Tétel adatlapja

CÍMLAP

25 éves az Országos Érc- és Ásványbányák

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Bevezetés

1. A vállalat tevékenységi köre és települési helyzete

2. A vállalat megalakulásának előzményei
2.0. A régi bányászat vizsgálatának területi határa
2.1. Bányászat az ősidőkben
2.2. A magyarországi bányászat virágkora
2.3. A XVII-XX. század bányászata 1945-ig
2.4. 1945-1963. időszak szervezeti változásai
2.4.1. Az iparirányítás és azon belül a bányászat állami irányításának változásai
2.4.2. A termelőegységek vállalati szintű irányítása
2.5. A vállalat termékeivel szemben támasztott igények, prognózisok
2.6. A fejlesztési lehetőségek megalapozása kutatásokkal
2.6.1. Ásványvagyonhelyzet a bányák államosításakor
2.6.2. Kutatások a minisztériumi irányítás időszakában
2.6.3. Ásványvagyon-gazdálkodás
2.6.4. A nagyobb kutatási programok végrehajtása
2.6.5. A kutatások eredményessége és hatékonysága
2.7. Fejlesztési elképzelések a hagyományos termékszerkezetre

3. A vállalat megalakulása és szervezetének kialakítása
3.1. A vállalat szervezeti felépítésének változása
3.1.1. A vállalat központjában végbement szervezeti változások
3.1.2. A termelőüzemek irányítása
3.1.3. Szervezés-, szervezet- és káderfejlesztés
3.1.4. Az iparág földtani szolgálatának kialakulása
3.1.5. A Kutató és Termelő Művek szervezeti változásai
3.2. Hatáskörök és termelésszervezés
3.2.1. Hatáskörbővítés
3.2.2. Termelési programok készítése
3.3. Fejlesztés
3.3.1. Műszaki, gyártmány-, gyártás- és technológiafejlesztés
3.3.2. Folyamatos koncepcióalkotás. Alkalmazkodás a változó népgazdasági elvárásokhoz és a módosuló feltételrendszerhez
3.3.3. A fejlesztés forrásai, elosztásának elvei, lebonyolítása
3.4. Értékesítés - piaci tevékenység. Törekvés komplexen feldolgozott termékek előállítására
3.5. Munkaerő-gazdálkodás
3.5.1. Munkaerő-biztosítási lehetőségek
3.5.2. A munkabérek változása a vállalatnál
3.5.3. Munkaegészségügy - baleseti helyzet
3.5.4. Munkaidő-, munkarendváltozások
3.6. Gazdálkodás
3.6.1. A vállalat pénzügyei
3.6.2. Anyaggazdálkodás
3.6.3. A belső érdekeltségi rendszer kialakítása és módozatai
3.6.4. A termékek árviszonyainak alakulása
3.7. Információáramlás és kapcsolattartás
3.7.1. A külső és belső információs rendszer
3.7.2. A vállalaton belüli termelési kapcsolatok, együttműködési formák
3.7.3. A vállalat külső kapcsolatai
3.7.4. KGST-kapcsolatok
3.8. Érdekvédelem, szociálpolitikai és kulturális tevékenység
3.8.1. A szakszervezet megalakulása
3.8.2. Szociális és kulturális tevékenység

4. A vállalat termékszerkezete
4.1. A termékszerkezet megosztásmódjai
4.2. A Kutató és Termelő Művek szerepe az ásványvagyon megismerésében

