Bevezetés

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a közép- és kelet-európai országokban - köztük hazánkban is - gyökeres politikai, gazdasági, társadalmi változás ment végbe. A rendszerváltozásnak nevezett események legalapvetőbb mozzanatai az egypártrendszer megszüntetése és a politikai pluralizmus megvalósítása, a társadalmi - állami és szövetkezeti - tulajdon dominanciája helyett a magántulajdon túlsúlyának elérése, a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra történő áttérés voltak.

A változások történelmi szempontból igen gyorsan, de gyakorlatilag nem egyik napról a másikra, hanem hosszabb folyamat eredményeként következtek be. Ennek csomópontjai az 1989-1990. évi események voltak, ám azokat igen fontos változások előzték meg, és még jelentősebbek követték. Az előzmények közé tartozik többek között a fejlett országokkal folytatott gazdasági együttműködés erősödése, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolat megteremtése, a gazdaság néhány területén a piaci viszonyok viszonylag szabad érvényesülése, a bankrendszer átalakítása, a személyi jövedelemadó- rendszer korszerűsítése, a világútlevél bevezetése és a devizakorlátozások megszüntetése.

A gyökeres változások 1989-ben kezdődtek a kormány és ellenzéki erők (kerekasztal-) tárgyalásával, a többpártrendszer működésének törvénybe foglalt biztosításával, a négy fontos politikai kérdésről rendezett népszavazással, majd a következő évben országgyűlési választások előkészítésével és lebonyolításával, az új köztársaság elnökének megválasztásával folytatódtak.

Magyarország elmúlt 20 évében jelentős gazdasági, társadalmi átalakulás zajlott, amit a rendszerváltást jelentő főbb folyamatokon kívül többek között meghatározott nemzetközi környezetünk, így NATO-csatlakozásunk, majd a 2004. évi EU-csatlakozásunk. Az eltelt két évtized legfontosabb, statisztikailag is mért társadalmi és gazdasági eseményeinek vázlatos áttekintését jelen kiadványunkban foglaltuk össze.