, az önkéntes tűzoltó-egyesület, a megyei tűzoltó-szövetkezet és a szépítő-egyesület.
Jótékonyczélú intézmények.
Jótékonyczélú intézmények és egyesületek a következők: kerületi betegsegélyző pénztár, a polgári ápolda, katholikus szegényház-egyesület, evangélikus menház, Ferencz József gyermekkórház, a női betegeket gyámolító egyesület, az orth. izr. hitközség aggmenháza, izr. betegápolókat nevelő intézet, "Báró Hirsch Mór" jótékonyczélú és önsegélyző egyesület, a pékek betegsegélyző és temetkezési egyesülete, első általános tisztviselő-egyesület, katholikus temetkezési egyesület, hajósok temetkezési egyesülete, könyvnyomdászok és betűöntők egyesülete, nőegyesület, keresztény kereskedősegédeket segélyező egyesület, "Humanitás" szegény iskolás-gyermekeket gyámolító egyesület, a Tedeskó alapítványi gyermekmenház, "Jótékonyság" szegény gyermekeket felruházó egyesület, pozsonyi kir. akadémiai jogászsegélyző egyesület, pinczérek betegsegélyző pénztára, a pozsonyi ipartestület betegsegélyző pénztára, az általános betegsegélyző egyesület, a kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyző pénztára, keresztény betegsegélyző és temetkezési egyesület, hadastyán testület, a Szent Miklós katholikus egyesület, a Mária oltalmához czímzett árvaház, a Schiffbeck-alapítványi cselédotthon, a József főherczeg hadastyán-egyesület, kőmívesek és kőfaragók betegsegélyző és temetkezési egyesülete, czipészek szak-, utazási és segélyegyesülete, rokkant munkások nyugdíjegyesülete, a vörös-kereszt-egyesület pozsonyi fiókja, gyógyult elmebetegeket segítő egyesület, Szent Vincze-egyesület, első pozsonyi városi népkonyha, újvárosi népkonyha, izr. népkonyha-egyesület, a bécsi általános segélyző-egyesület fiókja, a jótékonyczélú tánczkoszorú, az orth izr. hitközség jótékony nőegyesülete, ugyane hitközség jótékony egyesülete, a jótékony izr. árvaleány-egyesület és a Good Templar rend pozsonyi páholya.
171Termelő és fogyasztó intézmények.
A termelést és fogyasztást a következő intézmények és egyesületek szolgálják: Izabella háziiparegyesület, pozsonyi tejszövetkezet, szőlőmívelők egyesülete, szőlőmívelők pincze-egyesülete, a szövőipart előmozdítók egyesülete, és az első pozsonyi sütő-szövetkezet.
Ipartestületek.
Ipartestületek a következők: pozsonyi ipartestület, sütőszövetkezet, vendéglősök és kávésok egyesülete, kertészek testülete, fazekas-segédek egyesülete, szabótestület és czipésztestület.
Társas-egyesületek.
A társaséletnek a következő egyesületek a szervei: pozsonyvárosi polgári egyesület, a városi képviselők klubja, a pozsonyi szabadpolgárok egyesülete, a kaszinó, a polgári magyar kör, a pozsonyi klub, a kir. jogakadémiai társaskör, a katholikus legény-egyesület, a pozsonyi katholikus kör, a pozsonyi dalkör, a férfi-dalegyesület, a munkás-dalegyesület, a pozsonyi dalegyesület, és a czitera-szövetség.
Sport.
