Bevezetés

Ha egy szakmabeli érdeklődő először megpillantja dolgozatom címét, valószínűleg azt gondolja magában, hogy ismét egy az e-könyvek világát általánosan körüljáró írást fog olvasni, amelyhez hasonlóval már jó néhányszor találkozott. Jogosan gondolja ezt, mivel az e-könyvekről valóban sok szerző írt már, ebből is látszik, hogy milyen forró témáról van szó. Hasonló előítéletek elkerülése végett még itt a bevezetőben szeretném megnyugtatni a kedves olvasót, hogy az iromány célja nem az általános elemzés, hanem az elektronikus úton történő olvasás eddig kevésbé tárgyalt vetületeinek feltárása. Maga a cím talán kicsit félrevezető, hiszen arra is gondolhatnánk, hogy főleg az olvasásban bekövetkező paradigmaváltás (a társadalmat és az egyént egyaránt érintő) szociológiai, filozófiai és pszichológiai területeit fogom tárgyalni, azonban terjedelmi okokból sajnos ezt a rendkívül izgalmas témát a dolgozat csak karcolgatni tudja, mivel egy szakdolgozat által szabott határok közé lehetetlen volna belekényszeríteni ezt a hihetetlenül szerteágazó témavilágot. Emiatt az iromány inkább a piaci és technikai lehetőségekre koncentrál, vállalva azt a kockázatot, hogy jó néhány helyen csak gondolatébresztőként szolgál, nyitva hagyva így számtalan megválaszolatlan kérdést.

Először a hardveres háttér kerül bemutatásra, különös tekintettel a napjainkban rohamosan terjedő táblagépekre, ezekről ugyanis magyarul nem nagyon született még összefoglaló elemzés. Természetesen nem maradhatnak ki az eInk alapú eszközök sem, ezeket is érintem. A dolgozat második felében a tartalom kérdésével foglalkozom, ugyanis ez könyvtári szempontból talán még fontosabb, mint az eszközök világa. Felmerülnek a tartalomszolgáltatás legfontosabb kérdései mind a szolgáltatók, mind a felhasználók szemszögéből. Sorra veszem a jellemző felhasználási területeket, kiemelt figyelmet szentelve az oktatásnak. Végül, de nem utolsó sorban megpróbálom megválaszolni azt a fontos kérdést, hogy hogyan viszonyuljanak a könyvtárak az elektronikus olvasás jelenségéhez.

Célszerű, hogy még a bevezetőben tisztázva legyen a terminológia, mivel sajnos ez koránt sem egységes. A hardveres hátteret és a megjelenítés technikáját tekintve alapvetően két típusú eszközt tudunk elkülöníteni: Az egyik a klasszikus e-könyv olvasó (ez jellemzően valamilyen eInk alapú célhardver), míg a másik kategória az LCD alapú, elsősorban nem olvasásra tervezett, jóval univerzálisabb táblagép. Az első kategória képviselőit a következő kifejezésekkel szokták illetni: e-könyv olvasó, elektronikus könyvolvasó, e-könyv-olvasó, ebook olvasó; angolul: e-book reader, eBook reader, e-book device, e-reader. Míg a második kategória megnevezései: tábla pc, táblagép, tablet; angolul: tablet, tablet pc, tablet computer, slate, booklet, mobile internet device (mid), ultra-mobile pc (umpc), márkanevekben szívesen használják a "pad" és a "tab" kifejezést is. A szavak eltérő írásmódjából láthatjuk, hogy a kifejezések egységes helyesírása sokszor még nem alakult ki, illetve nem gyökeresedett meg a társadalomban. Új technológiáról lévén szó ez teljességgel érthető. Természetesen a nyelvészeket is foglalkoztatja a kérdés, így megadják a használható változatokat: "Ha e-book, akkor e-book olvasó, mint az e-mail cím. Ha e-könyv, akkor e-könyv-olvasó, mint a C-vitamin-tabletta. Ha ekönyv, akkor ekönyvolvasó." vagy egy másik lehetőség: "Az elektronikus könyvolvasó minőségjelzős szerkezet, ezért az elektronikus különírandó. A könyvolvasó jelöletlen tárgyas szóösszetétel, ezért helyesírási szabályzatunk 123. c) pontja alapján egybeírandó."