Bevezetés

Napjaink gazdasági-társadalmi életében kiemelt szerepet tölt be a közlekedés. Az Alföld két régiójában - az országoshoz hasonlóan - a közlekedés, szállítás állítja elő a GDP 5%-át. A régiók gazdasági versenyképessége, és ezzel összefüggésben az itt élők életminősége meghatározó mértékben függ a közlekedéstől. Az elérhetőség biztosítása, a jó megközelíthetőség élénkíti a vállalkozásokat, vonzza a működő tőkét, közelebb hozza a beszerzési és értékesítési piacokat, s emellett lehetővé teszi többletjövedelmek realizálását a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását és a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését.

A közösségi közlekedés nagyobb teret ad a munkaerő mobilitásának. Ez egyaránt jelenti a településváltást, valamint a munkába, iskolába járás miatti napi ingázást. A lakóhelytől eltérő településen történő munkavállalást, a diákok másik település iskoláiba való beiskolázását, valamint a helyben nem biztosított szolgáltatások elérését, ezek lehetséges hatósugarát leginkább a távolsági tömegközlekedés határozza meg. A közúti és a vasúti tömegközlekedés jelentős szerepet játszik a településközi kapcsolatok fenntartásában. Az utazás vállalásának tehát függvénye a tömegközlekedés igénybevételének lehetősége, megfelelő színvonala, illetve az utazással töltött idő nagysága.

Kiadványunkban az észak- és a dél-alföldi régió (továbbiakban Alföld) közlekedési helyzetével foglalkozunk. Elemzésünkben bemutatjuk az úthálózat szerkezetét, a települések közúti elérhetőségét. Kitérünk arra, hogy 2000-2008 között hogyan alakult az Alföld tömegközlekedési eszközökkel való ellátottsága, vizsgáljuk azok igénybevételének lehetőségeit. Áttekintjük a közúti személy- és tehergépjármű-állomány változását. Külön fejezetben mutatjuk be az Alföld közútjain bekövetkezett balesetek számát és azok kimenetelét.