Tétel adatlapja

CÍMLAP

Fraknói Vilmos

Pázmány Péter és kora

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

ELSŐ KÖTET.
(1570-1621.)

Első könyv. (1570-1616.)

I. Pázmány Péter származása. Ősei. Szülei. Születése. A kolozsvári iskolában. A Jézustársaságba való lépése. Újonc és növendék évei. A Jézustársaság eredete. Célja. Hatása

II. Pázmány mint a gráci egyetem tanára. Dialektikai és Physikai előadásai. Tankönyvei. Hittudományi előadásai. Theologia Scholastikája

III. Pázmány első téritői diadala. Irodalmi föllépése. Vallási állapotok Magyarországban a XVI-ik század végén. A protestantismus elterjedése. Protestáns és kath. irodalmi viszonyok. Pázmány törekvései

IV. A vallási polémiának főbb kérdései. Pázmánynak Magyari ellen irt műve

V. Pázmány irodalmi munkái. "A mostani tudományok hamisságának tíz nyilvánvaló bizonysága." Kempis Tamás fordítása. Imádságos könyve. Gyarmati ellen a szentek tiszteletéről irt műve

VI. Pázmány visszatér hazájába. Jelen van az 1608-iki országgyülésen. Védiratot szerkeszt a jezsuiták mellett. A jezsuiták magyarországi birtokainak megmentését célzó tevékenysége

VII. Pázmány hittéritői tevékenysége. Ráczkövi Ambrus. Veresmarti Mihál megtérése. Pázmány három polemikus műve 1609-ből. Egy szent beszéde

VIII. A zsolnai lutheranus zsinat. Forgách érsek óvása a zsinat és végzései ellen. A protestánsok Apológiája. Pázmány két munkája ezen zsinatról. A nagyszombati tartományi zsinat

IX. A Kalauz

X. Pázmánynak Alvinczivel folytatott polémiája

XI. Pázmánynak a magyar lutheránus irókkal folytatott polémiája


Második könyv. (1616-1617.)

I. A turóczi prépostság visszaadása a Jézustársaságnak. A nagyszombati collegium visszaállítása. Pázmány küldetése Rómába. Forgách halála. Tanácskozások az esztergomi érsekség betöltéséről

II. Tanácskozások az esztergomi érsekség betöltéséről. Pázmány P. kijelöltetése. Rómában tett lépések. A jezsuita generális magatartása. Naprágy igyekezetei. Pázmány fölmentetése a jezsuita fogadalmaktól. Turóczi préposttá neveztetése

III. Pázmány első politikai föllépése. Erdély állása a kormány és Magyarországhoz. Homonnai György tervei. Az udvari párt magatartásának változása. Pázmány küldetése Magyarország fölső részeibe

IV. A kassai gyülés 1616 június végén. Pázmány hatása. A követek a királynál, a nádornál, Ali basánál és Bethlennél. Ujabb gyülés Kassán. Végzései. A Pázmány ellen emelt vádak. Védelme

V. Az esztergomi érsekség anyagi viszonyai. A kamara törekvései. Pázmány magatartása. Érsekké neveztetése és fölszenteltetése. Ujabb pénzügyi alkudozásai. Emlékirata. Érseki székfoglalása. A pápai megerősítés és a pallium. Pázmány kinevezésének hatása

VI. A Homonnai-féle mozgalmak 1616 második felében. Radul moldvai hadjárata. Bethlen készületei. Zavargások. Thurzó igyekezetei. Homonnai támadása. A tarcsai ütközet

VII. Bethlen hadműködése. A dési csata. A bécsi kormány intézkedései. Pázmány tevékenysége. Értekezlete a nádorral. Bethlen magyarországi hadjárata 1616 végén. Visszavonulása

VIII. A Pázmánynál tartott tanácskozmány 1617 elején. A prágai értekezletek Bethlen követeivel. Pázmány tevékenysége. Az értekezletek eredménye

IX. Pázmány és a tervezett kormánytanács. A nagyszombati értekezletek Bethlen követeivel 1617 nyarán. Eredményei


Harmadik könyv. (1618-1619.)