A Pozsonyban rendkívül kifejlett sportéletet a következő intézmények és egyesületek szolgálják: a polgári lövőtársulat, a tornaegyesület, a lovardaegyesület, az úrlovasok egyesületének fiókja, az ügető-versenyegyesület, az első pozsonyi kerékpár-klub, a pozsonyi vívóegylet, a pozsonyi úrkocsisok egyesülete, "Pozsony" kerékpár-egylet, a "Pannónia" football-klub és az evezős-klub.
Pozsony sz. kir. város nagyvárosias életéről és nagy forgalmáról még a következő adatok nyujtanak fogalmat: Pozsonyban az ügyvédek száma 53, az orvosoké 65, a gyógyszertárak száma 9. A biztosítás ügyét 29 biztosítótársaság vagy ilyenek ügynökségei képviselik. Van itt 10 könyvnyomda és 15 könyv- és zenemű-kereskedés. A bor- és sörmérések, meg a vendéglők száma 168, a szállodáké 12, a nagyobb kávéházaké 22. A különféle iparágakról és a kereskedelem nagy kifejlettségéről más helyen részletesen szólunk.
* * *
A város bizottságai és tisztikara.
Pozsony sz. kir. város törvényhatósági bizottsága 93 virilis és ugyanannyi választott bizottsági tagból áll. Bizottságai a következők: verifikáló, központi választó, pénztárvizsgáló, ellenőrző, egészségügyi, kezelő, színházi és rovancsoló bizottság. A szakbizottságok a következők: gazdasági szakbizottság, pénzügyi jogügyi, szegényügyi és ellenőrző szakbizottság.
A város tisztikara a következő:
Brolly Tivadar polgármester, született Horpácson 1852 okt. 17-én. Miután Budapesten ügyvédi vizsgálatot tett, Pozsonyban telepedett le, mint gyakorló ügyvéd. Ily minőségben lépett a város szolgálatába és másodaljegyző, majd az 1884. évi tisztujítás alkalmával főjegyző lett. Érdemei elismeréséül ő felsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1900. évi április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri székbe. Újabban a kir. tanácsosi czímet is elnyerte.
Polgármester-helyettes: Kumlik Tódor. Főkapitány: Kutsera István, a Ferencz József-rend lovagja. Tanácsnokok: Mitterhauser Károly, Kánya Richárd és Stelzer Endre. Főjegyző: Andrássy Aurél. Főügyész: Somlyay Kálmán dr., tb. főügyész: Nemessányi Ernő dr. Jegyzők: Schier Nándor és Schuster Károly. Közigazgatási gyakornok: Brég Jenő.
Levéltár. Levéltárnok: Batka János.
Városi nyilvános könyvtár. Könyvtárnok: Kumlik Emil.
Múzeum. Gondnok: Helmár Ágost tanár és segéd: Testory Ferencz.
Tanácsi iroda. Vezető és kiadó: Pauer János. Iktató: Zillich Ernő. Irattáros: Apafi Ferencz. Irnokok: Lederer Ödön és Weymelka József. Kezelőgyakornok: Mayrberger Ferencz.
Haláleset fölvételi hivatal. Biztos: Eisert Gyula.
Árvaszék. Elnök: Brolly Tivadar polgármester, stb. Elnökhelyettes és első előadó: Mitterhauser Károly tanácsnok. Második előadó: Kánya Richárd tanácsnok. Előadó-helyettes: Schier Nándor. Közgyám: Mann Károly. Kiadó és iktató: Dobelmann Frigyes. Irodatiszt: Testory Ferencz. Kezelő gyakornok: Röszler Lajos.
Áravpénztár. Pénztárnok: Hillenbrand Emil. Ellenőr: Mihalovits József. Irodatiszt: Zandt József.
