CÍMLAP
A kirekesztéstől az egyenlőség felé
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
Előszó
1. fejezet: Áttekintés
A fogyatékossággal élők jogainak érvényesítése: néhány meggyőző érv
Az Egyezmény szemlélete
Miért volt szükség az egyezményre
Az Egyezményben lefektetett jogok
A fogyatékosság és a fejlődés kapcsolata
2. fejezet: Az Egyezmény részletes ismertetése
Az Egyezmény előzményei
Az egyezményről röviden
Az egyezmény célja
Az egyezmény hatóköre
A fogyatékosság meghatározása
Az Egyezményben megfogalmazott jogok és alapelvek
Általános alapelvek
Jogok
Nemzetközi együttműködés
Az Egyezmény által a részes államokra rótt kötelezettségek
A jogok tiszteletben tartására, védelmére és érvényesítésére vonatkozó kötelezettségek
Az Egyezmény összehasonlítása más emberi jogi egyezményekkel
3. fejezet: Az Egyezmény és a Fakultatív Jegyzőkönyv rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzése
Az Egyezményben meghatározott felügyeleti mechanizmusok
A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága
Időszaki jelentések
Az időszaki jelentések célja
Az időszaki jelentések utánkövetése
A részes államok konferenciája
A fogyatékossággal élő személyek jogainak védelmét szolgáló egyéb mechanizmusok
Az Egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyve
Az egyéni kommunikációs eljárás
A vizsgálati eljárás
Csatlakozás a Fakultatív Jegyzőkönyvhöz
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az Egyezményt támogató titkársága
4. fejezet: Csatlakozás félként az Egyezményhez és a Fakultatív Jegyzőkönyvhöz
Csatlakozás az Egyezményhez
A szerződés aláírása
Mit jelent a szerződés aláírása?
A kötelező jelleghez való hozzájárulás kifejezése
A ratifikációs folyamat
Regionális integrációs szervezetek általi ratifikáció
Csatlakozás
A ratifikációs instrumentum, hivatalos megerősítés vagy csatlakozás
A parlament szerepe a ratifikációs folyamatban
Mikor lép hatályba az Egyezmény és a Fakultatív Jegyzőkönyv
Fenntartások az Egyezményhez és a Fakultatív Jegyzőkönyvhöz
A fenntartások módosítása és visszavonása
Nyilatkozatok az Egyezményhez és a Fakultatív Jegyzőkönyvhöz
Az Egyezményhez és a Fakultatív Jegyzőkönyvhöz fűzött nyilatkozatok fajtái
Nyilatkozatok tétele az Egyezményhez
Az Egyezmény jelentősége a kívülállók számára
5. fejezet: Nemzeti jogalkotás és az Egyezmény
Az Egyezmény nemzeti jogba való beépítése
Az aláírás és ratifikálás jelentése
Integráció alkotmányos, jogalkotási és szabályozói intézkedéseken keresztül
Az egyenlőséggel és a hátrányos megkülönböztetéstől való mentességgel foglalkozó jogszabályok típusai
A jogalkotási intézkedések tartalma
Kritikus alkotóelemek
A végrehajtási jogszabályok Egyezményhez való kapcsolása
A fogyatékosság azon típusai, amelyekkel a jogszabályoknak foglalkozniuk kell
"Ésszerű alkalmazkodás" mint a jogszabályok sarokköve
Különleges intézkedések
Megkülönböztetés a hatóságok, magánszemélyek és vállalatok részéről
A jogalkotási reform sajátos területei
Szellemi tulajdonjogok és a könyvekhez, filmekhez és egyéb médiához történő hozzáférés biztosítása
A nemzeti jelnyelv(ek)re vonatkozó jogszabályok
Panasztételi eljárások a nemzeti jogban
Eljárási intézkedések a végrehajtás előmozdítására
Átfogó felülvizsgálat elvégzése
Annak biztosítása, hogy valamennyi jogszabály megfeleljen az Egyezménynek
A fogyatékossággal élő személyek jogalkotási folyamatban való részvétele
Tartományi vagy állami szintű parlamentek bevonása
6. fejezet: A rendelkezésekről a gyakorlatig - az egyezmény végrehajtása
Habilitáció és rehabilitáció
Hozzáférhetőség
Oktatás
A befogadó oktatás költsége
Munkavállalás és foglalkoztatás
Cselekvőképesség és támogatott döntéshozatal
7. fejezet: Nemzeti intézmények létrehozása az egyezmény végrehajtására és ellenőrzésére
Koordinációs pontok
Koordinációs mechanizmusok
Nemzeti emberi jogi intézmények
Az egyezmény és a nemzeti emberi jogi intézmények kapcsolata
A nemzeti emberi jogi intézmények típusai
A párizsi elvek
A nemzeti emberi jogi intézmény lehetséges feladatai
Nemzeti emberi jogi intézmények és panaszmechanizmusok
A megfelelő intézmény létrehozása
Parlamenti felügyelet
Parlamenti bizottságok
Vizsgálóbizottságok
Miniszterek közvetlen meghallgatása
A közigazgatási kinevezések vizsgálata
Nem kormányzati közhivatalok felügyelete
Költségvetési vizsgálat és pénzügyi ellenőrzés
A bíróságok és az igazságszolgáltatás szerepe
A jogok bírósági védelme
Hivatkozások
1. függelék: A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény
2. függelék: Fakultatív Jegyzőkönyv a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményhez
A kiadókról
Előszó
A fogyatékossággal élők még napjainkban is az egyik leginkább marginalizált
csoportnak számítanak minden társadalomban. Miközben az emberi jogok
érvényesítéséért küzdő szervezetek a világ minden táján eredményeket értek
el, a fogyatékossággal élők helyzete változatlan maradt. Gazdasági
helyzettől és az emberi jogok érvényesítése terén elért eredményektől
függetlenül a fogyatékossággal élők jogai minden országban a legkevesebb
figyelmet élvezik. A legtöbb fogyatékossággal élő - mivel nem állnak
rendelkezésére olyan lehetőségek, amelyek révén önellátóvá válhat - mások
jóindulatára van utalva. Az utóbbi években világszerte egyre több ember
számára vált nyilvánvalóvá, hogy mintegy 650 millió ember jogainak
semmibevétele elfogadhatatlan gyakorlat. Ideje volt változtatni a
helyzeten.