I. Az örökösödés kérdése. Ferdinánd fhg. trónjelölt. Előkészületek megválasztására Magyarországban. Országgyülés hirdetése. Pázmány P. tevékenysége. Az országgyülés elhalasztása. Khlesl találkozása Pázmánynyal. Katonai segély sürgetése. V. Pál brévéje

II. Pázmány levelezése az erdélyi cancellárral és Bethlennel. Kovasóczy küldetése Pázmányhoz. Pázmány véleménye az országgyülési ügyekről. Az országgyülés megnyitása. A k. előadások tárgyalása. Fölirat. K. leirat. Fölsőházi tanácskozások. Uj fölirat

III. A k. biztosok igyekezetei. Pázmány országgyülési beszéde. A rendek megnyugtató nyilatkozata. K. leirat. A k. hitlevél szerkesztése. Kedvezőtlen fogadtatása. A szabad királyválasztás körüli viták

IV. A hitlevél fölötti tanácskozások. A vallás kérdése. A protestánsok és katholikusok magatartása. A templomok kérdése. Öt napi vita. Óvások. A jezsuiták ellen intézett támadás. A hitlevél elfogadása. Átadása

V. Ferdinánd megválasztatása. Nádorválasztás. A sérelmek tárgyalása. Viták a vallási sérelmek, névszerint a jezsuiták tárgyában. Befejezésük. A szomszéd tartományok küldöttei. Ferdinánd megkoronáztatása. A főhivatalok betöltése

VI. Pázmány az 1618-iki országgyülésen. Ellene emelt vád. Lengyelországba való küldetésének kérdése. Az újvári erősség. Az érsekek kötelezettségei. Pázmány alkudozásai az újvári őrség fizetése tárgyában

VII. Balásfy Tamás. Jelleme. Kihágásai. Törekvései a pozsonyi prépostság elnyerésére. A pozsonyi káptalan által tett akadályok. Balásfy vitatkozása Káldyval

VIII. Balásfy a pozsonyi prépostság mellett a győri őrkanonokságot is megtartani igyekezik. A nuntius beavatkozása. A galgóczi értekezlet. Pázmány véleménye. Balásfy ujabb kihágásai. Törvényszéki tárgyalások. Pázmány itélete. Balásfy és a káptalan kibékülése

IX. II. Ferdinánd trónralépte. A helyzet. A cseh zavarok. Az ausztriai, cseh és morvaországi prot. rendek törekvései. Az 1619 május 20-ikára hirdetett országgyülés. A megyék utasitásai. A szomszéd tartományok kívánságai. Azok érdekében tett lépések

X. Az 1619-iki országgyülés folytatása. A koronázási hitlevél törvénybe igtatása. A vallás kérdése. A protestánsok sérelmei. Ezeknek bírálata. A katholikusok sérelmei. A nádor igyekezetei. Óvások. Az országgyülés befejezése

XI. Pázmány és a kath. tanügy. A nagyszombati collegium. Uj alapitványai. A bécsi papnövelde alapitása és első szervezete. Gondos gazdálkodása. Jogainak buzgó védelme

XII. A pálos rend kebelében támadt zavarok 1618. Pázmány a rend apostoli visitatorává neveztetik s reformálásával bizatik meg. Tevékenysége


Negyedik könyv. (1619-1621.)

I. A helyzet. Bethlen egyénisége. Támadásának indokai. Készületek Magyarországban. Kassa megvétele. A kassai vértanúk. Pázmány menekül

II. Bethlen debreczeni nyilatkozata. A "Querela Hungariae" cimü röpirat. Pázmány cáfirata

III. A kassai gyülés. Bethlen előhaladása. Országgyülés összehivása. A főpapok magatartása. Bethlen hiveinek s a protestánsok törekvései. A k. biztosok megérkezése. Alkudozások. Az országgyülés végzései

IV. A beszterczebányai országgyülés. A titkos tanács Bécsben. Alkudozások. Az országgyülés végzései

V. A beszterczei végzések hatása. Pázmány egy röpirata

VI. A haimburgi alkudozások. Bécsi értekezletek. Az alkudozások megszakítása. A nádor elpártolása Bethlentől

VII. Erdődy küldetése Bécsbe. Pázmány hatása a béke érdekében. A nikolsburgi alkudozások. A béke föltételei. A küzdelem eredményei. Pázmány állása a küzdelmek alatt

Pótlékok


MÁSODIK KÖTET.
(1622-1631.)

