
CÍMLAP
Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetőségei
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Ajánlás
Előszó
I. AJÁNLÁSAINK GAZDASÁG- ÉS PÉNZÜGYPOLITIKAI MEGALAPOZÁSA
Bevezetés
1. A tartós egyensúly fenntartása pénzügyi eszközökkel
1.1. A foglalkoztatás
1.2. A magyar gazdaság - WTO-konform - védelme
1.3. Árfolyam- és vámpolitika, valamint vámon kívüli védelmi politika
1.4. A külkereskedelmi mérleg alakulása és a külföldi tőke kölcsönös előnyökön alapuló támogatása
1.5. Az adó- és árrendszer egyes elemeinek kedvezőtlen változásai
1.6. Miért elkerülhetetlen az államháztartás humán-ökológiai szempontú átalakítása?
1.7. Ökoszociális államháztartási reform - az államok növekvő felelőssége a globalizálódó világban
1.8. Mekkora az állami újraelosztás optimális mértéke?
1.9. Hogyan küzdhetünk az infláció ellen?
2. Javaslataink fő célja: környezetet kímélő, szolidáris társadalmi fejlődés
2.1. Az élőmunka költségeinek csökkentése
2.2. Az élőmunka arányának növelése
2.3. A környezetszennyező és egyéb káros tevékenységek támogatásának megszüntetése, a külső költségek beépítése az árakba
2.4. A feketegazdaság visszaszorítása
2.5. Felkészülés az EU-tagságra
2.6. A környezetvédelem nyújtotta lehetőségek komplex kihasználása
2.7. A gazdasági ösztönzők globális átrendeződése a környezeti szempontokkal szemben
3. A központi költségvetés mérlege
II. KONKRÉT JAVASLATAINK AZ ADÓ- ÉS TÁMOGATÁSI REFORMRA
Bevezetés
A.) A bérterhek csökkentése és a piaci alapon megoldhatatlan társadalmi feladatok támogatásának növelése
1. Az élőmunka terheinek mérséklése
1.1. A társadalombiztosítási járulék csökkentése
1.2. A személyi jövedelemadó csökkentése
2. A társadalom működéséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen, piaci alapon gyakorlatilag megoldhatatlan feladatokhoz történő fokozott állami hozzájárulások
2.1. Az oktatásra, kultúrára, egészségügyre és tudományos kutatásra fordított állami hozzájárulás mértékének növelése
2.1.1. Oktatás, kultúra
2.1.2. Egészségügy
2.1.3. Tudományos kutatás és fejlesztés
2.1.4. Az adótörvények módosítása az oktatás, az egészségügy és a K+F érdekében
2.2. A családi pótlék 1994. évi reálértékének helyreállítása
2.3. A nyugdíjak és egyéb szociális ellátások javítása
2.3.1. A nyugdíjak reálértékének emelése és a magánnyugdíjpénztár-rendszer felülvizsgálata
2.3.2. A fogyatékosok társadalmi lehetőségeinek javítása
2.4. A közbiztonság javítása
2.5. Az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek támogatása
2.6. A lakáspolitika átalakítása
2.7. A környezet és az egészség védelmét elősegítő állami hozzájárulások növelése
2.7.1. Környezet- és egészségvédelmi tudatformálás, felvilágosítás, oktatás-nevelés, kultúra
2.7.2. Az energiaár-emelések ellentételezése, az energiahatékonyság javítása
2.7.3. A környezetkímélő közlekedési módok támogatása
2.7.3.1. A tömegközlekedés javítása
2.7.3.2. A vasúti közlekedés javítása
2.7.3.3. Az észak-keleti válságövezet megsegítése a vasúti szállítás támogatásával
2.7.3.4. A logisztikai szervezés jelentős javítása
2.7.3.5. A forgalomcsillapítás elterjesztése
2.7.3.6. A kerékpározás pénzügyi hátrányainak megszüntetése
2.7.3.8. A taxi-használat kedvezményezése
2.7.3.9. Az autópályadíjak eltörlése
2.7.4. Levegőtisztaság-védelem
2.7.5. Zaj- és rezgésvédelem
2.7.6. Az integrált hulladékgazdálkodás megszervezése
2.7.7. Víz- és talajvédelem
2.7.8. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program támogatása
2.7.9. Természetvédelem, az ország erdőterületének, a települések zöldfelületeinek védelme, javítása, bővítése
2.7.10. Tartós környezetkárosítások, szennyezett területek kármentesítése
2.8. A kis- és középvállalkozások támogatásának növelése
2.9. A környezetkímélő idegenforgalom ösztönzése
B.) A környezet- és egészségkárosító tevékenységek támogatásának felszámolása
