« AZ ŐRSÉG. Írta Balogh Gyula, átnézte dr. Borovszky Samu KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

VASVÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE. Írta dr. Pataki Jenő »

399A TÖRVÉNYKEZÉS VASVÁRMEGYÉBEN.
Írta dr. Viola Ödön; átnézte dr. Borovszky Samu
VASVÁRMEGYÉBEN, különösen pedig ennek székhelyén, Szombathelyen, az ötvenes és hatvanas években élénk jogi élet fejlődött ki, melynek központját a visszaállított alkotmányos aera első igazságügyminisztere, Horváth Boldizsár és a kir. Curiának jelenlegi elnöke, Szabó Miklós képezték. Jogéletünk ezen büszkeségei ez időben ügyvédi gyakorlatot folytattak Szombathelyen s az általuk meghonosított iránynak képviselői most is a jogi élet vezetői között foglalnak helyet a megyében.
Megyei perrendtartás.
De a jogi élet iránti élénk fogékonyságot már a XVII. században nagyon is feltünő módon demonstrálta a vármegye, a midőn az akkori viszonyok között az országgyülések épen a jogi törvényhozást elhanyagolták. Vasvármegye, nem elégedvén meg az akkori perrendtartással, úgy segített magán, hogy egy 17 pontból álló, az akkori viszonyokat nagyjában felölelő saját perrendtartást alkotott s megelégedett azzal, hogy ezen perrendtartást a főispán elé terjesztve, jóváhagyatta s a vármegye rendei által jegyzőkönyvbe iktatta. Vasvármegye levéltára tartalmazza ezen megyei kodifikácziót, mely, ha nem is tekintendő törvényesnek, mégis, legalább részlegesen orvosolta azon bajokat, melyeket jogszolgáltatásunk a zavaros idők, vagy az országgyülés tartását megakadályozó önkényű kormányok folytán elszenvedni volt kénytelen. Az 1657-ben, tehát 240 évvel ezelőtt hozott perrendtartás szakaszai nagyobb terjedelműek, mint a modern törvényeknek szakaszai, de ez érthető, ha azt látjuk, hogy 17 szakaszba szorították a már akkor is elég sokoldalú perlekedés formáit.
Boszorkányperek.
A vasvármegyei mult századbeli jogi életnek nem épen fénypontja a nagyszámú boszorkányperek. Noha igaz, hogy az emberiség műveletlenségének és tanulatlanságának szomorú kinövései ez irányban egész Európában ülték orgiáikat s a boszorkányok exisztencziájában az akkor is legműveltebb Németországban épúgy hittek, mint a még félvad Oroszországban, mégis ijesztő nagynak kell tartanunk a Vasvármegyében folytatott boszorkánypereket, mert 1716-tól 1846-ig 33 boszorkányper tárgyaltatott le s valószinű, hogy a vádlottak ugyanannyiszor itéltettek tűzhalálra.
*
Megyei törvényszékek.
Az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól történt elválasztásával, vagyis 1872. január 1-én, Vasvármegye két törvényszéket kapott; a nagyobb kiterjedésű szombathelyit, mely hét politikai járást és ugyanannyi járásbiróságot foglalt magában és a szent-gotthárdi törvényszéket, mely három járásbiróságból 400(szent-gotthárdi, német-ujvári és muraszombati) állott. Ez utóbbi törvényszéket azonban már rövid idejű működés után, 1876-ban feloszlatták, illetve a szombathelyi kir. törvényszékbe bekebelezték.
Szombathelyi törvényszék.
A szombathelyi kir. törvényszék a kir. táblák deczentralizácziójáig sajtó és esküdtszéki hatáskörrel is bírt és kiterjedt a szombathelyi, soproni, zalaegerszegi, győri, veszprémi és nagy-kanizsai törvényszékek területére.
A vármegye jogszolgáltatását a szombathelyi kir. törvényszék elnöke és 10 birája és a 10 kir. járásbiróságnak 11 járásbirája és 18 albirája végzi, a megfelelő jegyzői és segédszemélyzettel. Egy törvényszéki és egy járásbiró a kir. táblai birói czímet és jelleget is nyerte. Az összes járásbiróságok telekkönyvi hatósággal vannak felruházva, kivéve a központi járásbiróságot.
A polgári jogszolgáltatás minden ága, úgy a törvényszék, mint a járásbiróságok kebelében, rendkívüli mértékben növekedett az utolsó tiz évben.

