Bevezető

Átköltöztem tehát a Salgótarján, Fő utca 104-be - igaz, nem önszántamból -, siralmas környékre, elhanyagolt, lepusztult házba, ahol az utcai frontra nyíló ablakok a járda szintjétől alig egy méter magasságban helyezkedtek el. Körülöttem minden megváltozott. A hosszú, 4-5 kilométer hosszú út felét, ha elértem, vonattal tettem meg, csak jó időben ülhettem kerékpárra, ezért gyakran gyalog kellett végigjárnom hosszában az egész várost. Az út egyik oldalán házak álltak, a másikon emelkedős erdőrész következett. Tavaszon és őszi időben félelmetes volt számomra ezen a szinte kihalt útszakaszon egyedül járkálni reggel vagy estefelé, sötétben, a némi világosságot adó utcai lámpáknál.

Félelmetes korszakban éltünk, féltem ott magamban járni. Abban az időben nem ment ritkaságszámba - többször tanúja voltam annak -, hogy sötétruhás alakok lefüggönyözött ablakoknál állva leskelődnek, hallgatóznak; baráti társaságban szó esett arról, hogy emberekről híreket gyűjtenek. Hamar bajba került bárki, ha ellensége róla olyan hírt terjesztett, hogy "nem híve a rendszernek". Nem kellett bizonyíték hozzá, hamar ráállítottak valakit, aki aztán megtetézte "bűneit" például azzal, hogy lakásában a Szabad Európa rádió híreit hallgatta. Persze, nem kellett annak igaznak lennie, de ahhoz elég volt, hogy begyűjtsék a rendőrségre. Utána már csak a Jóisten irgalmában bízhatott.

Rákosi idejében sok embert eltüntettek. Egymás közt olyan hírek keringtek, hogy így akarja megbosszulni - ártatlan emberek megbüntetésével - azt, amit Hitler művelt a zsidókkal (és másokkal). Mert az ő idején sem csak zsidókat hurcoltak el a haláltáborokba, hanem cigányokat, betegeket, illegális kommunistákat, ártatlan diákokat, papokat, s ki tudja, még kiket, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Sehogy sem fért a fejembe, hogy Rákosi miért akarta Hitler bűneit ártatlan, olyan embereken megbosszulni, akik semmiről se tehettek, és senkinek sem ártottak. Ezekről a borzalmakról sokan nem is tudtak, például én se, akik nem foglalkoztak politikával.

Életem regényét korabeli naplóim alapján, 2002-ben állítottam össze.

A regény egyes köteteit Interneten való megjelenítésre folyamatosan rendezem.

A szerző