3. Közlekedés
3.1. A benzin jövedéki adójának valorizálása
3.2. A gázolaj jövedéki adójának emelése
3.3. Jövedéki adó és áfa kivetése a gépjárművekben behozott üzemanyagokra
3.4. A gépjárműadó valorizálása, emelése és befizettetése
3.5. A nehéz tehergépjárművek infrastruktúra díjának versenysemleges bevezetése
3.6. A 10 tonna tengelyterhelést meghaladó gépjárművek erősen progresszív infrastruktúra-használati díjának bevezetése
3.7. A Külföldi kiküldetések napidíjának egységesítése
3.8. A személygépkocsi-használat elszámolásának szigorítása
3.9. A cégautók adójának emelése
3.10. A személygépkocsik fogyasztási adójának (regisztrációs díjának) emelése
3.11. A használt autók fogyasztási adójának (regisztrációs díjának) emelése és megfizettetése
3.12. Fedezet megteremtése a roncs gépjárművek kezelésére
3.13. Az áfa jogtalan visszatartásával történő személygépkocsi-hitelezés megszüntetése
3.14. A gyorsforgalmi úthálózat továbbépítésére nyújtott támogatás jelentős csökkentése
3.15. A Forma-1 Magyar Nagydíj közvetlen és közvetett támogatásának megszüntetése
3.16. A külföldi autóbuszok utáni áfa beszedése
3.17. Városi útdíjak bevezetése
3.18. Parkolási díjak kötelező bevezetése
3.19. A fővárosi 4. metró megépítésének elhalasztása
3.20. A légi közlekedéssel kapcsolatos díjak, adók emelése
3.20.1. Az útvonal-használati díjak emelése
3.20.2. Repülőtéri igénybevételi járulék bevezetése
3.20.3. A vámmentes boltok megszüntetése
3.20.4. Egyéb szigorítások
3.20.5. Közvetlen állami és önkormányzati támogatások megszüntetése
3.20.6. Nem közforgalmi repülőjáratok leszállási díja
4. Energia
4.1. A villamos energia, a földgáz és a szén adóinak harmonizálása
4.2. A földgáz és a villamos energia lakossági árának jelenlegi helyzete és a megoldásra vonatkozó javaslatok
4.2.1. A földgázár emelésének környezeti hátrányai
4.2.2. A földgáz árát befolyásoló tényezők múltbeli, jelenlegi és várható alakulása
4.2.3. A MOL Rt. 2002. évi gyorsjelentésének lényegesebb adatai
4.2.4. További adatok egyes hazai energiacégek helyzetéről
4.2.5. A bányajáradék és a hatósági ár együttes alkalmazásának gyakorlata
4.2.6. Javaslat a megoldás módozatára
4.2.7. A villamos energia áráról
4.2.8. A piacnyitás és a verseny kérdése
4.2.9. Az egységes európai energiaadó bevezetésének várható hatása
4.3. Az energiahatékonysági program kiszélesítése
4.4. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap arányos feltöltése
4.5. Az energiaszektor beruházási politikájának módosítása
4.6. Földgáz beszerzése barter-ügyletekkel
4.7. A műtrágyák és néhány más termék áfájának 25%-os mértékbe sorolása
5. Környezetterhelési díjak, környezetvédelmi termékdíjak, bányajáradék
5.1. A levegőterhelési díj (ltd) bevezetése
5.2. A vízterhelési díj (vtd) bevezetése
5.3. A talajterhelési díj (ttd) bevezetése
5.4. A környezetvédelmi termékdíjak emelése és kiterjesztése
5.5. A bányajáradék emelése
5.6. Veszélyes hulladékok kezelésének szigorúbb elbírálása
5.7. Betétdíjak kötelezővé és általánossá tétele
6. A zöldfelületek, és a termőföld védelme, illetve a mezőgazdaság környezetkímélőbbé tétele érdekében történő adóztatás
6.1. A földvédelmi járulék emelése
6.2. A földvédelmi járulék kiterjesztése
6.3. A fák és cserjék értékmeghatározása korszerű módszerének bevezetése
6.4. Az agrártermelés ökológiai alapú adóztatása
6.5. Az agrártámogatási rendszer átalakítása
6.6. Lefedettségi díj bevezetése
6.7. Az iparűzési adó csökkentése
6.8. A környezetvédelmi bírság helyben maradó hányadának emelése
7. Az élvezeti cikkek adójának és a kulturális járuléknak az emelése
7.1. A dohányáruk jövedéki adójának a fogyasztói árindexet meghaladó mértékű emelése
7.2. A pornó-, szex- és erőszaktartalmú termékek és szolgáltatások kulturális járulékának emelése és megfizettetése
