Tétel adatlapja

CÍMLAP

A támogatott foglalkoztatási szolgáltatás

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS SZOLGÁLTATÁS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
Bevezetés
1. A munkavállalói profil kidolgozása
2. A munkáltatói profil elkészítése
3. Illeszkedésvizsgálat
4. Támogatás a munkahelyen
5. A TF szolgáltatás marketingje
6. Minőségbiztosítás

A TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁSBAN ÉRINTETT SZEREPLŐK MINŐSÉGI ELVÁRÁSAI
Bevezetés
Munkakeresők
Munkáltatók
Szakmapolitikusok, finanszírozók
Munkatársak
Vezetők
Érintett szereplők véleményének összevetése
Minőségi szempontok a támogatott foglalkoztatásban
Partnerek


A sorozatszerkesztő előszava

Sorozatunk egyik legfontosabb kötetéhez értünk. A támogatott foglalkoztatás módszertani kézikönyve világossá teszi, hogy miben rejlik a foglalkozási rehabilitáció és a támogatott foglalkoztatás (Supported Employment) közötti alapvető fogalmi különbség. Sokan, így például dr. Juhász Ferenc is számos publikációjában foglalkoztatási rehabilitációról beszél. Ha az eredeti angol terminushoz nyúlunk vissza, ezt találjuk: vocational rehabilitation. Ez, a maga leegyszerűsített formájában valójában szakmai rehabilitációt jelent. Szakmai rehabilitációt, amihez azonban a magyar nyelvben és a magyar gyakorlatban igen közelről és igen erősen kötődik a foglalkoztatás fogalma valamint az általa fedett tevékenységsorozat is. Amikor mintegy negyedszázaddal ezelőtt kutatói pályámat kezdtem a területen, akkor, a szakma már szárnyukat bontogató nagyjai, mint például Gere Ilona és Major Mária, de mások is a foglalkozási rehabilitáció fogalmával operáltak. Nem véletlenül, hiszen a "foglalkoztatási rehabilitáció" egyetlen és kizárólagos fókusza a foglalkoztatás maga, tehát az, hogy valaki egy munkáltatónál munkába áll és ott munkát végez. Ebből a fogalomkezelésből tehát az eredeti angol kifejezés "szakmai" motívuma kimarad. A foglalkozási rehabilitáció fogalomhasználat tehát ezért áll közelebb mind az eredeti angol szóhasználathoz, mind pedig ahhoz a széles spektrumú tevékenységrendszerhez, amit Magyarországon, külföldön, illetve nagy nemzetközi hatóerejű (pl. ILO) egyezményekben használnak. Megőrzi tehát a szükség esetén új szakmára tanítás motívumát is.

Miközben rehabilitálhatatlan ember nincsen, és sosem volt (a kóma gyakran hivatkozott, ám meglehetősen híg esete itt értelemszerűen nem jön szóba), vannak olyan személyek, akiknek munkába állítása a foglalkozási rehabilitáció normál, bevett sztenderdjeitől eltérő eszközrendszert és működési módokat igényel. Ők, röviden, egyszerűen szólva olyan emberek, akik intellektuális fogyatékossággal és például autizmussal élnek. Rájuk irányul a támogatott foglalkoztatás (a támogatott foglalkoztatás szolgáltatásának) folyamata és eszközrendszere. Ennek részleteibe, módszertanába nyújt igen alapos és magas színvonalú betekintést a Salva Vita Alapítvány műhelyében készült munka, amelynek a sorozatban történő megjelentethetéséért az összes hallgató nevében köszönettel tartozik a sorozatszerkesztő.

Budapest, 2009 októberében
Könczei György sorozatszerkesztő


×