Bevezetés

Az Európai Unió egyik deklarált célja, hogy Európa belátható időn belül világelső legyen a megújuló energia termelésében: a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátás biztosításában. A fosszilis energiahordozók felhasználásának visszafogásával az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen csökkenthető. A műszaki fejlesztések az európai törekvéseknek megfelelően történtek meg, azonban a kérdés társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai dimenziói a tudományos vizsgálatok során kevesebb figyelmet kaptak.

Az elsődleges energiafelhasználás 35%-ért a háztartások, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért 40%- ban az egyéni fogyasztók a felelősek. A technológiai újításoknak köszönhetően egyre több alacsony széndioxid kibocsátású és energiafogyasztású berendezés kerül forgalomba, de ezek használata nem feltétlenül csökkenti a háztartások energiaigényét. A kisebb fogyasztású személygépkocsik például nagyobb utazási hajlandóságot generálnak, a kisebb fűtésköltség klímaberendezések beszerzésére ösztönzi a vásárlókat. A széndioxid kibocsátás visszafogásának kulcsát a környezettudatos életstílus-minták jelentik.

A tanulmány a GILDED (Governance, Infrastructure, Lifestyle Dynamics and Energy Demand: European Post-Carbon Communities) EU FP7 keretében zajló, 5 országra (Skócia, Hollandia, Németország, Csehország, Magyarország) kiterjedő, a háztartások energiafelhasználásának kérdésére vonatkozó összehasonlító kutatás alapján készült. A kutatás második munkacsomagjában készített vizsgálat eredményeit hasonlítjuk össze, amely a különféle kormányzati modellek zöld politikájának hatékonyságával foglalkozott. Az EU tagállamainak éghajlati adottságai, kultúrája, törvényi szabályozása, infrastruktúrája (fűtés, szállítmányozás, élelmiszerellátás) sokban különbözik. Az öt vizsgált ország eseteinek elemzésével válasz kereshető arra, hogy milyen intézkedések alkalmazhatók a leghatékonyabban a klímaváltozással szemben az egyes európai régiókban, a régi és az új tagállamokban.