CÍMLAP
Mezőgazdasági géntechnológia, elsőgenerációs GM-növények
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Köszöntő és megnyitó (Font Sándor)
Bevezető az Országgyűlési Nyílt Nap programjához (Ángyán József)
Az állami elismerés előtt lévő géntechnológiai úton módosított fajtákkal végzett hazai fajtavizsgálatok eredményei (Füsti Molnár Gábor)
Génáramlás, génmegszökés várható következményei (Heszky László)
Nemesítés és növényi géntechnológia (Balla László)
A MON 810-es kukorica Cry1-toxintermelése és annak tarlómaradványokban való bomlása (Székács András és Darvas Béla)
A MON 810 tarlómaradványainak lebomlása és a talajban élő mikroorganizmusok (Biró Borbála és Villányi Ilona)
Ugróvillások és a MON 810-es kukorica tarlómaradványainak bontása (Bakonyi Gábor, Kiss István, Seres Anikó és Répási Viktória)
A géntechnológiai úton módosított növények és a méhek (Békési László)
A MON 810-es kukorica pollene és a védett lepkék (Lauber Éva, Polgár A. László és Darvas Béla)
A Cry-toxint termelő kukoricák táplálkozástani és gasztroenterológiai vizsgálatáról (Pusztai Árpád és Bardócz Zsuzsa)
A GM-növények takarmányozástani megítélése (Márai Géza)
A hazai termékek GMO-tartalmáról és annak jelöléséről (Vajda Boldizsár)
A Pannon Régió életföldrajzi és természetvédelmi vonatkozásai (Varga Zoltán Sándor)
A géntechnológiai úton módosított növények termesztésének közgazdasági vonzatai (Pataki György)
Miért alkotmánysértő a géntörvényt módosító T/826. számú törvényjavaslat? (Tanka Endre)
A GM-technológia kormányzati megítélése az agrárgazdaság és a vidék szempontjából (Gráf József)
Cry1-toxinrezisztencia (Darvas Béla és Lauber Éva)
A GM-technológia megítélése a minőségi mezőgazdasági termelés és a vidék szempontjából (Ángyán József)
A Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóság véleménye a géntechnológiai úton módosított növények termesztéséről (Vértes Tímea)
A Géntechnológiai Szakhatóság véleménye a géntechnológiai úton módosított növények termesztéséről (Rodics Katalin)
A védzáradék és a koegzisztencia szabályozás közösségi és nemzeti jogi környezete (Pásztor Tamás és Jasinka Anita)
Vélemény a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság eddigi működéséről (Venetianer Pál)
MAGOSZ vélemény az elsőgenerációs GM-növényekről (Bagi Béla)
A géntechnológiai úton módosított növények hazai egymás melletti termesztésének jogszabályi előkészületeiről (Tóth István)
A Magyar Agrárkamara által képviselt mezőgazdálkodók véleménye (Jellen Sándorné)
A biotechnológiai ipar álláspontja a géntechnológiai úton módosított növényekről (Czepó Mihály, Bíró János és Máté József)
A hazai kukorica vetőmagtermesztésről (Ruthner Szabolcs)
Az ökológiai termesztés és a géntechnológiai úton módosított növények (Roszík Péter és Bauer Lea)
A környezetvédő civilszervezetek véleménye a géntechnológiai úton módosított növények hazai termesztéséről (Móra Veronika és Nemes Noémi)
A természetvédelmi civilszervezetek véleménye a GM-növények hazai termesztéséről (Fidrich Róbert és Pethő Ágnes)
A fogyasztóvédelmi civilszervezetek véleménye a géntechnológiai úton módosított növények hazai termesztéséről (Dömölki Livia)
Az Élőlánc Magyarországért ökopárt álláspontja a GM-növények hazai termesztéséről (Ács Sándorné és Kajner Péter)
A géntechnológiai úton módosított növények termesztésének megítélése az ökológiai rendszerek működése és az ember alkalmazkodóképessége szempontjából (Horváth András)
Zárszó (Font Sándor)
A Nyílt Nap résztvevőinek névsora
2006. évi CVII. Törvény a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról
53/2006. (XI. 29.) OG Y határozat a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról
86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről
A helyszínen készült képek
Fülszöveg
"...az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében Magyarországnak el
kellett döntenie, hogy a géntechnológiai úton módosított (GM) növények
termesztését esetlegesen engedélyezi, vagy pedig moratóriumot, átmeneti
mentességet kér. Magyarország így döntött, ezért 2005. január 20-án, a már
az EU-ban engedélyezett fajtára, a MON 810-es fajtacsoportra mentességet
kért. Ez a mentesség 2006 őszén újratárgyalásra került. Ha a nemzeti
törvénykezés nem hoz olyan törvényt, ami szabályozná a hazai termesztést,
akkor abban az esetben az Unió általános irányelvei lépnek életbe, azaz
korlátozás nélkül a GM-növények termesztése megtörténhet ezen országokban,
így Magyarországon is. Ezért a kormány benyújtotta az úgynevezett
koegzisztencia- törvényt, amely valamilyen iránymutatást adott arra, hogy
milyenek legyenek az egymás mellett termesztés szabályai a konvencionális,
a bio- és a GMnövények esetében."
"...a mai ülés talán éppen arról győzhetett meg mindenkit, hogy rengeteg
tennivalónk van annak érdekében, hogy akár a mi, akár az ellenünk érvelő
vélt vagy valós igazát jól értsük. Éppen ez az aggodalom és ez a jövőbe
tekintő gondolkodás az, amely még most előttünk áll.
Ehhez a párbeszédhez, amelyet most itt - parlamenti képviselők és a
parlament négy bizottsága nevében - megindítottunk, és amelyre a mai napon
rászántunk több mint hét órát partnereket kérünk. A jelen lévő és a meg nem
jelent partnereket is. Kérünk minden szervezetet, amelynek van lehetősége e
témában nagyobb nyilvánosság előtt gondolatokat felvetni, és partnereket,
akár együttműködő, akár más véleményen álló gondolkodókat bevonni, tegyék
azt meg, hogy minél nagyobb felületen jusson el a végcélhoz - magához az
emberhez, a hétköznapok emberéhez - ez a hír."
Font Sándor