
CÍMLAP
Fraknói Vilmos
Pázmány Péter és kora
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ KÖTET.
(1570-1621.)
Első könyv. (1570-1616.)
I. Pázmány Péter származása. Ősei. Szülei. Születése. A kolozsvári
iskolában. A Jézustársaságba való lépése. Újonc és növendék évei. A
Jézustársaság eredete. Célja. Hatása
II. Pázmány mint a gráci egyetem tanára. Dialektikai és Physikai előadásai.
Tankönyvei. Hittudományi előadásai. Theologia Scholastikája
III. Pázmány első téritői diadala. Irodalmi föllépése. Vallási állapotok
Magyarországban a XVI-ik század végén. A protestantismus elterjedése.
Protestáns és kath. irodalmi viszonyok. Pázmány törekvései
IV. A vallási polémiának főbb kérdései. Pázmánynak Magyari ellen irt műve
V. Pázmány irodalmi munkái. "A mostani tudományok hamisságának tíz
nyilvánvaló bizonysága." Kempis Tamás fordítása. Imádságos könyve. Gyarmati
ellen a szentek tiszteletéről irt műve
VI. Pázmány visszatér hazájába. Jelen van az 1608-iki országgyülésen.
Védiratot szerkeszt a jezsuiták mellett. A jezsuiták magyarországi
birtokainak megmentését célzó tevékenysége
VII. Pázmány hittéritői tevékenysége. Ráczkövi Ambrus. Veresmarti Mihál
megtérése. Pázmány három polemikus műve 1609-ből. Egy szent beszéde
VIII. A zsolnai lutheranus zsinat. Forgách érsek óvása a zsinat és végzései
ellen. A protestánsok Apológiája. Pázmány két munkája ezen zsinatról. A
nagyszombati tartományi zsinat
IX. A Kalauz
X. Pázmánynak Alvinczivel folytatott polémiája
XI. Pázmánynak a magyar lutheránus irókkal folytatott polémiája
Második könyv. (1616-1617.)
I. A turóczi prépostság visszaadása a Jézustársaságnak. A nagyszombati
collegium visszaállítása. Pázmány küldetése Rómába. Forgách halála.
Tanácskozások az esztergomi érsekség betöltéséről
II. Tanácskozások az esztergomi érsekség betöltéséről. Pázmány P.
kijelöltetése. Rómában tett lépések. A jezsuita generális magatartása.
Naprágy igyekezetei. Pázmány fölmentetése a jezsuita fogadalmaktól.
Turóczi préposttá neveztetése
III. Pázmány első politikai föllépése. Erdély állása a kormány és
Magyarországhoz. Homonnai György tervei. Az udvari párt magatartásának
változása. Pázmány küldetése Magyarország fölső részeibe
IV. A kassai gyülés 1616 június végén. Pázmány hatása. A követek a
királynál, a nádornál, Ali basánál és Bethlennél. Ujabb gyülés Kassán.
Végzései. A Pázmány ellen emelt vádak. Védelme
V. Az esztergomi érsekség anyagi viszonyai. A kamara törekvései. Pázmány
magatartása. Érsekké neveztetése és fölszenteltetése. Ujabb pénzügyi
alkudozásai. Emlékirata. Érseki székfoglalása. A pápai megerősítés és a
pallium. Pázmány kinevezésének hatása
VI. A Homonnai-féle mozgalmak 1616 második felében. Radul moldvai
hadjárata. Bethlen készületei. Zavargások. Thurzó igyekezetei.
Homonnai támadása. A tarcsai ütközet
VII. Bethlen hadműködése. A dési csata. A bécsi kormány intézkedései.
Pázmány tevékenysége. Értekezlete a nádorral. Bethlen magyarországi
hadjárata 1616 végén. Visszavonulása
VIII. A Pázmánynál tartott tanácskozmány 1617 elején. A prágai értekezletek
Bethlen követeivel. Pázmány tevékenysége. Az értekezletek eredménye
IX. Pázmány és a tervezett kormánytanács. A nagyszombati értekezletek
Bethlen követeivel 1617 nyarán. Eredményei
Harmadik könyv. (1618-1619.)