5. Vegyesásvány-bányászat
5.7. Mészkőbányászat és mészkőtermékek előállítása
5.1.1. Felnémet
5.1.2. A zebegényi puhamészkő-előfordulás
5.1.3. Leállított és átadott bányák
5.2. Dolomitbányászat és -feldolgozás
5.2.1. A pilisvörösvári dolomit-előfordulás
5.2.2. Az iszkaszentgyörgyi dolomit-előfordulás
5.2.3. Az alsótelekesi dolomit-előfordulás
5.3. Agyagbányászat és -feldolgozás, -előkészítés
5.3.1. Tűzálló és egyéb képlékeny agyag
5.3.1.1. A felsőpetényi tűzállóagyag-előfordulás
5.3.1.2. A nemti agyag
5.3.1.3. Leállított tűzálló- és egyéb agyagbányák
5.3.2. Kaolinbányászat
5.3.2.0. Kaolin-előfordulások
5.3.2.1. A tokaji-hegységi kaolintelepek
5.3.2.2. A hegyaljai kaolinok hasznosítása
5.3.2.3. A sárisápi kaolinos homokkő-előfordulás
5.3.3. Bentonitbányászat
5.3.3.0. Bentonit-előfordulások
5.3.3.1. Hegyaljai bentonitok bányászata
5.3.3.2. Az Istenmezeje és Pétervására környéki bentonitok
5.3.3.3. A budatétényi és egyéb leállított bentonitbányák
5.3.4. Illitbányászat
5.4. Kvarchomokbányászat és- előkészítés
5.4.1. Öntödeihomok-bányászat és -előkészítés, termeléskoncentráció, termékminőség-javítás
5.4.2. Üveghomok-bányászat és -előkészítés Fehérvárcsurgón
5.4.3. A vegyes célú homokok
5.4.3.1. A kisörsi üveghomok és egyéb homokok
5.4.3.2. A sóskúti iparihomok-előfordulás
5.5. Perlitbányászat és -duzzasztás
5.5.0. Perlit-előfordulások
5.5.1. A pálházi perlitbányászat és -duzzasztás
5.5.2. A pilisvörösvári perlitduzzasztó
5.6. Zeolithasznosítás
5.6.0. Zeolit-előfordulások
5.6.1. A hegyaljai zeolittartalmú tufa bányászata
5.6.2. A nemti zeolit
5.7. Gipsz- és anhidritbányászát, valamint azok feldolgozása
5.7.0. Gipsz- és anhidrit-előfordulások
5.7.1. A perkupai anhidritbányászat
5.7.2. Rudabánya-Alsótelekes
5.7.3. Gipsz-perlites belsővakolat-gyártás Pilisvörösváron
5.8. Az erdőbényei kovaföld bányászata és feldolgozása
5.9. Kvarcitbányászat és -feldolgozás
5.9.1. Kvarcitbányászat Hegyalján
5.9.2. A mindszentkállai kvarcit-előfordulás
5.9.3. Kvarcitfeldolgozás Gyöngyösorosziban
5.10. Barittermelési és -feldolgozási kísérletek
5.10.1. Rudabánya
5.10.2. Barittermelési kísérletek a Mátrában
5.10.3. Barittermelés a Velencei-hegységben
5.11. Talkbányászat és -előkészítés Felsőcsatáron
5.72. Fluorittermelés Pákozdon
5.13. Egyéb ásványok (timsó, okker, budai föld, aplit, liparit, zöldtufa) bányászata
5.74. Termés- és díszítőkő-bányászat Gyöngyösorosziban

6. Ércbányászat
6.1. Vasércbányászat és -előkészítés
6.1.1. A rudabányai vasércbányászat és -előkészítés
6.1.2. A martonyi vasércbányászat
6.1.3. A tornaszentandrási vasércbányászat
6.1.4. A zengővárkonyi vasérc-előfordulás
6.1.5. A domoszlói vasércbányászat
6.2. Nemesfém- és tarkaércbányászat
6.2.0. A magyar nemesfém- és tarkaércbányászat általános helyzete
6.2.1. Felszínközeli ércbányászat Recsken
6.2.2. Gyöngyösoroszi és a Középső-Mátra
6.2.3. Velencei-hegység érc- és ásványbányászata
6.2.4. Szabadbattyán (Falubattyán)
6.2.5. Telkibánya és Nagybörzsöny
6.2.6. A recski mélyszinti ércesedés kutatástörténete
6.2.7. Tarkaércszínpor-termelés Rudabányán
6.3. Mangánércbányászat és -előkészítés
6.3.1. Az úrkúti mangánérc-előfordulás
6.3.2. Az eplényi mangánérc-előfordulás

7. Ásványi nyersanyagok komplex feldolgozása
7.1. Vállalaton belül termelt nyersanyagra létesített egyéb félkész- és készárutermelő üzem
7.1.1. Nemesvakolat-üzem
7.1.1.1. Nemesvakolat-üzem Pilisvörösvárott
7.1.1.2. A rudabányai nemesvakolat-üzem
7.1.2. Az erdőbényei szigetelőlapgyár
7.1.3. Gipszválaszfalüzem Rudabányán
7.1.4. A dolomit komplex feldolgozása Pilisvörösvárott
7.1.5. Zeolitfeldolgozás
7.1.5.1. Zeolitfeldolgozás a Hegyaljai Műveknél
7.1.5.2. Zeolitfeldolgozás Recsken
7.1.5.3. Zeolitfeldolgozás Rudabányán
7.1.5.4. Macskaalomgyártás
7.2. Idegen nyersanyagok feldolgozása, bérőrlés
7.2.1. A budapesti ásványőrlő üzemek
7.2.2. A Dunántúli Művek egyéb őrlőüzemei
7.2.3. Idegen anyagok őrlése Gyöngyösorosziban
7.2.4. Bérőrlés Recsken
7.3. Idegen nyersanyagok feldolgozására, dúsítására végzett kísérletek
7.3.1. Idegen nyersanyagok feldolgozására, dúsítására - termékszerkezetváltásra - végzett kísérletek Gyöngyösorosziban
7.3.2. Saját és idegen nyersanyagok feldolgozására, dúsítására végzett kísérletek Rudabányán

8. Az ércbányászat leállításával kapcsolatos szerkezetváltási feladatok
8.1. Használtakkumulátor-feldolgozó (HAF) üzem létesítési kísérlete Gyöngyösorosziban
8.2. Gipszkőbánya és -feldolgozó üzem létesítése Rudabányán
8.3. A gyöngyösoroszi ércelőkészítő üzem hasznosítása
8.4. A recski létesítmények ideiglenes hasznosítása

9. Irodalomjegyzék


Előszó

1989-ben a magyar érc- és ásványbányászatnak több évfordulójáról emlékezhettünk meg.

