Bevezetés (részlet)

E kutatás előzményei az 1990-es évek végére nyúlnak vissza. Ekkor kaptuk a fölkérést, hogy kapcsolódjunk be az Unesco Nemzetközi Oktatástervezési Intézetében kezdődött összehasonlító akkreditációs kutatásba. Annak a kutatásnak az volt a föladata, hogy föltárja a világban megtalálható jellegzetes akkreditációs eljárásokat, számba vegye őket, és összehasonlításuk révén tájékoztatást nyújtson azoknak, akik nemzeti akkreditációs rendszerüket akarták kialakítani vagy megújítani. Tíz esettanulmány készült; többek között Magyarországról is.

E kutatás során ismerkedtünk meg közelebbről a magyarországi akkreditációs rendszerrel, és fölfigyeltünk néhány sajátosságra. Az egyik, e rendszerek újszerűsége és szokatlansága volt; különösen a hagyományos (európai) felsőoktatásban. Megállapíthattuk, hogy Európában nincsenek is nagy hagyományú és számottevő akkreditációs rendszerek; ezek mindenütt nagyjából egy időben - az 1990-es évek folyamán - alakultak ki. Ez lehetővé tette, hogy személyesen is jelen lehessünk néhány rendszer kipróbálásán, illetve részt vegyünk a róluk szóló vitákban.

[...]

E tapasztalatok birtokában folyamatosan figyelemmel kísértük a vonatkozó összehasonlító szakirodalmat (különösen Ph Altbach kutató központját a Boston Egyetemen, CIHE). Ennek alapján úgy tűnt, hogy az akkreditáció (engedélyezés, hitelesítés, minősítés) ma számos országban a felsőoktatási politika napi aktualitása. Így határoztuk el a felsőoktatási akkreditáció európai eseteinek elemzését a modell keresés szándékával.

[...]