Ötödik könyv. (1622-1624.)

I. Az 1622-iki országgyülés összehivása. Elhalasztása. Pázmány küldetése. Az országgyülés megnyitása. K. előterjesztések. Az országgyülési pártok. A nádorválasztás. Thurzó Szaniszló

II. A sérelmek tárgyalása. Vallásügyi discussiók. Első sérelmi fölirat. Bethlen követeinek fogadtatása. Első k. leirat. Az udvari kamara és haditanács. További sérelmi föliratok és k. válaszok

III. A lefoglalt jószágok visszaadásának kérdése. Tanácskozások és végzés. Pázmánynak ügyes eljárása. K. előterjesztések tárgyalása. A német hadak ügye. A királyné megkoronáztatása. A primás és nádor közötti surlódás. A német hadak ügyének ujabb szőnyegre hozása. Botrányos jelenetek. Az országgyülés befejezése

IV. A magyarországi katholicizmns helyzete a nikolsburgi béke idejében. A sopronyi püspöki conferentia 1622-ben. Megállapodásai. A nagyszombati collegium visszaállitása. Tevékenysége. Az ujvári őrség fizetéstől való fölmentés. A pisetum visszaállitása

V. Az európai politikai viszonyok Bethlen második támadása előtt. A k. kormányzóság, főleg Pázmány tevékenysége. Tárgyalások Bethlennel. Házassági terve. Kétszinű magatartása. Ellenséges föllépése. A nagyszombati értekezlet

VI. Bethlen házassági ajánlatainak megujitása. A beszterczebányai alkudozások. Bethlen hadi müveletei. Fegyverszünet létrehozását célzó alkudozások. A magyar és német államférfiak nézetei a békeügy felől. A bécsi béketárgyalások kezdete 1624 elején

VII. Pázmánynak egy nevezetes emlékirata. A bécsi békealkudozások folytatása. A fölső magyarországi rendek kassai gyülése. A bécsi béke 1624 május 8-án

VIII. A spanyol kabinet álláspontja Bethlen irányában. A római államtitkár Bethlen házassági ajánlatairól. A házassági tárgyalások folytatása. A florenci, modenai és neversi hgnők hozatnak javaslatba. Sennyey küldetése Erdélybe. A házassági tárgyalások vége

IX. Az 1625-iki gyarmati török béke előzményei. Bethlen magatartása. Pázmány fölszólalása. A gyarmati béke. Bethlen fenyegető állása. Pázmány tanácsai

X. A bécsi papnövelde alapítása 1623-ban. A Jézustársaság gondjaira bizatik. Uj alapszabályai. Megnyitása 1624-ben. A növendékek előmenetele. Uj ház vétele. Kellemetlenségek. Egy növendék szökése. Pázmány buzgó gondoskodása, szigora és gyengédsége. A nagyszombati Convictus Nobilium


Hatodik könyv. (1625-1627)

I. Az 1625-iki országgyülés. K. meghivólevelek. Tanácskozások elhalasztása felől. Értekezletek a királyválasztás ügyében. A király környezetében nyilatkozó fölfogások. Pázmány álláspontja. A nádorválasztás kérdése

II. Az országgyülés megnyitása. A nádorválasztás. Sérelmek tárgyalása. Vegyes ülés. Egy fontos vivmány. Föliratok és leiratok. Igyekezetek a királyválasztás sikerének biztositására. Ellentétes nézetek a koronázás körül. A királyválasztás. Koronázás

III. K. előterjesztések tárgyalása. Törvénycikkek szerkesztése. A vallásügyi cikk körül támadt nehézségek. Botrányos országgyülési jelenet. A zágrábi prépost bántalmaztatása. Következményei. Elégtétel. Az országgyülés befejezése. A kathol. rendek fölirata a pápához. Pázmány spanyol évdija. Folyamodásai. Viszonya a spanyol követekhez. IV. Fülöp levele