DR. LAKY KRISTÓF. Eredeti fénykép.
A büntető rész, noha némi emelkedést mutat, jóval elmarad a polgári pereknél megállapítható emelkedéstől. Míg 1886-ban az összes polgári beadványok 11,600-ra rugtak, addig 1896-ban a polgári beadványok száma 14,450-re emelkedett; a büntető iktató 1886-ban 6203 számot az 1896-iki bűnügyi iktató pedig 6691 számot tüntet fel.
Az összes törvényszéki beadványok 1896-ben 28,780 számot mutatnak, az 1886. évi 22,596 szám ellenében. A szaporulat tehát 10 év alatt felülmulja a korábbi állapotot egy harmaddal.
A járásbiróságok összes beadványainak száma 1886-ban 94,488 volt, míg 1896-ban ez a szám 50%-kal emelkedett és 147,653 számot mutat. A 10 járásbiróság közül a legerősebb a szentgotthárdi 19,849 számmal, a leggyengébb a sárvári 10,877 számmal.
A szombathelyi kir. törvényszék 1890-ben kapta meg diszes állandó otthonát, mely a kir. járásbiróság és ügyészséget is magában foglalja.
Az uj törvényszéki épületnek fölötte sikerült részét képezi a teljesen modern törvényszéki fogház, mely összesen 217 rabot fogadhat be. Az átlagos létszám 170-180 rab. Jelenleg 160 férfi és 16 női rab lakja a fogházat. A fogház 3 emeletes épület, kizárólag száraz, egészséges és világos helyiségekkel. Egyedül a konyha, mosószobák és munkatermek vannak földalatti helyiségekben elhelyezve, de ezek is szárazak és egészségesek. Míg a női rabok kizárólag a mosással és háziteendőkkel foglalkoznak, a férfi rabok nagyobb része, egy vállalkozó vezetése alatt, ipari kosárkötés és sodronyágybetét munkákkal foglalkozik.
Törvényszéki elnökök.
A szervezés óta a kir. törvényszék a negyedik elnök vezetése alatt áll. Míg az 401első kettő előrehaladott korban nyugalomba vonult, a harmadik elnök, Zsitvay Leó, 4 év ittléte után, a budapesti büntető törvényszék vezetésével lett megbízva.

EREDITS FERENCZ.
A törvényszék mostani vezetője ondódi és niczkilaki dr. Laky Kristóf.
Dr. Laky Kristóf.
Ondódi és niczkilaki dr. Laky Kristóf cs. és kir. kamarás, kir. curiai biró, a szombathelyi kir. törvényszék elnöke, szül. Ondódon, Vasvármegyében, 1841. ápril 26-án. A jogot Pesten végezte s az ügyvédi oklevél elnyerése után 1866-ban ügyvédi gyakorlatot folytatott, de már 1867-ben szolgabiróvá választatott, míg 1870-ben sajtóügyi vizsgálóbiró és az ideiglenes vegyes biróságnál szavazó biró lett. 1872-ben balassa-gyarmati, majd nagykanizsai kir. ügyészszé kineveztetvén, itt működött 1882-ig, a midőn a veszprémi, 1891-ben pedig a szombathelyi kir. törvényszék elnökére neveztetett ki. Már 1892-ben, tehát a legelső törvényszéki elnökök között, kapta meg a curiai birói rangot.

BÁRDOSSY LÁSZLÓ.
Ügyvédi kamara.
Az ügyvédi kamara elnöke Eredits Ferencz.
Eredits Ferencz.
Eredits Ferencz kir. tanácsos, szül. 1840. szeptember 29-én Csénye vasvármegyei községben. A jogot Pesten végezte s már 1867-ben megyei alügyész, majd városi alügyész lett, de ügyvédi irodájának növekedésével állásáról kénytelen volt lemondani. Eredics Ferencz már ezen időben, de különösen 1875-ben Szombathely városa és Vasvármegye politikai és társadalmi életének vezérférfiai körében foglalt helyet és a közügyek terén szerzett érdemeiért 1885-ben kir. tanácsossá neveztetett ki. Volt városi tanácsos és 1875. év óta Vasvármegye közigazgatási bizottságának tagja. Az ügyvédi kamarának alakulásakor titkárává és 9 év után helyettes-elnökévé, ezelőtt 4 évvel pedig Szabó László kir. tanácsos lemondása után a kamara elnökévé választatott.
Kir. ügyészség.
A szombathelyi kir. ügyészség élén Bárdossy László áll.
Bárdossy László.
Bárdosi Bárdossy László 1897. év óta szombathelyi kir. ügyész, szül. Szombathelyen 1856-ban. Tanulmányait Szombathelyen és Budapesten végezte. 1885-ben kir. aljárásbiró lett Sárvárott, de már 1887-ben a szombathelyi kir. ügyészséghez alügyészszé, majd ügyészszé neveztetett ki. Bárdossy László három alügyészszel a Kozma Sándor által inaugurált irányban viszi a teendőket és a megye társadalmi életében is vezérszerepet játszik.

« AZ ŐRSÉG. Írta Balogh Gyula, átnézte dr. Borovszky Samu KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

VASVÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE. Írta dr. Pataki Jenő »