Bevezető

A gazdasági és társadalmi átalakulást követő időszakban felerősödtek Magyarországon a térségi különbségek. A tradicionálisan hátrányos helyzetű térségekben a növekedés új erőforrásai szűkösen álltak rendelkezésre, emiatt gazdaságuk később és kisebb lendülettel kezdett el növekedni. A nagyobb területi egységek, régiók, megyék közötti fejlettségbeli különbségek fokozódtak. E folyamatok egyik legnagyobb vesztese Szabolcs-Szatmár-Bereg volt, melynek gazdasági teljesítménye a megyék rangsorában az egyik leggyengébb. A régiók, megyék közötti különbségek mellett a települések, ezáltal a kistérségek közötti differenciák is nagyobb méreteket öltöttek. Miközben Szabolcs-Szatmár- Bereg megye tartós hátrányáról beszélünk, a megyén belül is igen számottevő különbségek alakultak ki, melyek mértéke gyakran nem kisebb, mint a nagyobb területi egységek közötti. A piacgazdaságra való átállás kedvezőtlen térszerkezeti hatásainak ellensúlyozását célozta a 84/1993 (XI.11.) számú országgyűlési határozat, amely a területfejlesztés irányelveit, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszerét rögzítette. A kedvezményezett körbe bekerült települések népességszámuk alapján a költségvetési törvényben meghatározott normatív állami támogatást kaptak. A kedvezményezett térségek körét meghatározott időszakonként vizsgálják felül, és a kistérségi beosztási rendszer változásai is igényeltek ismételt besorolást.

A legutóbb végzett számítások során - a 64/2004. (IV.15.) Korm. rendeletben közzétettek szerint - az ország 168 kistérségéből 95 kedvezményezett térség került lehatárolásra. Közülük a fejlettséget/elmaradottságot mérő komplex mutató alapján 48 minősült a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetűnek, melyeknek egyhatoda Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.

Kiadványunkban arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló fontosabb statisztikai adatok segítségével a leghátrányosabb minősítésű nyolc Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérség megyén belüli helyzetét bemutassuk. Az összehasonlítást egyrészt a megyei átlaghoz, másrészt a többi kistérséghez viszonyítva végeztük el, miközben az egyes kistérségek sajátosságaira is utaltunk. A táblázatokban az országos adatot is szerepeltetjük, így helyzetük ilyen viszonyításban is látható.

Központi Statisztikai Hivatal
Debreceni Igazgatósága