Tartalom

Bevezetés
A felvétel célja
A lakossági jövedelmi felvételek szükségessége
A KSH mikrocenzushoz kapcsolt jövedelmi felvételének sajátossága
Története, módszerbeli változások

I. A felvétel technikája, azonosságok és eltérések a mikrocenzustól és más csak önálló kikérdezésen alapuló felvételektől
1. Mintavétel, mintanagyság
2. A felvétel vonatkozási köre
3. Összeírás során kitöltött "C Jövedelmi adatlap" szerkezete
4. Eszmei időpont, háztartás összetétel
5. Az adatgyűjtés módja, szerepe, az adatok rögzítése
6. Válaszadási arányok
7. Teljeskörűsítés

II. A felvételből kapott adatok minőségének vizsgálata
1. Adatminőség ellenőrzése, javítása a helyszíni ellenőrzéskor
2. A rögzítési programban lévő ellenőrzések
3. A lerögzített adatállomány adatainak elemzése, számbavételi, logikai hibák javítása

III. A nem válaszolásból, válaszletagadásból származó munkák előkészítő feladatai
1. A nem válaszoló személyek gazdasági aktivitási kódjainak képzése, adathiány pótlásához szükséges mutatók definiálása
a) A nem válaszoló személyek gazdasági aktivitási kódjainak képzése
b) Az adathiány pótlásához szükséges iskolai végzettség mutatók definiálása
c) Az adathiány pótlásához szükséges további mutatók definiálása
2. Nettósítási algoritmus és mutatóinak állományra tétele

IV. A nem válaszolók adathiány pótlási módszerének kiválasztása
1. Hogyan, milyen módszerrel imputáljuk a nem válaszoló háztartások adatait?
2. Jövedelmi felvételre válaszoló személyek jövedelmeinek külső adatforrásokkal való összehasonlítása

V. Az imputálás technikai leírása
1. Az imputálás általános elvei
2. Személyi és háztartási szintű jövedelmek jövedelemtípusonkénti imputálása
3. A mikroszimulációs eljárás alapelve és szerepe a jövedelemfelvétel korrekciójánál és imputálásánál
4. A mikroszimulációs módszertant kiszolgáló számítógépes eljárás
5. A jövedelemfelvétel adatállománya javításának lépései és a használt módszertan

VI. Az imputálás mértéke

Mellékletek