Bevezető

A rendszerváltást követően a szakképzés területén az egyik legjelentősebb változás az volt, hogy az 1996-os törvénymódosítás nyomán 1998-tól két évvel meghosszabbították az általános képzést. A szakképző iskolák 9-10. osztályaiban a szakmával kapcsolatos ismeretnyújtást ettől kezdve a kerettantervekben előírt pályaorientáció és a szakmai előkészítő tantárgyak oktatása jelentette.

Ez a változás mind az iskolafenntartók mind az oktatási intézmények részéről gondos előkészítő munkát követelt: át kellett alakítani a korábban alkalmazott helyi tanterveket, új óraterveket kellett kidolgozni, és meg kellett teremteni a pályaorientációs és szakmai előkészítő képzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Kutatásunk részben az új tantervi változással kapcsolatos problémák feltárására és elemzésére vállalkozott, részben pedig annak vizsgálatára, hogy milyen feltételek mellett valósult meg a szakmai iskolákban az általános képzés és a szakmai képzés időbeni szétválasztása, és az előkészítő képzés bevezetése, kik oktatják a pályaorientációs és szakmai előkészítő tantárgyakat, milyen a pedagógusok szakmai felkészültsége, milyen eredménnyel folytatják munkájukat és milyen problémákkal kell szembenézniük munkájuk során.

A kutatás előzményéhez tartozik, hogy 2001-ben 177 szakmunkásképzést folytató iskolában az igazgatók megkérdezésével vizsgáltuk az általános és a szakmai képzés illeszkedésének problémáját. 2002 őszén ugyanezekben az iskolákban került sor az előkészítő képzésben (pályaorientáció és szakmai előkészítő tárgyak) résztvevő tanárok megkérdezésére. A kutatást olyan tanárok kérdőíves és interjús megkérdezésével folytattuk, akik 2002-ben részt vettek ezeknek a tantárgyaknak az oktatásában. A kutatás során 307 tanár megkérdezésére került sor, közülük 214-en vettek részt a pályaorientációs tantárgy oktatásában, 228-an szakmai előkészítő képzésben, 135-en pedig mind a két tantárgyat oktatták.