I. Az örökösödés kérdése. Ferdinánd fhg. trónjelölt. Előkészületek
megválasztására Magyarországban. Országgyülés hirdetése. Pázmány P.
tevékenysége. Az országgyülés elhalasztása. Khlesl találkozása Pázmánynyal.
Katonai segély sürgetése. V. Pál brévéje
II. Pázmány levelezése az erdélyi cancellárral és Bethlennel. Kovasóczy
küldetése Pázmányhoz. Pázmány véleménye az országgyülési ügyekről. Az
országgyülés megnyitása. A k. előadások tárgyalása. Fölirat. K. leirat.
Fölsőházi tanácskozások. Uj fölirat
III. A k. biztosok igyekezetei. Pázmány országgyülési beszéde. A rendek
megnyugtató nyilatkozata. K. leirat. A k. hitlevél szerkesztése.
Kedvezőtlen fogadtatása. A szabad királyválasztás körüli viták
IV. A hitlevél fölötti tanácskozások. A vallás kérdése. A protestánsok és
katholikusok magatartása. A templomok kérdése. Öt napi vita. Óvások. A
jezsuiták ellen intézett támadás. A hitlevél elfogadása. Átadása
V. Ferdinánd megválasztatása. Nádorválasztás. A sérelmek tárgyalása.
Viták a vallási sérelmek, névszerint a jezsuiták tárgyában. Befejezésük. A
szomszéd tartományok küldöttei. Ferdinánd megkoronáztatása. A főhivatalok
betöltése
VI. Pázmány az 1618-iki országgyülésen. Ellene emelt vád. Lengyelországba
való küldetésének kérdése. Az újvári erősség. Az érsekek kötelezettségei.
Pázmány alkudozásai az újvári őrség fizetése tárgyában
VII. Balásfy Tamás. Jelleme. Kihágásai. Törekvései a pozsonyi prépostság
elnyerésére. A pozsonyi káptalan által tett akadályok. Balásfy vitatkozása
Káldyval
VIII. Balásfy a pozsonyi prépostság mellett a győri őrkanonokságot is
megtartani igyekezik. A nuntius beavatkozása. A galgóczi értekezlet.
Pázmány véleménye. Balásfy ujabb kihágásai. Törvényszéki tárgyalások.
Pázmány itélete. Balásfy és a káptalan kibékülése
IX. II. Ferdinánd trónralépte. A helyzet. A cseh zavarok. Az ausztriai,
cseh és morvaországi prot. rendek törekvései. Az 1619 május 20-ikára
hirdetett országgyülés. A megyék utasitásai. A szomszéd tartományok
kívánságai. Azok érdekében tett lépések
X. Az 1619-iki országgyülés folytatása. A koronázási hitlevél törvénybe
igtatása. A vallás kérdése. A protestánsok sérelmei. Ezeknek bírálata.
A katholikusok sérelmei. A nádor igyekezetei. Óvások. Az országgyülés
befejezése
XI. Pázmány és a kath. tanügy. A nagyszombati collegium. Uj alapitványai.
A bécsi papnövelde alapitása és első szervezete. Gondos gazdálkodása.
Jogainak buzgó védelme
XII. A pálos rend kebelében támadt zavarok 1618. Pázmány a rend apostoli
visitatorává neveztetik s reformálásával bizatik meg. Tevékenysége
Negyedik könyv. (1619-1621.)
I. A helyzet. Bethlen egyénisége. Támadásának indokai. Készületek
Magyarországban. Kassa megvétele. A kassai vértanúk. Pázmány menekül
II. Bethlen debreczeni nyilatkozata. A "Querela Hungariae" cimü röpirat.
Pázmány cáfirata
III. A kassai gyülés. Bethlen előhaladása. Országgyülés összehivása. A
főpapok magatartása. Bethlen hiveinek s a protestánsok törekvései. A k.
biztosok megérkezése. Alkudozások. Az országgyülés végzései
IV. A beszterczebányai országgyülés. A titkos tanács Bécsben. Alkudozások.
Az országgyülés végzései
V. A beszterczei végzések hatása. Pázmány egy röpirata
VI. A haimburgi alkudozások. Bécsi értekezletek. Az alkudozások
megszakítása. A nádor elpártolása Bethlentől
VII. Erdődy küldetése Bécsbe. Pázmány hatása a béke érdekében. A
nikolsburgi alkudozások. A béke föltételei. A küzdelem eredményei.
