Tétel adatlapja

CÍMLAP

Mészáros Zoltán

Falu a Rézhegység lábánál

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó helyett
Az én falum
Nagyhegy: a Géza-domb és a veres barátok
Új idők
Tatarozás és rombolás
Bizonyítani próbálok
Az alagút
Régészeti leletek, vagy egy kis történelem
A csont
A telek és a szállás
A szállás
A csillagos
A közelmúlt eseményei, vagy talán régebbiek is - úgy ahogyan, jönnek a családról
A Szentkorona útja
Első világháború
A karácsony mégis szép lett
Rokonok és ismerősök az első világháborúban és után
Trianon után
A községről
Az elpusztult tanyák, a tanyasiak és hegyi emberek
Új harang érkezik a faluba
Varjak gyülekeznek, rosszat ígérnek
Egy gyermek álma szertefoszlik
Fellegek tornyosulnak
Hadgyakorlat és állatkórház
Katonásdi
Tűréspróba
Felcsillan a remény
A második világégés kezdete
Tűzvonalban
A visszavonulás
Sebesülés és fogság
A hadifogság
Újra itthon
Akik hazajöttek és akik odamaradtak
Az új ideológia elterjedése falun
A közrendről és annak őreiről
A kenyérkérés
Most már csakugyan a kenyérkérésről
Az aszály
A kitelepítések és deportálások
Felzárkózunk
Találkozás egy bánáti magyarral
Borúra derű
Lódics
A Gyuri
Gól!, gól!, gól!
Víz, télen-nyáron víz
Itt a piros, hol a piros
Vidám lakodalom
Júliusi forróság
Petyus
Az öreg pásztor
Ocsú, a búza között
Az öreg csendőr
Apró-cseprő furcsaságok
Az aranykút
A szomszédok
Őszi idill
Pozdorják és forgácsok
Titulák
Jó idő van
Sanyi bácsi vendégei
Emberség
Az idő telik
Józsi bácsi
Ellentétek
Apróságok
Viszik a tatát
Pista, a kecskebak
Vízimalmok
Együtt békességben
Utószó
Képek a falu életéből


Előszó helyett

Nehezen, de nekifogtam végre, hogy leírjak valamit abból, amire emlékszem és megmaradt.

Úgy próbálom leírni, mintha beszélgetnénk, amikor szó szót követ, egyik gondolat követi a másikat.

Kommentárt is fűzök hozzá, ahol úgy látom, hogy ez nem elhomályosítja, hanem világosabbá teszi azt, amit el akarok mondani.

Kifejezésre jut saját véleményem is, de csak addig, amíg nem megy az elmondandók rovására.

Ahol történelmi hűség szükségeltetik, ott igyekszem azt be is tartani.

Az élő személyeket csak ott nevezem nevén, ahol az nem sérti senkinek sem a becsületét, sem az utódok önérzetét.

Megpróbálok bizonyos rendszer szerint dolgozni, ha ez nem sikerülne, elnézést kérek előre is! Köszönöm!

Margittán, 2009. december 12-én


×