IV. Bethlen elégületlensége. Menyegzője. Összeköttetései Ausztria ellenségeivel. A magyar tanácsosok értekezletei. Bethlen sérelmei. Támadása. Ajánlata békealku kezdésére. Pázmány javaslata. A fölsőmagyarországi rendekhez intézett levele

V. A pozsonyi békealkudozások megnyitása 1626 végén. Pázmány javaslatai. Értekezletek. Pázmány levelezése Bethlennel. Az alkudozások szerencsés befejezése. A békeokmány megerősitése. A fölső magyarországi rendek kifogása

VI. A pozsonyi békeokmányok kicserélése. Az amnestia ügye. Bethlen biztosai Bécsben. A pozsonyi egyesség végrehajtása. Tokaji tárgyalások. A szőnyi török béke. Bethlen kétszinű politikája

VII. A magyar főpapok végrendelkezési jogának visszaállitása. Előzmények. A kamara önkényes foglalásai. Botrányok. Pázmány törekvései. Az 1625-iki pozsonyi értekezlet. Pázmány emlékirata. Küzdelmei a kamarával. Lamormain atya befolyása. A bécsi jogtudósok. A k. okmány. Pázmány föllépése a zágrábi püspök hagyatéka tárgyában

VIII. Az egyházi javak elidegenitése. Az elzálogosított egyházi javak visszaváltását célzó tervei. Püspöki emlékiratok. K. nyilatkozat. Pázmány alkudozása a szentgotthárdi apátság visszaszerzése tárgyában

IX. Pázmány törekvései a katholicizmus emelésére Pozsonyban. A jezsuita collegium alapitása. Nehézségek. A király föllépése. Az alkudozások eredménye. A collegium dotátiója. Müködése. Pázmány mérsékli a jezsuiták buzgalmát. Zárda szüzeket telepit meg Pozsonyban. Megszüntetni iparkodik a luth. felekezet uralmát Pozsonyban. A király ismételt kisérletei a katholikusok egyenjogusitására. A városi tanács magatartása

X. A Pázmány által elrendelt kánoni látogatások 1626-ban. Az esztergomi egyházmegye állapota. A lelkészek száma és jellemzése. A plébániai birtokok s jövedelmek. Stóla illetékek. A templomok állapota. Az isteni tisztelet. A népnevelés és az iskolamesterek

XI. A káptalanok viszonyai. A Pázmány által kínevezett esztergomi kanonokok. Az esztergomi káptalanban fölmerült nehézségek. Pázmány határozott föllépése. A pozsonyi prépostság betöltésének joga. A pozsonyi és szepesi káptalanok állapota. A Pázmány által kidolgozott káptalani statutumok

XII. Senkviczy kanonok küldetése Rómába Pázmány által 1627. Ennek viszonya a szent székhez. A püspöki bullákért járó dijak. Pázmány Rómában segélyt keres a magyar papnevelés érdekében. A római magyar-német collegium. A magyar királyok "apostoli" címe. III. Ferdinánd igyekezetei ezen cim visszaszerzése tárgyában. A római cúria magatartása


Hetedik könyv (1628-1631.)

I. Bethlen magatartása 1628-ban. Tervei. Pázmány és az olaszországi háboru. Bethlen betegsége. Végső intézkedései. Brandenburgi Katalin áttérése a kath. egyházba. Bethlen halála

II. Az 1628-iki főpapi tanácskozmány. Az 1629-iki egyházmegyei zsinat. Végzései. A zsinati actákhoz mellékelt függelékek. Két egyháztörténelmi dolgozat s egy jogtörténeti fejtegetés

III. A nádor és primás közötti összeütközések. Szivélyes viszonyuk fölbomlása. A fölkelés körüli nehézségek. A király közbenjárása. A primási jogigények elleni támadás.

