Tétel adatlapja

CÍMLAP

A forráspont közelében

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

Bevezető (Simon G.)

1. A vegyszerhasználati szokások alakulása (Simon G.)

2. A vegyipar alakulása Magyarországon és az új EU tagállamokban
a) Magyarország vegyiparának helyzete (Pál J.)
b) Az EU csatlakozás hatása a visegrádi országok vegyiparára (Dragos T.)

3. A vegyi anyagok környezeti és egészségügyi hatásai
a) Vegyi anyagok környezetünkben és vérünkben (Prommer M.)
i. Vegyszerek a köldökzsinórvérben (Promer M. - Simon G.)
ii. Három generációs vérvizsgálat (Prommer M.)

4. A vegyi anyag reform előzményei
a) A jogszabályi háttér alakulása Magyarországon (Dragos T.)
b) A vegyi anyagok jelenlegi szabályozása (Dragos T. - Simon G.)
c) A Magyarországon felmért problémák (Dragos T.)
d) Vegyi anyagok az oktatásban (Simon G.)
e) Vegyi anyagok és a politikusok felelőssége (Prommer M.)
f) A fenntartható vegyipar, fenntartható vegyi anyag használat (Simon G.)
g) A vegyipar próbálkozásai a probléma kezelésére (Dragos T.)

5. Az Európai Unió új vegyi anyag politikája, a REACH
a) A REACH célja (Dragos T. - Simon G.)
b) A REACH rendszer felépítése (Simon G.)
c) A REACH alakulása - Egyszer fent, egyszer lent (Dragos T.)
d) A környezetvédő civil szervezetek álláspontja a REACH tervezetről (Dragos T.)

6. A REACH gazdasági hatásai
a) A REACH hatása az új tagállamokban (Simon G.)
b) A REACH hatása a kis- és középvállalkozásokra (Dragos T.)
c) A REACH versenyképességi vonatkozásai (Dragos T.)
d) A magyar hatástanulmány összegzése (Dragos T.)
e) A REACH számokban (Simon G.)

7. Egyéb vegyi anyagok
a) Növényvédőszer használat Magyarországon (Simon G.)
b) Rovarirtás és rovarirtószerek (Simon G.)
c) Élelmiszeradalékok (Pál J.)

8. Mit tehetünk a vegyi anyagok jelentette kockázat csökkentéséért (Dragos T.)

9. Összefoglalás (Dragos T.)

Irodalomjegyzék


Bevezető

A volt szocialista országok ipari fejlődésének sok közös vonása volt: az ipart így a vegyi anyag gyártást és használatot központilag irányították. E központosított állami ipar és mezőgazdaság előnye volt a totális ellenőrizhetőség viszont gondot jelentett a nagyfokú rugalmatlanság és az innováció hiánya. A nagy termelőszövetkezetekben például nagy mennyiségben használták a már POP-nak minősített klórozott növényvédő szereket, ám a szakszerű használat és a folyamatos szermaradék vizsgálatnak köszönhetően általában csak a határértékek alatt tartalmaztak szermaradékot a termékek.

A nyitást követően a nagyrészt nyugati kézre kerülő ipar egyből megtalálta az érdekérvényesítés módját az Unió törvényalkotó és döntéshozó szerveinél, sőt gyakran halljuk, hogy a nemzetközi ipari szereplők ránk hivatkozva kívánnak jogszabályokat módosítani. Az új tagállamok iparvállalatainak az EU csatlakozás pár éve alatt kellett ahhoz a számtalan környezetvédelmi jogszabályhoz alkalmazkodni, melyeket az EU és előd szervei évtizedek alatt alkottak meg. Természetesen számos mítosz kering a vállalatok háza táján az EU most formálódó vegyi anyag politikájának (REACH) tragikus hatásairól. Nem célunk, hogy a hazai KKV-k (kis és közép vállalatok) behozhatatlan versenyhátrányba kerüljenek a multikkal szemben, ezért fontosnak tartjuk, hogy egy olyan REACH szülessen, mely valóban az országok javát szolgálja, azaz elérjük a maximális pozitív környezeti és egészségügyi hatást az ipar tönkretétele nélkül.


×