Bevezetés

Nagyvárosaink élhetőségét jelentős mértékben a zöldfelületek aránya, azok minősége határozza meg. Budapest belső területein nagyon alacsony a parkok aránya, az utcákat ritkán szegélyezi a természet közelségének érzetével nyugtató hatású vegetáció. Sajnos a meglévő zöldterületek, fasorok kezelése és megfelelő kondícióban tartása is sok kívánnivalót hagy maga után.

Ennek a súlyos problémának a megoldását kívánja segíteni a Lélegzet Alapítvány és a Levegő Munkacsoport Zöld Levél Programja. A 2007 júliusában indult városzöldítő program anyagi alapját a Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány bocsátotta rendelkezésre.

A program a konkrét zöldterületfejlesztési projektek mellett a Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézetének zöldterületekkel, illetve környezeti neveléssel foglalkozó egyetemi hallgatóit is támogatta pályázati rendszerben. A zöldfelületek kialakítása, fenntartása és társadalmi megbecsülése iránt érdeklődő hallgatók esettanulmányokban dolgozták fel egy-egy, sok esetben példaértékű, jellemzően külföldi település vagy térség zöldfelület-politikáját.

Az összegyűjtött esettanulmányok alapján a legsikeresebbek azok a várospolitikák, amelyek a lakosságot is aktívan bevonják a közterületek zöldítésébe, esetleg saját kiskert kialakítását is elősegítik a társasházakban élők számára. Egy szaklap felmérése szerint a legzöldebb amerikai nagyváros az Oregon államban található Eugene. A településen komoly figyelmet fordítanak a környezet védelmére, a megújuló erőforrások felhasználása mellett kiemelten törekszenek a természeti környezet megőrzésére is. A város mellett található lápos területek megóvása és a település zöldterületeinek fejlesztése ennek meghatározó része. A lakosság tudatformálása és kikapcsolódásának biztosítása érdekében közösségi kerteket alakítottak ki, ahol parcellák bérlésével nyílik lehetőség a kertészkedésre. A városi zöldterületek fejlesztésében és a közösséggel való kommunikációban kulcsszerepet játszanak az önkéntesek.

Hasonló "társadalmasítást" végeztek a kanadai Vancouverben is. A Zöld Utcák Program keretében a lakosság aktív közreműködésével végzik a közlekedési útvonalak melletti területek zöldítését. A beültetésre váró, illetve az önkéntesek által gondozott területeket tájékoztatási céllal eltérő táblával jelölik.

A skóciai Glasgow kiterjedt zöldterület-hálózatának fejlesztésében szintén szerepet kap a helyi közösség. Ebben a városban is kialakítottak hobbikerteket a lakossági saját célú kertészkedésére. A zöldterületek jobb megközelíthetősége érdekében a nem motorizált közlekedési módok fejlesztését célzó programot is indítottak.

A német nyelvterületen gyakran a települések külterületén, jó közlekedési lehetőségekkel rendelkező területeken alakítanak ki, illetve őriznek meg kikapcsolódást szolgáló zöldterületeket.

Bemutatjuk három francia város fejlesztéspolitikáját, melyben a zöldterületek jelentős szerepet kapnak. A városok közül Cherbourg a "legzöldebb", melyben minden évben megrendezésre kerül a Kertek Hónapja (Le Mois des Jardins), és rendszeresen osztanak muskátlikat a gondozásra vállalkozó helybéliek között.

Az olasz Livorno a 10 legkörnyezetkímélőbbnek tartott olasz város között szerepel, melyben kiemelt fontosságú a város zöldterületekről hozott szabályozása.

Révkomáromban a többi szlovákiai településhez hasonlóan a település felelősségébe tartozik a zöldterület-politika. Területének 40 százaléka zöldterület. A fenti külföldi példák mellett bemutatjuk két hazai város, Eger és Miskolc több szempontból is figyelemre méltó zöldterület-politikáját.

A bemutatott, sikeresnek mondható programok jellemzően erős lakossági beágyazottsággal bírnak, a zöldterületek kialakításában és fenntartásában a kertészkedést és természetet szerető emberek szervezett formában vehetnek részt. Munkájuk gyümölcsét elismerés övezi.

Reméljük, hogy kiadványunk hazánkban is hozzájárulhat a társadalmi részvétellel fenntartott, esztétikus növényekkel borított gondozott közösségi területek térnyeréséhez.

Budapest, 2008. szeptember

Pál János
a Levegő Munkacsoport témavezetője