Bevezetés

Az esztergomi vár feltárása és helyreállítása nem zárult le az 1930-as évek munkáival, annak ellenére, hogy a mai idegenforgalom még csupán a bemutatott feltárásokból "él".

Az 1961-1968 között, és újabban folyó kutatások rávilágítottak arra, hogy az esztergomi vár még sok megoldandó kérdést tartogat, a munka nem tekinthető befejezettnek. Elég csak arra utalnunk, hogy a később ismertetendő egykorú leírások Vitéz János érsek nagy palotájáról, s abban egy óriás teremről beszélnek. Ezt a híradást korábban túlzásnak vélték, s nem is vették komolyan szakmai körök sem.

A vár eddig kevéssé méltatott, un. Kaszárnya épületének tüzetesebb vizsgálata azonban arra vezetett, hogy a leírásokat nemcsak elfogadhatjuk, hanem minden képzeletet felülmúló, eddig rejtőzködő emlékek nyomára bukkanhatunk. Ez az épület a XV. századi érseki palota, annak nagyterme és Dunára néző loggiája, alatta pedig az Árpád-kori királyi vár nagy palotájának maradványai.

Jelen tanulmányunk megkísérli összegezni e nagyszerű építményekre vonatkozó értékelhető adatokat, s megpróbál a XV. századi épületre elvi rekonstrukciót is adni.

Az elvi rekonstrukció egyik jelentőségét abban látjuk, hogy összegezzük az ismereteket, s meghatározzuk a kutatás további céltudatos irányát, egyúttal - sok eddig ismert, de el nem helyezett emlék is értelmezhetővé válik.

A másik haszna pedig feltétlenül az, hogy szemléletet, támpontot ad egy soron következő műemléki helyreállítást célzó tervezésnek, amely az esztergomi vár rekonstrukciójának esetében éppen aktuális.