Bevezető

1998 őszén a magyar közoktatási rendszerbe az Oktatási Törvény módosításával bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának az átalakítását jelentette, hanem a közoktatás szerkezeti átalakulásával is együtt járt. Egyrészről a korábbi 8 osztályos általános képzés helyett mindenki számára egységes, 10 évfolyamos általános képzést tett kötelezővé, másrészről szétválasztotta a középfokú oktatásban az általánosan képző és a szakképzési szakaszt, vagyis a gyerekeknek 10 osztályos általános képzést írt elő mielőtt szakmai képzésük elkezdődne. Az általános képzés utolsó két éve ugyanakkor lehetőséget nyújtott a pályaorientáció bevezetésére, vagyis az új szerkezet a korábbinál rugalmasabbá tette az általános képzés és a szakképzés illeszkedését.

A törvény előírásai szerint 9-10. osztályos általános képzés a korábbi 8 osztályos általános iskolákban és középfokú iskolákban egyaránt szervezhető volt. Az országos statisztikák és kutatási adataink is azt mutatták, hogy a 9-10 osztályos általános képzést a legtöbb településen a szakmunkásképzők vállalták. A NAT bevezetéséhez kapcsolódó reform ezekben az iskolákban nemcsak az alkalmazott tanterveket változtatta meg, hanem a képzés egész struktúráját, az iskolák megszokott működési rendjét, és az ott dolgozó pedagógusok helyzetét is érintette.

Annak ellenére, hogy az 1997-es közvélemény kutatások szerint a NAT bevezetésével és az általános képzés meghosszabbításának szükségességével az iskolaigazgatók és a pedagógusok többsége egyetértett, a reform bevezetésének előkészítése illetve a reform megvalósításához szükséges feltételek biztosítása terén az oktatási intézményeknek számos nehézséggel kellett szembenézniük. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az új oktatási kormányzat 2001-ben bevezette a különböző iskolatípusokra szabott kerettanterveket, ami újabb változások és újabb feladatok elé állította a szakmai iskolákat.

2001-ben folytatott kutatásunk célja az volt, hogy információkat gyűjtsünk a tantervi és szerkezeti reformok bevezetéséről és elemezzük a reformok hatását az általános képzés és a szakképzés illeszkedésére.

A kutatás során a következő kérdésekre kerestünk választ:

- Milyen tárgyi feltételek mellett történt meg a 9-10. osztályok indítása.

- Hogyan sikerült biztosítani a reform személyi feltételeit, illetve milyen módon érintette a változás az iskolák tantestületeit.

- Milyen társadalmi rétegekből, milyen tanulmányi eredményekkel és milyen ambíciókkal jelentkeztek a gyerekek a 9. osztályokba, és hogyan történt a felvételük.

- Milyen színvonalon és milyen eredményességgel zajlott az elmúlt két évben tanulók 9-10 osztályos képzése.

- Milyen továbbtanulási perspektívákat nyújtott a meghosszabbított általános képzés az érintett tanulók számára.

- Mi a véleményük a pedagógusoknak az elmúlt évek tantervi és szerkezeti reformjairól.

A kutatást az Oktatáskutató Intézetben empirikus szociológiai módszerekkel végeztük el egy országos reprezentatív iskola-minta alapján, a 9-10. osztályokat beindító szakképző iskolák körében. A kutatáshoz szükséges információkat az alábbi módon gyűjtöttük össze:

- Kérdőíves adatfelvétel a 9-10. osztályos képzést folytató szakképző iskolák igazgatóinak körében (177 iskola).

- Interjús adatfelvétel egy kisebb mintán a 9-10. osztályok osztályfőnökeinek megkérdezésével (40 interjú).

- Kérdőíves adatfelvétel azoknak a tanulóknak a körében, akik 2001 őszén kezdték el a 10. osztályt (2039 tanuló).