
CÍMLAP
Radácsi Imre
Regionális oktatáspolitika és területfejlesztés az Európai Unióban és Magyarországon
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. Előszó
II. Regionális oktatáspolitika az Európai Unióban
1. A strukturális politika
2. A strukturális politika kiterjesztése az új tagállamok felé
3. A strukturális politika reformja
4. Következtetések
III. Magyarország euroharmonizált területei (NUTS)
1. NUTS szintek
2. A régiók (NUTS 2) területi szerkezete
3. A régiók (NUTS 2) gazdasága
4. A régiók (NUTS 2) infrastruktúrája
5. A NUTS 3, 4, 5 szintek társadalmi-gazdasági helyzete - kartografikus elemzés
6. Következtetések: foglalkoztatottság, munkanélküliség
IV. Összegzés
Irodalom
Jegyzetek
Táblázatok
Térképek
Summary
Előszó
Az Oktatási Minisztériumtól felkérést kaptunk annak megvizsgálására, hogyan
alakul az oktatás és képzés ágazati fejlesztése az Európai Unióban, és milyen
következményekkel jár ez a hazai oktatáspolitikára.
A tanulmány két nagyobb fejezetre tagolódik. Az első részben bemutatjuk az
Európai Unió regionális oktatáspolitikai gyakorlatát és ennek politikai
eszközeit. Ebben a fejezetben részletesen leírjuk a strukturális politika
célkitűzését, reformját és a várható támogatások oktatásfejlesztési prioritásait.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Európai Unió támogatási rendszerében az
oktatáspolitika elsősorban nem ágazati jellegű, hanem ágazatokon átívelő
humánerőforrás-fejlesztési, illetve a szociális kohéziót erősítő politikaként
értelmeződik, amelyeknek hangsúlyos területi-társadalmi beágyazottsága van.
Ez indokolja, hogy a második részben Magyarország euroharmonizált területi
beosztása, a régiók területi szerkezete, gazdasága, infrastruktúrája, valamint
az alacsonyabb területi szintek (megyék, kistérségek, települések)
oktatáspolitikai és kartografikus elemzése olvasható.
A tervezési-statisztikai régióbeosztás elfogadásával befejeződött az Európai
Unió ötfokozatú terület-beosztási rendszerének megfelelő magyar besorolás elvi
létrehozása. Ez a rendszer biztosítja az uniós információ-rendszer
követelményeinek való megfelelést, az adatok elvárt összehasonlíthatóságát.
Vizsgálatunk adatbázisát az Oktatáskutató Intézetben kiépített OTTIR (Országos
Területi és Településhálózati Információs Rendszer) képezte. Az elemzésben
részletesen kirajzolódik Magyarország tagolt társadalmi-oktatási helyzete: három
régió (Dél-Dunántúl, de még inkább Észak-Magyarország és az Észak-Alföld)
problémákkal terhes, az Európai Unió átlagától szinte mindenben elmaradó,
elsősorban támogatásra szoruló területeket jelent.
Tanulmányunk szerint az egyes régiók megkülönböztethetők aszerint, mekkora
humánerőforrással rendelkeznek, és hogy az mennyiben lekötött vagy lekötetlen.
(Forray - Kozma 1999). Az olyan régió, amely nagyobb, de egyelőre még
kihasználatlan humánerőforrással rendelkezik, várhatóan esélyes jelentősebb
EU támogatások elnyerésére és hasznosítására.