6.3.5. Felosztás hiba - kompozíciós hiba
A részek és a belőlük felépülő egész között tévesen feltételezett viszony eredményezi a felosztás hibát és a kompozíciós hibát.
- A mezőgazdaság évek óta gyengén teljesít. Tehát, úgy tűnik, a gazdák nem állnak a helyzet magaslatán. De tüntetni azért tudnak, ahelyett, hogy inkább dolgoznának!
A mezőgazdaság gyenge teljesítménye nem támasztja alá azt az állítást, hogy a mezőgazdaságot alkotó részek, a gazdák, általában gyenge teljesítményt mutatnak. Még azt sem, hogy a gazdák speciális szempontból gyengék, nevezetesen, hogy rosszul gazdálkodnak. Itt két probléma merül fel. A mezőgazdaság mint ágazat teljesítménye sok tényezőtől függ: az időjárástól, a gazdálkodási feltételektől, a mezőgazdasági termékek világpiacától, stb. Másrészt, ha a mezőgazdaság problémáit a gazdálkodók idéznék is elő, akkor sem következne, hogy minden gazda, vagy akárcsak a gazdák többsége a felelős - különösen nem, hogy a tüntetők lennének a felelősek. Megtörténhetne például az is, hogy néhány nagy termelő, a gazdálkodók maroknyi csoportja idézi elő a gazdasági problémákat.
A rész és az egész között egy további, tévesen feltételezett kapcsolatra világít rá a következő példa.
A nyúl szapora állat, tehát a nyúlgerinc szapora állat.
Az egész tulajdonsága ebben az esetben értelmesen nem is alkalmazható annak valamely részére, mert az egész minőségileg más, mint az alkotórészek.
Felosztás hibát követ el az az érvelő, aki az alapján, hogy az egész rendelkezik valamilyen tulajdonsággal, arra következtet, hogy az egész minden része rendelkezik ugyanazzal a tulajdonsággal.
Míg a felosztás hiba esetén az egész tulajdonságából következtetünk a részek tulajdonságára, addig a kompozíciós hibánál fordítva járunk el. A részek rendelkeznek egy bizonyos tulajdonsággal, és ennek alapján következtetünk, arra, hogy az egész is rendelkezik ugyanazzal a tulajdonsággal.
Mindkettő a rész-egész viszony téves felfogására épül. Nem veszi figyelembe, hogy az egész általában nem pusztán a részek összessége, és ezért az egyik tulajdonsága általában nem vihető át minden további nélkül a másikra.
|
A felosztás hiba általános szerkezete
|
A kompozíciós hiba általános szerkezete
|
- Az e egész x részekből áll.
- e rendelkezik F tulajdonsággal.
- Tehát minden x rendelkezik F tulajdonsággal.
|
- Az e egész x részekből áll.
- Minden x rendelkezik F tulajdonsággal.
- Tehát e rendelkezik F tulajdonsággal.
|
Az ilyen következtetések nagyon gyakran hibásak, azonban nem mindig! Nem minden, az egész (a részek) bizonyos tulajdonságából a részek (az egész) hasonló tulajdonságára történő következtetés hibás. Például:
A világ elemi részekből áll, tehát ez a szék is.
A ház minden oldala sárga, tehát a ház sárga.
Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó tulajdonság szempontjából az adott rész-egész viszony milyen összefüggést alapoz meg a részek tulajdonsága és az egész ugyanolyan tulajdonsága között.
|