Bevezető

Jelen kiadványunk az 1986-ban elindított, "Közlemények a budapesti agglomerációról" című sorozat 13. kötete, melyben az agglomeráció népességét, népesedési folyamatait az 1990. és 2005. január között eltelt időszakban vizsgáljuk.

Elemzésünk kiinduló évében - az 1971. évtől érvényben lévő lehatárolás alapján - a budapesti agglomerációt a fővároson kívül 44 település alkotta. Az 89/1997. (V. 28.) számú kormányrendelet az agglomeráció területét kibővítette, melynek következtében összesen 78 Pest megyei település tartozott hozzá.

A vizsgált 15 éves időszakban több területszervezési változás is érintette az agglomeráció településeit.

Ezek az alábbiak voltak:
- Kerepestarcsa községnév 1994-ben megszűnt, mivel a korábban egyesített két község: Kerepes és Kistarcsa ismét két önálló községgé alakult.
- 1994-ben Piliscsaba településből kivált és önálló község lett Pilisjászfalu területrész.
- 2002-ben Nagykovácsi községből önálló településként kivált Remeteszőlős és Sződ községből Csörög.
- 1996-ban várossá nyilvánították Pécelt, továbbá
- 1997-ben Gyál és Pilisvörösvár,
- 1999-ben Göd és Veresegyház,
- 2000-ben Budakeszi, Dunaharaszti, Pomáz és Visegrád,
- 2001-ben Gyömrő, Tököl és Vecsés,
- 2004-ben Dunavarsány, Fót és Szigethalom kapott városi rangot.

E változások következtében 2005. január 1-jén a budapesti agglomerációt Budapesten kívül 80 település alkotta, közülük 23 település rendelkezett városi ranggal.

Az összehasonlíthatóság érdekében adatainkat a 2005. január 1-jei közigazgatási állapotnak megfelelően közöljük, azaz a visszatekintő idősorokban a 2005. január 1-jén az agglomerációt alkotó valamennyi település adatát szerepeltetjük, jogállásuk szerint is ezen időpontnak megfelelően sorolva be azokat. (2005. július 1-jétől további 3, az agglomerációhoz tartozó település - Kistarcsa, Ócsa és Üllő - kapott városi rangot, azonban elemzésünkben még a községek körében szerepelnek.)