Főkapitányság. Főkapitány: Kutsera István. Főkapitány-helyettes: Albel Gyula. I. oszt. fogalmazó: Valach Ferencz dr. II. oszt. fogalmazók: Brolly Zoltán, Krachun János és Zimmer Imre. Biztos: Kitzinger Ferdinánd. Gyakornok: Borcsányi Lajos. Irodavezető és iktató: Flock Gyula. Kiadó: Urszinyi Ferdinánd. Irodatisztek: Walenta József, Mechtl Antal, Herda Ferencz, Braun Lipót és Huth Miklós. Gyakornok: Benyovszky Ferencz. A rendőrséghez tartozik egy felügyelő, egy őrmester, egy foglár, négy káplár, négy polgári biztos és 99 rendőr.
Bejelentő hivatalok. Irodavezető: Huth Miklós.
Egészségügyi osztály. Városi főorvos: Tauscher Béla dr. kir. tan. Rendőrorvos és tb. főorvos: Kováts György dr. kir. tan. Kerületi orvosok: Jácz István dr., Mergl Ödön dr. és Vámossy István dr. Állatorvos: Palm Frigyes.
Hegymesterek: Fantzler Gottfried, Szandtner Pál, Gross Károly és Dax Mihály.
172Katonai ügyosztály. Osztályvezető: Voit Ferdinánd. I. oszt. nyilvántartó: Wagner A. II. oszt. nyilvántartók: König Timoth és Clauer Sándor báró. Irnokok: Schranz Győző és Makay Iván (beosztva). Gyakornok: Tanka Zoltán.
Műszaki osztály. Főmérnök: Laubner Gyula. Mérnökök: Szántó Henrik, Dobisz Jenő, Mészmer Alajos és Trocsányi László. Nyilvántartó: Maza János. Rajzoló: Rippel Ede. Útmesterek: Syrciste Antal és Lanador József. Építési felügyelő: Knesz Ferencz.
Gazdasági ügyosztály. Intéző: Hackenberger Zsigmond. Segéd: Mayrberger Ignácz. Irnok: Ambrovits Rezső. Seprőmester: Reiter Miklós. Munkafelügyelő: Bőhm A.
Erdészeti osztály. Erdőmester: Bauhof Károly. Kezelő erdész: Fehér Pál. Alerdész: Francz Antal. Városi műkertész: Zednik Pál.
Könyvelőség. Főszámvevő: Kemény Lajos. Alszámvevő: Marton Lajos. Számellenőr: Mihalovics József. Számtisztek: Mészáros Károly és Bognár Gyula. Számgyakornok: Kadvolt Károly.
Főpénztár. Főpénztárnok: Steinbarczer Imre. Ellenőr: Schätzler Alfréd. Irodatiszt: Zeravik Gyula. Irnok: Szlivarich Ottó. Gyakornok: Reiszenauer János. Könyvelő: Obertik Károly. Ellenőr: Schätzler Viktor.
Hitelesítő hivatal. Hivatalvezető: Steltzer Gyula. Ellenőr: Homoki János.
Mérleghivatal. Mérlegmester: Weidenhöffer Hermann.
Adóügyi osztály. Tanácsnok: Steltzer András. Fogalmazók: Jankó Zoltán és Kosik Béla (beosztva). Számtiszt: Slivarich Alfréd. Nyilvántartó: Resch Károly. Irodatisztek: Pelikán Károly, Fleischhacker József, Steiger Mátyás. Végrehajtók: Boros Gyula, Krebesz Ferencz, Holla Sándor, Laszka Ede, Latkóczy János és Haas Ágost. Gyakornokok: Hatvany Ágost és Steindl Ferencz.
Adópénztár. Pénztárnok: Léderer József. Ellenőr: Grusz József. Számfejtők: Grusz József, Rauschan Gusztáv. Számtisztek: Helmstreit Mihály, Tocsfous József és Baumgartner Alajos. Irnok: Voit Antal.
Szegényügyi osztály. Főnök: Kánya Richárd tanácsnok. Fogalmazó: Moravek Gyula (beosztva).
Békebíróság. Békebíró: Mitterhauser Károly tanácsnok. Irnok: Fülöp Antal. Végrehajtó: Fekete Lajos.

Pozsony. - Brolly Tivadar polgármester

« POZSONY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Írta Vende Aladár. KEZDŐLAP

Pozsony vármegye

Tartalomjegyzék

NAGYSZOMBAT. Írta Marton József dr. »