Bevezetés

Magyarországon a 90-es évek elején a lakásépítések száma jelentősen visszaesett. Az 1993-1994. években elkészült lakások száma kevesebb mint fele volt az 1990. évi lakásépítéseknek. Az 1995 és 1997 közötti időszakot jellemző növekedés, illetve stagnálás után az építkezések csökkenő intenzitással folytatódtak. A mélypontot az 1999-es év jelentette, ekkor országosan az 1990. évi 44 ezerrel szemben 20 ezer alá csökkent az újonnan átadott lakások száma. A visszaesést a kínálat és a kereslet oldaláról egyaránt számos tényező befolyásolta. Az okok között említhető, hogy a nagy építőipari vállalatok felbomlásával elenyészővé vált az állam építőiparban betöltött szerepe, s az állami támogatások is jelentősen visszaestek. A fizetőképes kereslet csökkent, s emellett a lakáshitelezés rendszere sem működött kielégítően. A 90-es évek elején elindult az állami lakások privatizációja, ennek hatására élénkült a használt lakások piaca. Az építési kedv ismételt emelkedése 1999-től az új építési engedélyek számának növekedésében nyilvánult meg, majd ezt követően 2001-ben már a használatba vett lakások száma is jelentősen emelkedett. A lakáspolitikai változások hatására 2003-2004-ben újabb fellendülés volt tapasztalható. Időközben jelentősen módosult a lakáspiaci szereplők összetétele: az állami kivitelezőket felváltották a magánvállalkozások, és ezzel párhuzamosan nőtt a befektetők által eladásra épített lakások száma.

A 2005. év eleji adatok alapján - az 1990. év elejei adatokkal egyezően - a budapesti agglomerációban koncentrálódik az ország lakásállományának 26%-a, amely a népesség súlyánál (24%) valamelyest magasabb.

Urbanisztikai szakemberek vizsgálatai alapján Budapestre a kilencvenes évektől a szuburbanizációs folyamat kiteljesedése a jellemző, melyet a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak: az 1990. évi népszámlálás óta a főváros népessége jelentősen, 16%-kal csökkent, ugyanakkor az agglomerációs övezetben ezt jóval meghaladó mértékű, 28%-os népességgyarapodás következett be. Az 1990-2004. években 80%-kal (mintegy 145 ezer fővel) több budapesti lakos települt át az övezet valamely településére, mint amennyien onnan a fővárosba költöztek. A lakásépítések intenzitását befolyásoló tényezők közül a migrációs folyamat gyakorolta az egyik legjelentősebb hatást mind Budapest, mind az agglomerációs övezet lakásállományának mennyiségi és minőségi változásaira.