CÍMLAP
Prohászka Lajos
Az oktatás elmélete
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. Az oktatás fogalma, feladata és személyes tényezői.
1. Nevelés és oktatás.
2. Alaki és tárgyi képzés.
3. Általános műveltség és szakműveltség.
4. Tanuló és tanár.
a) Egyéniség és műveltség.
b) Tárgyszeretet és alakításvágy.
II. Az oktatás tárgyi kellékei. (A tanterv elmélete.)
1. A művelődési javak kiszemelése.
2. A tanterv megszervezése.
A) Tárgyi koncentráció.
B) Tárgyak közti koncentráció.
III. Az oktatás lefolyása. (A módszer elmélete.)
1. Az oktatás formája.
2. Az oktatás menete.
A) A logikai menet.
B) A pszichológiai menet.
a) A formális fokozatok elmélete.
b) A munkaelv módszertana.
c) Receptivitás és spontaneitás. (Élmény, megértés, kifejezés).
IV. Az oktatás intézményes szervezete.
a) Az iskola szervező tényezői.
b) Az iskola fokozatai és tagolása.
c) Az iskola szerteágazása.
V. Oktatás és világnézet.
Névmutató
Szerkesztési sajátosságok
Bevezetés (részlet)
Az oktatás elmélete egyik része vagy ága a pedagógia ama fejezetének, amelyet művelődéselméletnek nevezünk. Ezzel a rendszeres helymegjelöléssel tulajdonképpen már burkoltan fogalmi meghatározást végeztünk, mert kitűnik belőle, hogy a művelődést egyetemesebb értelemben kell felfognunk, mint az oktatást. Az oktatás kétségkívül a művelődés szolgálatában áll; de a művelődésnek nem minden formája oktatás. A jellemképzés vagy a vallásosság alakítása is a műveltség szerzésének egy- egy formája; ezek kétségkívül érintkeznek és összeszövődnek az oktatás útjával, de mégis különböznek tőle. Oktatáson pontosabban a művelődésnek azt a formáját értjük, amely művelődési tartalmaknak tervszerű nyújtása és feldolgoztatása, tehát tanítása útján történik. Mivel pedig ennek az oktatásnak úgyszólván a történeti idők kezdetétől fogva kialakult és minden politikai, társadalmi s nem utolsó sorban pedagógiai forradalmon keresztül is fennmaradó intézményes tényezője az iskola, azért nyilvánvalóan az oktatás elméletének is mindenkor szorosan az iskola feladataihoz kell kapcsolódnia. Innen van, hogy némelyek az általános művelődéselméletnek ezt az ágát éppenséggel iskolai pedagógiának (Schulpädagogik) nevezik. De megtartható a XVII. század óta meghonosodott és immár hagyományos elnevezés is: didaktika, vagyis tanítástan. Bármily elnevezéssel illessük is azonban a pedagógiának ezt a fejezetét, értjük rajta mindazoknak az elveknek és problémáknak rendszeres kifejtését, amelyek az iskolának, mint szervezett intézménynek keretében lefolyó oktatásra általában vonatkoznak.
[...]