Pázmány állása a küzdelmek alatt
Pótlékok
MÁSODIK KÖTET.
(1622-1631.)
Ötödik könyv. (1622-1624.)
I. Az 1622-iki országgyülés összehivása. Elhalasztása. Pázmány küldetése.
Az országgyülés megnyitása. K. előterjesztések. Az országgyülési pártok. A
nádorválasztás. Thurzó Szaniszló
II. A sérelmek tárgyalása. Vallásügyi discussiók. Első sérelmi fölirat.
Bethlen követeinek fogadtatása. Első k. leirat. Az udvari kamara és
haditanács. További sérelmi föliratok és k. válaszok
III. A lefoglalt jószágok visszaadásának kérdése. Tanácskozások és végzés.
Pázmánynak ügyes eljárása. K. előterjesztések tárgyalása. A német hadak
ügye. A királyné megkoronáztatása. A primás és nádor közötti surlódás.
A német hadak ügyének ujabb szőnyegre hozása. Botrányos jelenetek. Az
országgyülés befejezése
IV. A magyarországi katholicizmns helyzete a nikolsburgi béke idejében.
A sopronyi püspöki conferentia 1622-ben. Megállapodásai. A nagyszombati
collegium visszaállitása. Tevékenysége. Az ujvári őrség fizetéstől való
fölmentés. A pisetum visszaállitása
V. Az európai politikai viszonyok Bethlen második támadása előtt. A k.
kormányzóság, főleg Pázmány tevékenysége. Tárgyalások Bethlennel. Házassági
terve. Kétszinű magatartása. Ellenséges föllépése. A nagyszombati értekezlet
VI. Bethlen házassági ajánlatainak megujitása. A beszterczebányai
alkudozások. Bethlen hadi müveletei. Fegyverszünet létrehozását célzó
alkudozások. A magyar és német államférfiak nézetei a békeügy felől. A
bécsi béketárgyalások kezdete 1624 elején
VII. Pázmánynak egy nevezetes emlékirata. A bécsi békealkudozások
folytatása. A fölső magyarországi rendek kassai gyülése. A bécsi béke
1624 május 8-án
VIII. A spanyol kabinet álláspontja Bethlen irányában. A római államtitkár
Bethlen házassági ajánlatairól. A házassági tárgyalások folytatása. A
florenci, modenai és neversi hgnők hozatnak javaslatba. Sennyey küldetése
Erdélybe. A házassági tárgyalások vége
IX. Az 1625-iki gyarmati török béke előzményei. Bethlen magatartása.
Pázmány fölszólalása. A gyarmati béke. Bethlen fenyegető állása. Pázmány
tanácsai
X. A bécsi papnövelde alapítása 1623-ban. A Jézustársaság gondjaira
bizatik. Uj alapszabályai. Megnyitása 1624-ben. A növendékek előmenetele.
Uj ház vétele. Kellemetlenségek. Egy növendék szökése. Pázmány buzgó
gondoskodása, szigora és gyengédsége. A nagyszombati Convictus Nobilium
Hatodik könyv. (1625-1627)
I. Az 1625-iki országgyülés. K. meghivólevelek. Tanácskozások elhalasztása
felől. Értekezletek a királyválasztás ügyében. A király környezetében
nyilatkozó fölfogások. Pázmány álláspontja. A nádorválasztás kérdése
II. Az országgyülés megnyitása. A nádorválasztás. Sérelmek tárgyalása.
Vegyes ülés. Egy fontos vivmány. Föliratok és leiratok. Igyekezetek a
királyválasztás sikerének biztositására. Ellentétes nézetek a koronázás
körül. A királyválasztás. Koronázás
III. K. előterjesztések tárgyalása. Törvénycikkek szerkesztése. A vallásügyi
cikk körül támadt nehézségek. Botrányos országgyülési jelenet. A zágrábi
prépost bántalmaztatása. Következményei. Elégtétel. Az országgyülés
befejezése. A kathol. rendek fölirata a pápához. Pázmány spanyol évdija.
