
CÍMLAP
Bereczki Máté
Gyümölcsészeti vázlatok
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. KÖTET
Előszó
I. rész. Általános gyümölcsészeti értekezések és vegyes jegyzetek
1. Esdő szavak az anyákhoz hazai gyümölcsészetünk érdekében
2. Kérelem a gyümölcsfát ültetőkhöz
3. Hol a hiba, hogy a gyümölcsfa-tenyésztés oly lassan halad hazánkban?
4. Miért nincs, és hogyan lehetne piaczainkon jó gyümölcs?
5. Hazai gyümölcsészetünk fölvirágzásának némely akadálya
6. A magnemes anyafák és a Van Mons rendszerének ismertetése
7. A gyümölcstárlatokról
8. A kisérleti gyümölcstelepek
9. A gyümölcsfák terméketlenségéről
10. A későn virágzó almafajok kérdéséhez
11. Tanulságok a szélvész okozta károkból
12. Jegyzeteim az 1871-72-diki télről gyümölcsészeti tekintetben
13. Jegyzeteim az 1875. évi gyümölcstermésről
II. rész. Részletes gyümölcsészeti értekezések a fatenyésztés és gyümölcsisme köréből
1. A különféle gyümölcsnemek alanyairól
2. Az ojtóvesszőkről
3. Fatapasz, fa- és ojtóviaszról
4. Az ojtásról
5. A hajtószemzésről különösen
6. A faiskolai fiatal csemeték fölneveléséről
7. A faültetésről
8. A faj- vagy próbafákról
9. Eszmetöredék a gyümölcsészetről s gyümölcs-ismertetésről
10. Gyümölcseim
Betüsorozatos jegyzéke az e könyvben leirt gyümölcsfajok és ezek hasonneveinek
II. KÖTET
Gyümölcseim körülményes leírása
A.) Körték
B.) Almák
C.) Szilvák
III. KÖTET
I. Gyümölcsészeti vegyes értekezések
1. Ápolgassuk gyümölcsfáinkat
2. A paradicsomalma-fáról
3. A gyümölcsfajok érésideje, minősége, nagysága és alakjáról
4. Milyen gyümölcsfajok valók az alföldre?
5. Nehány szó hazai gyümölcsfajaink érdekében
6. A gyümölcsök magyaros elnevezéséről
7. Az elfagyott vagy egérrágott fákról
8. Hogyan tehetnénk szert gyökerestől nemes gyümölcsfákra
9. A névtelen gyümölcsfajok meghatározásáról (1877.)
10. Az ismeretlen gyümölcsfajok meghatározásának nehézségeiről
11. Az 1881-diki gyümölcstermésről
12. Pusztítsuk a hernyót!
13. A Baltavári ökörszem-cseresnyéről
14. A sóvári almáról
15. A Orbai almáról (1880-ban.)
16. Az Orbai almáról (1884-ben)
17. A gyümölcsfák átojtásáról
18. A nyers gyümölcs szállításáról
19. Az ojtóvessző-üzletről
II. Gyümölcseim körülményes leírása.
A.) Körték
B.) Almák
C.) Szilvák
Betűrendes névjegyzéke az ezen III. kötetben leírt gyümölcsfajoknak és ezek hasonneveinek
IV. KÖTET
I. Gyümölcseim körülményes leírása.
I.) Körték
II.) Almák
III.) Szilvák
II. Tanulmány alatt levő gyümölcseim rövid ismertetése
I.) Körték
II.) Almák
III.) Szilvák
IV.) Cseresznyefélék
FÜGGELÉK.
