CÍMLAP
A stíluskohézió eszközei a modern és posztmodern szövegekben
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Domonkosi Ágnes: A stíluskohézió szerepe az énblogokban
Eőry Vilma: Különbözés és egység Márai San Gennaro vére című regényének stílusában (A narratív viszonyok és a stíluskohézió)
Fehér Erzsébet: Az "érzékletes rendezettség" poétikája (Vázlat Nemes Nagy Ágnes versértelmezéséről)
Heltainé Nagy Erzsébet: A népi konceptualizáció mint stíluskohéziós eszköz a sinkai költészetben
Cs. Jónás Erzsébet: Szövegszerkezeti sajátosságok Spiró György dráma szövegeinek és Csehov-fordításainak tükrében
Kabán Annamária: Intertextualitás és szövegkohézió (Kovács András Ferenc: Babitsolás)
Kemény Gábor: Krúdy Szindbádja és a Márai-Szindbád a számok tükrében
Kiss Sándor: A szöveg benső összefüggése és a stílus (Guillevic: Art poétique)
Kornyáné Szoboszlay Ágnes: A korabeli szó- és kifejezéskészlet kohéziós szerepe Zsigray Julianna néhány társasági/társadalmi regényében
Máthé Dénes: Szempontok a szürrealista szöveg olvasásához
Nagy Andrea: "félig kihunyt emlékek parazsa" - Stíluskohéziós eszközök és szövegjelentés Anna Gavalda egy regényében
Pethő József: Alakzat és szövegkoherencia. Az alakzatok szövegbeli szerepe Krúdy N. N. című kisregényében
Porkoláb Judit-Boda István Károly: Stíluskohéziót megvalósító szó- és kifejezéskészletek Orbán Ottó verseiben
V. Raisz Rózsa: Az irónia alakzata. Márai Sándor Egy boldog ember című elbeszélésében
Skutta Franciska: Az ismétlés mint a kohézió eszköze modern francia elbeszélő művekben
Szikszainé Nagy Irma: A nyelvhasználat funkcionális varianciája és a stíluskohézió
Tátrai Szilárd: Stílus, nézőpont és irónia - Szerb Antal két elbeszélésében
Előszó (részlet)
A szöveg- és stílusvizsgálat sajátos irányai című kutatóegyetemi program
A stíluskohézió eszközei a modern és posztmodern szövegekben című
konferenciájának anyagát adja közre ez a kötet. Ez a konferencia azzal a
céllal szerveződött, hogy a stíluskohézió fogalmát körüljárják országunk
ismert stilisztikusai: vagy megerősítsék Szabó Zoltán sokat idézett
meghatározását (a stiláris kohézió "a szöveg stílusát alkotó elemek
összetartó ereje" 1988: 105), vagy megváltoztassák. De még inkább azért,
hogy részletesen kibontsák a stíluskohézió fogalmát, elemzéssekkel
kimutassák, hogy mely nyelvi-stiláris elemek összefüggésrendszerbe,
szövegegészbe és jelentésbe való szerves beépülése járul hozzá egy
szöveg/a szövegek stíluskohéziójának megteremtéséhez.
A konferencia és az előadásokból szerkesztett kötet igazolta: szükséges
volt a stíluskohézió konferencia-témaként való kijelölésére, mert
tisztázásra vár a fogalom kérdésessége miatt. Konferenciaszervezőként nem
kívántam körülhatárolni ezt a fogalmat, mert arra voltam kíváncsi: ki mit
ért a stíluskohézió fogalmán. Ennek egyenes következménye lett az a
tarkaság, amely a konferencia előadásaiban megjelenik.
[...]