Bevezető (részlet)

Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a 90-es évek második felétől határozottan megnőtt a cigány gyerekek részvétele az oktatásban, vagyis a korábbi időszaktól eltérően viszonylag jó eséllyel befejezik általános iskolai tanulmányaikat, és a korábbinál lényegesen többen iratkoznak be közülük valamilyen középfokú iskolába, elsősorban szakmunkásképzőbe. A fokozatosan javuló iskoláztatási adatok elsősorban a közoktatási rendszert érintő demográfiai hullámvölgynek és a gyereklétszámtól függő oktatásfinanszírozásnak (fejkvóta) köszönhetők, ami kifejezetten érdekeltté tette az iskolákat abban, hogy növeljék a beiratkozó gyerekek számát és ha csak lehet, ne engedjék kimaradni a tanítványaikat. Hozzájárult az iskolázottsági adatok javulásához az is, hogy a fokozatosan növekvő munkanélküliség a cigány szülők számára is egyértelművé tette, hogy megfelelő iskolai végzettség nélkül 18 éves kor alatt gyerekeik tökéletesen esélytelenek arra, hogy munkát találjanak, és a gyerekek után járó szociális támogatások (családi pótlék, és újabban az iskoláztatási támogatás) is abban teszik érdekeltté őket, hogy gyerekeik iskolában maradását szorgalmazzák.

Az Oktatáskutató Intézetben az Oktatási Minisztérium megbízásából az 1999/2000. tanévben megvizsgáltuk a cigány tanulók oktatásának körülményeit az általános iskolákban. A kutatás mintájába 192 általános iskola került be, ahol a 6. osztályos cigány gyerekek szüleinek (1779 fő) iskoláztatási aspirációit is igyekeztünk feltárni. Az adatok szerint 22%-uk szeretné, ha a gyermeke érettségit adó középiskolában, 57%-a pedig, ha a gyermeke szakmunkásképzőben tanulna tovább (17%-uk még bizonytalan volt a továbbtanulást illetően, 4%-uk pedig nem tervezett továbbtanulást). Ezek az iskoláztatási tervek összhangban vannak azokkal a tapasztalatokkal, amelyek szerint az általános iskolát elvégző cigány gyerekek évről évre nagyobb arányban kerülnek be valamilyen középfokú iskolába. Ugyanakkor az igazgatókkal és osztályfőnökökkel készült interjúkból azt is megtudtuk, hogy a viszonylag kedvező továbbtanulási arányok mögött sok a kudarccal végződő továbbtanulási kísérlet, vagyis a cigány tanulók ugyan beiratkoznak, de az átlagosnál nagyobb arányban maradnak ki a középfokú iskolákból.

2001-es kutatásunk az általános iskolai kutatás folytatásaként indult azzal a céllal, hogy feltárjuk, mi történik a cigány tanulókkal a középfokú iskolákban. A kutatásnak ebben a szakaszában az alábbi kérdésekre kerestünk választ:

- Milyen középfokú iskolákban milyen arányban tanulnak tovább jelenleg az általános iskolákból kikerülő cigány gyerekek.

- Milyen tárgyi és személyi feltételek jellemzik azokat a középfokú iskolákat, ahol a cigány tanulók továbbtanulnak.

- Milyen tanulmányi eredményekkel valósul meg a cigány tanulók középiskolai továbbtanulása a különböző középfokú iskolákban.

- Milyen oktatási és nevelési problémákat jelent a középfokú iskolák számára a cigány tanulók oktatása.