I. Mire való az a sok gyümölcsfaj?
II. Van-e jogosultsága az irodalomban az "Oltani" szó mellett az "Ojtani" szónak!
Betűrendes jegyzéke a IV-dik kötetben leírt vagy röviden ismertetett gyümölcsfajok neveinek és hasonneveinek
JEGYZÉK mind a 4 kötethez
Előszó (részlet)
Mikép czíme is mutatja, e munka nem rendszeres mű. Rendszeres művet irni
a gyümölcsészetről, eltekintve attól, hogy valjon helyzetem körülményei s
tehetségem szerény volta megengednék-e azt nekem, - már azért sem volnék
képes; mert egy ily mű összeállításához elegendő anyaggal sem rendelkezem,
s tekintve a gyümölcsészeti pályán eltöltött időm rövidségét, elegendő
anyagot nem is gyüjthettem még.
E "Vázlatok"-ban tehát csak anyagot igyekeztem összegyűjteni annak számára,
a ki egykor nálamnál több szellemi és anyagi tehetséggel fölruházva,
vállalkozni fog a magyar gyümölcsészet rendszeres megírására: de ezen
anyagot ugy igyekeztem egymás mellé és egymás után csoportosítani, hogy
azt necsak a tudományos iró, hanem a nagy közönségben is mindenki, a ki a
gyümölcsészet áldásteli tudománya iránt érdeklődik, hasznára fordíthassa.
Néhány lelkes ügybarátom buzdítására és azon gondolattól lelkesítve, hogy
magam után biztos nyomokat hagyok hátra, melyeken az utánam következők
sokkal kevesebb fáradsággal és hamarább eljuthatnak odáig, a meddig a
gyümölcsészet terén nekem eljutnom lehetett, - szántam csak rá magamat
arra, hogy elszórtan megjelent értekezéseim részint átdolgozva, részint, a
hol szükséges volt, ujabb tapasztalataim folytán módosítva összeszedjem s
"Gyümölcsészeti Vázlatok" czim alatt, egy önálló kötetben, sajtó utján a
nyilvánosság elé bocsássam.
Hiszem, hogy hazámfiai közül, - kivált azok, akik az idegen nyelven irt
munkákat nem olvashatják vagy, a kik idegen nyelven irt gyümölcsészeti
munkákat még nem olvastak, - többen lesznek, a kik előtt mindaz, a mit e
"Vázlatok" tartalmaznak, az ujdonság becsével fog birni; mert, sajnos! a
gazdasági szaklapokat hol az egyes tárgyakat közlöttem is már, kevesebben
olvassák, mint a politikai lapokat, és e kevesek közt is vajmi kevesen
vannak, a kik figyelmökkel érdeklődve kisérnék a gyümölcsészet irodalmát
is. Már pedig arról örömmel győződtem meg, hogy a gyümölcsészetnek
napjainkban mind-mind több barátja, kedvelője akad hazánkban is.
Tekintve tehát, - mikép már "Előfizetési felhivás"-omban is emlitém, - hogy
"hazánkban, fájdalom! oly önálló gyümölcsészeti munka még nem jelent meg,
mely magában foglalná legalább nagyolt vonásokban a gyümölcstenyésztés
és gyümölcsisme köréből mindazon tudnivalókat, melyek tudása mindenkinek
hasznos, a kezdő gyümölcsésznek pedig nélkülözhetetlenül szükséges volna";
hazafiui kötelességemnek is kelle tekintenem a "Gyümölcsészeti vázlatok"
kiadását, a melyekben módot igyekszem nyújtani mindenkinek, a ki a
gyümölcsészet iránt érdeklődik, megismerkedni a gyümölcsészetnek legalább
elemeivel; módot igyekszem nyujtani arra, hogy a gyümölcsészetnek hazánkban
ekkoráig még jóformán ismeretlen terén kiki tájékozást szerezhessen magának.
Minthogy pedig arra, hogy a gyümölcsészet s igy a gyümölcsipar is hazánkban
fölvirágozhassék, elkerülhetlenül szükséges, hogy az egyes gyümölcsegyéneket,
fajokat ismerjük; e könyv legnagyobb részét gyümölcs-leirásokkal foglaltam
el; mert tudom, bogy az egyes gyümölcsöket csakis ily leirások segélyével
ismerhetjük meg gyorsan és biztosan.
[...]