Folyamodásai. Viszonya a spanyol követekhez. IV. Fülöp levele
IV. Bethlen elégületlensége. Menyegzője. Összeköttetései Ausztria
ellenségeivel. A magyar tanácsosok értekezletei. Bethlen sérelmei.
Támadása. Ajánlata békealku kezdésére. Pázmány javaslata. A
fölsőmagyarországi rendekhez intézett levele
V. A pozsonyi békealkudozások megnyitása 1626 végén. Pázmány javaslatai.
Értekezletek. Pázmány levelezése Bethlennel. Az alkudozások szerencsés
befejezése. A békeokmány megerősitése. A fölső magyarországi rendek
kifogása
VI. A pozsonyi békeokmányok kicserélése. Az amnestia ügye. Bethlen biztosai
Bécsben. A pozsonyi egyesség végrehajtása. Tokaji tárgyalások. A szőnyi
török béke. Bethlen kétszinű politikája
VII. A magyar főpapok végrendelkezési jogának visszaállitása. Előzmények.
A kamara önkényes foglalásai. Botrányok. Pázmány törekvései. Az 1625-iki
pozsonyi értekezlet. Pázmány emlékirata. Küzdelmei a kamarával. Lamormain
atya befolyása. A bécsi jogtudósok. A k. okmány. Pázmány föllépése a
zágrábi püspök hagyatéka tárgyában
VIII. Az egyházi javak elidegenitése. Az elzálogosított egyházi javak
visszaváltását célzó tervei. Püspöki emlékiratok. K. nyilatkozat. Pázmány
alkudozása a szentgotthárdi apátság visszaszerzése tárgyában
IX. Pázmány törekvései a katholicizmus emelésére Pozsonyban. A jezsuita
collegium alapitása. Nehézségek. A király föllépése. Az alkudozások
eredménye. A collegium dotátiója. Müködése. Pázmány mérsékli a jezsuiták
buzgalmát. Zárda szüzeket telepit meg Pozsonyban. Megszüntetni iparkodik
a luth. felekezet uralmát Pozsonyban. A király ismételt kisérletei a
katholikusok egyenjogusitására. A városi tanács magatartása
X. A Pázmány által elrendelt kánoni látogatások 1626-ban. Az esztergomi
egyházmegye állapota. A lelkészek száma és jellemzése. A plébániai birtokok
s jövedelmek. Stóla illetékek. A templomok állapota. Az isteni tisztelet. A
népnevelés és az iskolamesterek
XI. A káptalanok viszonyai. A Pázmány által kínevezett esztergomi
kanonokok. Az esztergomi káptalanban fölmerült nehézségek. Pázmány
határozott föllépése. A pozsonyi prépostság betöltésének joga. A pozsonyi
és szepesi káptalanok állapota. A Pázmány által kidolgozott káptalani
statutumok
XII. Senkviczy kanonok küldetése Rómába Pázmány által 1627. Ennek viszonya
a szent székhez. A püspöki bullákért járó dijak. Pázmány Rómában segélyt
keres a magyar papnevelés érdekében. A római magyar-német collegium. A
magyar királyok "apostoli" címe. III. Ferdinánd igyekezetei ezen cim
visszaszerzése tárgyában. A római cúria magatartása
Hetedik könyv (1628-1631.)
I. Bethlen magatartása 1628-ban. Tervei. Pázmány és az olaszországi háboru.
Bethlen betegsége. Végső intézkedései. Brandenburgi Katalin áttérése a
kath. egyházba. Bethlen halála
II. Az 1628-iki főpapi tanácskozmány. Az 1629-iki egyházmegyei zsinat.
Végzései. A zsinati actákhoz mellékelt függelékek. Két egyháztörténelmi
dolgozat s egy jogtörténeti fejtegetés
III. A nádor és primás közötti összeütközések. Szivélyes viszonyuk
fölbomlása. A fölkelés körüli nehézségek. A király közbenjárása. A
primási jogigények elleni támadás.
