CÍMLAP
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2010
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Összefoglaló
1. A népesség gazdasági aktivitásának változása és területi különbségei
2. A foglalkoztatási színvonal és struktúra regionális különbségei
2.1. A foglalkoztatottak száma és aránya
2.2. Nemek szerinti struktúra és területi ráták
2.3. Korcsoport szerinti szerkezet és ráták
2.4. Iskolai végzettség szerinti struktúra
2.5. A foglalkoztatás jellege és összevont nemzetgazdasági ág szerinti struktúra
3. A munkanélküliségi ráta és a munkanélküliek összetételének regionális különbségei
3.1 A munkanélküliek száma és aránya
3.2 A munkanélküliek nemenkénti struktúrája
3.3 A munkanélküliek korcsoport szerinti összetétele
3.4 A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti szerkezete
4. Az intézményi foglalkoztatottság differenciái
4.1. Az alkalmazásban állók számának és ágazati jellemzőinek térségenkénti alakulása
4.2. A részmunkaidős foglalkoztatás szintjének változása területi összehasonlításban
5. Kereseti különbségek
6. Az állami munkaközvetítőkben nyilvántartott álláskeresők száma és jellemzői régiónként
7. Munkanélküli ellátások, foglalkoztatást elősegítő eszközök
Táblázatok
Megjegyzések
További információk, adatok (linkek)
Elérhetőségek
Bevezetés
A 2008 második félévétől kezdődő és 2009-ben általánossá váló pénzügyi és
gazdasági válság közvetlen társadalmi hatásai közül a foglalkoztatás
visszaesése és ezzel párhuzamosan a munkanélküliek számának ugrásszerű
növekedése volt az egyik legsúlyosabb következmény. A hazai helyzetet
súlyosbította, hogy a gazdasági növekedés lefékeződése már a globális
válságot megelőzően is érezhető volt, ami egyben a kilábalást is
késleltette. 2010-ben elkezdődött ugyan egy lassú gazdasági élénkülés, ez
azonban a munkaerőpiacon még csak a népesség gazdasági aktivitásának
növekedésében nyilvánult meg - a munkavállalási szándék fokozódásából
adódóan -, a foglalkoztatási szint stagnálása mellett.
A munkaerőpiacot érintő változások az ország társadalmi és gazdasági
fejlettség tekintetében különböző régióiban eltérő módon jelentkeztek.
Elemzésünkben a foglalkoztatás és a munkanélküliség régiónkénti
különbségeit a 2010. évi adatok alapján vizsgáljuk, többféle adatforrás
felhasználásával.
A gazdasági aktivitásra, foglalkoztatásra, munkanélküliségre vonatkozó
adatok a KSH rendszeres, reprezentatív adatgyűjtéséből, a magánháztartásokra
kiterjedő lakossági munkaerő-felmérésből származnak. A munkaerő-felmérés a
15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt átfogó képet, módszertani
egyezőségével biztosítva az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát is.
A foglalkoztatottak szűkebb csoportját, az alkalmazásban állókat és
keresetüket tárgyaló fejezet a KSH évközi intézményi adatgyűjtésén, a
legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és létszámhatártól függetlenül a
költségvetési szervek, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek székhely
szerinti, előzetes adatain alapul. Az intézményi adatgyűjtés ugyanis
lehetőséget kínál a foglalkoztatottak struktúrájának részletes
bemutatására, a kereseti különbségek elemzésére.
A munkaerőpiac időbeni és térbeli változását más megközelítésből, a Nemzeti
Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartott álláskeresőkre vonatkozó adataira
támaszkodva is vizsgáljuk. Ezek alapján mutatjuk be az állami
munkaközvetítőkben regisztrált álláskeresők jellemzőit.