
CÍMLAP
Gyulai Iván
A biomassza-dilemma
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
A szerző előszava a második kiadáshoz
I. Bevezetés
II. A megújuló energiaforrások stratégiai és szabályozási környezete
III. A biomassza felhasználása
III.1. Fogalmak
III.2. Tüzelési célú energetikai növények
III.2.1. Fás szárú energianövények
III.2.2. Energiafű
III.3. Biodízel
III.4. Bioetanol
III.5. Melléktermékek és hulladékok hasznosítása
IV. Érvek a biomassza felhasználás mellett és ellen
IV.1. Általános érvek a biomassza felhasználás mellett
IV.2. Ellenérvek, kételyek
IV.2.1. Területi igények
IV.2.2. Területi korlátok Magyarországon
IV.2.3. Terület felhasználási vetélkedés, és társadalmi vonatkozások
IV.2.4. A területi versengés járulékos hatásai
IV.2.5. Energiamérlegek
IV.2.6. Természetvédelmi és ökológiai szempontok
IV.2.7. A szén-dioxid semlegesség mítosza
V. Állásfoglalás
Zárszó
Köszönet
Felhasznált irodalom
Felhasznált honlapok
Magyar Természetvédők Szövetsége
Bevezetés
A biomassza felhasználását sokan gondolják megfelelő alternatívának korunk
fokozódó energetikai és környezeti gondjaira. Környezetvédők már vagy két
évtizede sürgetik a biomassza felhasználását, ám javaslataikat eddig nem
hallgatták meg, hiszen támogatások nélkül még ma is a legtöbb biomasszából
nyerhető másodlagos energiahordozó versenyképtelen a fosszilis
tüzelőanyagokhoz képest.
Az idők azonban változnak, a feltörekvő piacok, főleg Kína, és a világ
fokozódó energia éhsége konjunktúrát teremtett az olajra és földgázra. A
tartósan hatvan dollár körüli olajár, a fogyatkozó készletekről szóló
jelentések, a várhatóan tovább fokozódó kereslet, egyes gazdasági
nagyhatalmak olajtól való függősége elgondolkodtatja ma már a politikusokat
is. Egyre többen fedezik fel, hogy a fejlődés dáridójához kellenek az új
erőforrások, olyanok is, amelyeket eddig kihasználatlanul hagytunk.
A nemzetközi folyamatokat figyelve jól látható, hogy az Európai Unió megújuló
erőforrásokra vonatkozó szabályozása - főleg a bioüzemanyagok esetében -
nem kívánt társadalmi és környezeti hatásokkal fenyeget. Furcsa azt látni,
hogy míg a Közösség nemzetközi szinten élharcosa a biológiai sokféleség
megőrzésének, addig egy másik cél, nevezetesen az üvegházhatású gázok
csökkentésének érdekében olyan szabályozást vezet be, amely még az
eddigieknél is jobban fenyegeti a biológiai sokféleség megőrzését. Az
persze ugyancsak fontos kérdés, hogy a javasolt megoldás elvezet-e a kívánt
csökkentés eléréséhez, vagy éppen ellenkezőleg, globálisan még több terhet
jelent.
Még egy kis idő, és a környezetvédők javaslata bumeránggá változik. A jó
szándékú javaslatok ugyan a környezeten kívántak segíteni, mégis arra
csapnak vissza. Először a környezetre, azután ránk!
Ma már számos nemzetközi és fejlődő világban működő civil szervezet
figyelmeztet a veszélyekre. A Magyar Természetvédők Szövetsége maga
is úgy látja, hogy nagy szükség van az elővigyázatosságra, az alapos
megfontolásokra. Ha ugyan már nem késő, hiszen a fejlesztéspolitika
kegyeibe vette a biomassza felhasználását, s a támogatások reményében
az üzleti világ is megtette első, nem is jelentéktelen lépéseit.
Szívesen vesszük mások észrevételeit, örömmel tanulunk mások
tapasztalataiból!