Tétel adatlapja

CÍMLAP

Maradi Péter

Munkaadók akkreditációja

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

1. Az akkreditációs rendszer kialakulásának előzményei a rehabilitációs foglalkoztatásban
  1.1. A foglalkozási rehabilitáció hazai gyakorlata a foglalkozási rehabilitációt és a rehabilitációs foglalkoztatást támogató 2005-ös rendeletcsomag bevezetése előtt
  1.2. Újabb tendenciák a hazai szabályozásban. Dotációs vagy akkreditációs rendszer?
  1.3. Dotáció helyett célzott költségvetési támogatások
  1.4. Az akkreditáció általános célja, szabályai
    Az akkreditáció szintjei és a tanúsítvány
  1.5. A munkáltatók felkészülése az akkreditációra

2. Az alap-, a rehabilitációs, a kiemelt és a feltételes tanúsítványok lényegi előírásainak értelmezése
  2.1. Az alaptanúsítvány általános jellemzői
    Példa
    Példa: időben nem teljesíthető hiánypótlásra.
  2.2. Az alapakkreditációs feltételek teljesülésének vizsgálata a kérelmező munkáltatóra vonatkoztatva a 176/2005. rendelet szerint, annak lényegi előírását magyarázva
    Például
    Példa
    Kirendelés
    Átengedés
    A munkaerő-kölcsönzés
    Bedolgozói jogviszony
    Kiküldetés
    Távmunka
    Példa
  2.3. A rehabilitációs tanúsítvány általános jellemzői
    Példa
  2.4. A rehabilitációs tanúsítvány fennállásának vizsgálata a kérelmező munkáltatóra vonatkoztatva a 176/2005. rendelet szerint, annak lényegi előírását magyarázva
    A rehabilitációs foglalkoztatóvá nyilvánítás
    Példa
    A rehabilitációs megbízott
    A rehabilitációs munkatárs
    Példa
  2.5. A kiemelt tanúsítvány általános jellemzői
  2.6. A kiemelt tanúsítvány feltételeinek vizsgálata a kérelmező munkáltatóra vonatkoztatva a 176/2005. rendelet szerint, annak lényegi előírásait vizsgálva
    A védett foglalkoztatóvá minősítés
    Példa
  2.7. A feltételes tanúsítvány előírásainak vizsgálata a kérelmező munkáltatóra vonatkoztatva a 176/2005. rendelet szerint, annak lényegi előírását magyarázva
  2.8. A tanúsítványok feltételeinek összefoglalása
    Az akkreditációs alaptanúsítvány feltételeinek összefoglalása:
    A rehabilitációs tanúsítvány feltételeinek összefoglalása az alaptanúsítvány feltételeit kiegészítve
    A kiemelt tanúsítvány feltételeinek összefoglalása az alaptanúsítvány és a rehabilitációs tanúsítvány feltételeit kiegészítve
    A feltételes tanúsítvány előírásainak összefoglalása az alaptanúsítvány feltételeit kiegészítve

3. A tanúsítványok kérelmezésének folyamata, a kérelemhez szükséges dokumentumok összeállítása a tanúsítványtípusok szerint
    Példa
  3.1. Az alaptanúsítvány kérelmezése
  3.2. A rehabilitációs tanúsítvány kérelmezése
    A rehabilitációs megbízott esetében ezek
    A rehabilitációs megbízott feladata
    A rehabilitációs munkatárs
    A rehabilitációs munkatárs esetében csatolandó dokumentumok
  3.3. A kiemelt tanúsítvány kérelmezése
  3.4. A feltételes tanúsítvány kérelmezése
  3.5. Az akkreditációs díj fizetésének szabályozása

4. A tanúsítás folyamata
  4.1. A tanúsítás folyamata, érvényessége (területi, időbeli)
    A lajstromszám struktúrája
  4.2. Tanúsítvány kiállítása helyszíni vizsgálat nélkül
  4.3. Tanúsítvány kiállítása helyszíni vizsgálattal
  4.4. Az akkreditáció érvényességének ideje alatti ellenőrzés

5. Az akkreditáció kiterjesztése, megújítása (új telephely akkreditálása, új kérelem beadása egyszerűsített eljárással)

6. Kötelezettségek az akkreditált munkáltató számára (nyilvántartás, beszámoló, a létszám figyelése, tevékenységváltozás, adatváltozás bejelentése, megújítás esedékessége)
    Példa

7. Jó gyakorlatok az akkreditációs rendeletekben meghatározott rehabilitációs szakmai előírások teljesítésére
  7.1. A személyes rehabilitációs terv elkészítése
  7.2. A rehabilitációs bizottság működésének, feladatainak kialakítása

8. Az akkreditált munkáltatók számára adható költségvetési támogatások
  8.1. Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához adható rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás
  8.2. A bértámogatások szabályai, feltételei, mértéke, időtartama
  8.3. A bértámogatás mértéke, időtartama
  8.4. A bértámogatás összege
  8.5. A bértámogatás igénylése
  8.6. A bértámogatás elbírálása, folyósítása
  8.7. A munkahelyi segítő foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez adott támogatás (költségtámogatás) szabályai, feltételei, mértéke, időtartama
    A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez adott támogatás mértéke, időtartama
    A költségtámogatás igénylése, folyósítása, és a kérelemhez csatolandó mellékletek munkahelyi segítő személy részére
  8.8. Költségkompenzációs támogatás
  8.9. A költségvetési bértámogatásban részesülő munkáltatók nyilvántartási kötelezettségei

9. Melléklet
  A megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalma
Irodalomjegyzék


Előszó

A foglalkoztatottság és a gazdasági aktivitás Magyarországon 1997-ben érte el eddigi mélypontját. Ekkor a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 52,7%-ra süllyedt. A tömeges nyugdíjazások eredményeként a kilencvenes évek második felében a társadalombiztosítási ellátórendszerbe került a munkaerőpiacról kiszoruló emberek jelentős része. (HEFOP 2004-2006)

A tömeges inaktivitásba vonulás társadalmi és gazdasági hátrányainak kompenzálására, és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának szükségességét felismerve jöttek létre korábban azok a cégek, szervezetek, (célszervezetek) amelyek felvállalták e társadalmi csoport foglalkoztatását.

A célszervezet olyan gazdálkodó szervezet volt, amely legalább egy termelő, szolgáltató tevékenységre alkalmas telephelyén folytat rehabilitációs foglalkoztatást és általános statisztikai létszáma eléri az 50 főt, amely létszámnak 60%-a megváltozott munkaképességű munkavállaló, és foglalkoztatásukhoz az állam dotációval járul hozzá. A munkaképesség-csökkenést a mai Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) elődje, az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI) állapította meg.

A munkaképesség-csökkenés megállapítása során a maradványképességeket nem vizsgálták, nem lehetett megállapítani, hogy megfelelő rehabilitáció után a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmassá tehető-e a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásra.


×