CÍMLAP
Széchenyi István
Magyarország sarkalatos törvényei, s államjogi fejlődése 1848-ig
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Ősszerződés
Az arany bulla
A magyar nemzet (nemesség) sarkalatos jogai
A törvényhozási közösség joga
A nép eszméje régente - Csak a szabad ember tartozott a néphez
A királyi városok
A törvény kötelező ereje
Koronázási eskü
A bécsi békekötés
Linczi békekötés
Az elsőszülöttségi trón-örökösödés megállapítása fiágon
A koronázási hitellevél (diploma)
Honvédelmi kötelesség, adómegajánlási jog
A trónörökösödési jog átruházása a felséges Uralkodó ház Leányágára is, az elsőszülöttség szerint, vagyis a pragmatica sanctio, mint kétoldalú szerződés
A magyar alkotmány újabb megszilárdítása József császár halála után
A koronaőrök
Az ország integritása
A magvaszakadási clausula
A magyar király megkoronáztatásának határideje. József kiváltságai csak megkoronázott királyi utódja megerősítése által nyertek törvényes érvényt
Magyarország saját consistentiája s önkormányzási joga
A magyar szent korona területének feloszolhatlansága
Törvényhozási jog, s a végrehajtó hatalomnak a törvények értelmében való gyakorlata
A kir. helytartótanács függetlensége
Minden idegen nyelv kizárása a kormányzatból
Magyarország sarkalatos jogainak megujított megerősítése
Az alkotmányos alaptörvények sérthetetlen megtartásáról általában
A fennemlített 179%-ki 19. törvénycikk sértetlen megtartásáról
Az országgyűlésnek minden három évben megtartásáról
Az idézett helyek és okmányok eredeti szövege
Függelék
Előszó (részlet)
Valamint az 1790-dik évi alkotmányos rehabilitatió felejthetetlen korszaka, - éppen ugy jelenleg országló szeretett Urunk Királyunk Ő Felségének azon fejedelmi okmánya, mely 1860-dik évi october 20-dikán Magyarország népeit a történeti jogalapon, az ősi alkotmány birtokába visszahelyezni szándékozott, - nem csak a gyüléstermekben élénkítette a politikai vitákat, de az irodalom terére is átvitte a munkásságot, s a magyar államjognak tudományos és rendszeres megállapitását, az életben és iskolában, tetemesen előmozditotta.
[...]
Midőn tehát a "legnagyobb magyar" gondos honszeretetének ez ujabb nevezetes emlékét közrebocsátva, annak számára a nemzet méltó kegyeletét igénybe veszem, - mind a magyar közjog barátinak, mind a hazai történet dynasticus mivelőinek kedves szolgálatot véltem egyszersmind tenni, az által, hogy e könyvhez, a vállalkozó szellemű kiadó áldozatkészségéből, függelék gyanánt, némely (egyrészben még kiadatlan) becses közjogi történeti okmányokat a végett is csatoltam, hogy azok együtt, s könnyen feltalálhatók legyenek.
Pest, october 15, 1864.
Török János.
a magyar akadémia tagja.