2.7. Az érvelések logikai rekonstrukciójának algoritmusa

Fontosságára való tekintettel, foglaljuk össze a logikai rekonstrukció lépéseit és a legfontosabb kapcsolódó tudnivalókat! A logikai-következtetési szerkezet feltárásakor áttekinthető formára hozzuk a szövegben előadott érvelés premissza-konklúzió szerkezetét, és ezáltal tesszük hozzáférhetővé a logikai vizsgálat számára. A rekonstrukció lépései:

0. Mielőtt magához a rekonstrukcióhoz hozzákezdenénk, meg kell értenünk a szöveg gondolatmenetét.

Bonyolult szerkezetű, nehezen áttekinthető, vagy információval túlterhelt szövegeket érdemes többször, legalább háromszor átolvasni. Ilyen, már az első olvasásra is döntően nem lineáris gondolatmenetűnek mutatkozó érvelések esetében hasznos lehet jegyzetelni. Mindezek segítik a feldolgozást, tehermentesítik a könnyen túlterhelhető memóriát.

1. Először a konklúziókat (konklúziójelölteket és részkonklúziókat) keressük meg.
2. A konklúziók ismeretében keressük a premisszákat. Az 1. és a 2. lépés a logikailag fontos állítások, állításrészek kiemelése a szövegből.

Írott szövegek esetében hasznos segítség a szövegkiemelő és az aláhúzás. Ne szavakat és ne a szöveg mondatait húzzuk alá, hanem a szöveg állításai szempontjából fontos egységeket! Azaz: "húzzuk össze", akár egy hosszabb részleten keresztül is, azokat a szavakat, amelyek az adott részben kifejtett állítást fejezik ki! Nem baj, ha az így kapott szavakat összeolvasva nem kapunk grammatikailag helyes mondatot.

3. Szükség esetén átfogalmazzuk a mondatokat, kiemelve a lényeget és explicitté téve bennük az érvelés szempontjából lényeges információt.

A 3. lépés teszi lehetővé, hogy a 2. lépésben kiemelt szövegelemek nyelvtanilag helyes és teljes állításuk formájában legyenek megfogalmazhatók.

Az 1-3. lépés során meg kell próbálnunk olyan közel maradni a kimondott vagy leírt szöveghez, amilyen közel csak lehet. A belemagyarázás veszélyét csak így lehet csökkenteni. Az állítások rekonstrukciója és átfogalmazása során, különösen az értelmezési bizonytalanságok esetében alkalmazzuk az érveléstechnikai jóindulat és a relevancia elvét.

4. Explicitté tesszük a szöveg implicit konklúzióit és premisszáit. (Idáig tart az állítások rekonstrukciója.)
5. Szem előtt tartva a gondolatment egészét, rekonstruáljuk a részérvelések premissza-konklúzió szerkezetét, gondosan megkülönböztetve a független és a kapcsolt premisszákat.
6. A részérveléseket felhasználva, felépítjük a gondolatmenet egészét.
7. A világosan előttünk álló gondolatmenet birtokában újra visszatérünk a szövegre, és ellenőrizzük, hogy az állításoknak a gondolatmenet előzetes megértése alapján történt rekonstrukciója során nem tévedtünk-e nagyot, nem felejtettünk-e ki valamit, vagy nem értelmeztünk-e félre valamit. Ha igen, akkor pontosítjuk a rekonstrukciót.