A nemzetközi közösség a fogyatékossággal élőkkel szemben hosszú ideje
gyakorolt diszkriminációra, kirekesztésre és megalázó bánásmódra a
Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény megalkotásával
reagált. Az egyezmény több szempontból is történelmi jelentőségű - egyrészt
soha ilyen rövid idő alatt még nem született egyetértés egy egyezménnyel
kapcsolatban, másrészt pedig ez volt a 21. században megalkotott első
egyezmény. Az egyezmény a civil társadalom, kormányzatok, országos emberi
jogi intézmények és nemzetközi szervezetek háromévnyi közös munkájának
eredménye. Miután 2006 decemberében az Egyesült Nemzetek Szervezetének
közgyűlése elfogadta az egyezségokmányt, és azt 2007 márciusában aláírásra
megnyitották, a dokumentum és a Fakultatív Jegyzőkönyv aláírásával minden
korábbinál több ország jelezte elkötelezettségét a fogyatékossággal élők
jogainak védelme iránt.
Az Egyezmény célja annak biztosítása, hogy a világ legnagyobb kisebbsége
szabadon élvezhesse a minden embert megillető jogokat és lehetőségeket. Az
Egyezmény az élet minden olyan területére kitér, amelyen a fogyatékossággal
élők hátrányos megkülönböztetésben részesülnek: pl. igazságszolgáltatás,
részvétel a politikai életben és a közéletben, oktatás, álláshoz jutás, a
kínzástól, kizsákmányolástól és erőszaktól való mentesség és a szabad
helyváltoztatás lehetősége. A Fakultatív Jegyzőkönyv értelmében, ha egy a
Jegyzőkönyv valamely részes államában élő személy úgy érzi, hogy jogait
megsértették, és már kimerítette az országos szinten meglévő jogorvoslati
lehetőségeket, panaszával egy független, nemzetközi testülethez fordulhat.
Az Egyezmény régen meglévő hiányt pótol. Immár 25 év telt el 1981 óta,
amikor a Fogyatékossággal Élők Nemzetközi Éve felhívta a világ figyelmét a
fogyatékossággal élők helyzetére és problémáira. Az azóta eltelt időszakban
számos országban változott a helyzet, és a társadalom egyre inkább
elismeri, hogy ő maga akadályozza a fogyatékossággal élők lehetőségeit,
és ezzel párhuzamosan egyre kevésbé kezeli a fogyatékossággal élőket
sajnálatra és jótékonykodásra szoruló személyekként. Az Egyezmény ezt az
új felfogást tükrözve nagy előrelépést jelent a fogyatékosság fogalmának
újraértelmezése terén, továbbá nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a
társadalom elismerje, minden embernek joga van ahhoz, hogy lehetőségeit
maximális mértékben megélje.
Ez a kézikönyv az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gazdasági és Szociális
Részlegének, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának és az
Interparlamentáris Unió közös munkájának eredménye. Elkészítését egy
parlamenti képviselőkből, akadémikusokból és szakértőkből álló
felülvizsgálati bizottság segítette, melynek tagjai között fogyatékossággal
élők is voltak.
A parlamentek és a parlamenti képviselők rendkívül fontos szerepet
játszanak az emberi jogok érvényesítésében és védelmében. E kézikönyv
célja, hogy a parlamenti képviselők, és más résztvevők számára segítséget
nyújtson az Egyezményben foglaltak megvalósításában annak érdekében, hogy a
fogyatékossággal élők helyzete a kirekesztés felől az egyenlőség irányába
mozduljon el. A kézikönyv célja a figyelem felhívása az Egyezményre és
annak rendelkezéseire, valamint a fogyatékossággal élők helyzetével
kapcsolatos problémákra, továbbá azon mechanizmusok és működési keretek
bemutatása, amelyek segítségével a parlamentek az Egyezményben foglaltakat
átültethetik a gyakorlatba. A kézikönyvben szereplő példák és elemzések
remélhetőleg hasznos eszközként szolgálnak majd a fogyatékossággal élők
jogainak érvényesítéséért és védelméért küzdő parlamenti képviselők
számára.
Sha Zukang
Főtitkár-helyettes
Gazdasági és Szociális Részleg
Louise Arbour
ENSZ,
Az Emberi Jogok Főbiztosa
Anders B. Johnsson
Főtitkár
Interparlamentáris Unió