IV. Pázmány bibornokká neveztetése 1629. Pápai brevék. Üdvözlő iratok. A
bíbornoki eskü tárgyában fölmerült nehézségek. Pázmány szivélyes viszonya a
szent székhez
V. Brandenburgi fejedelemsége 1630. Kemény J. küldetése. A hét megye
visszavétele. Pártok Erdélyben. Pázmány erdélyi politikája. Az 1630-iki
országgyülés
VI. Bethlen Istvánnak Katalin megbuktatását célzó törekvései. A magyar
tanácsosok értekezlete 1631 october elején. Katalin lemondása. Bethlen
István megválasztatása. A bécsi udvar állása. Rákóczy György
megválasztatása. Eszterházy és Pázmány erdélyi politikája. Rákóczy
alkudozásai Pázmánynyal
VII. A kassai békealkudozások 1631 elején. Eszterházy haragja Pázmány
ellen. A kassai egyesség. Eszterházy és Pázmány álláspontja, A két
államférfiu viszonya a kassai egyesség után. Pázmány békés politikájának
hordereje
VIII. Az 1630-iki nemzeti zsinat. Pázmány céljai. A primási jogok tárgyában
fölmerült nehézségek. A zsinat tárgyalásai. A római missale s breviarium
elfogadtatása. A papnevelés ügyében hozott végzések. A nagyszombati
papnövelde megalapitása 1631.
IX. Az 1630-iki megyei zsinat. Pázmány hatása a magyar papság erkölcsi
regeneratiójára. A papság szaporodása. Erkölcsi javulása. Pázmány szigora.
A hivek emelkedő vallásos buzgalma. Pázmány buzgalma. Pázmány bőkezű
áldozatkészsége a templomok ékesitésében. Alam. sz. János pozsonyi
mauzoleuma
X. Pázmány viszonya a királyhoz. Nagy befolyása. A törvény és jog iránti
tisztelete. A kath. egyház emelését célzó javaslatai. Befolyása a
püspökségek betöltésére. A király közremunkálása Pázmány nagy terveihez.
Pázmány támaszai az udvarnál és a diplomatiai testületben
XI. Pázmány munkatársai Telegdy János, Sennyey István, Lósy Imre, Ergelich
Ferenc, Almásy Pál, Nagyfalvy György. Dallos Miklós. A győri jezsuita
collegium alapitása. A Jézustársaság müködése Magyarország, Erdély- és
Horvátországban. A pálosok és ferenciek. Az ujvári zárda alapitása
XII. A kath. főurak. Eszterházy Miklós. Homonnai János. Főrangú hölgyek és
urak áttérése a kath. vallásra. A Zrinyiek és Thurzók. Ellenreformatori
tevékenységük
XIII. Pázmány irodalmi tevékenysége. A vallásfelekezeti polemia. A "Kalauz"
ujabb kiadásai. Hatása a protestánsokra. A wittembergi Balduinus cáfolata.
Pázmány válasza. A váradi polemia. Pázmány két kisebb munkája
XIV. Pázmány gazdászati és pénzügyi viszonyai. Alapitványai s egyéb
áldozatai. Fényes udvar tartása. Könyvtára. Szolgaszemélyzete.
Jövedelmeinek gyarapodása. A tizedek. Az érseki uradalmak. Bányamüvelés.
Pázmány mint uradalmainak kormányzója. Gondoskodása pincéje és konyhájáról.
Kertészete
XV. Pázmány üzletei a bécsi és pozsonyi kamarákkal. Az érsekség jogainak
erélyes védelme. Pázmány jogtisztelete. Testvére György. Unokája Miklós.
Birtokvásárlás Morvában. 1628-iki végrendelete
HARMADIK KÖTET.
(1632-1637)
Nyolcadik könyv. (1632.)
I. Az ausztriai ház helyzete 1632. VIII. Orbán politikája. Pázmány római
küldetése. Elutazása. Utasitásai. A hangulat Rómában
II. Pázmány bevonulása Rómába. Az első hivatalos audientia
III. Pázmány diplomatiai igyekezetei. Azzolini monsignore. A követi cim
körül fölmerült bonyodalmak
IV. A római események hatása a cs. udvarra. Pázmány ujabb emlékirata. A
követi cim körül fölmerült nehézségek elintézése
V. Pázmány második hivatalos audientiája. Pázmány csüggedése. Ujabb
kísérletei
VI. Pázmány harmadik hivatalos audientiája. Pázmány készületei az
elutazásra. Fordulat a curia magatartásában. Pázmány elutazása.
