Előszó

Kedves Olvasó!

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a Magyar Országgyűlés önálló intézményeként, ötpárti konszenzussal jött létre, 2008 őszén. Tagjai, köztük politikusok, a gazdasági, a tudományos élet, az egyházak, a szakszervezetek, a civil szervezetek képviselői közösen keresik a megoldásokat a XXI. század kihívásaira.

E század küszöbét az egész bolygóra kiterjedő gondokkal terhelve léptük át. Az emberiség válaszúthoz érkezett. Napjainkban válságok sorával kell szembenéznünk, melyek együttesen terhelik a jelen és a jövő generációt. Amíg a gazdaság egyre bővülő mértékben állította elő az anyagi jólét forrásait, miközben a világ népessége gyors ütemben növekedett, addig a haladás árnyoldalaként végletesen szélsőségessé váltak a társadalmi egyenlőtlenségek, a környezet minősége erőteljes romlásnak indult, és egyre inkább megtapasztalhatjuk az éghajlatváltozás káros következményeit is. Az évezred első évtizedének vége felé újra szembe kellett néznie a világnak a gazdasági hanyatlás tényével, miközben állandósulni látszik az a fenyegetés, hogy az anyagi jólétünket biztosító fosszilis erőforrások, valamint a víz, a termőföld, a biológiai alapok szűkössé válnak.

A Tanács az elmúlt évben statisztikai adatok széles körére támaszkodva jelentést készített Magyarország fenntarthatósági állapotáról, mely a Jövőkereső címet viseli.

A Jelentés szembesíteni kívánja a magyar társadalmat - és elsősorban döntéshozóit - a világban és az idehaza tapasztalható jelenségek társadalmi és környezeti hatásaival, a folyamatok fenntarthatatlanságával. Nem elégszik meg a felszín bemutatásával, a legmélyebb okok feltárására törekszik. A Jelentés a döntéshozók és a társadalom figyelmét a jövő kihívásai felé szándékozik fordítani, szemléleti változást, bölcs megfontolásokat és cselekedeteket kér a nemzettől. Megállapításait, helyenként sarkos véleményét semmilyen politikai oldalhoz való tartozás nem befolyásolta.

A Jelentés célja annak elősegítése, hogy a magyar lakosság szélesebb köre ismerje meg a fenntartható fejlődés koncepcióját és a fenntarthatósági szempontokon alapuló fejlődés szükségességét. Meg kívánja alapozni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozását, melyet az Országgyűlés felkérésére a Tanács legkésőbb 2011. július 1-ig elkészít és beterjeszt az Országgyűlés elé.

Az Országgyűlés fontosnak tartja, hogy hazánk hosszú távú stratégiájának megalapozása érdekében a Jelentés alapján társadalmi párbeszéd folyjon. Felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, hogy segítse elő és koordinálja ezt a folyamatot. A párbeszéd tapasztalatait a készülő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozása során hasznosítani fogjuk!

Szili Katalin
az NFFT tiszteletbeli elnöke

Láng István
akadémikus, az NFFT társelnöke