Bevezetés

A Socrates program egyik fontos jellemzője a rendkívül összetett struktúra. (A decentralizált akciók áttekintő táblázatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.) Ennek az írásnak - műfajából és terjedelméből adódóan - nem lehet célja a program részletekbe menő ismertetése. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a célcsoportok, prioritások, működési szabályok és lehetséges kapcsolódások szempontjából egy ilyen rendkívül erősen tagolt program megismerése - akár az érintettek, akár az irányításról döntést hozók számára - önmagában is jelentős feladat. A programnak ezt a sokszínűségét csak részben tudjuk követni az elemzésben és az ajánlásokban.

Az áttekinthetőség kedvéért itt csak a legfontosabb dimenziókat jelezzük.

A 8 alprogram a nemzeti oktatási rendszerhez való kapcsolódás szempontjából alapvetően négy fő szektorra tagolható, bár az alprogramok célközönségéből adódóan ezek bizonyos pontokon átfedik egymást. A közoktatási (Comenius), a felsőoktatási (Erasmus), és felnőttképzési (Grundtvig), ill. az oktatásirányításban működőket érintő (Arion) akciók. A többi alprogram jellegéből adódóan átnyúlhat ezeken a határokon (nyelvoktatás, info-kommunikációs eszközök alkalmazása a képzésben, stb.).

A belső tagoltság másik jelentős dimenziója a centralizált (azaz az EB hatáskörében elbírált és ellenőrzött, jelentősebb pénzeszközöket felhasználó) ill. a decentralizált formában, a hazai iroda által koordinált és ellenőrzötten megvalósuló programok elkülönülése. Bizonyos fokig e kétféle működtetési mechanizmus is keveredik, pl. az Erasmus akcióban, ahol a felsőoktatási intézmények pályázatáról a Bizottság szintjén döntenek, az elnyert támogatás a hazai menedzsment közreműködésével válik elérhetővé, a tényleges felhasználást illetően azonban az egyetemek és főiskolák maguk döntenek (pl. arról, hogy hány hallgató, milyen célországokba és támogatással utazhat).

A működés és hasznosulás szempontjából egyaránt fontos megkülönböztetni az intézmények által pályázott és megvalósított projekteket (pl. iskolai együttműködési programok, vagy képzési programok kifejlesztése) és az egyéni mobilitási utakat, amelyek elsősorban a kedvezményezettek szakmai tapasztalatszerzését, továbbképzését szolgálják (miközben e téren is egyfajta átmenetet képvisel, hogy az intézményi projektekhez kapcsolódóan is sor kerül jelentős mértékű mobilitásra). A programon belül az érintettek számát tekintve legjelentősebb nagyságrendű alprogramnak a Comenius tekinthető, ezen belül is a legtöbb, összességében több száz, a közoktatási intézményekben megvalósuló ún. iskolai projekt, tartalma szerint nemzetközi együttműködésben, több külföldi partneriskolával megvalósított program. (1. sz. melléklet). Az egyéni mobilitáson belül az Erasmus hallgatók képviselik a kedvezményezettek legnépesebb csoportját. Az oktatáspolitikai döntéshozók által is jól ismert, és kiemelkedően sikeresnek ítélt program keretében 1997 óta mintegy 8000 hallgató kapott támogatást. Ez évente kb. 1700-2000 fő, ami a felsőoktatásban tanulók hozzávetőleg 1%-át teszi ki, és jelenleg a leginkább hozzáférhető ösztöndíj.

Egészében a program az elmúlt években sok ezer tanár és diák számára tette lehetővé európai léptékű nemzetközi együttműködési programok megvalósítását, rövidebb hosszabb idejű külföldi tapasztalatszerzést illetve szakmai továbbképzést és az idegennyelv-tudás fejlesztését.