A hely szük léte miatt igen röviden még egy két szót e könyv használatárul. - E könyv arra van számítva, hogy a gyermek minél könnyebben tanuljon meg olvasni, az ugy nevezett utalmas szótagolás nélkül. E czélt a tanító ugy éri el, ha a gyermekkel a mássalhangzókat eredeti erejökben, azaz minden magánhangzó nélkül ismerteti meg. P. o. a második lapon lévő m b p betüket nem mondja em, bé, pé-nek, hanem p. o. igy szól: adjatok hangot becsukott ajakkal... most nyissátok föl ajkatokat... megvan a m hang. Most a m hangot kössétek össze a magánhangzókkal, igy kapjátok a ma, me stb. hangokat. A m-rül átmegy a b-re, innen a p-re s igy tovább; s a gyermek rövid időn ismeri a betüket és olvas.

A mással hangzók ellenlapján szótagok állanak, mellyek közül némellyek egész szavakat tesznek. Az illyenekre figyelmeztetni akarám mind a tanító urakat mind a tanítványokat: ezen okbul más alakú betükbül szedetém őket. A gyakorlatokban és az olvasó részben arra törekvém, hogy értelmesség mellett minél több tárgyrul, minél alaposabban szóljak, hogy apró barátaimat itt ott behagyjam tekinteni a tudományok dicső templomába. E bepillantást tovább vinni s egész hasznuvá tenni, a tanító urak föladata. Az erkölcsiség ébresztése s kifejtése is egyik főczélom vala. Miket ha elértem, nem hasztalanúl munkálkodtam. - Irtam Pesten, tavaszutó havában, 1842.