Előszó

Versényi György (1852-1918) a magyar bányászat folklórjának úttörő, mindmáig egyik legeredményesebb kutatója Erdély szülötte volt. Kalotaszeg egyik kis falujában, Szucsákon született 1852. február 2-án. A falu nevét ma Szucságnak írják. Törzsökös erdélyi család sarja, ősei évszázadok óta Erdélyben éltek, bár a családnév alighanem egy baranyai falu nevének származéka. Iskoláztatása a nagyenyedi és a kolozsvári református kollégiumban kezdődött. Egyetemi tanulmányait nagy szegénységben folytatta a budapesti egyetemen, ahol 1874-ben szerzett tanári oklevelet.

Versényi, mint arról a kötet végén olvasható önéletrajzi írásaiban maga vallott, kora gyermekségétől fogva a költészet, az irodalom szerelmese volt. Életművének nagyobb hányada szépirodalmi természetű, ezért őt a magyar irodalomtörténet költőként, íróként, esztétaként tartja számon. Irodalmi lexikonok verseit, elbeszéléseit, dalművét és egy 18. századi dalgyűjtemény kiadását említik. Tudományos munkásságáról nem szólnak. Valójában igen termékeny szerző volt, akinek 52 éves koráig (1904-ig) megjelent versei, prózai írásai, tudományos dolgozatai 23 kisebb-nagyobb füzetben, kötetben láttak napvilágot. Írói munkásságának kezdeteit önmaga 1874-től számította. Abban az évben jelent meg első verse és első tudományos dolgozata, egyben doktori értekezése (Az aesthetika hazánkban).

Egy évnyi katonáskodását követően 1875-ben kinevezték a lőcsei főgimnázium helyettes tanárává. Onnan újabb egy évi szolgálat után Körmöcbányára került, ahol az Állami Főreáliskola rendes tanáraként 18 hosszú évet töltött el. Ez idő alatt (1876-1894) alaposan megismerte a bányaváros életét, népeinek nyelvét, szokásait, szájhagyományának világát.

A mostani gyűjteményes kötet döntően a Körmöcbányán eltöltött közel két évtizedes életszakaszban kifejtett néprajzi munkásságát tükrözi. Nagyobbrészt néprajzi gyűjtéseiből, adatközléseiből, értekezéseiből válogatott írásokat tartalmaz. A néprajzi, folklorisztikai, társadalomtörténeti közleményeket egészítik ki a bányászfolklórból és az alsó-magyarországi bányavidék hagyományvilágából merítő költeményei, melyek alátámasztják a kötet címadását, a Bányák, bányászok, hagyományok mint címszavak kiemelését.

...