1.3.4. Összefoglaló a racionális vita során követendő normákról

Az alábbiakban egy nagyon tömör összefoglalóban megmutatjuk, hogy milyen normák érvényesülésekor beszélhetünk racionális vitáról. A 10 norma céljának megmutatását követően pedig felsoroljuk azokat az érvelési hibákat, amelyek a normaszegés kapcsán gyakran felmerülnek. Ezek részletes jellemzéséhez lásd a 6. fejezetet

1. A felek nem akadályozhatják meg, hogy új álláspontok, vagy azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel. Célja: az álláspontok tisztázásának lehetősége (a vélemény-különbség feloldása nem lehetséges, ha nem tiszták az álláspontok). A konfrontációs szakasz célja ennek biztosítása. Megszegése: félelemre apellálás, szánalomra apellálás, személyeskedés (gyalázkodó, genetikus, te is).
2. Egy álláspontot elővezető félnek kötelessége azt megvédeni, ha a másik fél arra igényt tart. Célja: minden kimondott álláspont védelmét fel kell vállalnunk (protagonista szerep vállalása, ha a helyzet igényli - nyitó szakasz feladata). Megszegése: bizonyítás kényszerének áthárítása, tekintélyre hivatkozás, nem tudásra apellálás.
3. Egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának támadása kell, hogy legyen. Célja: az álláspontok torzulásának megakadályozása a vita bármely szakaszában. Megszegése: szalmabáb, árnyékbokszolás.
4. Egy fél álláspontját csak úgy védheti, hogy az állásponthoz kapcsolódó érveket ismertet. Célja: az argumentációs szakaszban a véleménykülönbségek racionális feloldásának módja az érvelés (logosz), nem az étosz és pátosz használata - a nem-argumentatív meggyőzési módokat ki kell zárni. Megszegése: közvélekedésre hivatkozás, tekintélyre hivatkozás, érzelmekre apellálás.
5. Nem utasíthatunk vissza az álláspontunkban implicite felvállalt premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél érvelésében felhasznált implicit premisszákat. Célja: a protagonista álláspontjában implicit álláspontok pontos megtalálása: sem letagadásuk, sem eltúlzásuk nem segíti a véleménykülönbség feloldását az argumentációs szakaszban. Megszegése: ki nem mondott premissza tagadása, árnyékbokszolás.
6. Elfogadott kiindulási pontnak nem tekinthetünk nem elfogadott premisszákat, ill. elfogadott premisszákról nem állíthatjuk, hogy azok nem tekinthetők elfogadott kiindulási pontnak. Célja: az álláspontok torzulásának megakadályozása (lásd 3.) az argumentációs szakaszban. Megszegése: bizonyítás kényszerének elhárítása, álláspont megváltoztatása, túl sokat állító kérdés, körbenforgás.
7. A helytállónak tekintett érvelés nem lehet (logikailag) érvénytelen. Célja: a meggyőző érvelés formáinak közös elfogadása az argumentációs szakaszban, így válik lehetővé az erős/helytálló érvek elkülönítése, és annak vizsgálata, hogy megfelelő-e az érveléssémák használata. Védett az álláspont, ha közösen elfogadott kiindulási alapból érvényes következtetéssel kapjuk meg a konklúziót. Megszegése formális érvelési hiba lehet: előtag tagadása, utótag állítása, stb.
8. A formálisan nem érvényes érvelésekkel alátámasztott álláspontok nem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a védelem nem a megfelelő érveléssémákat használja, vagy a megfelelő sémákat nem a megfelelő módon használja. Célja: lehetőséget teremteni arra, hogy logikailag érvényes érvelések hiányában is végérvényesen megvédhető vagy cáfolható legyen egy álláspont, ha a protagonista és az antagonista egyetért az érveléssémák elfogadhatóságában és használatában. Megszegése sokféle lehet: félrevezető hasonlóság, túlzott általánosítás, csúszós lejtő érv, post hoc ergo propter hoc és egyéb oksági hibák, stb.
9. Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív) megvédését a fenntartások visszavonásának. Célja: a protagonista és az antagonista korrekt vita-értékelése. A záró szakaszban a feleknek meg kell egyezniük a vita kimenetelében. Megszegése: nem tudásra apellálás, hamis dilemma.
10. Egyik fél sem használhat nem kellően tiszta és világos megfogalmazásokat, és mindkét félnek a lehető legfigyelmesebben és pontosabban kell a másik megnyilatkozásait értelmezni. Célja: álmegoldások kikerülése, a vita minden szakaszában a megfogalmazás és értelmezés ellenőrzése. Megszegése: in dictione érvelési hibák, a kompozíciós hiba és felosztáshiba, stb.

Ha a résztvevők alkalmanként a racionális vita egy-egy normáját megszegik, akkor nehezítik a vita céljának elérését. Az ilyen esetenkénti normaszegések általában érvelési hibának számítanak. Ha azonban egy vagy több norma durva megszegése a vita egészére jellemző, akkor nem teljesülnek a racionális vita szükséges feltételei, és ekkor nem jöhet létre racionális vita. Minden egyéb jel alapján úgy tűnhet, hogy racionális vita folyik, de a feltételek hiányában az nem lehet racionális vita. Látszatvitát (álvitát) folytatunk, ha úgy teszünk, mintha racionális vitában vennénk részt, de a vita feltételei nem teljesülnek, és ezért, lényegét tekintve, nem is alakul ki ilyen vita.