IV. Pázmány bibornokká neveztetése 1629. Pápai brevék. Üdvözlő iratok. A bíbornoki eskü tárgyában fölmerült nehézségek. Pázmány szivélyes viszonya a szent székhez

V. Brandenburgi fejedelemsége 1630. Kemény J. küldetése. A hét megye visszavétele. Pártok Erdélyben. Pázmány erdélyi politikája. Az 1630-iki országgyülés

VI. Bethlen Istvánnak Katalin megbuktatását célzó törekvései. A magyar tanácsosok értekezlete 1631 october elején. Katalin lemondása. Bethlen István megválasztatása. A bécsi udvar állása. Rákóczy György megválasztatása. Eszterházy és Pázmány erdélyi politikája. Rákóczy alkudozásai Pázmánynyal

VII. A kassai békealkudozások 1631 elején. Eszterházy haragja Pázmány ellen. A kassai egyesség. Eszterházy és Pázmány álláspontja, A két államférfiu viszonya a kassai egyesség után. Pázmány békés politikájának hordereje

VIII. Az 1630-iki nemzeti zsinat. Pázmány céljai. A primási jogok tárgyában fölmerült nehézségek. A zsinat tárgyalásai. A római missale s breviarium elfogadtatása. A papnevelés ügyében hozott végzések. A nagyszombati papnövelde megalapitása 1631.

IX. Az 1630-iki megyei zsinat. Pázmány hatása a magyar papság erkölcsi regeneratiójára. A papság szaporodása. Erkölcsi javulása. Pázmány szigora. A hivek emelkedő vallásos buzgalma. Pázmány buzgalma. Pázmány bőkezű áldozatkészsége a templomok ékesitésében. Alam. sz. János pozsonyi mauzoleuma

X. Pázmány viszonya a királyhoz. Nagy befolyása. A törvény és jog iránti tisztelete. A kath. egyház emelését célzó javaslatai. Befolyása a püspökségek betöltésére. A király közremunkálása Pázmány nagy terveihez. Pázmány támaszai az udvarnál és a diplomatiai testületben

XI. Pázmány munkatársai Telegdy János, Sennyey István, Lósy Imre, Ergelich Ferenc, Almásy Pál, Nagyfalvy György. Dallos Miklós. A győri jezsuita collegium alapitása. A Jézustársaság müködése Magyarország, Erdély- és Horvátországban. A pálosok és ferenciek. Az ujvári zárda alapitása

XII. A kath. főurak. Eszterházy Miklós. Homonnai János. Főrangú hölgyek és urak áttérése a kath. vallásra. A Zrinyiek és Thurzók. Ellenreformatori tevékenységük

XIII. Pázmány irodalmi tevékenysége. A vallásfelekezeti polemia. A "Kalauz" ujabb kiadásai. Hatása a protestánsokra. A wittembergi Balduinus cáfolata. Pázmány válasza. A váradi polemia. Pázmány két kisebb munkája

XIV. Pázmány gazdászati és pénzügyi viszonyai. Alapitványai s egyéb áldozatai. Fényes udvar tartása. Könyvtára. Szolgaszemélyzete. Jövedelmeinek gyarapodása. A tizedek. Az érseki uradalmak. Bányamüvelés. Pázmány mint uradalmainak kormányzója. Gondoskodása pincéje és konyhájáról. Kertészete

XV. Pázmány üzletei a bécsi és pozsonyi kamarákkal. Az érsekség jogainak erélyes védelme. Pázmány jogtisztelete. Testvére György. Unokája Miklós. Birtokvásárlás Morvában. 1628-iki végrendelete


HARMADIK KÖTET.
(1632-1637)

Nyolcadik könyv. (1632.)

I. Az ausztriai ház helyzete 1632. VIII. Orbán politikája. Pázmány római küldetése. Elutazása. Utasitásai. A hangulat Rómában

II. Pázmány bevonulása Rómába. Az első hivatalos audientia

III. Pázmány diplomatiai igyekezetei. Azzolini monsignore. A követi cim körül fölmerült bonyodalmak

IV. A római események hatása a cs. udvarra. Pázmány ujabb emlékirata. A követi cim körül fölmerült nehézségek elintézése

V. Pázmány második hivatalos audientiája. Pázmány csüggedése. Ujabb kísérletei

VI. Pázmány harmadik hivatalos audientiája. Pázmány készületei az elutazásra. Fordulat a curia magatartásában. Pázmány elutazása. Megjelenése Bécsben


Kilencedik könyv. (1633-35.)

