CÍMLAP
Bajomi Iván [et al.]
Ahol ritka jószág a tanuló
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. Bevezetés
2. Az oktatásirányítás változásai a rendszerváltás után
2.1. Az angol, belga, francia, portugál és magyar oktatásirányítás változásai
2.2. A hazai irányítási rendszer változásai 1990 után
3. A vizsgált terep társadalmi sajátosságai
4. A helyi oktatásirányítás jellemzői a vizsgált kerületben
4.1. A helyi oktatásirányítás keretei
4.2. A helyi oktatásirányítás változásai
4.3. Az önkormányzat működése
4.4. A helyi oktatásirányítás működése terén tapasztalható nehézségek, ellentmondások
4.5. A helyi oktatásirányítás és az esélykülönbségek alakulása a kerületben
5. A megfigyelt iskolák közötti kölcsönös függőségi viszonyok
5.1. A kölcsönviszonyokat meghatározó tényezők
5.1.1. A földrajzi elhelyezkedés
5.1.2. A lakosság összetétele
5.1.3. A fenntartó szerepe
5.1.4. A személyes kapcsolatok
5.2. A kölcsönviszonyok alakulása
5.2.1. Tanulólétszám
5.2.2. Az iskolákban tanulók társadalmi összetétele
5.3. Cselekvési logikák
5.3.1. "Felvételi" és "tagozat"
5.3.2. Elitvonzó stratégiák
5.3.3. A "problémás" tanulókra specializálódó osztályok
6. Az iskolák belső működése
6.1. A Rutén
6.2. A Martyn
7. "Mint cseppben a tenger". Iskola-összevonások: szabadverseny és irányítás
8. A cselekvési logikák és a szegregációs folyamatok, illetve az egyenlőtlenségek közötti kapcsolatok
9. Összegzés
Irodalomjegyzék
Summary
Bevezetés (részlet)
Tanulmányunkban, az Európai Unió 5. kutatási keretprogramja által támogatott, 2001. október 1. és 2004. szeptember 30. között Az irányítás változásai és az egyenlőtlenségek termelődése az oktatási rendszerekben címmel végzett nemzetközi összehasonlító kutatás magyarországi vizsgálódásainak főbb eredményeit mutatjuk be. A Reguleducnetwork angol betűszóval jelölt kutatás az oktatásirányítás területén az utóbbi húsz-harminc évben fokozatosan bekövetkezett változásokat, illetve ezek hatásait próbálta meg nyomon követni öt európai országban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában, Portugáliában és Magyarországon. A vizsgálódás középpontjában a 10-14 év közötti gyermekek oktatását végző iskolák működésének tanulmányozása állt, ezeket az intézményeket - a Nyugat-Európában elterjedt szóhasználattal - alsó-középfokú intézményeknek szokták nevezni. Tekintettel arra, hogy a magyarországi iskolaszerkezet jelentősen eltér a Nyugat-Európában megszokottól, hazai vizsgálódásainkat a 6-14 éves gyerekeket befogadó általános iskolák körében végeztük, de ezen belül különös figyelmet szenteltünk a felső tagozatos diákoknak és tanároknak.
[...]
Tanulmányunkban a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatos vizsgálódásaink és a Budapest egyik munkáskerületében végzett empirikus kutatásunk eredményeit felhasználva elemezzük az oktatási kínálat alakulását és ennek hatását az egyenlőtlenségekre. Először azt tekintjük át, hogy a közelmúltban milyen változások történtek az oktatásirányítás területén (egyfelől a vizsgált külföldi országokban, másfelől Magyarországon, ezen belül országos, megyei/fővárosi és települési szinten), majd a vizsgált terület társadalmi jellemzőit mutatjuk be röviden, hogy aztán rátérjünk annak leírására, milyen jogszabályi és intézményes keretek között és miként irányítják a vizsgált kerület iskoláit, továbbá milyen kölcsönös függőségi viszonyok alakultak ki az iskolák között. Ezután két iskola példáján keresztül elemezzük, hogy az oktatásirányítás, illetve a bemutatott iskolák közötti kapcsolatrendszer adott kontextusában milyen játéktere van az egyes aktoroknak (maguknak az iskoláknak, valamint a vezetőknek, a tanároknak, a szülőknek - s végül: a tanulóknak). Ezt követően egy kisebb fejezetet szentelünk a kerületi iskolahálózat átalakítási kísérletek elemzésének, és végül azt vizsgáljuk, hogy az új oktatásirányítási környezet és a vizsgált térségben alkalmazott oktatáspolitikai gyakorlat miként hat az esélyegyenlőség alakulására.