(háttér: a kérdezett a Szovjetunió fennállása idején járt egyetemre)
- Ifjúemberként más hatások is érték, a világ több pontján is. Ciprusra és az USA-ba vitte a család. Ilyen előzmények után miért Moszkvában végezte az egyetemet?
- Szívem szerint Leningrádban tanultam volna, de Moszkvába vettek fel.
- Nemrég éles hangon kérte ki magának, amikor egy másik parlamenti frakció tagja lezsidózta. Majd az ön esetében vallásilag illetékes, ám az illető képviselő pártjához húzó püspökhöz fordult igazolásért. Megkapta már a felmentést?
- Személyemben az egyház egyik hűséges adófizető tagját érte támadás, ami után úgy éreztem helyénvalónak, hogy felszólítsam egyházamat, igazoljon.
- Többen ezt úgy érezték: kikérte magának, hogy zsidónak nézzék.
- Pedig hát én olyan vagyok, hogy ott, ahol verik a négereket, néger akarok lenni, ahol bántják a zsidókat, ott zsidó. Igaz, sok zsidó ember is felhívott, és elmondta, hogy ők nem kérhetnek származási igazolást. Amiből viszont arra következtettem, hogy igazándiból kérnének. Mindegy: a problémát nem én fabrikáltam, politikusként csak jelezni kívántam, hol a fertőző góc.
- Született adottságom, hogy jó kapcsolatot tudok ápolni mindenkivel. Én bármikor felhívhattam a minisztert is. Aminek meglett az eredménye. Persze soha nem erkölcstelenül. Sokat jelentett, hogy el tudtam jutni a legmagasabb körökig is.
- Így lehetett ön a szocialista szövetkezeti tejkirály, a zacskóstej atyja is?
- Elárulom önöknek, hogy egy korty tejet nem ittam még életemben. Emlékszem, egyszer tartottam egy előadást, miután Németországban jártam, ahol láttam az egyik farmon, hogy a lefejt tejet, ahogy kijött a tehénből, nem pasztőrizálva, nem fölözve, egyből poharakba csomagolták. Fölállt valaki, és megkérdezte: mennyivel jobb az, mint amit itt kapunk zacskóban? Mire én: "bármire szívesen válaszolok, de erre nem tudok, mert én tejet nem ittam soha." Erre kitört a nevetés…
(kérdés egy jeles tudóshoz, aki a Kádár-érában tagja volt a szocialista pártnak)
- Lépését utólag ballépésnek, avagy ma is vállalható döntésnek tartja?
- Kortünetnek. A párttagság nem volt kötelező, a hetvenes évek végén e nélkül is lehetett karriert csinálni. De tipikus volt: ha végigtekintek kollégáim során, alig találok kivételt.
- Hogyan képzeli el az egészségügy reformját? Most, amikor a költségvetés állapota siralmas, a reform különösen kemény diónak látszik.
- Tökéletesen igaza van abban, hogy az államnak most nincs pénze több évtized lemaradását pótolni. A modernizáció azonban megkezdhető jobb szervezéssel, hatékonyságfokozással, az intézmények szolgáltatásainak és gazdasági működésüknek a javításával, a lopás és az önös érdekek uralmának megszüntetésével.