5.3.4. Az analogikus érvek értékelése

Az analogikus érvek lehetnek erősek és gyengék. Min múlik, hogy egy konkrét analogikus érv milyen erős? Milyen szempontokat kell tekintetbe vennünk értékelésük során? Először vegyünk szemügyre pár ellenvetést a korábban tárgyalt tervezési érvvel szemben. Az érv egyszerűbben a következőképp fogalmazható meg:

A természetre célok és eszközök harmóniája jellemző.
A gépekre célok és eszközök harmóniája jellemző.
A gépek értelmes tervező alkotásai.
A természet egy értelmes tervező alkotása.

Most lássuk az ellenvetéseket:

A célok és eszközök harmóniája csak nagyon korlátozott mértékben jellemző a természetre. Milyen célt szolgálnak a földrengések, a járványok, az éhínségek és a háborúk? Miért van fájdalom?
A spanyolnátha vírusa lenyűgözően alkalmas az ember elpusztítására. Nagyon fertőző, sokkal erősebb tüneteket eredményez a többi influenzavírusnál, és még az immunrendszert is megtéveszti. De ebből csak nem fogunk arra következtetni, hogy milyen kiváló elme alkotása.
A gépek esetében a cél-eszköz harmóniát az magyarázza, hogy a gépet pontosan az adott célra szánjuk. De a világegyetem egésze semmilyen célt nem szolgál.

(a) az érv első premisszáját kérdőjelezi meg, s ezzel kétségbe vonja azt a hasonlóságot, amelyen az érv alapul. Ha a természet nem hasonlít a gépekre, nincs okunk feltételezni, hogy, a gépekhez hasonlóan, értelmes tervező alkotása.
(b) nem a hasonlóságot kérdőjelezi meg, hanem azt, hogy a hasonlóságból levonhatjuk a szándékolt konklúziót. A vírus abszolút célszerű, csakhogy ebből nem következtethetünk arra, hogy tervezés eredménye.
(c) - miként (a) - a hasonlóságot kérdőjelezi meg, de - szemben (a)-val - nem valamelyik premissza ellen irányul. Nem tagadja, hogy a természet és a gépek hasonlóak az adott vonatkozásban, hanem arra mutat rá, hogy van közöttük van egy fontos különbség, amelyet a tervezési érv figyelmen kívül hagy. Egy gép egészének van valamilyen célja, de ezt nem mondhatjuk el a természetről. Márpedig ez a különbség számít: a gép részeinek célszerűsége a gép egészének céljától függ. De a természetben megmutatkozó célszerűség nem rendelhető alá egyetlen célnak.

Ez a három ellenvetés az analogikus érvek cáfolatának három lehetséges módját illusztrálja. Általános megfogalmazásuk érdekében lássuk ismét az analogikus érv szerkezetét.

x dolog A tulajdonsággal rendelkezik.
y dolog A tulajdonsággal rendelkezik.
x dolog B tulajdonsággal rendelkezik.
y dolog B tulajdonsággal rendelkezik.

A három lehetséges bírálat a következő:

x és y nem hasonlít A vonatkozásban. Ez leggyakrabban azt a formát ölti, hogy a konklúzióban szereplő y nem A.
A premisszákban szereplő A tulajdonság megléte nem releváns a B tulajdonság meglétéhez. Az, hogy valami A, nem utal arra, hogy B.
x és y között van valamilyen különbség, amely számít a konklúzióban szereplő B tulajdonság szempontjából. A konklúzióban szereplő y vagy nem rendelkezik x egy olyan tulajdonságával, amely releváns B-hez; vagy y rendelkezik egy olyan tulajdonsággal, amellyel x nem rendelkezik, s amely pontosan B hiányára utal.

Ennek megfelelően, ha értékelni akarunk egy analogikus érvet, három diagnosztikus kérdést kell feltennünk:

Valóban hasonló-e a két dolog a premisszákban szereplő tulajdonságban?
Az a tulajdonság, amelyben a két dolog megegyezik, releváns-e a konklúzióban szereplő tulajdonság szempontjából?
Van-e olyan különbség a két dolog között, amely releváns a konklúzióban szereplő tulajdonság szempontjából?

S most lássunk egy példát:

Ki tudja megmondani, mi az, hogy dopping? Az elv az, hogy senki se juthasson érdemtelenül előnyhöz. De hát ebből a szempontból a C-vitamin is dopping, mert például Kenyában nem lehet hozzájutni. (egy olimpiai ezüstérmes sportoló nyilatkozata)

Az érv a doppingszer fogalmát hivatott aláaknázni. A C-vitamint nyilván nem szabad tiltani. Ha a C-vitamin ugyanolyan, mint a doppingszerek, akkor azokat sem szabadna. A hasonlóság a kettő között az érv szerint az, hogy nem mindenhol hozzáférhetők, ezért érdemtelen előnyt biztosítanak.

Első kérdés. A C-vitamin, szemben a doppingszerrel, nem teljesítménynövelő, használata nem biztosít előnyt. A jó egészség, nem pedig a kiemelkedő teljesítmény érdekében szedik. Továbbá Kenyában is hozzáférhető. Arról nem is beszélve, hogy természetes forrásból is hozzájuthatunk. Ezért nem hasonló a doppingszerhez.
Második kérdés. A hasonlóság releváns: a korlátozott hozzáférhetőség valóban tiltás mellett szól.
Harmadik kérdés. A C-vitamin és a doppingszerek között van releváns különbség. A doppingszereket nem pusztán azért tiltják, mert igazságtalanná teszik a versenyt, hanem azért is, mert veszélyeztetik a sportolók egészségét. A C-vitamin azonban ártalmatlan.

Végezetül egy figyelmeztetés. Az analogikus érvek megítélése, miként az összes induktív érvé, a rendelkezésünkre álló ismeretektől függ. Például, ha valaki keveset tud a C-vitaminról és a doppingszerekről, nem veheti észre az iménti érv fogyatékosságait.