Tétel adatlapja

CÍMLAP

Radácsi Imre

Regionális oktatáspolitika és területfejlesztés az Európai Unióban és Magyarországon

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

I. Előszó

II. Regionális oktatáspolitika az Európai Unióban
1. A strukturális politika
2. A strukturális politika kiterjesztése az új tagállamok felé
3. A strukturális politika reformja
4. Következtetések

III. Magyarország euroharmonizált területei (NUTS)
1. NUTS szintek
2. A régiók (NUTS 2) területi szerkezete
3. A régiók (NUTS 2) gazdasága
4. A régiók (NUTS 2) infrastruktúrája
5. A NUTS 3, 4, 5 szintek társadalmi-gazdasági helyzete - kartografikus elemzés
6. Következtetések: foglalkoztatottság, munkanélküliség

IV. Összegzés

Irodalom
Jegyzetek
Táblázatok
Térképek
Summary


Előszó

Az Oktatási Minisztériumtól felkérést kaptunk annak megvizsgálására, hogyan alakul az oktatás és képzés ágazati fejlesztése az Európai Unióban, és milyen következményekkel jár ez a hazai oktatáspolitikára.

A tanulmány két nagyobb fejezetre tagolódik. Az első részben bemutatjuk az Európai Unió regionális oktatáspolitikai gyakorlatát és ennek politikai eszközeit. Ebben a fejezetben részletesen leírjuk a strukturális politika célkitűzését, reformját és a várható támogatások oktatásfejlesztési prioritásait. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Európai Unió támogatási rendszerében az oktatáspolitika elsősorban nem ágazati jellegű, hanem ágazatokon átívelő humánerőforrás-fejlesztési, illetve a szociális kohéziót erősítő politikaként értelmeződik, amelyeknek hangsúlyos területi-társadalmi beágyazottsága van.

Ez indokolja, hogy a második részben Magyarország euroharmonizált területi beosztása, a régiók területi szerkezete, gazdasága, infrastruktúrája, valamint az alacsonyabb területi szintek (megyék, kistérségek, települések) oktatáspolitikai és kartografikus elemzése olvasható.

A tervezési-statisztikai régióbeosztás elfogadásával befejeződött az Európai Unió ötfokozatú terület-beosztási rendszerének megfelelő magyar besorolás elvi létrehozása. Ez a rendszer biztosítja az uniós információ-rendszer követelményeinek való megfelelést, az adatok elvárt összehasonlíthatóságát.

Vizsgálatunk adatbázisát az Oktatáskutató Intézetben kiépített OTTIR (Országos Területi és Településhálózati Információs Rendszer) képezte. Az elemzésben részletesen kirajzolódik Magyarország tagolt társadalmi-oktatási helyzete: három régió (Dél-Dunántúl, de még inkább Észak-Magyarország és az Észak-Alföld) problémákkal terhes, az Európai Unió átlagától szinte mindenben elmaradó, elsősorban támogatásra szoruló területeket jelent.

Tanulmányunk szerint az egyes régiók megkülönböztethetők aszerint, mekkora humánerőforrással rendelkeznek, és hogy az mennyiben lekötött vagy lekötetlen. (Forray - Kozma 1999). Az olyan régió, amely nagyobb, de egyelőre még kihasználatlan humánerőforrással rendelkezik, várhatóan esélyes jelentősebb EU támogatások elnyerésére és hasznosítására.


×