7.3. A hirdetések kulturális járulékának emelése
7.4. A dohányreklámok tilalmának további szigorítása
8. Az általános forgalmi adó módosításai
8.1. A 25%-os áfa-mérték megtartása
8.2. A 12%-os áfa-mérték csökkentése
9. A külföldi cégeknek és magánszemélyeknek nyújtott támogatások rendszerének piackonform felülvizsgálata
9.1. A külföldieknek nyújtott kedvezmények vizsgálata és részletes kimutatása
9.2. A vámok szintjének átfogó kezelése
9.3. A vámkedvezmények ésszerűsítése
9.4. A vámszabad-területi beruházások áfájának kimutatása és rendezése
9.5. A vámérték szigorú ellenőrzése
9.6. Az amortizáció elszámolásának felülvizsgálata
9.7. Az egyes nagy összegű pénzügyi befektetéseket megvalósító cégek szabályozása
9.8. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos foglalkoztatás rendezése
9.9. A külföldiek ingatlanvásárlásának szabályozása
9.10. A külföldi többségi tulajdonú cégek egyéb címzett támogatásai
9.11. A társasági adó EU-szinthez való igazítása
9.12. A jogi szempontból megkérdőjelezhető támogatások felülvizsgálata
9.13. A tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel adóztatása
9.14. A monopóliumok korlátozása, a kisbefektetők súlyának növelése
9.15. A közvetítői kereskedelem felülvizsgálata
9.16. A magas kamatok felülvizsgálata
9.17. Az élet-, egészség- és környezetvédelmi előírások széleskörű alkalmazása
9.18. Az embargó ellentételeztetése
9.19. A külföldi fegyveres erőknek nyújtott adókedvezmények számszerű bemutatása
9.20. A külföldi tőkebefektetések elősegítése az ország számára előnyös módon
9.21. Az EU-hoz való csatlakozás miatti új helyzet a vámok területén
10. A környezeti és gazdasági szempontból hátrányos kedvezményekkel kapcsolatos egyéb javaslatok
10.1. A kedvezmények felülvizsgálata, nyilvánosságra hozatala
10.2. Az elkülönített állami alapok és fejezeti kezelésű előirányzatok felülvizsgálata, átláthatóbbá tétele
10.3. Az állami kezességvállalás és hitelfelvétel feltételeinek szigorítása
10.4. A bankok gazdálkodási fegyelmének szigorítása
10.5. A biztosító intézetek gazdálkodási fegyelmének szigorítása és hatékonyságának társadalmi szintű javítása
10.6. Az államadósság csökkentése
C.) Egyéb jogszabályi változtatások
11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerűsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása 206
11.1. A VPOP, az APEH, a rendőrség, a külkereskedelmi engedélyezés, a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek, az egészségügyi hatóságok és a fogyasztói érdekvédelmi intézmények érdekeltségének javítása
11.2. Egyéb intézkedések az államigazgatásban előforduló korrupció megakadályozására
11.3. A környezetvédelmi és természetvédelmi biztosítékadási, valamint környezetvédelmi céltartalék-képzési kötelezettség bevezetése
11.4. A bírságok mértékének emelése
D.) Kutatási feladatok
12. Az 1-11. pontokban megjelölt intézkedések jobb megalapozásához szükséges kutatási feladatok
12.1. Az egyes intézkedések részletes előzetes hatásvizsgálata
12.2. A külső költségek (externáliák) meghatározása
12.3. Az ún. valódi fejlődési mutató hazai viszonyokra történő alkalmazása
E.) Társadalmi részvétel biztosítása
III. ÖSSZEGZÉS
Felhasznált irodalom
Mellékletek
1. melléklet: Ajánlások az állampolgárok biztonságérzetét, normális életvezetését támogató, környezetkímélő lakáspolitika kialakítására
2. melléklet: Elvi szerkezeti javaslatok az állami költségvetési törvényjavaslat mezőgazdaságra vonatkozó fejezeteihez
3. melléklet: Javaslatok az állami költségvetés mezőgazdaságra vonatkozó fejezeteihez
4. melléklet: A közlekedés külső költségei Nyugat-Európában
5. melléklet: A Levegő Munkacsoport beadványa az Alkotmánybírósághoz a gázolaj jövedéki adójával kapcsolatban
6. melléklet: Környezetvédelmi adók és díjak az Európai Unióban
7. melléklet: Gazdaságosak-e az autópályák?
