ESSZÉÍRÁS

Tanfolyam
  Miről
  Kinek
  Mit
  Hogyan
Műfajok
  Nem ismertről röviden
  Nem ismertről hosszan
  Ismertről hosszan
  Ismertről röviden
Terjedelem átalakítása
  Rövidítés bővítés
  Szerkezeti elemek
Lexikon néhány gyakorlati kérdésről
Mintaesszék
  Bognár László elemzése Fehér M. István esszéjéről
  Bánki Dezső elemzése Fodor Géza esszéjéről
  Garai Zsolt elemzése Tőzsér János esszéjéről
Nyelvhelyesség
  Kézikönyvek
  Bánki Dezső elemzése Parti Nagy Lajos esszéjéről
  Bognár László elemzése Parti Nagy Lajos esszéjéről
Bibliográfia

INFORMÁLIS LOGIKA

1. A racionális vita
1.1. A viták típusai
1.2. A viták elemzése
1.2.1. A viták elemzésének klasszikus megközelítései
1.2.2. A vitaelemzés négy dimenziója
1.3. A véleménykülönbség feloldását célzó viták: a racionális vita
1.3.1. A beszédaktusok és a vita pragmatikai alapjai
1.3.2. Az együttműködés feltételei és az érvelési beszédaktusok
1.3.3. A vita szakaszai
1.3.3.1. Konfrontációs szabályok
1.3.3.2. A nyitó szakasz szabályai
1.3.3.3. Az argumentációs szakasz szabályai
1.3.3.4. A záró szakasz szabályai
1.3.4. Összefoglaló a racionális vita során követendő normákról
1.3.5. Mikor nem teljesülnek a racionális vita feltételei?

2. Érvek, premisszák, konklúziók
2.1. Az érvelés információ-strukturáló szerepe
2.2. Az érvelés formai és tartalmi strukturálásának eszközei
2.3. Az állítások és az érvelések rekonstrukciójának technikája, elvei
2.3.1. Az állítások és az érvelés rekonstrukciója
2.3.2. Rekonstrukció és értelmezés - az érveléstechnikai jóindulat elve
2.3.3. Rekonstrukció és értelmezés - az információk összefüggésének elve
2.4. Mellékes megjegyzések, irrelevanciák, nem érvelő szövegek
2.4.1. Mellékes megjegyzések, irrelevanciák
2.4.2. A konklúzió elhelyezése
2.4.3. Érvelést nélkülöző szövegek és szövegrészletek
2.5. Összetett érvelések, érvelési térképek
2.6. Hiányos következtetések, implicit premisszák és konklúziók
2.7. Az érvelések logikai rekonstrukciójának algoritmusa
2.8. A rekonstrukció alapján azonosítható érvelési hibák

3. Deduktív és induktív következtetések
3.1. Érv és következtetés
3.2. Két alapelv
3.3. A premisszák igazsága és a következtetés helyessége
3.4. Ellenőrzés indirekt módon
3.5. Két szélsőséges eset
3.6. Következmény, ekvivalencia, logikai igazság
3.7. Induktív erő
3.8. Következtetés és ismeretbővítés
3.9. Az induktív következtetések értékelése

4. Deduktív érvek
4.1. Arisztotelészi szillogizmusok
4.1.1. Kategorikus állítások
4.1.2. Igazságfeltételek; az egzisztenciális súly problémája
4.1.3. A logikai négyszög; megfordíthatósági viszonyok
4.1.4. Alakzatok és szillogizmusok
4.1.5. Ellenőrzés indirekt módszerrel
4.1.6. Ellenőrzés cáfoló ellenpéldával
4.1.7. Ellenőrzés Venn-diagrammal
4.2. Az állításlogika elemei
4.2.1. Következtetések feltételes állításokkal
4.2.2. Következtetések egyéb állításlogikai összetételekkel
4.2.3. Példák igazságfeltételek elemzésére
4.2.4. Az igazságfeltételek ábrázolása: igazságtáblázatok
4.2.5. Az igazságtáblázatok alkalmazása
4.2.6. Néhány logikai törvény
4.3. A predikátumlogika elemei
4.3.1. Az arisztotelészi logika korlátai
4.3.2. A klasszikus predikátumlogika nyelvének eszközei
4.3.3. Elemzési példák azonosságpredikátum nélkül
4.3.4. Elemzési példák azonosságpredikátummal
4.3.5.1. Igazságfeltételek 1.: Elemi állítások
4.3.5.2. Igazságfeltételek 2.: Összetett állítások
4.3.6. Néhány következtetési példa

5. Induktív érvek
5.1. A valószínűség
5.1.1. Véletlen, valószínűség, relatív gyakoriság
5.1.2. Események és eseményműveletek
5.1.3. Összetett események valószínűsége
5.1.4. A klasszikus valószínűség és az általános eset
5.1.5. Valószínűségi szorzó, várható érték, szórás
5.1.6. A normális eloszlás
5.2. Induktív általánosítás és statisztikai érvelés
5.2.1. Induktív érvek: egyes, általános, egyes
5.2.2. Az induktív általánosítások hibái
5.2.3. Statisztikai adatokon alapuló érvek
5.2.4. Problémák a statisztikai érvekkel
5.3. Analógia
5.3.1. Analogikus érvek
5.3.2. Analógiák, melyek nem érvek
5.3.3. Az analogikus érvek leggyakoribb alkalmazásai
5.3.4. Az analogikus érvek értékelése
5.3.5. Gyakori hibák
5.3.6. Cáfolás analógiával
5.4. Oksági érvek
5.4.1. Az ok fogalma
5.4.2. A Mill-féle szabályok
5.4.3. Post hoc hibák
5.4.4. Az okozatra való következtetés hibái

6. Érvelési hibák
6.1. Az érzelmekre apellálás esetei
6.1.1. Szánalomra apellálás
6.1.2. Fenyegetésre apellálás
6.1.3. A többiekre hivatkozó érvelések
6.2. A hitelességet érintő érvelések
6.2.1. Személyeskedés
6.2.2. Tekintélyre hivatkozás
6.3. Néhány további gyakori relevancia-hiba
6.3.1. Témaváltás
6.3.2. A tárgy figyelmen kívül hagyása
6.3.3. Árnyékbokszolás
6.3.4. Mások még rosszabbak
6.3.5. Felosztás hiba - kompozíciós hiba
6.3.5. Következményekre apellálás
6.4. Ahol nem elegendőek a premisszák: nemtudásra apellálás

7. A szavak
7.1. Érzelmi tartalom és beállítás
7.2. Az érzelmi tartalom szerepe a vitában
7.3. A beállítás szerepe a vitában
7.4. A racionális vita nyelve
7.5. Kétértelműség
7.6. Homályosság
7.7. Demagógia
7.8. A szavakon való vitatkozás
7.9. A definíció
7.10. A definíciók hibái

8. Kérdések és válaszok
8.1. Bevezetés
8.2. Rossz kérdések
8.3. A kérdések előfeltevései
8.4. Trükkös kérdések
8.5. Válasz a hibás kérdésekre
8.6. Mellébeszélés

Szójegyzék