I. Rákóczy György magatartása a svéd király győzelmeinek idejében. Közeledése II. Ferdinándhoz. Az eperjesi békealkudozások. Pázmány befolyása a tárgyalások menetére

II. Az Eszterházy és Pázmány közötti egyenetlenségek megujulása. Jakusich küldetése Eszterházyhoz. Az óvások és ellen-óvások

III. Az 1634-iki országgyűlés. Elnapolása. Ujabb megnyitása. Tárgyalásai. Az Eszterházy és Pázmány közötti ujabb surlódások

IV. A Pázmány által tartott tartományi és megyei zsinatok. A zágrábi bonyodalmak. Az idegen kezekre jutott egyházi javak visszaszerzése

V. A főesperesi látogatások (1632-1636). Az esztergomi egyházmegye állapota Pázmány életének végéveiben

VI. A főesperesi látogatások és a protestáns felekezetek. A protestantismus helyzete a pozsonyi, gömöri, zólyomi és komáromi főesperességek területén. Protestáns mozgalmak Pozsonyban és Nagyszombatban

VII. A nagyszombati egyetem alapítása Pázmány által. (1635). Előzmények. Az egyetem szervezése. Ünnepélyes megnyitása. Működése az első két tanévben. A hozzákapcsolt intézetek. Dobronoki, az első rector


Tizedik könyv. (1636-7.)

I. Bethlen István föllépése Rákóczy György ellen. Pázmány Péter magatartása. Szívélyes viszonya az erdélyi fejedelemhez

II. A címzetes püspökségek. Az erdélyi püspökség betöltése körül fölmerült bonyodalmak. A magyar király apostoli jogainak védelme Pázmány által. A magyar püspökök Pázmány életének végéveiben

III. Pázmány és a papnevelés ügye. A pozsonyi papnövelde terve. A nagyszombati és bécsi növeldék állapota. A római, olmützi és gráczi collegiumok

IV. A magyarországi jezsuiták tevékenysége Pázmány életének végső éveiben. A nagyszombati collegium. Az ezt pártoló főrangú urak és hölgyek. Missiók Pécsett, Temesvárott sat. A pozsonyi és győri collegiumok. A homonnai, gyöngyösi és komáromi residentiák. Tanácskozások uj collegiumok alapitása körül. A sopronyi és szathmárinak megalapitása

V. A Pálos rend reformatiója. Birtokainak visszaszerzése. Uj kolostor, (a pápai) alapitása. A szent Ferenc-rend és a clarissák. A szent Benedek-rend visszaállitását célzó kisérletek

VI. Pázmány ujabb birtokvásárlásai. A wsetini uradalom. A jobbágyok lázadása. Pázmány unokája. Birtokairól szóló végrendelete. Pázmány Miklós életviszonyai a bibornok halála után

VII. Pázmány mint egyházi szónok. Prédikációinak közrebocsátása. Ezek ismertetése. Ajánló levele. Egyéb irodalmi munkássága élte végéveiben

VIII. Pázmány egészségi állapota élte végső éveiben. Végrendelete. Halála. Temetése. Sírjának föltalálása. A Jézustársaság kegyelete Pázmány emlékezete iránt

IX. Pázmány jellemének és irányának kifejlődése. A környezetnek és a kornak, melyben élt, hatása lelkére. Álláspontja vallási és egyházi tekintetben. Politikai iránya. Munkásságának eredményei


Függelékek.

A. Pázmány Péter irodalmi müveinek átnézete
B. Pázmány Péter alapitványai és jelentékenyebb adományainak átnézete


Pótlékok.