Megjelenése Bécsben
Kilencedik könyv. (1633-35.)
I. Rákóczy György magatartása a svéd király győzelmeinek idejében.
Közeledése II. Ferdinándhoz. Az eperjesi békealkudozások. Pázmány
befolyása a tárgyalások menetére
II. Az Eszterházy és Pázmány közötti egyenetlenségek megujulása.
Jakusich küldetése Eszterházyhoz. Az óvások és ellen-óvások
III. Az 1634-iki országgyűlés. Elnapolása. Ujabb megnyitása. Tárgyalásai.
Az Eszterházy és Pázmány közötti ujabb surlódások
IV. A Pázmány által tartott tartományi és megyei zsinatok. A zágrábi
bonyodalmak. Az idegen kezekre jutott egyházi javak visszaszerzése
V. A főesperesi látogatások (1632-1636). Az esztergomi egyházmegye állapota
Pázmány életének végéveiben
VI. A főesperesi látogatások és a protestáns felekezetek. A protestantismus
helyzete a pozsonyi, gömöri, zólyomi és komáromi főesperességek területén.
Protestáns mozgalmak Pozsonyban és Nagyszombatban
VII. A nagyszombati egyetem alapítása Pázmány által. (1635). Előzmények. Az
egyetem szervezése. Ünnepélyes megnyitása. Működése az első két tanévben. A
hozzákapcsolt intézetek. Dobronoki, az első rector
Tizedik könyv. (1636-7.)
I. Bethlen István föllépése Rákóczy György ellen. Pázmány Péter
magatartása. Szívélyes viszonya az erdélyi fejedelemhez
II. A címzetes püspökségek. Az erdélyi püspökség betöltése körül fölmerült
bonyodalmak. A magyar király apostoli jogainak védelme Pázmány által. A
magyar püspökök Pázmány életének végéveiben
III. Pázmány és a papnevelés ügye. A pozsonyi papnövelde terve. A
nagyszombati és bécsi növeldék állapota. A római, olmützi és gráczi
collegiumok
IV. A magyarországi jezsuiták tevékenysége Pázmány életének végső éveiben.
A nagyszombati collegium. Az ezt pártoló főrangú urak és hölgyek. Missiók
Pécsett, Temesvárott sat. A pozsonyi és győri collegiumok. A homonnai,
gyöngyösi és komáromi residentiák. Tanácskozások uj collegiumok alapitása
körül. A sopronyi és szathmárinak megalapitása
V. A Pálos rend reformatiója. Birtokainak visszaszerzése. Uj kolostor, (a
pápai) alapitása. A szent Ferenc-rend és a clarissák. A szent Benedek-rend
visszaállitását célzó kisérletek
VI. Pázmány ujabb birtokvásárlásai. A wsetini uradalom. A jobbágyok
lázadása. Pázmány unokája. Birtokairól szóló végrendelete. Pázmány Miklós
életviszonyai a bibornok halála után
VII. Pázmány mint egyházi szónok. Prédikációinak közrebocsátása. Ezek
ismertetése. Ajánló levele. Egyéb irodalmi munkássága élte végéveiben
VIII. Pázmány egészségi állapota élte végső éveiben. Végrendelete. Halála.
Temetése. Sírjának föltalálása. A Jézustársaság kegyelete Pázmány
emlékezete iránt
IX. Pázmány jellemének és irányának kifejlődése. A környezetnek és a
kornak, melyben élt, hatása lelkére. Álláspontja vallási és egyházi
tekintetben. Politikai iránya. Munkásságának eredményei
Függelékek.
A. Pázmány Péter irodalmi müveinek átnézete
B. Pázmány Péter alapitványai és jelentékenyebb adományainak átnézete
Pótlékok.