- 600 évvel ezelőtt, 1389-ben adta ki Károly Róbert az első magyarországi, aranyból készített aranypénzt.

- Negyven évvel ezelőtt, 1949-ben alakult az a két állami vállalat, amelyek utódvállalataiból kialakult az Országos Érc- Ásványbányák.

- Huszonöt évvel ezelőtt, 1964-ben alakult meg az Országos Érc- és Ásványbányák. Egymagában talán sem a negyven, sem a 25 év nem indokolná, hogy a vállalat történetét megírjuk, de az évfordulókhoz még csatlakoznak az elkezdődött bányabezárások évfordulói:

- Tíz évvel ezelőtt, 1979-ben zárták be a több mint 135 éves Lahóca-hegyi bányát.

- 1990-ben már öt éve, hogy kimondták a határozatot: be kell zárni a 620 éves Rudabányát, és a legalább 200 éves Gyöngyösoroszit.

A két utóbb bezárt bányáról a bánya történetét is tárgyaló összefoglaló jelentés készült, melyek terjedelmüknél fogva nem alkalmasak arra, hogy nyomtatásban is megjelenjenek. Ezen összefoglaló jelentések összeállításánál már tapasztalhattuk, hogy milyen nehéz megtalálni egyes emlékek írásos dokumentumait. Mindezen előzmények és indokok, valamint a történeti emlékek megőrzésére fogékony Mező Barna vezérigazgató vállalkozói kedve tette lehetővé, hogy a dr. Baksa Csabával közösen szőtt terv - a vállalat történetének kiadása - elindulhasson a megvalósulás felé. A könyv felkért főszerkesztője, dr. Gagyi Pálffy András, a vállalat volt főmérnöke, majd igazgatója, egykorú kéziratos feljegyzései birtokában szívesen vállalta a tisztséget. Megdöbbentő gyorsasággal bekövetkezett halála után lettem szerzőtársból főszerkesztő, mint egyike azon keveseknek, akik a második világháború utáni szervezeti változásokat, fejlesztéseket, eredményeket és kudarcokat átélték. A gondolatnak sikerült megnyerni Pantó Dénest, a Dorogi Szénbányák OMBKE Bányászati Kiadóiroda vezetőjét, aki vállalta a könyv kiadói gondozását. Szerzőtársaimban az üzemek történetének elemzésére elhivatott munkatársakra találtam, de sok esetben már képtelenek voltak megtalálni 35-40 évvel ezelőtti anyagokat. Így hiányos maradt a jogelőd vállalatok igazgatóinak, főmérnökeinek jegyzéke is.

A könyvben megpróbáltuk érzékeltetni, hogy az érc- és ásványbányászok ugyanolyan nehéz munkát kellett hogy végezzenek, mint a szénbányászok, legfeljebb kisebb fizetésért. Egy-egy új bánya nyitása - a távol dolgozó családfő miatt - megviselte a családi életet is. Akkor, amikor az ország újjáépítéséről, vagy később egy új világ felépítéséről volt szó, mindenki hitte, hogy jót cselekszik. Változtak az idők; sok helyen meg kellett barátkozni azzal a gondolattal, hogy vezetőink, és talán mi is - alacsonyabb szintű vezetők - tévedtünk. Mást és másként kellett volna építeni?

A vállalat megalakulása a bányászat virágzásának idejére esett. Több bánya bezárása, mások - korábban gazdaságosak - nehéz helyzetbe jutása most azoknak fiaitól, unokáitól várja egy új világ felépítését, akik már egyszer azt megtették. Reméljük, hogy a választás nekik jobban sikerül, mint nekünk, annál is inkább, mert most sok esetben van beleszólási joguk abba, hogy mit hogyan kellene csinálni. Reméljük, hibáinkból és eredményeinkből egyaránt okulva, nagyobb szakértelemmel és több szerencsével fogják azt az új és jobb világot felépíteni, amire mindannyian mindenkor annyira vágyódunk. Ehhez kívánunk jó szerencsét!

Dr. Kun Béla
okl. bányamérnök
okl. bányaipari gazdasági mérnök
ny. főmérnök


×