Bevezető

Az Európai Unió 2010-et a Szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánította, többek között abból a célból, hogy erősítse a társadalmi szolidaritást, felhívja a nyilvánosság figyelmét a szegénység és társadalmi kirekesztés tényére és veszélyeire, valamint mozgósítsa a társadalom minden szereplőjét a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre. Mivel az Európai Unió intézkedései közvetlenül vagy közvetve hatással vannak a tagországok szociálpolitikájára, a gyermekek életkörülményeinek mind szélesebb körű ismerete hozzájárulhat a gyermekszegénység csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalához, ami a szegénység generációk közötti átörökítését is mérsékelheti.

A gyermekek helyzetének feltérképezését célzó tudományos kísérletek viszonylag új keletűek. Az ezredfordulóig jószerével még igény sem merült fel arra, hogy a gyermeki lét körülményeit önálló keretek közt vizsgálják, s "saját jogán" az Európai Unió tagországaiban is csak az 1990-es évektől kezdve lett társadalompolitikai kérdés a gyermekek szociális helyzetének feltárása.

Ez az elemzés a 2009. évi EU-SILC- (Statistics on Income and Living Conditions) adatfelvétel nemzeti adaptációja, valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő modul alapján készült. Az EU-SILC-felvétel a jövedelmekre, a társadalmi kirekesztés szintjére és összetételére, illetve a szegénységre vonatkozóan gyűjt adatokat. A 2009. évi kiegészítő modul célja a szegénység nem jövedelmi alapú vizsgálata volt, vagyis az életmód, életvitel területén megmutatkozó nélkülözést, ezen belül is a gyermekek nevelésének feltételeiben jelentkező nehézségeket tárta fel. Főbb megállapításaink:

- A gyermekszegénység összetett jelenség, ami a létbizonytalanság körén belül az elégtelen és egészségtelen táplálkozást, a rossz lakásviszonyokat és a kielégítetlen alapszükségletek sorát hordozza magában.

- A hátrányos helyzet legfőbb okai a társadalmi egyenlőtlenségben keresendők. A gyermekek deprivációjának magyarázata főleg az őket nevelő család jövedelemszegénységének következménye, ami nem ritkán jár együtt a szülők negatív munkaerő-piaci potenciáljával.

- A szülők az alapvető szükségletek kielégítése terén akár saját jólétük rovására is biztosítják gyermeküknek a megfelelő minőségi táplálkozást, a ruházatot, azonban a társas kapcsolatok esetében ez már nincs így.

- A háztartás jövedelemszegénysége nagyobb eséllyel társul a javak halmozott nélkülözéséhez.