CÍMLAP
Jászi Oszkár publicisztikája
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
A szerkesztők előszava
Elmélet és gyakorlat határán
Tudományos publicisztika (1900)
Gróf Tisza István, az államfilozófus (1901)
Hajsza Pikler Gyula ellen (1901)
A nagyváradi esethez (1901)
Szocializmus és hazafiság (1905)
Tanulságok (1906)
Felszólalás a Társadalomtudományi Társaság rendkívüli közgyűlésén (1906)
A tudomány szabadsága (1906)
Tíz év (1910)
Múlt és jövő határán
Az új Magyarország felé (1901)
Régi és új "hazaárulás" (1909)
Széchenyi, praeceptor Hungariae (1910)
A kiskéri parasztok (1910)
A polgárság ébredése (1910)
Pócsi tanulság (1910)
Az ő kultúrájuk (1911)
A nemzetiségi kérdés és Magyarország jövője (1911)
1912. május 23. (1912)
A nemzetiségi kérdés újabb fejleményei (1914)
Egy verseskönyvről (1914)
A radikális párt (1914)
Háború vagy béke (1914)
Az új nemzetköziség felé (1915)
Az "elnémult felekezet" (1913)
Az individualizmus a vádlottak padján (1915)
Csinálják már az új háborút (1916)
Ex oriente lux! (1917)
A magyar középosztály korrumpálása (1917)
Vélemény a zsidókérdésről (1917)
Radikalizmus és nemzeti eszme (1915)
Beszéd Szabó Ervin ravatalánál (1918)
A magyar október
Magyarország népéhez! (1918)
Az archimedesi pont (1919)
Az októberi forradalom (1920)
Visszaemlékezés a Román Nemzeti Komitéval folytatott aradi tárgyalásaimra (1921)
Széljegyzetek Garami Ernő emlékirataihoz (1922)
Viszonválasz Garami Ernőnek (1922)
Emlékezés 1918 októberére (1942)
Emigrációban
A magyar emigráció feladatairól (1921)
Az emigráció "hazaárulása" (1921)
Nemzeti és nemzetközi októbrizmus (1922)
Tanulságos beszélgetésem egy otthoni liberális vezérrel (1922)
A szocializmus bevonulása a magyar parlamentbe (1922)
Rupert Rezső elmélete (1922)
Kossuth Lajos emigrációja és az októberi emigráció (1922)
Kossuth meggyalázása (1928)
... És mégis mozog a föld (1930)
Mi történjék az emigrációval? (1930)
A hitlerizmus gyökerei (1954)
Nyilatkozat olvasmányairól (1937)
Leszámolás - beszámolás nélkül (1938)
A magyar egységfront kérdéséhez (1942)
Huszadik Század: akkor és most (1947)
Portrék harcostársakról
Pulszky Ágost (1902)
Mocsáry Lajos és a Függetlenségi Párt (1916)
Az utolsó kurucvezér (1917)
Ady Endre emlékének (1919)
Károlyi Mihály (1920)
Zigány Zoltán (1921)
Apáthy István halálára (1922)
Ágoston Péter (1927)
Kunfi Zsigmond emlékének (1929)
Szende Pál, az ember, a munkás és a harcos (1934)
Szabó Ervin öröksége (1936)
Emlékezés Hock Jánosra (1937)
Braun Róbert emlékére (1937)
Diner-Dénes József (1938)
Emlékiratok (1953-55)
Fülszöveg
Megrázó személyes dokumentumot s érdekes, máig ható politikai
publicisztikát tart a kezében az olvasó. E válogatás először gyűjti
egybe Jászi Oszkár cikkeinek és tanulmányainak fontosabb darabjait.
A figyelmes olvasó talán azt hiheti - a századelő mai "divatja" s a
szociológia újrafölfedezése nyomán nem is egészen indokolatlanul -, hogy
már szinte mindent tud Jásziról s radikális társairól; gyűlhelyükről, a
Huszadik század c. folyóiratról; nagy politikai pillanatukról, 1918
októberéről. Pedig ez nem így van. A mai kép - válogatásunk is mutatja
- még igen egyoldalú. Azt a látszatot kelti, mintha 1918 bukása után a
radikális demokratáknak már nem lett volna mondanivalója, mintha az
új helyzetben végképp eljárt volna felettük az idő. E kötet írásai
bizonyítják, hogy Jásziéknak nem 1918 volt az utolsó szava. Pedig
legtöbbjük 1919-től tragikus helyzetben, emigrációból figyelte az új
Európát s az átalakuló Magyarországot. Az emigráns Jászi gondolatai a
polgári demokráciához való hűséget képviselik, s ugyanakkor igazi szellemi
rugalmasságot mutatnak. Mert új felismerései nem jelentenek szakítást a
régi eszmékkel: nemzeti és demokratikus kérdések összekapcsolásával.
Ellenkezőleg, azok szerves folytatásai.