Összefoglalás

Az OFA által támogatott kvalitatív jellegű kutatás az élethosszan tartó tanulás fogalmával együtt előtérbe került informális tanulás jelenségkörének értelmezésére és bemutatására vállalkozott.

A téma kutatása két szakaszból állt. A munka első szakaszában az elérhető szakirodalom feldolgozására támaszkodva megkíséreltük az informális tanulás fogalmát értelmezni és közérthetően megfogalmazni. Ennek során elsősorban arra törekedtünk, hogy a hazai képzési és tanulási formák és azok egymáshoz kapcsolódása értelmezhetővé váljon.

Ezt követően, a 2005 során szervezett terepmunka keretében, az ország különböző térségeiben felvett 60 életút-interjú segítségével kíséreltük meg feltárni az informális tanulás hazai kontextusban jellemző mintázatait. A vizsgálatba alacsony iskolai végzettségűeket, közülük is alapvetően a munkanélküliségben és/vagy átképzésben érintetteket vontuk be. Összehasonlításként hasonló helyzetű, magasabb végzettségűekkel is készítettünk interjút. Az életút-interjú tartalmi gazdagságának biztosítása érdekében az interjúalanyok az idősebb generáció tagjai közül kerültek kiválasztásra.

A 60 interjú alapján kirajzolódó összkép igen színes.

Az informális tanulásnak a munkavégzéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó formáiban domináns szerepe van a családnak, a családban átadott olyan tudáselemeknek, amelyek fontos szerepet játszanak a túlélési stratégiákban, például a munkanélküliség átvészelésében, a gazdaság szürke zónájában értékesíthető tudások révén.

Az egyéni életút során jellemző fontos életesemények (gyerekek születése, költözés, hozzátartozók súlyos betegsége) jellegzetes tanulási motivációt jelentenek. Interjúink alapján úgy tűnik, hogy maga a munkanélkülivé válás, az új élethelyzethez való alkalmazkodás és a munkapiacra történő visszatérés ugyancsak releváns tanulási folyamatokat indít el.

A sokféle "privát" tudásnak a szürkegazdaságban való hasznosítása az egyik legtipikusabbnak nevezhető fordulat az interjúkban.

A család által közvetített, jövedelemszerzésre is alkalmas tudások között minden jel szerint kitüntetett szerepe van a ház körüli gazdaságban végzett önellátó élelemtermelésnek, elsősorban a kertművelésnek, bár e mintázat bomlásának is több eleme megjelent az interjúkban.

Jellegzetesnek nevezhető különbségek érzékelhetők a férfiak és nők tudáskészlete között - noha szép számmal akadtak példák a merev szerepek felbomlására, a szerepek közötti határok gyengülésére.

Úgy tűnik, hogy az informális módon szerzett tudások egy részének közvetlen munkapiaci hasznosítása egyelőre döntően a szociális gazdaság eszméjéhez közel álló kezdeményezések révén lehetséges.

A kutatás folytatásaként az informális tanulási tevékenység kvantitatív vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt.