
CÍMLAP
A forráspont közelében
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető (Simon G.)
1. A vegyszerhasználati szokások alakulása (Simon G.)
2. A vegyipar alakulása Magyarországon és az új EU tagállamokban
a) Magyarország vegyiparának helyzete (Pál J.)
b) Az EU csatlakozás hatása a visegrádi országok vegyiparára (Dragos T.)
3. A vegyi anyagok környezeti és egészségügyi hatásai
a) Vegyi anyagok környezetünkben és vérünkben (Prommer M.)
i. Vegyszerek a köldökzsinórvérben (Promer M. - Simon G.)
ii. Három generációs vérvizsgálat (Prommer M.)
4. A vegyi anyag reform előzményei
a) A jogszabályi háttér alakulása Magyarországon (Dragos T.)
b) A vegyi anyagok jelenlegi szabályozása (Dragos T. - Simon G.)
c) A Magyarországon felmért problémák (Dragos T.)
d) Vegyi anyagok az oktatásban (Simon G.)
e) Vegyi anyagok és a politikusok felelőssége (Prommer M.)
f) A fenntartható vegyipar, fenntartható vegyi anyag használat (Simon G.)
g) A vegyipar próbálkozásai a probléma kezelésére (Dragos T.)
5. Az Európai Unió új vegyi anyag politikája, a REACH
a) A REACH célja (Dragos T. - Simon G.)
b) A REACH rendszer felépítése (Simon G.)
c) A REACH alakulása - Egyszer fent, egyszer lent (Dragos T.)
d) A környezetvédő civil szervezetek álláspontja a REACH tervezetről (Dragos T.)
6. A REACH gazdasági hatásai
a) A REACH hatása az új tagállamokban (Simon G.)
b) A REACH hatása a kis- és középvállalkozásokra (Dragos T.)
c) A REACH versenyképességi vonatkozásai (Dragos T.)
d) A magyar hatástanulmány összegzése (Dragos T.)
e) A REACH számokban (Simon G.)
7. Egyéb vegyi anyagok
a) Növényvédőszer használat Magyarországon (Simon G.)
b) Rovarirtás és rovarirtószerek (Simon G.)
c) Élelmiszeradalékok (Pál J.)
8. Mit tehetünk a vegyi anyagok jelentette kockázat csökkentéséért (Dragos T.)
9. Összefoglalás (Dragos T.)
Irodalomjegyzék
Bevezető
A volt szocialista országok ipari fejlődésének sok közös vonása volt: az
ipart így a vegyi anyag gyártást és használatot központilag irányították.
E központosított állami ipar és mezőgazdaság előnye volt a totális
ellenőrizhetőség viszont gondot jelentett a nagyfokú rugalmatlanság és az
innováció hiánya. A nagy termelőszövetkezetekben például nagy mennyiségben
használták a már POP-nak minősített klórozott növényvédő szereket, ám a
szakszerű használat és a folyamatos szermaradék vizsgálatnak köszönhetően
általában csak a határértékek alatt tartalmaztak szermaradékot a termékek.
A nyitást követően a nagyrészt nyugati kézre kerülő ipar egyből megtalálta
az érdekérvényesítés módját az Unió törvényalkotó és döntéshozó szerveinél,
sőt gyakran halljuk, hogy a nemzetközi ipari szereplők ránk hivatkozva
kívánnak jogszabályokat módosítani. Az új tagállamok iparvállalatainak az
EU csatlakozás pár éve alatt kellett ahhoz a számtalan környezetvédelmi
jogszabályhoz alkalmazkodni, melyeket az EU és előd szervei évtizedek alatt
alkottak meg. Természetesen számos mítosz kering a vállalatok háza táján az
EU most formálódó vegyi anyag politikájának (REACH) tragikus hatásairól.
Nem célunk, hogy a hazai KKV-k (kis és közép vállalatok) behozhatatlan
versenyhátrányba kerüljenek a multikkal szemben, ezért fontosnak tartjuk,
hogy egy olyan REACH szülessen, mely valóban az országok javát szolgálja,
azaz elérjük a maximális pozitív környezeti és egészségügyi hatást az ipar
tönkretétele nélkül.