I. Pázmány családi származása
II. Pázmány Péter ifjusága és szerzetes-professiója
III. Pázmány és Böjti István
IV. Pázmány Forgách Ferencnél
V. Szent Ignác élete
VI. Pázmány római küldetése
VII. Pázmány Prágában. 1616.
VIII. Az 1618-iki országgyűlés
IX. Balásfy Tamás
X. Az 1619-iki országgyűlés
XI. Bethlen Gábor támadása. 1619.
XII. Bethlennek 1619-iki pozsonyi országgyűlése
XIII. Az érseki pisetum visszaszerzése. 1622.
XIV. Protestans válasz a "Kalauzra." 1622.
XV. Pázmány és Bethlen Gábor. 1623.
XVI. Pázmány és Thurzó Szaniszló nádor. 1623.
XVII. Pázmány Péter és a bécsi udvari kamara. 1617-1625.
XVIII. Az 1625-iki országgyűlés
XIX. A jezsuiták Kolozsvárt. 1327-1637.
XX. Pázmány Péter és Pálffy István gróf. 1627-1637.
XXI. Pázmány Péter kertészkedése
XXII. Pázmány polemiája Hodik superintendenssel. 1631.
XXIII. Pázmány Péter alapítványa a nagyszombati tótok javára. 1632.
XXIV. Az esztergomi és szepesi káptalanok. 1632-1636.
XXV. Az 1634-iki országgyűlés
XXVI. Pázmány Péter és Rákóczy György. 1630. 1631. 1636.


Előszó (részlet)

Szándékom előadni Pázmány Péter esztergomi érsek életének és korának történetét; figyelemmel kisérni azon tevékenységet, melyet Pázmány a béke napjaiban és a pártküzdelmek mozgalmai között kifejtett; azon hatást, melyet - egyházi és politikai téren - az események alakulására és folyamára gyakorolt. Miként sikerült előbb irodalmi munkái és hittéritői törekvései, utóbb főpapi buzgalma, állásának és lángeszének súlya által a katholicizmust hazánkban tespedéséből fölébreszteni, a támadások ellen megvédelmezni, a virágzás és erkölcsi hatalom magas fokára emelni. Miként sikerült államférfiúi tevékenysége által, a pártok ellenséges erőlködéseivel szemben, a Habsburg-dynastia megszilárdulását eszközölni, anélkül, hogy a nemzeti önállóság és szabadság érdekeit föláldozná; miként törekedett visszaállítani a békét s egyességet, midőn az megzavartatott s gyümölcsözővé tenni a nemzetre, miután visszaállíttatott.

Pázmány egyéniségét korának nagy eseményeitől elválasztani nem lehet. Hatása iránytadó volt korának irodalmi, vallási és politikai alakulásaira. Életrajzát nem lehet kiszakítani a kor történetéből. Ezt egész összefüggésében kelle fölfognom, hogy amazt teljessé tegyem. Arra kelle magamat határoznom, hogy Pázmány tevékenységét beleilleszszem hazánk egyetemes történetének keretébe. S emiatt előadni fogom azon küzdelmeket, melyeket a XVII-ik század második, harmadik és negyedik tizedében két hatalmas vallási és egyuttal politikai párt küzdött egymással.

Az események fölfogásában, az egyéniségek megbirálásában elfogulatlan és részrehajlatlan igyekeztem lenni; de nem vágyódom azok dicsősége után, kik az igazságosságot a közönyösséggel, a tárgyilagosságot a színtelenséggel azonosítják. A kath. egyházban Isten művét, a szabadság és haladás, a fölvilágosodás és jólét emeltyűjét látom; de ezért nem kellett azon következményre jönnöm, hogy minden intézmény, törekvés és egyéniség, mely katholikus jelleggel bir, szent, helyes és kifogástalan; s minden, mi a kath. egyházon kivül áll, rosz, helytelen és átkos.

Ohajtottam menekülni azon életirók tévedéseitől, kik kötelességüknek ismerik hőseiket isteníteni. Nem dicsbeszédet, történetet akartam irni. Hogy Pázmány, mint ember, nem volt teljesen fölszabaditva az érdekek és indulatok hatalma alól; hogy mint államférfiú nem birt a csalhatatlanság biztosítékával: állítanom lehet, anélkül, hogy elhomályosítanám dicsőségét. De midőn tartózkodtam őt magam égbe emelni, nem engedhettem mások által a sárba tiportatni. És valamint kimutatva tévedéseit, nem vétettem emlékezete ellen: védve a támadások ellen, nem compromittáltam a történetiró hivatását.

[...]


×