8. melléklet: A fővárosi 4. metró megépítésének feltételeiről és Budapest közlekedése javításának lehetőségeiről
9. melléklet: A Pécs-Pogányi repülőtér fejlesztésének regionális gazdasági hatásairól
10. melléklet: Energiatámogatások az EU-ban
11. melléklet: Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén
12. melléklet: A termőföld és a zöldfelületek védelme gazdasági eszközökkel
13. melléklet: Javaslat a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet (R.) módosítására
14. melléklet: A magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok visszaesésének várható gazdasági hatása
15. melléklet: Javaslat Embargó Kárpótlási Alap létrehozására
16. melléklet: Javaslatok a környezetvédelmi bírságrendszer javítására
17. melléklet: Az államháztartás ökoszociális reformjának kommunikációs érvei és indokai
Előszó (részlet)
A tisztelt Olvasó immár 1992 óta minden évben kézbe veheti a következő évi
állami költségvetésre vonatkozó javaslatainkat. Idei tanulmányunk a korábbi
évek anyagait, valamint az azokkal kapcsolatos vitákat, észrevételeket is
figyelembe véve értékeli a társadalom és a gazdaság egyes főbb folyamatait
és fogalmazza meg javaslatainkat az éves költségvetési törvényhez és az
egyéb kapcsolódó jogszabályokhoz.
Mostani kötetünkben a korábbiaknál is nagyobb teret szentelünk az emberi
élet és egészség környezeti szempontú védelmének. Ezen cél eléréséhez
szükség van az eszközök olyan jellegű átcsoportosítására, hogy a
környezetet terhelő tevékenységek támogatása, illetve a versenytorzító
keresztfinanszírozás megszűnjön, de legalábbis csökkenjen. Ezek mellett
megőriztük az előző évek tanulmányaiból mindazokat az elemeket, amelyeket -
a megváltozott körülményeknek megfelelő módosításokkal - átvételre
érdemesre tartottunk. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy ajánlásaink
összhangban legyenek az Európai Unió elveivel, elvárásaival és jövőbeni
céljaival. Örömmel vettük tudomásul, hogy az Európai Unión belül egyre
erőteljesebben érvényesülnek az emberi élet és a környezet szempontjai a
jövőre vonatkozó tervek kialakításában.
[...]
Itthon és külföldön egyaránt egyre több társadalmi mozgalom, érdekképviseleti szervezet, sőt hivatalos szerv is azokat az elveket képviseli, amelyek alapján ajánlásainkat megfogalmaztuk. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az OECD és más intézmények nap mint nap kiadott állásfoglalásai is ezeket erősítik meg. A közvélemény- kutatások szintén arról tanúskodnak, hogy a nyugat-európai lakosság megérti és támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek országuk államháztartásának olyan átalakítását irányozzák elő, amely az embert, a kultúrát és a környezetvédelmet részesíti előnyben. Tapasztalataink szerint szinte nincs olyan iparág sem, amelynek képviselői ne ismernék el ezeknek a javaslatoknak az ésszerűségét. Más kérdés, hogy a pillanatnyilag kedvezőtlenül érintett és ugyanakkor rendkívüli befolyással bíró ágazatok a gyakorlatban mindent megtesznek azért, hogy az immár elkerülhetetlen változtatásokra minél később kerüljön sor.
[...]
Véleményünk szerint nem a mi javaslataink szélsőségesek, hanem az olyan halogató döntések, amelyek a társadalom és a gazdaság fejlődését már ma is súlyosan veszélyeztető mértékű környezetpusztítást tovább fokozzák, halmozva az ebből eredő ellentmondásokat és költségeket, tovább növelve az emberi élet- és egészség felmérhetetlen mértékű károsítását. Az átcsoportosítások a lakosság és a vállalkozások túlnyomó többségét már rövid távon is kedvezően érintenék, miközben az egész társadalom hosszú távú fejlődését szolgálnák.
[...]
Munkánkkal ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy Magyarország élen járjon a
fenntartható fejlődéshez szükséges lépések megtételében. Meggyőződésünk,
hogy ajánlásaink megvalósítása hozzájárulna az emberi életek és egészség
megóvásához, továbbá:
- a környezet állapotának javításához,
- a foglalkoztatottság növeléséhez,
- a hazai munkaerő versenyképességének fokozásához,
- a munkából származó jövedelmek emelkedéséhez,
- a szociális piacgazdaság megerősítéséhez,
- az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a tudományos kutatás helyzetének jobbításához,
- a gazdasági szerkezet korszerűsítésének felgyorsításához,
- a külkereskedelmi mérleg javításához,
- a nyersanyagok és az energia hatékonyabb felhasználásához,
- a társadalmi feszültségek mérsékléséhez,
- a szociális ellátás kedvezőbbé tételéhez, valamint
- az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk hatékonyabb előkészítéséhez.
Ehhez kéri a tisztelt Olvasó támogatását a 126 tagszervezettel rendelkező
Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség nevében.
Lukács András elnök