Előszó

Kedves szülék! Tisztelt honatyák és honanyák! Nem célom kezetekbe egy oly tudományosan irt orvosi munkát adni, mellyet mint nem orvosok, meg nem érthetnétek, s nem használhatnátok! Sőt ellenkezőleg és feltett célomhoz képest oly munkát akarok kezetekbe adni, melyből igen könnyen átláthassátok és megérthessétek: "mi az oka annak, hogy a magyar nemzet oly szaporátlan más nemzetekhez képest? s mi módon lehetne e nemzeti szaporátlanságot s illetőleg egyes családok kihalását akadályozni!?"

Jelen kis munkácskám tehát két e főkérdés körül forogván: ne várjatok kedves szülék tőlem valami szélesen kiterjedő orvosi tudományos értekezést, mely mindenféle betegségeket - melyek az embert születésétől fogva a sirig érhetik, vagy az ember életében előjöhetnek, egyenként előszámlálna s azoknak gyógyítási módját értéstekre adná.

Nekem az nem célom, mert ez erőmet meghaladná, de ily munkát kezetekbe adnom célszerütlen is lenne; mert a tapasztalás is bizonyitja: hogy a mely orvosi munkák megjelentek is már, s ilyet családok iránti szeretetből megvettetek, hogy abból, vagy annak utasítása alapján - történhető esetre! - kedves betegteket gyógyithassátok: nem használhattátok; mert a könyv magában még nem orvos! de valamely betegeket igy könyvből gyógyítani nem is tanácsolnám; mert ez nem lenne egyéb kuruzsolásnál, - a minek pedig én a legnagyobb ellensége vagyok! - azért pedig: mivel ha az ily orvosi munkában előszámlálva lennének is mindenféle betegségek, mik az embert csak érhetik, és ezeknek ellenszerei, vagy gyógyítás módja, - még igen nagy kérdés: valjon kiismertétek-e a betegség nemét és fokát? mit gyakran tapasztalt orvosnak sem sikerül mindjárt eltalálni. Az ily orvosi könyvek tehát nem minden embernek valók, mint a kés nem a gyermek kezébe való, mert elvághatja vele az újját, vagy bele eshetik: ugy a ki az orvosi könyveket is oly célból venné meg, hogy orvost mellőzve - abból betegségükben családja tagjait gyógyítaná: csak árthatna vele; hanem ezek arra valók, hogy okos ember a kór jelenségekből hozzávethet, hogy miféle betegségben lehet kedves betege; s tudja, hogy mimódon kell addig is ápolni, mig az orvosi segély - melyhez folyamodni kötelessége - megérkezik! kivált oly tájékokon, hol az orvos oly ritka mint az üstökös, s 10-12 falunak alig van egy orvosa.

Célom tehát mint orvos és szülésznek: ott kezdeni ezen nagy és általános baj - a nemzet szaporátlansága - orvoslását, a hol az kezdetét is veszi, mindjárt a szülésnél, hol a tapasztalanság, tudatlanság és babona leggyakrabban ültetik el kis gyermekeitekbe a megszámlálhatlan betegségek különféle plántáit, melyek bennök gyökeret vervén: gyakran a legügyesebb orvosi kezeknek sem sikerül azokat onnan kiirtani, s gyermekeiteket menthetlenül el veszthetitek: vagy ha életben maradnak is oly nyomorékokká válnak, hogy rájok nézve az élet csak kinok, és nyomoruságok tengere, s ha rajtok állna, inkább a halált mint az életet választanák!

De leginkább fő czélom magát a fő okot: a babonás hiedelmeket megcáfolni, a kuruzsolásnak eddigi uralkodását lerontani, s honfitársaimmal és a szülőkkel megértetni: hogy ők magok az okai a gyermek nevelés teréni járatlanságuk tudatlanságuk - többen pedig hanyagságuk által - gyermekeik kora kihalásának.

Előszámlálom tehát jelen kis munkámban, és igyekezni fogok veletek megértetni kedves szülék: mik azon okok, melyek miatt a magyar nemzet oly szaporátlan, mik azon legveszedelmesebb betegségek, melyek kedves gyermekeiteknél leggyakrabban szoktak mutatkozni, s melyek kedveseitek tőletek elrabolják, végül mikép lehetne ezen bajokat elhárítani.

Mely célomat ha elértem, és ti ha figyelmeztek orvosi tanácsaimra, nagyszerűen lesz csekély fáradságom jutalmazva.

Nagy-Mihály őszhó 26-án 1862.
Ocsváry Ede sk.,
orvos és szülész.