Előszó

Nem hivalkodás, nem útleírás a foglalatja ennek a kis könyvnek, amely mégis utazásokról szól. A párisi Boulevard, a római Corso, a londoni uccák emberei, asszonyai, mozgófényképszerűen rohannak el benne, a pizai ferde torony, az Örök Város egy-egy művészi emléke vagy egy londoni halasbolt fölvillan, eltünik... És most olyan emberek kezébe adjam a könyvet, akik ritkán, vagy egyszer sem utaztak, akiknek termékeny és szélsőséges fantáziáját a valóság sohasem korlátozta. Csalódás fogja érni őket, de nem fogják megérteni, hogy az ő csalódásuk voltakép az enyém. Mert ennek a kis könyvnek a mélyén nagy csalódás lappang. Annak az embernek a levertsége, aki elment a Hesperidák aranyalmájáért és odahaza nem merte megmondani, hogy nem mind arany, ami fénylik. Félve bontom föl tehát a "Vándortáská"-t mások előtt. Mert lehet, hogy ép az aranyalmákat felejtettem ki belőle.

Szini Gyula