I. Pázmány családi származása
II. Pázmány Péter ifjusága és szerzetes-professiója
III. Pázmány és Böjti István
IV. Pázmány Forgách Ferencnél
V. Szent Ignác élete
VI. Pázmány római küldetése
VII. Pázmány Prágában. 1616.
VIII. Az 1618-iki országgyűlés
IX. Balásfy Tamás
X. Az 1619-iki országgyűlés
XI. Bethlen Gábor támadása. 1619.
XII. Bethlennek 1619-iki pozsonyi országgyűlése
XIII. Az érseki pisetum visszaszerzése. 1622.
XIV. Protestans válasz a "Kalauzra." 1622.
XV. Pázmány és Bethlen Gábor. 1623.
XVI. Pázmány és Thurzó Szaniszló nádor. 1623.
XVII. Pázmány Péter és a bécsi udvari kamara. 1617-1625.
XVIII. Az 1625-iki országgyűlés
XIX. A jezsuiták Kolozsvárt. 1327-1637.
XX. Pázmány Péter és Pálffy István gróf. 1627-1637.
XXI. Pázmány Péter kertészkedése
XXII. Pázmány polemiája Hodik superintendenssel. 1631.
XXIII. Pázmány Péter alapítványa a nagyszombati tótok javára. 1632.
XXIV. Az esztergomi és szepesi káptalanok. 1632-1636.
XXV. Az 1634-iki országgyűlés
XXVI. Pázmány Péter és Rákóczy György. 1630. 1631. 1636.
Előszó (részlet)
Szándékom előadni Pázmány Péter esztergomi érsek életének és korának
történetét; figyelemmel kisérni azon tevékenységet, melyet Pázmány a béke
napjaiban és a pártküzdelmek mozgalmai között kifejtett; azon hatást,
melyet - egyházi és politikai téren - az események alakulására és folyamára
gyakorolt. Miként sikerült előbb irodalmi munkái és hittéritői törekvései,
utóbb főpapi buzgalma, állásának és lángeszének súlya által a katholicizmust
hazánkban tespedéséből fölébreszteni, a támadások ellen megvédelmezni,
a virágzás és erkölcsi hatalom magas fokára emelni. Miként sikerült
államférfiúi tevékenysége által, a pártok ellenséges erőlködéseivel
szemben, a Habsburg-dynastia megszilárdulását eszközölni, anélkül, hogy
a nemzeti önállóság és szabadság érdekeit föláldozná; miként törekedett
visszaállítani a békét s egyességet, midőn az megzavartatott s
gyümölcsözővé tenni a nemzetre, miután visszaállíttatott.
Pázmány egyéniségét korának nagy eseményeitől elválasztani nem lehet.
Hatása iránytadó volt korának irodalmi, vallási és politikai alakulásaira.
Életrajzát nem lehet kiszakítani a kor történetéből. Ezt egész
összefüggésében kelle fölfognom, hogy amazt teljessé tegyem. Arra kelle
magamat határoznom, hogy Pázmány tevékenységét beleilleszszem hazánk
egyetemes történetének keretébe. S emiatt előadni fogom azon küzdelmeket,
melyeket a XVII-ik század második, harmadik és negyedik tizedében két
hatalmas vallási és egyuttal politikai párt küzdött egymással.
Az események fölfogásában, az egyéniségek megbirálásában elfogulatlan és
részrehajlatlan igyekeztem lenni; de nem vágyódom azok dicsősége után, kik
az igazságosságot a közönyösséggel, a tárgyilagosságot a színtelenséggel
azonosítják. A kath. egyházban Isten művét, a szabadság és haladás, a
fölvilágosodás és jólét emeltyűjét látom; de ezért nem kellett azon
következményre jönnöm, hogy minden intézmény, törekvés és egyéniség, mely
katholikus jelleggel bir, szent, helyes és kifogástalan; s minden, mi a
kath. egyházon kivül áll, rosz, helytelen és átkos.
Ohajtottam menekülni azon életirók tévedéseitől, kik kötelességüknek
ismerik hőseiket isteníteni. Nem dicsbeszédet, történetet akartam irni.
Hogy Pázmány, mint ember, nem volt teljesen fölszabaditva az érdekek és
indulatok hatalma alól; hogy mint államférfiú nem birt a csalhatatlanság
biztosítékával: állítanom lehet, anélkül, hogy elhomályosítanám dicsőségét.
De midőn tartózkodtam őt magam égbe emelni, nem engedhettem mások által a
sárba tiportatni. És valamint kimutatva tévedéseit, nem vétettem emlékezete
ellen: védve a támadások ellen, nem compromittáltam a történetiró hivatását.
[...]